Péntek este Szegeden járt Sandor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Holodomor áldozatainak emléknapja alkalmából, de a Szegeder kérdéseire a háborúról és a béke esélyeiről is beszélt.
Szerinte Oroszország logikája nem változott, ezért figyelmeztetett: „Amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók.”
A diplomata példaként felidézte 1956-ot, a prágai tavaszt és a későbbi orosz beavatkozásokat is, úgy látja, ha a birodalmi szemlélet megmarad, újabb országok kerülhetnek sorra. A Holodomor az 1932 és 1933 közötti ukrajnai éhínség neve, amelyet nem természeti csapás, hanem a Sztálin vezette szovjet hatalom politikája idézett elő, és több millió halálos áldozatot követelt.
A Dóm téren álló emlékműnél a résztvevők búzaszálakat és mécseseket helyeztek el, majd közös imával emlékeztek. Fegyir arról beszélt „Ez egy kettős megemlékezés, mert nemcsak az ukránok elleni népirtásról, hanem a magyarokat érintő malenkij-robotról is megemlékezünk” – mondta, majd hozzátette: „A vadállat neve Moszkva. Es a vadállat még él”.
A nagykövet a béketárgyalások kapcsán Budapest lehetséges szerepére is reagált, és leszögezte, hogy „az első Budapest után nem szeretnénk, ha lenne még egy”, utalva arra, hogy Oroszország megszegte az 1994-es Budapesti Memorandumot. Szerinte, ha az első megállapodás sem ért semmit, egy újabb sem lenne garancia, ezért a konfliktus rendezését csak az orosz csapatok teljes kivonulása hozhatná el.
Fegyir Sándor csütörtök este Facebook-bejegyzésben közölte, hogy átadta megbízólevelét Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek, ezzel hivatalosan is megkezdve diplomáciai küldetését Magyarországon. A nagykövet céljai között szerepel a két ország viszonyának erősítése, és a fenntartható béke megteremtésének elősegítése.
Fegyir Sándor csütörtökön átadta megbízólevelét Sulyok Tamás magyar köztársasági elnöknek, ezzel hivatalosan is megkezdve nagyköveti munkáját Magyarországon – derült ki az új ukrán nagykövet Facebook-oldalán közzétett bejegyzéséből.
My Website
Hivatalosan is megkezdődött diplomáciai küldetésem Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként Magyarországon – fogalmazott Fegyir Sándor.
A nagykövet a bejegyzésében közölte: „minden tőle telhetőt megtesz”, hogy „előremozdítsa a jószomszédi viszonyt”.
Nagyinterjút adott a Hlavkom című ukrán lapnak Sándor Fegyir, Ukrajna leendő budapesti nagykövete. A kárpátaljai illetőségű, részben magyar származású tanár-katona-diplomatajelölt jó szokása szerint Magyarország- és kárpátaljaimagyar-barát kijelentések sorát tette, bírálva azokat, akik az ukrán–magyar ellentétek szításában érdekeltek.
Némiképp meglepő módon még Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról is elismerően beszélt, mondván, „ő Magyarország érdekeit védi, Ukrajna a sajátjait”.
A feladatairól azt mondta, fontos dolga lesz, hogy a két ország közötti ellentétek éleit elsimítsa. Első helyen kulturális területen szeretne előrelépni, hogy bemutathassa a magyar embereknek, milyen ország Ukrajna. Emellett konkrétumként említette a határ átjárhatóságának az ügyét, azzal, hogy további átkelőket kell nyitni a két ország között, amelyek előkészítése meg is történt korábban. Sándor Fegyir szerint ugyanakkor nincs szükség magyar autonómiára Kárpátalján, lévén, hogy az az új, kistérségekre alapozó közigazgatási rendszer révén lényegében meg is valósult, csak ki kell használni az ebben rejlő lehetőségeket. Az anyanyelvi oktatás elsorvasztásával kapcsolatos kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a vonatkozó jogszabályok célja az agresszív oroszosítás következményeinek visszanyesése, ami jogos, de „ahol fát vágnak, ott hullik forgács”. Azt konkrétan nem mondta ki, hogy a magyar vagy a román tannyelvű iskolákra vonatkozóan módosításokra lenne szükség – jelezte: kifogásai nemcsak az Orbán-kormánynak, hanem Romániának is vannak, annyi a különbség, hogy utóbbiak kevésbé hangsúlyosak az ukrajnai közbeszédben –, ám arról részletesen értekezett, hogy az ukrán oktatási rendszer képtelen megteremteni a színvonalas ukránnyelv-oktatás feltételeit a nemzeti kisebbségek számára. Se tanárok, se tankönyvek nincsenek ehhez megfelelő számban, állította.
„Elsősorban arra lenne szükség, hogy a magyar iskolák végzősei ne hagyják el Ukrajnát – mondta. – Ha valaki magyarul és ukránul is tud, marad. Ha csak magyarul beszél, akkor Magyarországra megy, és elveszítjük őt. A falvakból eltűnnek az emberek, ennek eredményeként újabb konfliktushelyzetek keletkeznek.”
A Hlavkom újságírója felidézte a leendő nagykövet korábbi kijelentését, amely szerint az ukránok és a magyarok közötti gyűlölet „mítoszát” Kijevben teremtették meg, és megkérdezte, kikre-mire utalt ezzel kapcsolatban. A nagykövetjelölt Viktor Medvedcsuk bukott oligarchára és Leonid Kucsma volt államfőre mutatva azt mondta, mindez bizonyos elnökök és kabinetjeik idején kezdődött. Medvedcsuk a 2000-es évek elején vezette az elnöki adminisztrációt, ebben az időszakban testvére, Szerhij Kárpátalján töltött be állami tisztségeket.
Sándor Fegyir a magyar és az ukrán érdekekről azt mondta, senkinek sincs joga más országok szempontjait a saját hazája fölé helyezni. A magyar érdekek képviseletét „Moszkva konkrét ügynökei” tüntetik fel negatív színben mindkét oldalon. „Hadd dolgozzam száz napot nagykövetként, utána konkrétabban és pontosabban fogok beszélni erről” – jelentette ki.
Majd Magyarország érdemeit sorolva kijelentette, vannak dolgok, amelyek nem fognak megváltozni. Ilyen, hogy 1991-ben Magyarország elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét, az is, hogy a nehéz időkben üzemanyaggal látta el szomszédját, és emellett nyitott határokkal és komoly segítséggel várta a totális háború kirobbanása után a menekülőket. „A viszonyunkra mindenképpen pozitív szemszögből tekintek, mert ha az egész világot mindig negatívan szemlélnénk, fel is köthetnénk magunkat” – fogalmazott.
Sándor szerint érthető, hogy Magyarország kiemelten figyel a határon túli magyarokra – van egy mondás, ami szerint Magyarország Magyarországgal határos, ugyanis Trianon után a magyarok majdnem fele az anyaországon kívül találta magát, idézte fel a leendő nagykövet –, akikre mint választópolgárokra is szüksége van. Ahogy Ukrajnának is szüksége lesz azokra, akik elhagyták. Sándor Fegyir emiatt is mondja, hogyamint Ukrajna megnyeri a háborút, haladéktalanul be kell vezetni a kettős állampolgárság intézményét.
A tanár-katona-diplomatajelölt beszélt a Magyarországra szállított hadifoglyok ügyéről is, ami miatt nem az abban részt nem vállaló magyar kormányt, hanem az azokban közreműködő orosz ortodox egyházat és máltai lovagrendet illeti bírálat, a kérdéseket nekik kell feltenni.
Az interjúban szó esett az ukrán hadseregben harcoló kárpátaljai magyarokról is. Sándor Fegyir mintegy 400 ilyen katonáról tud, akik közül 31-en vesztették életüket. Azt mondta, magyar bajtársai egyszerre beszélnek elismerően Orbán Viktor politikájáról és harcolnak hősiesen az agresszor ellen,de egyetlen olyan ember sem volt köztük, aki dezertált volna, ez a valóság.
Novák Katalin köztársasági elnök után Szijjártó Péter külügyminiszter is jóváhagyta Sándor Fegyir befogadó nyilatkozatát, így minden akadály elhárult az elől, hogy az új ukrán nagykövet elfoglalja pozícióját – számolt be a mandiner az atv.hu-ra hivatkozva.
Emlékezetes: a magyar államfő augusztus 8-án, három hónap várakoztatás után írta alá a befogadó nyilatkozatot, amit akkor gesztus értékűnek nevezett több diplomáciai forrás, hiszen korábban az ukránok 8 hónapig kényszerítették várakozásra a kijevi magyar nagykövetet.
Az elnöki határozat akkor lesz nyilvános – tehát akkor jelenik meg a Magyar Közlönyben –, ha a nagykövet, Sándor Fegyir Magyarországon lesz és átadja a megbízólevelét a köztársasági elnöknek.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke kedden aláírta az Ukrajna új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kinevezéséhez szükséges hozzájáruló határozatot – adta hírül a Sándor-palota.
Novák Katalin magyar államfő ezzel elfogadta Sandor Fegyir befogadónyilatkozatát.
A szokásos eljárás keretében az elnöki határozat a Külgazdasági és Külügyminisztériumba került miniszteri ellenjegyzésre, illetve a bevett diplomáciai csatornákon értesítik róla a küldő államot.
Az elnöki határozat akkor lesz nyilvános – vagyis kerül kihirdetésre a Magyar Közlönyben –, ha Ukrajna új budapesti nagykövete, Sandor Fegyir megérkezik Magyarországra, és átadja megbízólevelét a magyar államfőnek.
Nagykövetként küldené Budapestre Ukrajna Sandor Fegyirt, a frontról órákat adó kárpátaljai egyetemi tanárt.
Megerősítette Sandor Fegyir a hvg.hu megkeresésére, hogy ő lehet Ukrajna budapesti nagykövete. Lehetséges kinevezéséről korábban a Direkt36-os Panyi Szabocs tweetelt, majd diplomáciai források is jelezték a hvg.hu-nak, hogy szóba került a posztra a kárpátaljai egyetemi tanár neve, aki önként lépett be az ukrán hadseregbe az orosz invázió után.
Fegyir éppen a bahmuti front közelében van, mint kérdésünkre írta, ott kapott értesítést a fentiekről.
A hvg.hu korábban beszélt Marija Mezenceva, európai integrációs ügyekben aktív ukrán parlamenti képviselővel, aki név említése nélkül azt mondta, hogy olyan embert keresnek a budapesti nagykövetnek, akinek jó nyelvi és kulturális kapcsolata van az országgal, jó szakmai háttérrel rendelkezik, és képes komoly tárgyalásokat lefolytatni.
