A Ramstein-formátumban tartott legutóbbi védelmi találkozón új kezdeményezés indult: ukrán fegyverek közös gyártása partnerországok területén, kizárólag Ukrajna védelmi szükségleteire – jelentette be Rusztem Umjerov védelmi miniszter a Telegramon.
Néhány legközelebbi partnerünk – azok, akik milliárdos katonai támogatást nyújtanak – folyamatosan javasolják, hogy építsünk gyárakat országukban modern ukrán fegyverek előállítására. Készek hivatalos licenc alapján ukrán fejlesztéseket gyártani
– mondta Umjerov.
A közös gyártás fő jellemzői:
Minden termék az ukrán haderőhöz kerül, amíg a háború tart.
A gyártás teljes finanszírozását a partnerek vállalják, sőt, további támogatást is kilátásba helyeztek.
A kezdeményezés „stratégiai áttörés” – drónokat, rakétákat, lőszert, elektronikus hadviselési eszközöket és más fegyvereket fognak közösen előállítani.
Megkezdődött a gyakorlati megvalósítás is: nyugat-európai vállalat bejelentette, hogy Shahed drónok elleni rakétákat gyárt majd Ukrajnában.
Nagy-Britannia közösen gyárt LMM rakétákat és indítóállásokat Ukrajnával.
A német Rheinmetall Ukrajnában épít Lynx páncélozott harcjárműveket.
Ukrán cégek már gyártanak lőszert a Nammo (Norvégia–Finnország) licencével.
Több nagy nemzetközi fegyvergyártó – SAAB (Svédország), Kongsberg (Norvégia), KNDS (Franciaország–Németország), FFG (Németország), Raytheon (USA) – bővíti jelenlétét Ukrajnában.
A jövő kilátásai: Umjerov reményét fejezte ki, hogy a program támogatást kap az európai SAFE programban, amely 150 milliárd eurót különít el a védelmi ipar fejlesztésére.
Egyben felszólította az ukrán hadiipari cégeket is, hogy terjeszkedjenek a nemzetközi piacokon, ugyanakkor tartsák szem előtt, hogy a gyártás továbbra is Ukrajna szükségleteit szolgálja.
Ukrajna 1,3 milliárd eurót kap a „dán modell” keretében fegyvergyártásra 2025-ben, ezeknek a forrásoknak egy része a befagyasztott orosz eszközök bevételeiből származik majd – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Rusztem Umjerov védelmi miniszter a dán modellről tárgyalt dán kollégájával Troels Lund Poulsennel az Ukrajna Védelmi Kérdéseivel Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport Ramstein formátumú ülésén.
A miniszterek megállapodtak a Dánia, Svédország, Kanada, Norvégia és Izland által folyósított első, 428 millió eurós részlet átutalásáról. A pénzeszközök a közeljövőben érkeznek meg, és ukrán fegyverek – tüzérség, támadó drónok, rakéták és páncéltörő fegyverek – gyártására fogják felhasználni.
„Általánosságban elmondható, hogy az Ukrajnának a dán modell szerint nyújtott védelmi támogatás 2025-re 1,3 milliárd euróra fog emelkedni. Ezen források egy része a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből fog érkezni” – jelentette a Védelmi Minisztérium.
Umjerov hozzátette, hogy új stratégiai döntések készülnek az ukrán vállalatok ramsteini országokba történő befektetéseivel, valamint az európai védelmi vállalatok Ukrajnába történő termelésének telepítésével kapcsolatban is.
A szerdai 28. Ramstein formátumú találkozó példátlan nagyságú katonai támogatást hozott Ukrajnának a szövetségesek részéről – számolt be az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztériumra hivatkozva.
A Védelmi Minisztérium közleménye szerint „az Ukrajna Védelmi Kérdéseivel Foglalkozó Kapcsolattartó Csoport 28. Ramstein formátumban tartott ülése újabb megerősítés volt: a partnerek továbbra is megbízhatóak és eltökéltek Ukrajna támogatásában.”
Rusztem Umjerov védelmi miniszter mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ért el. Szerinte 2025-ben a biztonsági segítségnyújtás meghaladja majd a teljes körű háború összes korábbi évének mutatóit. „A találkozót követően partnereink új segélycsomagokat és fontos támogatási lépéseket jelentettek be” – tette hozzá.
Nagy-Britannia rekordösszegű, 350 millió fontos segélyt jelentett be drónok szállítására. A miniszter szerint ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy 2025-ben 100 000 drónt kapjon. A brit katonai támogatás 2025-ben összesen eléri a 4,5 milliárd fontot, amelyből 247 millió fontot az ukrán fegyveres erők kiképzésére fordítanak. Németország jóváhagyott egy új, 5 milliárd euró értékű katonai segélycsomagot. „A Bundestag már jóváhagyta ezt a döntést” – mondta el Rusztem Umjerov. A csomag tartalma: Ukrajnában gyártandó nagy hatótávolságú fegyverek finanszírozása, légvédelmi rendszerek, fegyverek és lőszerek átadása.
Hollandia 400 millió eurós segélycsomagot nyújt: ez tartalmaz egy aknamentesítő hajót, hajókat és haditengerészeti drónokat.
Belgium bejelentett egy hosszú távú kezdeményezést: évi 1 milliárd eurós segély Ukrajnának 2029-ig, aknamentesítő hajó átadása.
Norvégia kiemelkedő támogatásai: 700 millió dollár drónokra, különös tekintettel az ukrán védelmi ipari komplexum támogatására, 50 millió dollár az NSATU vagyonkezelői alapjába.
Kanada: 45 millió dollár drónokra, elektronikus hadviselési eszközökre, informatikai megoldásokra, valamint Coyote és Bison páncélozott járművekre.
Svédország: 440 millió euró nemzetközi programokra, amelyek tüzérségi lőszert, drónokat és egyéb fegyvereket szereznek be Ukrajna számára.
„Hálás vagyok minden országnak, amelyek továbbra is támogatják Ukrajnát. Köszönöm nagyon jó barátaimnak, Healy és Pistorius minisztereknek, hogy megszervezték ezt a találkozót. Az ukrajnai békének igazságosnak, tartósnak és a nemzetközi egység által védettnek kell lennie. Együtt dolgozunk ennek elérésén” – zárta szavait az ukrán védelmi miniszter.
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország engedje szabadon az összes foglyot, és adja vissza az elrabolt gyermekeket, de új megállapodások is születtek Oroszországgal a hétfői isztambuli tárgyalásokon – jelentette ki Rusztem Umjerov védelmi miniszter az isztambuli tárgyalások befejezése után, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umjerov elmondta: „Ragaszkodunk minden fogoly szabadon bocsátásához és az elrabolt gyermekek visszaadásához. A hadifoglyok szabadon bocsátásának kérdésében abban állapodtunk meg, hogy konkrét kategóriákra, nem pedig számokra fogunk összpontosítani.”
A védelmi miniszter elmondása szerint Ukrajna és Oroszország most megállapodott abban, hogy kicserélik az összes súlyos sebesült és súlyos beteg hadifoglyukat. „A második kategória a fiatal katonák, 18 és 25 év közöttiek. Mindenki. Abban is megállapodtunk, hogy 6000 holttestet adunk vissza 6000 halott katonáért” – szögezte le Rusztem Umjerov.
Röviddel ezt megelőzően Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország küldöttségei a mai isztambuli találkozójukon megállapodtak a hadifoglyok újabb cseréjéről.
Ukrajna és Oroszország hétfőn tartotta a béketárgyalások második fordulóját, a felek elsősorban az újabb fogolycseréket vitatták meg – jelentette ki Rusztem Umjerov védelmi miniszter, az ukrán delegáció vezetője a tárgyalásokat követően, számolt be az rbc.ua hírportál a News.Live internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Umjerov elmondta, hogy a felek megvitatták a tűzszünet lehetőségét. Az ukrán és az orosz delegáció a fogolycsere kérdését is érintette. Ukrajna ragaszkodott az összes fogoly szabadon bocsátásához és a civilek visszatéréséhez. Az ukrán tisztviselők a diákok azonnali szabadon bocsátását is követelték.
„Megállapodtunk a cserékről, hamarosan bejelentjük a részleteket. A súlyos sebesültekre és betegekre összpontosítunk. A fiatalokra, valamint a holttestek cseréjére összpontosítunk. A részleteket és az információkat később közöljük” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
A megbeszélések másik pontja Volodimir Zelenszkij elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor esetleges találkozója volt. Egyébként az első tárgyalási fordulóban Ukrajna és Oroszország megállapodott az 1000-et az 1000-re formátumú fogolycserében. Ez a csere három napon át zajlott, május 23-tól 25-ig.
Az orosz tárgyalóküldöttség útnak indult Isztambulba, ahol hétfőn kerül sor az Ukrajnával folytatandó egyeztetésekre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben bejelentette, hogy az ukrán delegáció élén Rusztem Umjerov védelmi miniszter áll majd.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy az orosz küldöttség, élén Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadóval, Isztambulban kész lesz bemutatni Ukrajnának a válság kiváltó okainak felszámolására irányuló memorandumot.
Ezt az ukrán fél már a tárgyalások megkezdése előtt meg akarta kapni, követelését azonban Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára „nem konstruktívnak” minősítette. A szóvivő hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb a közvetlen tárgyalások folytatása.
Az előző tárgyalási forduló május 16-án zajlott le. Akkor a felek ezer-ezer fős fogolycserében állapodtak meg, valamint arról, hogy elő fogják terjeszteni elképzeléseiket a lehetséges jövőbeni tűzszünetről és rendezésről.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter fogja vezetni az ukrán küldöttséget az orosz-ukrán béketárgyalások második fordulójában hétfőn Isztambulban – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, közvetve megerősítve országa részvételét a megbeszéléseken.
Ez az első alkalom, hogy Ukrajna hivatalosan bejelentette részvételét a következő isztambuli tárgyalási fordulóban. Korábban az ukrán fél „arrogánsnak” minősítette Moszkva tűzszüneti feltételeit.
A két fél május közepén találkozott egymással Isztambulban, ez volt első közvetlen kapcsolatfelvételük 2022 óta.
Zelenszkij vasárnapi posztjában közölte: felvázolta a védelmi és a külügyminiszternek, a hadsereg vezérkarának és felderítésének, valamint a titkosszolgálatoknak „a közeljövő feladatait, és meghatározta az (ukrán) álláspontot a hétfői isztambuli találkozó előtt”.
Az elnök által megjelölt prioritások között szerepel „a teljes és feltételek nélküli tűzszünet, a hadifoglyok szabadon bocsátása és az elrabolt gyermekek visszaadása” – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Ukrajna képes folytatni a harcot az orosz agresszió ellen, de a háborúnak véget kell vetni az emberek életének megmentése érdekében – jelentette ki pénteken Rusztem Umjerov védelmi miniszter az ukrán televízió adásának nyilatkozva Isztambulból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umjerov ismét kijelentette, hogy Ukrajna békét akar. „Ukrajna az emberekre összpontosít, és képesek vagyunk folytatni a harcot, de végső soron be kell fejeznünk ezt a háborút” – hangsúlyozta.
Ma Isztambulban tárgyalásokra került sor Ukrajna és Oroszország küldöttségei között. Ukrán és orosz tisztviselők több mint egy órán át tekintették át a háború befejezésével kapcsolatos kérdéseket.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter a The New York Post című amerikai lap állítására reagálva közölte, miszerint nem felel meg a valóságnak a neki tulajdonított kijelentés, hogy Kijev 90%-ban támogatja az amerikai tervet – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint ma a The New York Post cikkében Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjának egyik vezető tisztségviselőjére hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna védelmi minisztere azt mondta az amerikai tisztviselőknek, miszerint Kijev „90%-ban” támogatja a Marco Rubio amerikai külügyminiszter által Franciaországban bemutatott tervet.
De a Sky Newsnak adott nyilatkozatában az ukrán védelmi minisztérium kijelentette, hogy „nem hoz politikai döntéseket”, ezért nem tud „százalékos becslést” tenni. „Több elvi álláspontunk van: még március 11-én támogattuk a teljes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, Oroszország pedig nem támogatta a tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, és továbbra is naponta csapásokat mér az ukrán városokra és infrastruktúrára. Ilyen körülmények között nem világos, hogy bárki hogyan tudná „százalékban” megítélni vagy mérni bármilyen párbeszéd előrehaladását” – mondta Umjerov.
A védelmi miniszter megjegyezte: Ukrajna számára a kulcskérdés az, hogy miként tudja biztosítani a tűzszüneti javaslat működését és a megbízható ellenőrzést. „Továbbra is konstruktív párbeszédet folytatunk amerikai partnereinkkel, és teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a háború befejezése mellett” – szögezte le Rusztem Umjerov.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter azt mondta az amerikai tisztviselőknek, hogy Kijev „90 %-ban” támogatja Trump elnök békekezdeményezését, amelyet az Egyesült Államok Párizsban mutatott be – közölte az Egyesült Államok elnöki adminisztrációjának vezető tisztviselője a The New York Post című amerikai lappal, számolt be szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az amerikai újság forrása megjegyezte, hogy jövő héten Londonban a teljes és átfogó tűzszünetről terveznek döntést hozni. „Úgy gondolom, hogy (az ukrán – a szerk.) aggodalmak egy része a területekkel kapcsolatos… amit „de jure”-nak és „de facto”-nak neveznek. A de facto azt jelenti, hogy elismerjük, hogy az oroszok elfoglalták ezt a földet, de nem mondjuk azt, hogy (Ukrajna) örökre odaadja. A de jure azt jelenti, hogy elismerjük, hogy (az oroszok) elfoglalták ezt a földet, és soha többé nem fogjuk látni” – magyarázta a kiadvány forrása.
Az amerikai lap azt írta, hogy Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében Steve Witkoff elnöki különmegbízott „mézeskalácsot” kínálhat Moszkvának a szankciók enyhítése – és esetleg a lefoglalt vagyontárgyak feloldása formájában – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.
