A már eddig is szigorú korlátozások kiterjesztését a Nyugat és Oroszország közti háborús feszültség növekedésével magyarázzák.
Az „akut gyulladás” időszaka
Oroszország az Ukrajna elleni teljes körű inváziót követően az „akut gyulladás” időszakába lépett, amely cenzúra bevezetését és az információszabadság korlátozását tette szükségessé – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, aki elkísérte Vlagymiri Putyint vlagyivosztoki látogatására. (Az ott elhangzott elnöki beszéd gúnyos megjegyzéseket is tartalmazott Kamala Harris amerikai elnökjelöltre.)
„A háborús helyzetben, amelyben vagyunk, a korlátozások indokoltak, ahogy a cenzúra is, hogy őszinte legyek. Hadiállapotban állunk” – mondta Peszkov a TASS-nak. A sajtófőnök véleménye szerint Oroszország elérte a „kritikus konfrontáció szintjét a kollektív Nyugat országaival”, és a legelismertebb nemzetközi média „gyakran nem habozik hazudni”.
Ez negatív dinamika, és ebben a tekintetben nem válhatunk hozzájuk hasonlóvá – jellemezte az általa látott helyzetet Peszkov. Példaként az állami központi hírügynökséget, a TASS-t hozta fel, amelynek fenn kell tartania a márkáját, mint olyan médiát, amely igazat mond, ezt ésszel teszi, és méltón képviseli a hírszolgáltatás minőségét odahaza és külföldön egyaránt.
Peszkov megjegyezte, hogy amikor a háború véget ér, újra „teljes információszabadságnak” kell lennie Oroszországban. Itt megjegyzendő, hogy a sajtószabadság nemzetközi listáján Oroszország már az ukrajnai háború előtt is a rangsor 113. helyén tanyázott olyan kormányzatok társaságában, mint Katar, Irán és Szaúd-Arábia.
Peszkov értékelése szerint nagyon erős a verseny a hivatalos orosz és a külföldi média között. Mint mondja, „az információszolgáltatás eszközei minden folyamat 100%-os globalizációját biztosítják, és a nemzetközi média még nálunk is versenyez a mi médiánkkal, mert technikai lehetőségeik vannak információt közvetíteni az orosz állampolgárokhoz” – magyarázta. Ezért úgy látja, hogy Itt nem lehet megjelölni időpontot, nem lehet megengedni sem a technológiai, sem a tartalmi lemaradást, és nagyon kemény munkakörülményekkel kell számolni”.
Az elnöki sajtófőnök arra nem tért ki, hogy a széles körű cenzúra milyen további technológiai eszközöket és jogi megoldásokat fog bevetni a nemkívánatos tartalmak kiszűrésére.
A cenzúra klasszikus értelme szerint a közlésre szánt anyagokat előzetesen be kell mutatni a hatóságnak, és csakis annak engedélyével lehet publikálni. A cenzúra joga tartalmazza a már közölt anyagok törlését, blokkolását vagy módosítását is. Cenzurális viszonyok között az állam azt is előírhatja, hogy kik és milyen előfeltételekkel végezhetnek újságírói munkát, de ezek további oroszországi használatáról még nincsenek részletek.
Szeptember elején Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországban a média szabad, és az egyetlen állami követelmény az orosz törvények betartása. „Az alkotmány ezt határozottan garantálja. Meggyőződésünk, hogy az információs szférában pluralizmusra és nyitottságra van szükség. A hatóságok konstruktívan kommunikálnak televíziós csatornákkal, hírügynökségekkel, újságokkal, internetes portálokkal és más tömegkommunikációs szervezetekkel, függetlenül a szerkesztői politikától” – állította az elnök.
Az orosz hatóságok katonai cenzúrát vezettek be az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete után. A szankcionálásra több erős változtatást vittek át a közigazgatási és büntető törvényeken, kiegészítve a a hadsereg „becsmérlésének” és a katonai ügyekről szóló „hamisítványok” tételeivel.
2023 nyarán az állami sajtóellenőrző hivatal, a Roszkomnadzor arról számolt be, hogy 206 ezer forráshoz való hozzáférést blokkolt a háborúról szóló pontatlan információk és a hadsereg ócsárlása miatt.
2022 februárja óta az osztály blokkolja a hozzáférést az Echo of Moscow, a Dozsgy, a Sznob, a Szobesednyik, a Meduza, a Radio Liberty, a TJ, a The Bell, a The Moscow Times és több tucat más médiához, mivel állításuk szerint „ismételten tiltott tartalmakat tettek közzé”, és pontatlan információkkal szolgáltak az ukrajnai katonai műveletekről.
Az Európai Parlament szerdán új, a sajtószabadság megerősítését célzó európai uniós jogszabályt fogadott el, amely a média függetlenségének védelmére kötelezi a tagállamokat, és tiltja a szerkesztői döntések befolyásolásának minden formáját.
Az uniós képviselőtestület strasbourgi közleménye szerint a plenáris ülésen megszavazott új szabályok értelmében a hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre, nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.
A közlemény szerint a parlament biztosítékokat épített be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Azonban még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.
Annak megakadályozása érdekében, hogy a közszolgálati médiát politikai célokra használják fel, az új szabályok azt is előírják, hogy a közmédia vezetőit és igazgatósági tagjait átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásokkal kell kiválasztani, kellően hosszú hivatali időre. A szerződésük lejárta előtt nem lehet őket elbocsátani, kivéve, ha már nem felelnek meg a szakmai kritériumoknak. A közszolgálati médiát átlátható és objektív eljárásokkal kell finanszírozni, és a finanszírozásnak fenntarthatónak és kiszámíthatónak kell lennie.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy minden hír- és aktuálpolitikai csatornának egy nemzeti adatbázisban közzé kell tennie a tulajdonosairól szóló információkat akkor is, ha közvetlenül vagy közvetve állami tulajdonban vannak. A médiának az állami hirdetésekből származó pénzeszközökről és pénzügyi támogatásról is be kell számolnia, ami magában foglalja a nem uniós országokból származó hozzájárulásokat is.
Emellett a médiának vagy online platformoknak juttatott közpénzeket nyilvános, arányos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell majd elosztani.
A jogszabályban szerepel egy olyan mechanizmus is, amely megakadályozza, hogy a nagy online platformok – például a Facebook, az X vagy az Instagram – önkényesen korlátozzák vagy töröljék a független médiatartalmakat. A platformoknak először is meg kell különböztetniük a független médiát a nem független hírforrásoktól. A médiumok értesítést kapnak, ha a platform törölni vagy korlátozni kívánja a tartalmukat, és 24 órájuk lesz a válaszadásra. A platform csak a válaszadás után vagy annak hiányában törölheti vagy korlátozhatja a tartalmat, ha az továbbra sem felel meg a feltételeknek.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a jogszabállyal kapcsolatos sajtóközleményében úgy vélte, hogy „bár a rendelet elvileg a médiapluralizmust és a média függetlenségét kívánta védeni, valójában azonban ez egy brüsszeli cenzúratörvény, amely a Soros-hálózat szervezeteinek a véleményezése alapján, a tagállamok hatásköreibe beavatkozva akarja rendszabályozni a tagállami médiarendszereket”.
„A jogszabály egy újabb brüsszeli beavatkozás a tagállamok szuverenitásába. Az uniós szabályozás célja, hogy csak Brüsszel hangja szólalhasson meg a tagállami nyilvánosságban, és lehetőséget teremt arra, hogy Brüsszel elnyomja a nemzeti és keresztény-konzervatív véleményeket, értékeket. Ez elfogadhatatlan. Brüsszel a szemünk láttára építi fel a média feletti totális kontrollt, egy központosított cenzúrát” – fogalmazott.
A képviselő kifejtette: A jogszabály a médiapiaci sajátosságokat figyelmen kívül hagyva egységes, minden tagállam számára kötelező szabályrendszert határoz meg, s akár szankciókkal is korlátozhatja bizonyos tartalmak megjelenését a tagállami közmédiában. Ebből világosan látszik, hogy mi a szabályozás valós célja.
Magyarország elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás és a sokszínű médiatartalom iránt. Mi, magyarok, már 1848-ban is tudtuk, mi a sajtószabadság. Ezért egyértelmű, hogy a közelgő uniós parlamenti választásokra is tekintettel ez a szabályozás is egy újabb eszköz a jobboldali erők gyengítésére, elhallgattatására! – tette hozzá a képviselő.
Bocskor Andrea azt írta: a most elfogadott jogszabály alattomos hatáskörbővítést jelent az EU részéről, hiszen a szabályozás tárgya az alapító szerződése szerint nem uniós hatáskör, hanem tagállami, amibe Brüsszel nem szólhat bele. „Kiállunk Magyarország szuverenitásáért és a vélemény- és szólásszabadság mellett!” – emelte ki a képviselő.
Julija Timosenko, a Batykivscsina párt vezetője egy televíziós talkshowban arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában támadás indult a sajtó- és szólásszabadság ellen – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál.
A cikk szerint a pártvezető Szavik Suszter műsorvezető A szólás szabadsága című hétfői műsorában kijelentette: „figyelmeztetni szeretnék: az önökkel való leszámolással kapcsolatos álmodozás immáron valósággá vált. Elkezdődik a kísérlet Szavik Suszter A szólás szabadsága című műsorának likvidálására és személyesen a műsorvezető Ukrajnából történő kipaterolására” – mondta.
A politikus mindenkit arra szólított, hogy aki teheti, keljen az ukrajnai sajtó- és szólásszabadság védelmére. Suszterhez fordulva hangsúlyozta, hogy az ő műsora az igazság levegőjének utolsó szippantása, ami még képernyőn van.
Az európai biztos fel akarja vetni a tévécsatornák blokkolásának kérdését a Smihallal tartandó megbeszélésen az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülésén.
Az álhírek elleni küzdelem nem folytatható a sajtószabadság rovására, ezért felvetjük az ukrán tv-csatornák blokkolásának témáját Denisz Smihal ukrán kormányfővel tartandó megbeszélésen az EU–Ukrajna Társulási Tanács ülés keretein belül – jelentette ki Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztos.
Várhelyi Olivér mindezt Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnökének kérdésére válaszolva mondta a 112 Ukrajina, a NewsOne és a ZIK tv-csatornák bezárásával kapcsolatosan az EP-képviselők online megbeszélésén. Heidi Hautala hatáskörébe tartoznak a demokrácia és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések.
Heidi Hautala: „Február 2-án Zelenszkij hivatalos indoklás nélkül betiltott három tévécsatornát. Borrell, az Európai Unió alelnöke és főképviselője megállapította, hogy meg van győződve arról, hogy a félretájékoztatás elleni harcnak nem szabad a média szabadságának rovására mennie. Az Újságírók Nemzetközi Szövetsége kijelentette, hogy ez egy politikai indíttatású nyílt támadás a sajtószabadság ellen, ezért, a biztos úr, ön is úgy gondolja, hogy van alapja felvetni ezt a kérdést az ukrán hatóságoknál?”
Várhelyi Olivér: „Igen, tudomásom van a három tévécsatorna betiltásáról. Teljes mértékben egyetértek Josep Borrell kijelentésével, miszerint a félretájékoztatás, az álhírek elleni küzdelem nem folytatódhat a sajtószabadság rovására. Ezért fel fogom vetni ezt a kérdést a miniszterelnökkel folytatott beszélgetés során, aki a jövő héten érkezik Brüsszelbe a Társulási Tanács ülésére” – közölte az európai biztos, egyben hozzátette, hogy az Európai Parlament „nagyon komolyan veszi ezt a kérdést”.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
We are preparing for winter in ??. I had a meeting with @UN_Ukraine Coordinator Denise Brown and @USAIDUkraine Acting Director Susan Kutor. We are counting on help with mobile boiler houses, generators, equipment to repair energy infrastructure. We agreed to coordinate the needs. pic.twitter.com/fIhn4LytJm
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Kína írásos információt kért az országban tevékenykedő amerikai sajtó munkatársairól.
Kína úgy döntött, korlátozza az országban elérhető amerikai kiadványokat. A rendelet azt követően született, hogy az USA hasonlóképpen cselekedett a kínai médiatartalmakkal.
Az USA-beli sajtóorgánumoknak hét napon belül írásbeli információkat kell benyújtaniuk Kínának az ország területén dolgozó összes alkalmazottról, valamint az Associated Press, az United Press International, a CBS, továbbá a National Public Radio pénzügyeiről és egyéb tevékenységeiről.
Oroszország reméli, hogy Ukrajna felhagy a sajtószabadság elnyomására irányuló politikájával, és Kijev elkezdi teljesíteni a sajtószabadság betartásáról aláírt nemzetközi kötelezettségeit – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
Az ukrán orgánum tudósítása szerint az orosz külügy sajtósa nehezményezte, hogy a „kijevi rezsim” folytatja a tömegtájékoztatási eszközök fölötti céltudatos ellenőrzés fokozásának politikáját és a hatalomnak nem tetsző médiumok elnyomását. „Reméljük, hogy az ukrán illetékesek meghallják a nemzetközi közvélemény aggodalmát, és újra elolvassák az általuk aláírt kötelezettségeket a média tekintetében, s visszatérnek arra a civilizált útra, amelyen magukat feltüntetni kívánják. Ismételten felszólítjuk Kijevet, hogy tartsa be vállalt nemzetközi kötelezettségeit a szólás- és sajtószabadság területén” – hangsúlyozta Marija Zaharova.
Elmondása szerint a dezinformáció elleni ukrán sajtótörvény-tervezetben „nem nehéz nem észrevenni az oroszellenes irányultságot.” Szerintünk – tette hozzá Zaharova – az ukrán hatóságok teljesen ki akarják szorítani az orosz nyelvű tájékoztatás forrásait Ukrajnából, és meg akarják fosztani a lakosságot az elfogulatlan és objektív információktól az országban és a világban végbemenő eseményekről.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
On International Day of Peace, we urge Russia to end its occupation of Crimea, withdraw from the Donbas, and cease its aggression against Ukraine. pic.twitter.com/HOOFORclXX
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
