A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, miután pénteken Washingtonban tárgyalást folytatott Donald Trump amerikai elnökkel.
Magyar napot tartottunk Washingtonban – kezdte a M1 aktuális csatornán élőben közvetített, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy nemcsak egy miniszterelnöki-elnöki csúcstalálkozó történt, hanem kétoldalú miniszteri tárgyalások is zajlottak, többek között a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és az innovációs és kulturális ügyekért felelős miniszter részvételével.
Hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok elnöke nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország iránt, üdvözli Magyarország polgárait.
Jelezte: Donald Trump nemcsak egy távoli országként gondol Magyarországra, hanem úgy, mint amelynek polgárai sok dicsőséget és eredményt hoztak az Egyesült Államoknak. A nagyrabecsülés kifejezése az ő részéről nemcsak diplomáciai udvariasság, hanem több annál, van valódi tartalma, és úgy éreztem, hogy ez egy őszinte barátság és elismerés Magyarország iránt – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök a kétoldalú tárgyalásokat úgy jellemezte: két egymással szövetségesi viszonyban álló állam vezetői tárgyaltak egymással, nem azonosítottak egyetlen olyan lényeges kérdést sem, amelyben a két állam véleménye egymástól eltért volna, vagy konfliktusban állna.
Nincs a két ország érdekei között stratégiai különbség vagy összeütközés, viszont van jó néhány egyezés, és voltak is elrendezni való ügyek – tette hozzá.
A kormányfő bejelentette: a rezsicsökkentést sikerült megvédeni, továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár.
„Ennek minden szükséges előföltételét megteremtettük, ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást Magyarországon korlátozná vagy drágábbá tenné.
„Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az orosz olajra és földgázra kivetett szankciók alóli mentességre vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy leültek és megvizsgálták a témát, aminek eredményeképpen arra jutottak, hogy Magyarország helyzete lényegesen eltér a többi európai országétól. Nem lehet fenntartani az ország biztonságos energiaellátását és nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak akkor, hogyha két „kulcsvezetéken” továbbra is szankciók lesznek – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy ezért kérték Donald Trumptól, hogy ezeket a szankciókat töröljék el. Két vezetéket kértünk mentesíteni minden szankció alól, az egyik, amelyik a gázt hozza fel délről, a másik, amelyik az olajat hozza be keletről, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni – idézte fel történéseket a kormányfő.
Újságírók rákérdeztek az elhárított veszélyre, amire a miniszterelnök azt felelte, hogy amikor Washingtonba jöttek, akkor „még nagyon nagy bajban voltunk, nyakig voltunk a vízben, vagy talán még annál is rosszabb volt a helyzet. Ebből most kihúztuk magunkat”.
Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban jelentette be azt a szankciós rendszert, amelyet általában alkalmaznak az orosz energiára vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ez melyik országot hogyan érinti. Szavai szerint Magyarországot ez az általános szankciórendszer a földhöz vágta volna. Hangsúlyozta, hogy november végétől minden magyar háztartás két és félszer, de lehet, hogy háromszor többet fizetett volna a rezsiért, mint amennyit októberben vagy novemberben. Magyar mértékkel mérve ez egy kibírhatatlan mértékű áremelkedést jelentett volna a háztartásoknak is, nem beszélve a vállalkozásokról, jó néhány ment volna csődbe, zárt volna be, rengeteg munkanélküli lett volna – közölte Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy „benne voltunk egy harapófogóban, vagy már benne volt a hurokban a nyakunk, innen kellett kiügyeskedni magunkat”, ami megtörtént. Hangsúlyozta, hogy ezt egyébként leginkább Szijjártó Péternek köszönhető, mert a végső döntés előkészítése az ő kezében van, és megvoltak azok a meggyőző érveik, amelyekre az amerikai elnök rá tudott bólintani.
Kérdésre válaszolva egyértelműsítette: az energiaellátó rendszereken egy amerikai és egy brüsszeli szankciórendszer van. A mostani tárgyalások eredményeképpen az amerikai szankciórendszer alól Magyarország kihúzta magát, az európai szankciórendszerrel szembeni küzdelem viszont „egy másik mérkőzés”, amit Brüsszelben kell megvívni, és erre decemberben kerülhet sor – tette hozzá.
Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy megállapodás született az amerikai féllel a nukleáris együttműködés kérdéseiről. Paks2-ügyben is egyezségre jutottak: a Biden-adminisztráció által bevezetett szankciót eltörlik, Paks2 megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül fel – tette hozzá.
Közölte: a Westinghouse bekapcsolódik Magyarország nukleáris energiaiparába, ami egy új dolog, amerikaiak ebben még sosem vettek részt. Kifejtette: elsőként fűtőanyagot fognak vásárolni az amerikai cégtől.
Kitért arra is: abban is megállapodtak, hogy amerikai technológiát vezetnek be Magyarországon, és megnyitják az utat a nukleáris kiserőművek előtt. A jövő héten ennek érdekében a parlamentnek néhány törvényt módosítania kell – jelezte.
Megkapja Magyarország azt az amerikai technológiát is, amely jobb és modernebb, mint amit használunk, és amelynek segítségével eltárolhatjuk, biztonságos körülmények között elraktározhatjuk az elhasznált fűtőanyagokat.
A magyar miniszterelnök washingtoni sajtótájékoztatóján arról is beszámolt: számíthatunk az Egyesült Államokra Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzésében és megerősítésében, ezért kialakítjuk az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés új formáit.
Közölte: Magyarországra további amerikai befektetések érkeznek majd. Megemlítette: mintegy 1400 amerikai vállalat működik jelenleg Magyarországon, körülbelül 100 ezer embert alkalmazva. Orbán Viktor az újabb beruházások jelentőségeként említette, hogy azok a munkahelyteremtés mellett tovább emelik a magyar gazdaság technikai színvonalát. A miniszterelnök jelezte: hadi- és űripari megállapodást kötöttek, az előbbi révén Magyarország a legkorszerűbb védelmi fegyverekhez férhet hozzá.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy mind az amerikai, mind a magyar kormányzat elszánt a béketeremtés erőfeszítéseinek folytatásában. A budapesti találkozó napirenden van, de egyelőre nem tudni, mikor tarthatják meg az ukrajnai konfliktus lezárását célzó eseményt – jelezte.
Hozzátette, Magyarország kifejezetten ajánlja azon képességeit, amelyekkel segíteni tudja az ukrajnai háború lezárását.
A béke esélyére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon szinte mindenki számára evidens, hogy Ukrajna háborúban Oroszországot nem tudja legyőzni, Amerikában és a nagy európai országokban viszont úgy teszik fel a kérdést, mintha ez egy nyitott dolog lenne, hogy ki fog győzni. „Én csak azt tudom mondani, amit ma mondtam az amerikai elnöknek, hogy nyerhetnek-e az ukránok: hát csodák vannak!” – jegyezte meg.
Egy, az energiaipari megállapodásról megjelent sajtóhírre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: az értesülés annyiban helytálló, hogy a megállapodás három pontot tartalmaz, „onnantól semmiben”. A fűtőelemek szállítása körülbelül százmillió dolláros tétel, tehát százmilliárdról szó sincsen – közölte. Hozzátette, hogy az elkövetkező időszakban a magyar gazdaság energiaigénye nő, a magyar nukleáris kapacitások is nőni fognak, ezért a meglévő beszállítási kapcsolatok mellett új fűtőelemekre is szükség van. Rámutatott, hogy így a meglévő beszállítási kapcsolatok fenntartása mellett szereznek be amerikai fűtőelemeket.
Szijjártó Péter a kis moduláris erőművekről azt mondta, hogy azok esetében az összeg attól függ, hogy végül hány épül fel. A magyar gazdaság folyamatosan beruházási rekordokat dönt, Magyarországon hatalmas gyárak épülnek, új munkahelyek ezrei, tízezrei jönnek létre, ezeknek az áramellátására lehet majd használni ezeket az erőműveket – mondta a miniszter. A húszmilliárd dolláros összeg akkor helytálló, ha az nagyjából 10-12 erőművet jelent – mondta.
Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy a nukleáris fűtőelemek tárolására vonatkozó technológia ára pedig száz- és kétszáz millió dollár közé tehető.
Arra is kitért, hogy a cseppfolyósított gáz esetében is diverzifikálnak, vagyis a meglévő gázszállítási források mellé újabbakat „teszünk oda”.
A nap folyamán folytatott űripari tárgyalásról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: annak a Voyager Technologies nevű cégnek a vezetőivel folytattak megbeszélést, amely 2029-re a világ első kereskedelmi űrállomását szeretné felbocsátani. Jelezte: az űrállomás megépítéséhez magyar űripari vállalatok is hozzájárulnak, a cég ennek megfelelően beruház Magyarországon, a felek az űrmisszióhoz kapcsolódó képzés terén együttműködnek, valamint közösek az űrben végrehajtandó kísérletek és azok nyomon követései. Szijjártó Péter megemlítette: két magyar űrhajóst képeztek ki az idei, sikeres küldetésre, márpedig a kiképzett űrhajós fel nem bocsátása „egy óriási elszalasztott lehetőség lenne”.
Orbán Viktor arra emlékeztetett: noha a nap folyamán az energiáról esett a legtöbb szó, ez a most zajló technológiai korszakváltás után a működés előfeltétele lesz.
A cél egy teljesen új, egy 21. századi magyar gazdaság megteremtése, ezért tárgyaltunk űriparról, védelmi iparról és a legmodernebb technológiák kérdéséről – jegyezte meg a miniszterelnök. Kijelentette: Magyarországnak hatalmas átalakítást kell végrehajtania a gazdaságában, ha a modern világgazdaság államai között akar maradni.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor színvonaltalannak, szégyentelennek és borzalmasnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az Európai Unió vámügyekben kötött az Egyesült Államokkal. Ennél Budapesten és néhány nagy európai fővárosban is sokkal színvonalasabb javaslatokat is le tudtak volna tenni az asztalra és jobb megállapodást értünk volna el, mint amit a brüsszeli bürokrácia kitárgyalt – mondta. Úgy vélte: az érdekek összehangolása bizonyos intellektuális és politikai erőfeszítéseket igényel, amiben Európa nem teljesít jól. „Ledózerolnak bennünket az amerikaiak lényegében” – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: világossá tette az amerikai elnöknek, hogy nem kér soha senkitől semmilyen külső segítséget ahhoz, hogy az Európai Unión belüli vitáinkat lerendezzék. Elég erősek vagyunk, elég jók a pozícióink, elegendő eszköz van a kezünkben, hogy saját nemzeti önerőből meg tudjuk nyerni ezeket a küzdelmeket – tette hozzá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762606800
[modified] => 1762607179
)
[title] => Hatalmas sikert aratott Orbán Viktor az Amerikai Egyesült Államokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=168064&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 168064
[uk] => 168168
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 168065
[image] => Array
(
[id] => 168065
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009.jpg
[original_lng] => 74729
[original_w] => 800
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/d-mti20251107009.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1762689994:3
[_thumbnail_id] => 168065
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1844
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 497222075001
[enclosure] => https://static.mti.hu/videos/Orb%C3%A1n_szijj%C3%A1rt%C3%B3_sajtt%C3%A1j-20251107T221005-0-0.mp4
287576926
video/mp4
[_oembed_3de26b585b9ffdb146e475f5f282f772] =>
The Globalists are more than welcome to hate our ally Viktor Orbán.
What they are not entitled to is the use of YOUR money to destabilize the Hungarian regime via taxpayer-funded programming on Szabad Európa.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével. A megbeszélés tétje nemcsak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, hanem a jövő geopolitikai irányainak kijelölése is. A Fehér Házban zajló egyeztetésen gazdasági, védelmi és energiaügyi kérdésekről is tárgyalni fognak.
A csütörtökön Washingtonba érkezett magyar delegációban több kormánytag is részt vesz, köztük Nagy Márton nemzetgazdasági, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Péntek délután a Fehér Házban ült tárgyalóasztalhoz Orbán Viktor kormányfő és Donald Trump amerikai elnök, hogy az előző, demokrata adminisztrációt jellemző fagyos viszony után új alapokra helyezzék a kétoldalú kapcsolatokat.
Donald Trump és Orbán Viktor még a tárgyalások előtt a sajtó elé állt, a magyar kormányfő köszönetet mondott a meghívásért. Mint mondta, azért vannak ma itt, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcsolataiban, mivel az előző, demokrata kormányzat alatt rengeteg kárt okozott az adminisztráció. Az Egyesült Államok és Magyarország aranykorát szeretnék megnyitni, de a fő ügy a béketörekvésekhez való hozzájárulás. Trump ekkor közbevetette, hogy rengeteg ukrán menekültet fogadott be Magyarország, amiért hálát érdemel.
Az újságírók rögtön az orosz olajról kérdezték őket, Trump ezt egy nagyon nehéz ügynek nevezte, megjegyezve, hogy Magyarországnak nincs tengeri összeköttetése, és közben nagyon sok európai ország is vesz orosz olajat, pedig nincsenek ilyen nehéz földrajzi helyzetben.
Orbán Viktor elmondta, szeretné elmagyarázni, hogy a szankció milyen következményekkel járna a magyarokra és a gazdaságra nézve. A magyar kormányfő szerint el kell választani a földgáz és az olaj kérdését, utóbbi két vezetéken keresztül érkezik, Ukrajna és Horvátország felől, de utóbbi önmagában nem tudja ellátni az országot.
Donald Trump ezek után Orbán Viktort kiváló vezetőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy vele ellentétben Európa súlyos hibákat követett el bevándorlási kérdésekben.
Kedvelem és tisztelem őt, jól vezeti az országot, és sikert arat majd a választáson is – ismételte meg korábbi kijelentését az amerikai elnök. A magyar kormányfő ehhez hozzátette, Magyarország egyedülálló, különleges sziget a liberális Európában, modern, keresztény kormányzatával.
Trump későbbre ígért információkat a békecsúccsal kapcsolatban, de abban egyetértettek, hogy minél előbb le kell zárni a háborút. Orbán Viktor erre reagálva elmondta, szerinte Trump komoly erőfeszítést tesz a békéért, viszont Brüsszel és az európai országok nem támogatják ebben, és nem egységes a nyugati válasz.
Donald Trump szerint a magyar kormányfő tiszteletet érdemelne, már csak a migráció területén tett intézkedései miatt is. „Látjuk, mi történik más baráti országokban, és kezdik felismerni, hogy Orbán Viktornak igaza volt, talán titokban tisztelik is ezért” – mondta az amerikai elnök. Orbán Viktor ehhez hozzátette, Magyarországon az illegális bevándorlók száma nulla, de napi egymillió eurós büntetést kell fizetnünk a migrációellenes lépéseinkért. Donald Trump szerint a többi európai országban hatalmas a bűnözés, és ez tönkreteszi őket.
A békecsúcsra áttérve Donald Trump azt mondta, a fő gond, hogy az oroszok nem akarnak megállni. Mindkét fél rengeteg katonát veszít, és emellett nincs pénzügyi racionalitása sem a háborúnak. Szerinte előbb-utóbb Putyin is békét szeretne majd, mivel hetente hétezer katonát veszít, többet, mint Ukrajna, és a háború nagy terhet jelent Oroszország számára.
Az elnök úgy fogalmazott, megörökölte ezt a háborút, de hamarosan le fogja zárni. Orbán Viktor szerint sem tört volna ki a háború, ha annak idején Trumpnak hívják az elnököt, és megérti az elnök elkötelezettségét a békéért, mivel az előző adminisztráció és Európa komoly hibát követett el a háború kezelésében. Donald Trump szerint ennek a háborúnak egy hét alatt véget kellett volna érnie, vagy ki sem kellett volna törnie, és ha ő lett volna az elnök, Ukrajna nem veszített volna területeket.
Az Index tudósítójának kérdésére, hogy az EU-s vezetőkkel vagy Orbán Viktorral ápolna-e jobb kapcsolatokat, Trump azt válaszolta, nem kell választania, mindenkivel jóban van, ráadásul Magyarország is az Európai Unió része, de a migráció kérdésében Orbán Viktorral ért egyet.
Azt is elmondta, hogy a békecsúcsot Budapesten szeretné megtartani, ha eljön az ideje, ebben nincs változás.
„Nem ismerem az ellenfelét, Orbán Viktort fogom támogatni a választáson” – jelentette ki az amerikai elnök, aki szerint a Biden-kormányzat gyakorlatilag lemondott Magyarországról, de Orbán Viktort ő tiszteli és jó kapcsolatot ápolnak. Ezután felidézte, hogy az elmúlt időszakban nagyon jó volt a gazdasági együttműködés az Egyesült Államok és Magyarország között, szóval nem látja értelmét, miért változtatnának ezen a magyarok, amikor olyan sok amerikai befektetés érkezik hozzájuk.
Úgy tűnt, Putyin egyszerűen csak tette a dolgát – elmondott mindent, amit akart, fotó készült az amerikai elnökkel, és távozott. Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető augusztus 15-i anchorage-i közös tájékoztatóján a hagyományos protokolltól való eltérést regisztráltak, amire az amerikai sajtó is felfigyelt, közölte többek között a Fox News és a CNN.
Jackie Heinrich, a Fox News újságírója megjegyezte, hogy a sajtótájékoztató nem felelt meg a Fehér Ház korábban bejelentett tervének, amely szerint sikeres tárgyalások esetében a vezetők közös beszédet tartottak volna, és válaszoltak volna az újságírók kérdéseire, kudarc esetén pedig Donald Trump egyedül tart beszédet. Ezen forgatókönyvek egyike sem valósult meg.
Különösen meglepő volt, hogy Vlagyimir Putyin szólalt fel elsőként, bár az eseményre az Egyesült Államokban került sor. Heinrich szerint ez szokatlannak és nem tipikus jelenség. Hozzátette azt is, hogy a teremben feszült volt a hangulat, és maga a tájékoztató is az események kedvezőtlen alakulásának benyomását keltette.
„Úgy tűnt, Putyin elérte, amit akart – elmondott mindent, amit akart, fényképet készített az amerikai elnökkel, és távozott” – hangsúlyozta a tudósító.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az amerikai delegáció tagjainak, többek között Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff tanácsadó arcán semmiféle aggodalom nem látszott.
A CNN anyagában megjegyezte, hogy a külföldi vezetők amerikai látogatásai során általában az amerikai elnökök szólalnak fel először. Ebben az esetben Putyin megsértette a kialakult rendet, és megnyitotta a tájékoztatót, míg Donald Trump passzív megfigyelőként maradt.
Annak ellenére, hogy nagy figyelem övezte Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját, a két elnök a közös sajtótájékoztatón nem jelentett be túl sok újdonságot – mindössze arról beszéltek, hogy az konstruktív volt, jó hangulatban és tiszteletteljesen telt.
Jelenleg nem tudni, hogy miben sikerült megállapodniuk, és mikben értek el előrelépést, mivel a két vezető a sajtótájékoztatón erről nem beszélt.
Az amerikai és orosz delegációk összesen két és fél órán keresztül tárgyaltak, majd a két elnök mindössze 12 percig tartott sajtótájékoztatót. Összeszedtük, mi volt az öt legfontosabb dolog, amiket megtudtunk a sajtótájékoztatón:
Trump azt mondta, hogy Putyinnal sok mindenben egyetértettek a találkozójukon, de a „valószínűleg a legfontosabb” pont még mindig tisztázásra vár, anélkül, hogy részletesebben kifejtette volna, hogy pontosan mikről állapodtak meg, és mikben nem sikerült.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország „mindig is testvéri nemzetnek tekintette az ukrán nemzetet”, hozzátéve, hogy a két országnak „ugyanazok a gyökerei, és minden, ami történik, tragédia számunkra”. Emellett reményét fejezte ki annak, hogy békét köthetnek a jövőben.
Az orosz elnök odaszólt az európai vezetőknek, mondván, reméli, hogy nem fogják „megtorpedózni a mostani előrelépéseket”.
Putyin még egy új helyszínt is javasolt Trumpnak a következő találkozójukra. A sajtótájékoztató végén, amikor Trump azt mondta, hamarosan újra találkozunk, Putyin megjegyezte: „legközelebb Moszkvában”.
Bár mindkét elnök rövid nyilatkozatokat tett – Putyin 8 és fél percig, Trump három percig beszélt –, egyikük sem említette a tűzszünetet, amit sokan reméltek, hogy Trumpnak sikerül meggyőznie Putyint arról. Putyin számára jó hír, hogy emellett szankciókról sem esett szó, noha Trump korábban azt ígérte, amennyiben Oroszország nem állítja meg az öldöklést, új szankciókkal nézhet szembe Moszkva.
Az egész világ feszülten várta Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját. Az orosz és az amerikai elnök találkozójának helyszíne Alaszka volt. Az Egyesült Államok elnöke, a tárgyalások után, rövid sajtótájékoztatón ismertette az eredményeket.
Nagyon alapos és hasznos tárgyalásokat folytattunk – mondta Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatón, majd köszönetet mondott Donald Trumpnak az alaszkai csúcstalálkozó kezdeményezéséért.
Amikor találkoztunk, amikor kiszálltam a repülőgépből, azt mondtam: Jó napot, kedves szomszéd! Örülök, hogy látlak – mondta az orosz elnök, aki arról is beszélt, hogy Trump elnökkel nagyon jó közvetlen kapcsolata van és többször is beszéltek.
Őszintén beszélgettünk telefonon – emelte ki az orosz elnök, emlékeztetve: az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff többször is Oroszországba utazott.
Tanácsadóink és külügyminisztereink folyamatosan kapcsolatban állnak egymással. Önök is jól tudják, hogy az egyik központi kérdés az ukrajnai helyzet volt. Látjuk az adminisztráció előrelépését, hogy Trump elnök személyesen segítette elő az ukrajnai válság megoldását, és arra törekedett, hogy a lényegre térjen, hogy megértse, a történelem értékes – mondta Vlagyimir Putyin.
Vlagyimir Putyin nyitotta meg a sajtótájékoztatót, és kijelentette, hogy a tárgyalások „konstruktív légkörben, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak”.
Nagyon alapos és hasznos tárgyalásokat folytattunk – mondta, és köszönetet mondott Donald Trumpnak az alaszkai csúcstalálkozó kezdeményezéséért.
Teljesen logikus, hogy itt találkoztunk, hiszen országaink, bár óceánok választanak el minket, szoros szomszédok – mondta Putyin, hozzátéve:
Amikor találkoztunk, amikor kiszálltam a repülőgépből, azt mondtam: Jó napot, kedves szomszéd! Örülök, hogy látlak.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Trump elnökkel nagyon jó közvetlen kapcsolata van és többször is beszéltek.
Őszintén beszélgettünk telefonon – emelte ki az orosz elnök, emlékeztetve: az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff többször is Oroszországba utazott.
Tanácsadóink és külügyminisztereink folyamatosan kapcsolatban állnak egymással. Önök is jól tudják, hogy az egyik központi kérdés az ukrajnai helyzet volt. Látjuk az adminisztráció előrelépését, hogy Trump elnök személyesen segítette elő az ukrajnai válság megoldását, és arra törekedett, hogy a lényegre térjen, hogy megértse, a történelem értékes – mondta Vlagyimir Putyin, aki kiemelte:
Mint már mondtam, az ukrajnai helyzet alapvető biztonsági fenyegetést jelent számunkra. Sőt, Ukrajnát mindig is testvérnemzetnek tekintettem, és ezt már többször is elmondtam, bármennyire is idegennek tűnik ez a jelenlegi helyzetben. Ugyanazok a gyökereink, és minden, ami ott történik, tragédia számunkra, szörnyű háború. Ezért az országunk őszintén érdekelt a konfliktus befejezésében.
Putyin úgy fogalmazott: Ugyanakkor, ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, meg kell szüntetnünk a konfliktus minden elsődleges gyökerét, elsődleges okait. Már többször elmondtuk, hogy figyelembe kell venni Oroszország összes korlátozását, és helyre kell állítani a biztonság igazságos egyensúlyát Európában és az egész világon, és egyetértünk Trump elnökkel, aki ma elmondta, hogy természetesen Ukrajna biztonságát is biztosítani kell.
Az orosz elnök hangsúlyozta: Természetesen készek vagyunk erre.
Putyin kiemelte: Remélem, hogy a közösen elért megállapodás segít majd közelebb hozni ezt a célt, és megnyitja az utat az ukrajnai béke felé. Elvárjuk, hogy Kijev és az európai fővárosok ezt konstruktívan fogadják, és ne akadályozzák a folyamatot. Ne tegyenek kísérletet arra, hogy háttéralkukkal provokációkat szítanak, és így torpedózzák a kialakulóban lévő előrelépést.
Putyin úgy fogalmazott: Nyilvánvaló, hogy az amerikai és az orosz befektetések és üzleti együttműködés hatalmas potenciállal rendelkezik. Összességében nagyon fontos, hogy országaink új lapot nyissanak, és visszatérjenek az együttműködéshez. Szimbolikus, hogy nem messze innen húzódik az orosz–nyugati határ. Ott van az úgynevezett nemzetközi dátumvonal.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy úgy véli, a két ország kapcsolata átléphet a tegnapból a holnapba és reményének adott hangot, hogy ez a politikai szférában is sikerülni fog.
Szeretném megköszönni Trump elnök úrnak közös álláspontunkat, a jóindulatú és bizalomteljes hangnemet, amelyben beszélgetésünk zajlott. Fontos, hogy mindkét fél eredményorientált, és látjuk, hogy az Egyesült Államok elnöke nagyon világos elképzeléssel rendelkezik arról, mit szeretne elérni – fogalmazott Putyin, majd elmondta: úgy látja, Trump őszintén törődik népe jólétével, ugyanakkor megérti, hogy Oroszországnak megvannak a saját nemzeti érdekei.
Remélem, hogy a mai megállapodások nemcsak az ukrán kérdés megoldásának kiindulópontját jelentik, hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között ismét üzleti alapú, pragmatikus kapcsolatok alakuljanak ki.
Az orosz elnök hangsúlyozta: Szeretném emlékeztetni önöket, hogy 2022-ben, az előző kormányzattal való utolsó találkozásom során megpróbáltam meggyőzni amerikai kollégámat, hogy ne hagyjuk a helyzetet olyan pontra jutni, ahonnan már nincs visszaút, és ellenségeskedéshez vezet. Akkor ezt elég egyértelműen elmondtam, hogy ez nagy hiba.
Hozzátette: Ma, amikor Trump elnök azt mondja, hogy ha akkor ott lett volna, ő lett volna az elnök, akkor nem ez lenne a helyzet. És én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne. Ezt megerősíthetem.
Putyin úgy értékelt, hogy Trump elnökkel nagyon jó, üzleti jellegű és megbízható kapcsolatot építettek ki, és minden okuk megvan arra, hogy higgyenek abban, hogy ezen az úton haladva véget vethetünk az ukrajnai konfliktusnak.
Trump: Nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás
Vlagyimir Putyin után Donald Trump is köszönetet mondott az orosz elnöknek és ő is „nagyon eredményesnek” minősítette a találkozót.
A legtöbben még nem jutottunk el odáig, de előrelépést tettünk. Nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás. Nagyon jó esélyünk van arra, hogy megegyezzünk. Most nem sikerült, de nagyon jó esélyünk van rá.
Trump a sajtótájékoztató végén azt mondta, hogy felhívja a NATO-t és Volodimir Zelenszkijt, hogy „tájékoztassa őket a mai találkozóról”.
Elkezdem a telefonálást, és elmondom nekik, mi történt – tette hozzá. Az amerikai elnök munkatársainak is megköszönte a munkát, majd arról beszélt: Van itt néhány kiváló orosz üzleti képviselő is. És szerintem mindenki velünk akar üzletelni. Várjuk az együttműködést.
Trump úgy fogalmazott: Megpróbáljuk ezt lezárni. Ma valóban nagy előrelépést tettünk. Mindig is fantasztikus kapcsolatom volt Putyin elnökkel, Vlagyimirrel. Sok-sok nehéz, de jó találkozónk volt. Megzavart minket a „Oroszország, Oroszország, Oroszország” álhír, ami kissé megnehezítette a dolgunkat, de ő megértette. Azt hiszem, ő is látott már ilyesmit a karrierje során. Mindent látott már, de nekünk el kellett viselnünk az „Oroszország, Oroszország, Oroszország” hazugságot.
Az amerikai elnök kiemelte: Ő is tudta, hogy hazugság, én is tudtam, hogy hazugság, de ami történt, az nagyon rossz volt. Ez megnehezítette számunkra, hogy országként tárgyaljunk az üzleti ügyekről és minden másról, amit szerettünk volna, de ha ez véget ér, jó esélyeink lesznek.
Trump zárszóként azt mondta: Hamarosan beszélünk, és valószínűleg hamarosan újra találkozunk. Nagyon köszönöm, Vlagyimir.
Szavair Putyin úgy válaszolt: Legközelebb Moszkvában.
Alaszka: több mint két órán át tartott a tárgyalás
Donald Trump amerikai elnök és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin több mint két és fél órás tárgyalás után lezárta az alaszkai csúcstalálkozót, amely a leghosszabb személyes találkozójuk volt, és jelzi, hogy az amerikai elnök saját mércéje szerint a tárgyalások jól alakultak – írta a Bloomberg. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök gépe magyar idő szerint péntek este kilenc óra körül landolt Alaszkában, Anchorage-ben, a csúcstalálkozó helyszínén. Az Air Force One fedélzetén az elnök mellett érkezik az amerikai delegáció is: Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA igazgató, Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Steve Witkoff az amerikai elnök különmegbízottja is. Az orosz elnök delegációjában helyet kapott Jurij Usakov elnöki tanácsadó, Szergej Lavrov külügyminiszter, Andrej Belouszov védelmi miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter és Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője.
A két elnök innen indult tárgyalásuk helyszínére. Donald Trump, Vlagyimir Putyin és delegációjuk tagjai a csúcstalálkozó helyszínére érkezve először a sajtó munkatársai előtt váltott néhány szót, láthatóan kedélyes volt a beszélgetés.
Információk szerint azonban a fotózkodás káoszba fulladt, miután a média munkatársai egymásra licitálva kiabáltak a teremeben, javarészt az orosz elnöknek címezve a kérdéseket. Később a média munkatársait távozásra szólították fel. Korábban Donald Trump kabinetfőnök-helyettese, Dan Scavino osztott meg egy videót a közösségi oldalán.
Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyen arról is beszélt, nem hiszi, hogy meg tudják állítani a migrációt, ha nem lázadnak fel a most hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.
„A helyzet, amiben ma tanácskoztunk, úgy írható le, hogy nehéz, bonyolult és veszélyes” – fogalmazott a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy az európai békét, stabilitást és jólétet egyszerre fenyegetik veszélyek.
Harmadik éve dúl a háború, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen, a Közel-Kelet lángokban és eszkalációs veszély fenyeget, Észak-Afrikában destabilizáló konfliktusok, az illegális migráció egy szűnni nem akaró kihívás és a korábbi csúcsot megközelítő nagyságrendű, a globális gazdaságban pedig olyan blokkosodás és töredezettség látható, amilyenre a hidegháború óta nem volt példa – hangsúlyozta.
Rögzítette: az Európai Politikai Közösség ötödik találkozóját, Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseményét tartották meg, amelyen 42 állam- és kormányfő, valamint az európai intézmények vezetői, a NATO-főtitkár és az EBESZ képviselője is részt vett. Hozzátette: azért találkoztak, mert úgy hiszik, hogy ezekre a veszélyekre együtt jobb válaszokat tudnak adni, mint külön-külön.
A kormányfő azt mondta: személyes értékelése a helyzetről, hogy mindannyian érzékelték, nincs idő, amit elvesztegethetnének.
Értékelése szerint „a történelem láthatóan felgyorsult”, az amerikai választásokkal lezárult egy fejezet, a világ pedig meg fog változni, mégpedig „gyorsabban, mint mi azt gondoljuk”.
„Háború vagy béke, migráció vagy védelem, blokkosodás vagy konnektivitás, alárendelődés vagy európai szuverenitás” – sorolta azokat a hatalmas kérdéseket, amelyek véleménye szerint terítéken vannak.
A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácskozáson nem hoztak formális döntéseket, és eltérő vélemények is voltak „szép számmal”, ezért arról tud beszámolni, hogy mi az, amiben egyetértés volt. Elmondta: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell. „Tudnunk kell, hogy nagy változások jönnek” – jelezte.
Értékelése szerint abban is egyetértés volt, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy Európa vállaljon nagyobb felelősséget a jövőben a saját békéjéért és biztonságáért. „Nem várhatjuk” az amerikaiaktól, hogy csak ők „védjenek meg bennünket” – tette hozzá a magyar miniszterelnök.
Közölte: abban is egyetértés volt, hogy Európának érdemi szereplőnek kell maradnia az előttünk álló, a jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban. Ezek a tárgyalások Európa sorsát fogják érinteni, és Európának kellő súllyal kell jelen lennie, hogy befolyásolhassa a későbbi döntéseket – rögzítette.
Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a migráció kérdése újra az európai intézményi kereteket feszegeti. Nagyon nagy feszítő ereje van ennek a kérdésnek, mindenki elégedetlen a mostani helyzettel, és mindenki változást akar – tette hozzá. Közölte, a politikai vezetők változtatási szándéka előtt egy komoly akadály tornyosul, amelyen át kell törni, és ezt úgy hívják, hogy bírósági aktivizmus.
Elmondta, a plenáris ülés mellett munkacsoportokban is tanácskoztak, volt olyan munkacsoport, amely a gazdasági biztonsággal foglalkozott, volt, amelyik a migrációval. Orbán Viktor közölte, a tanácskozáson megköszönték Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két évvel ezelőtt útjára indította ezt az együttműködési formát.
A magyar miniszterelnök – aki az albán kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót – kitért arra is: a tanácskozás résztvevői megállapították, szükség van a folytatásra, sőt erősíteni kell azt, és mindannyian vállalták, hogy a következő év májusában Albániában, Tiranában Edi Rama miniszterelnök vendégei lesznek.
Ma már nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig a békepártiak tábora hatalmasra nőtt – mondta újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor.
A béke dolgát illetően nincs följogosítva, hogy olyan kérdésben képviseljen álláspontot, amelyben nem volt teljes egyetértés – közölte, hozzátéve: véleménykülönbségek vannak a háború folytatása vagy a gyors tűzszünet és béketárgyalás kérdésében.
„Mi nem győzelemről és vereségről beszélünk. Mi tűzszünetről beszélünk, emberéletekről beszélünk, a pusztítás leállításáról beszélünk” – fogalmazott, rámutatva, az amerikai választásokkal felálló új helyzetre Európának reagálnia kell. Ez nem megy egyik napról a másikra, de ma fontos lépést tettünk, hogy megtaláljuk azt a választ, ami az Európai Unió mind a 27 tagállama számára elfogadható lesz – jelezte.
Hozzátette, az EPC-csúcsot követően informális vacsora következik a huszonhét európai vezetővel, majd a pénteki uniós találkozó is alkalmat nyújt arra, hogy közelebb kerüljenek egy közös válaszhoz.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki budapesti találkozóján egyetértettek abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában, és abban is, hogy reagálni kell az amerikai elnökválasztás eredményére – mondta Orbán Viktor.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1731055500
[modified] => 1731028509
)
[title] => Egyetértettünk abban, hogy legyen minél hamarabb béke Európában – Orbán Viktor
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131747&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131747
[uk] => 131785
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131748
[image] => Array
(
[id] => 131748
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[original_lng] => 82571
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731064333:3
[_thumbnail_id] => 131748
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3908
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6afcb6f6e810a069072764bceaff2d5c] =>
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Október 7-én, hétfőn Ungváron találkoztak Robert Fico szlovák és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. Kárpátalja megyei központja nem először vált a két miniszterelnök tárgyalási helyszínévé.
A találkozón megvitatták a védelmi beszerzések, infrastrukturális projektek és Ukrajna támogatásának kérdéseit: az EU-csatlakozást, a gazdasági és energiabiztonságot, a humanitárius segítségnyújtást és az újjáépítést.
Denisz Smihal a találkozó előtt Telegram csatornán közölte: „Koncentrálunk az útiterv megvitatására – a közös intézkedések tervére, amelyet első találkozásunk alkalmával írtunk alá. Ezek többek között az infrastrukturális projektek, a gazdaság és az energiabiztonság terén való együttműködés.” Elmondása szerint napirenden vannak az ukrán elnök béketerve támogatásának megerősítése, Ukrajna uniós tagságának támogatása, valamint az ukrán területek aknamentesítése, a humanitárius támogatás és Ukrajna helyreállítása. „Továbbra is szorosan együttműködünk a védelmi beszerzések terén”, közölte a kormányfő.
A közös konzultációk plenáris ülésén megtartott beszédében Denisz Smihal kijelentette, hogy Ukrajna és Szlovákia jelentős előrehaladást ért el a közös intézkedések ütemtervében rögzített megállapodások végrehajtásában. Elmondása szerint a korábbi találkozókon született megállapodások egy részét maradéktalanul végrehajtották, néhány a végső szakaszban van. „Ahhoz, hogy a ma napirenden lévő összes projektet megvalósítsuk, valamint megvédjük európai otthonunkat, közös erőfeszítésekkel kell biztosítani Ukrajna győzelmét és igazságos békéjét” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
„A nagy európai család tagjaként nagyra értékeljük az önök megkérdőjelezhetetlen támogatását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Szlovákia hajlandósága megosztani tapasztalatait és szakértői segítséget nyújtani hatékony támogatást jelent Ukrajnának az Európai Unió felé vezető úton” – mondta.
Denis Smihal az ilyen támogatás példájaként említette, hogy a szlovák kormány jóváhagyta Szlovákia részvételét az Ukrajna újjáépítésére vonatkozó Keretprogramban. Elmondása szerint ez a dokumentum nemcsak Ukrajna újjáépítéséhez járul hozzá, hanem az együttműködés bővítésének erőteljes katalizátora is lesz.
„Szlovákia részvétele Ukrajna újjáépítési folyamatában új piacokat nyit a szlovák vállalatok előtt, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és növeli a versenyképességet. A közös energetikai, közlekedési és infrastrukturális projektek erősítik a két ország közötti kapcsolatokat, és hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez”, fejezte ki meggyőződését az ukrán kormányfő.
Megállapodtunk abban, hogy folytatni kell a konstruktív párbeszédet országaink minisztériumai és intézményei között azzal a céllal, hogy haladéktalanul befejezzük az együttműködésünk napirendjén lévő nyolc kétoldalú dokumentum kidolgozását, mondta a miniszterelnök. Kiemelte az együttműködésről szóló megállapodást a közös ellenőrző pontok felülvizsgálatát illetően, és közös határszakaszon átnyúló ellenőrzési pontokról szóló Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumokat a tervek szerint ez év végéig aláírják.
Robert Fico a maga részéről kijelentette, hogy a szlovák kormány támogatja Ukrajna minden béketervét, Zelenszkij elnököt és „békeképletét”. Elmondása szerint Szlovákia érdekelt Ukrajna helyreállításában és a jószomszédi kapcsolatokban. „Megértjük, hogy ennek a békének jó minőségűnek és fenntarthatónak kell lennie az Önök számára. Biztonsági garanciákkal kell rendelkezniük, és ezt megértjük. Támogatni fogunk minden kezdeményezést, hogy elérjük ezt a célt” – idézte Robert Ficót a Szuszpilne.
A szlovák kormányfő bejelentette, hogy országa új pénzügyi segélycsomagot készít elő Ukrajna számára, és készen áll katonai segélycsomag átadására, de abban nem lesz halált okozó fegyver. „Azt akarjuk, hogy Ukrajna méltóságteljesen vészelje át a telet. Szükség esetén készen állunk az villamos energia biztosítására is”, ígérte Robert Fico. Elmondása szerint Szlovákia a következő európai csúcson „rendszerszintű megoldást” ajánl fel Ukrajna energiarendszerének támogatására. „Tisztában vagyunk vele, hogy az energiarendszernek nagy része megsemmisült, de biztosak akarunk lenni abban, hogy pótolni fogják. Egységes energiapiacunk van az EU-ban, ezt Önökre is ki kell terjeszteni.”
Egyben hangsúlyozta, hogy kormánya nem fogja akadályozni Ukrajna európai uniós csatlakozását. „Nem állítunk akadályokat Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Lesznek országok, amelyek ellenzik, hogy Ukrajna gyorsan az Európai Unió tagjává váljon. Ezt nyíltan és egyértelműen mondom. Szeretnénk átadni Önöknek a felvételi tapasztalatainkat. Ez a tapasztalat érdekes és értékes” – hangsúlyozta Robert Fico.
Ugyanakkor hozzátette, hogy „meglehetősen hidegen viszonyulunk Ukrajna NATO-tagságához, de minden konferencián részt veszünk”.
Emlékeztetőül, ukrajnai látogatása előestéjén Robert Fico meglehetősen kategorikusan és élesen nyilatkozott a szlovák televízióban. „Amíg én vagyok a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke, én irányítom a képviselőket, akiket pártvezetőként politikai ellenőrzés alatt tartok, hogy soha ne járuljanak hozzá Ukrajna NATO-tagságához” – mondta.
A szlovák kormányfő hangsúlyozta: egyetért Ukrajna uniós tagságával, bár nem hiszi, hogy ez a közeljövőben megtörténik, de kategorikusan nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna NATO-tag legyen. Szerinte Ukrajna NATO-csatlakozása jó alapot jelent majd a harmadik világháború kirobbanásához. Véleménye szerint a háború csak azért folytatódik, mert a Nyugat „térdre akarja kényszeríteni az oroszokat”. „Katonai konfliktus van egy Szlovákiával szomszédos országban, ahol valójában szlávokat ölnek meg, és ahol Európa jelentősen támogatja ezt a gyilkolást” – mondta Robert Fico egy nappal a látogatás előtt.
Hozzá kell tenni, hogy az ungvári találkozón kétoldalú tárgyalásokat folytatott Ukrajna és Szlovákia külügyminisztere, Andrij Szibiha és Juraj Blanar is. A felek megvitatták az ukrán–szlovák napirend kulcsfontosságú kérdéseit, többek között Ukrajna további támogatását az orosz fegyveres agresszióval szemben, Szlovákia részvételét a Békeformula végrehajtásában és a második globális békecsúcs előkészületeit.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta: az ukrán fél reményei szerint Szlovákia csatlakozik a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatához, és megköti a megfelelő kétoldalú biztonsági megállapodást. Egyben felajánlotta Szlovákiának, hogy vállaljon védnökséget Ukrajna egyik régiója felett az újjáépítés, a kereskedelem és a beruházások fejlesztése keretében.
A két miniszter kiemelt figyelmet fordított a humanitárius aknamentesítésre a Békeformula 8., a „Környezetbiztonságról” szóló cikkelyének végrehajtását illetően, valamint Szlovákia tematikus konferenciákon és koalíciókban való részvételére. „Köszönjük Szlovákiának, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, készen áll a politikai párbeszéd és a kölcsönösen előnyös gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális projektek fejlesztésére, valamint a humanitárius aknamentesítés területén nyújtott segítségért” – mondta Andrij Szibiha. A miniszter köszönetét fejezte ki a szlovák félnek azért a döntéséért, hogy a Szlovákia a két ország fejlesztésére irányuló kétoldalú együttműködési terv keretében 500 ezer eurót különítenek el Ukrajna energiaszükségletére és energetikai infrastruktúrájának helyreállítására. Ezekből a forrásokból a tervek szerint energetikai berendezéseket vásárolnak az egyik szlovák cégtől, majd azok Ukrajnának adják át.
Andrij Szibiha kiemelte az ukrán–szlovák együttműködést az Ukrajna támogatására kezdeményezett kulcsfontosságú ENSZ-határozatokban és Szlovákia társszerzői szerepét. Az ukrán külügyminisztérium vezetője megköszönte Szlovákia feltétel nélküli támogatását Ukrajna jövőbeni európai uniós tagságához. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna további előrehaladását a NATO-csatlakozás felé.
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott kijevi megbeszélése után, hogy a szövetség országai változtatnak álláspontjukon Ukrajna légterének védelmével kapcsolatban.
A NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Zelenszkij azt mondta, hogy nem lát alapvető különbséget Izrael légterének védelmének kérdésében – ahol a szövetségesek iráni rakéták és drónok lelövésében segítenek – és az ukrán légtér biztonságának szavatolásában.
„Ma az ukrán légvédelem iránti igényekről és a szomszédokkal folytatott párbeszédről beszéltünk. Látjuk, hogy a Közel-Keleten meg tudják védeni az emberek életét a szövetségesek egységének köszönhetően. Az iráni rakéták közös lelövése semmiben sem különbözik az orosz rakéták, illetve az orosz és az iráni rezsimet egyesítő iráni gyártású Sahid drónok lelövésétől” – hangsúlyozta az elnök. Leszögezte: változást vár a NATO-nak az ukrán légtér védelméhez való hozzáállásában. „Régiónkban a partnereink részéről nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy véget vessünk az orosz terrornak” – mondta.
A NATO-főtitkár ugyanerre a kérdésre válaszolva kitérő választ adott az orosz rakéták Ukrajna feletti lelövésének lehetőségéről. Zelenszkij azonban kiegészítette őt egy rövid mondattal: „a szövetségesek nem állnak készen az ukrán égbolt védelmére”.
Rutte a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megvitatta az ukrán elnökkel azokat a területeket, ahol Ukrajnának további támogatásra van szüksége, és arról is egyeztettek, hogy a NATO hogyan tudja azt biztosítani”. Hangsúlyozta, hogy a szövetség kiemelt feladata Ukrajna megsegítése mellett a NATO-országok fegyverkészletének feltöltése.
„Az ipari termelés növelése Ukrajna támogatására és az arzenálunk feltöltésére szolgál, és ez lesz számomra a prioritás” – szögezte le. Rutte főtitkár szerint Ukrajna belső potenciálja csak befektetésekkel és innovációval erősíthető.
Az ukrajnai alternatív béketervek politikai nyilatkozatok, nem tartalmaznak konkrétumot és cselekvési tervet – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az indiai médiának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij úgy vélte, hogy Ukrajna álláspontja, figyelembe véve a harctéren és a diplomáciai irányban tett lépéseket, minden más javaslatnál közelebb áll a békéhez. „Mivel ez az út nagyon nehéz, és az összes többi javaslat, amit a világ számos országától hallottunk, úgy gondolom, hogy ma már csak politikai nyilatkozatok hangzanak el. Ez nem út, nem képlet. Nem az. Valaki azt mondja, hogy fél év múlva véget vet a háborúnak, a harmadik egy nap múlva, a negyedik azt mondja, hogy a háború 2026-ban ér véget, amikor Oroszország gazdasága összeomlik” – vázolta.
Más országok béketerveit kommentálva az elnök megjegyezte, hogy ezek csak elemzői, szakértői és politikai nyilatkozatok, de „senkinek nincs semmilyen terve”. „Bárki mondja, hogy a diplomáciai megoldás mellett vagyunk, én mindig támogatni fogom. Mindannyian azt akarjuk, hogy egyetlen katonánk se haljon meg, egyetlen emberünk se. De nem lehet tárgyalni egy erőszaktevővel és egy mániákussal, és azt mondani: „Igen, megértjük, hogy már 15 embert megerőszakoltál és további 30 embert megöltél, de tárgyaljunk. Nos, hát, ne csináld még egyszer”. Ez nem működik ezzel a személlyel. Nem tart a politikai megfélemlítéstől, én Putyinról beszélek” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán fegyveres erők Kurszki területen folytatott művelete egy nagy katonai-diplomáciai művelet része, aminek több célja is van – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök az indiai médiának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „A kurszki művelet egy nagy katonai-diplomáciai művelet része.” Mint megjegyezte: minden, amit Ukrajna tesz, arra irányul, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy készen álljon az igazságos békére. Ezenkívül a kurszki hadművelet nem tette lehetővé az oroszoknak, hogy elfoglalják Szumi megyét, és gyengítsék Ukrajna helyzetét – emlékeztetett.
Az elnök jelezte, hogy Ukrajnának hosszú ideig nagyon nehéz volt megragadnia a kezdeményezést a partnerek segítsége nélkül. „De meg kellett tennünk. És ez ennek a tervnek az egyik állomása. Látták, sikerült” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem tudja ismertetni a kurszki hadműveletek összes célját. „Ha azonban mindennek vége lesz, és ha sikerül, akkor kiderül, mit és miért tett Ukrajna” – ígérte meg Volodimir Zelenszkij.
We had a long and substantive conversation with @POTUS. We started with one-on-one talks before inviting European leaders to join us. This call lasted for more than an hour and a half, including about an hour of our bilateral conversation with President Trump.
