Ukrajna az alkotmány jelentős felülvizsgálatára készül az Európai Unióhoz való közelgő csatlakozása miatt, az állami hatáskörök bizonyos részét közvetlenül az uniós szerveknek kell majd átruházni – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a házelnök elmondta, az európai közösséghez vezető út komoly jogi munkát igényel Ukrajna alaptörvényével. Az országnak számos jogi álláspontot kell felülvizsgálnia, mivel ez a szokásos út minden tagjelölt állam számára.
A fő cél az Európai Unióval való kapcsolatok hatalmas rétegének bevezetése a jogi területre. A harcok befejezése után az államnak újra kell gondolnia az alapvető kérdéseket. Először is, ez a nemzetbiztonsági és védelmi rendszert érinti. Tisztázni kell a fegyveres erők szerepét az ország életében, ezen felül a hatóságok az ukránok jogai és szabadságai garanciáinak felülvizsgálatát tervezik – mondta a házelnök.
A jövőbeli változások a következő területeket érintik: nemzetvédelmi rendszer; az ukrán fegyveres erők funkciói és státusza; a polgárok jogainak védelmét szolgáló mechanizmusok; a jogszabályok uniós szabványokhoz való igazítása. „Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor meg kell értenünk, hogy bizonyos mértékű hatáskört átruházunk a szerveire. Ezért ennek Ukrajna alkotmányában is szerepelnie kell” – magyarázta Sztefancsuk.
A parlament elnöke közölte, hogy a hatóságok nem fognak a színfalak mögött döntéseket hozni. Szerinte be kell vonni a nyilvánosságot, mivel egy ilyen jelentős reformnak nyílt párbeszéd eredményének kell lennie. Amíg a hadiállapot van érvényben, nem lehet módosítani az alaptörvényt, de az előkészületek már folyamatban vannak.
„Úgy látom, hogy ezek olyan általános irányvonalak, amelyeket a hadiállapot megszűnése után az ukrán társadalomban nagyon komolyan meg kell vitatni, és talán a közeljövőben be is fognak építeni Ukrajna alkotmányába” – összegezte Ruszlan Sztefancsuk.
Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke bejelentette a Polgári Törvénykönyv változásainak és rendelkezéseinek ismertetését.
Sztefancsuk ezt a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében közölte, jelentette az Interfax-Ukrajina.
„A közeljövőben rátérünk az új Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések ismertetésére – kifejtjük, hogy miért van rájuk szükség, időszerűek-e, most van-e rájuk szükség, mit változtatunk, hogyan szabályozzuk az emberi jogok és a digitális jogok kérdéseit, hogyan védjük részletesebben a katonai állomány jogait, és hogyan teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ez a kodifikáció egységes legyen” – mondta Sztefancsuk.
Arra kérte kollégáit, hogy ne a Polgári Törvénykönyvről olvassanak, hanem magát a Polgári Törvénykönyvet olvassák el. Sztefancsuk szerint nem lehet következtetéseket levonni a törvénykönyv egy cikkelyének elolvasása alapján.
„Igen, a terjedelme nagy. Igen, talán nem mindenki érti, de ezért változtatunk most a kommunikáció formátumán. És ezért kezdjük meg az a kódex értelmezésére vonatkozó munkát” – hangsúlyozta a parlament elnöke.
Sztefancsuk a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszélés megkezdéséről is beszámolt a kompromisszum keresése érdekében.
„Külön megbeszélést kezdünk a civil társadalom különböző területeivel, hogy kompromisszumot találjunk, vagy elmagyarázzuk álláspontunkat bizonyos kérdésekben, ahogyan azt már megtettük a média jogászaival is. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, várjuk javaslataikat és konstruktivitását, mert a Polgári Törvénykönyv összetett, de mindenki számára fontos dokumentum” – hangsúlyozta Sztefancsuk.
Legfelső Tanács elnöke megjegyezte, hogy a parlamenti képviselőktől konkrét módosításokat és javaslatokat várnak a Polgári Törvénykönyv második olvasatáig, amelyek a párbeszéd alapját képezik majd. Amint arról beszámoltunk, április 28-án a parlament első olvasatban elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet (15150. sz.). Május 5-én Sztefancsuk a Facebookon kezdte el cáfolni a Polgári Törvénykönyv tervezetével kapcsolatban a társadalomban kialakult tévhiteket. Sztefancsuk egyik szerzője a Polgári Törvénykönyv tervezetének.
Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke kijelentette, hogy Ukrajna függetlenségének idején kialakult a képviselőkkel szembeni gyűlölet retorikája, amely katasztrofális méreteket öltött, de elsősorban az állami szervek munkatársait szólította fel, hogy tartózkodjanak a hangos kijelentésektől, amelyek sértik a képviselők ártatlanságának a vélelmét, és károsítják a parlament, mint intézmény jó hírnevét – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Sztefancsuk Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefancsuk rámutatott, hogy a parlamenti képviselőkkel szembeni gyűlölet szintje néha átlépi a józan ész határát. „Felszólítok mindenkit, de mindenekelőtt az egyes állami szervek képviselőit, hogy tartózkodjanak a harsány kijelentésektől, amelyek sértik az ártatlanság vélelmét és károsítják az ukrán Legfelső Tanács intézményként betöltött szerepét” – írta.
A házelnök szerint az ukrán parlament, mint egyetlen törvényhozó szerv, kizárólag az Alkotmány által meghatározott kereteken belül és módon jár el. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a politikusok társadalmi kritikája normális demokratikus folyamat volt és marad. De, mint hangsúlyozta, van egy határvonal a kritika és az intézmény szándékos hiteltelenítése között. „Sajnos a függetlenség évei alatt Ukrajnában kialakult a »képviselő-gyűlölet« egyfajta kultúrája, amely az utóbbi időben katasztrofális méreteket öltött” – mutatott rá.
A politikus szerint a manipulatív vádak, a hiteltelenítő kritikák, a helytelen kijelentések, a minden halálos bűnnel való vádaskodások, a parlamenti képviselőket ért személyes sértések száma olykor meghaladja a józan ész és a tisztesség határait. Azt is felidézte, hogy 2022. február 24-én, amikor közvetlen veszély fenyegette a fővárost, a parlamenti képviselők többsége Kijev központjában gyűlt össze, hogy teljesítsék alkotmányos kötelességüket és biztosítsák az állam folyamatos működését. Ezenkívül szerinte a parlamentnek ez az összetétele fogadta el az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelem benyújtása után a szükséges törvényeket, amelyek lehetővé tették Ukrajna számára az EU-tagjelölti státusz megszerzését és a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Ahogy Sztefancsuk hangsúlyozta, a parlamenti képviselők megszavazták azokat a döntéseket, amelyek szükségesek Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy a partnerektől pénzügyi támogatást kapjon a gazdasági stabilitás fenntartása érdekében a háború alatt. Ennek ellenére elismerte, hogy kérdései vannak néhány képviselőhöz. Sőt, tette hozzá, a rendvédelmi szerveknek is kérdéseik vannak egyes parlamenti képviselőkhöz. „De szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy ez csak azután vált lehetővé, hogy a parlament ezen összetétele 2019-ben önként lemondott parlamenti mentelmi jogáról, és megszűnt a tagja lenni az »parlamenti elitklubnak«” – hangsúlyozta.
A házelnök hozzátette, hogy a mentelmi jog eltörlése nem szünteti meg a jog alapelvét – az ártatlanság vélelmét. „Semmi sem jogosít fel senkit arra, hogy valakit bűnözőnek bélyegezzen, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően nem bizonyították, és bírósági ítélettel nem állapították meg” – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk.
Ukrajna kész kompromisszumokat keresni a háború lezárásáról szóló tárgyalásokon, de a szuverenitás, a függetlenség és a területi integritás kérdései továbbra is megingathatatlanok – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke újságírói kérdésekre válaszolva a német Bundestag elnökével, Julia Kloecknerrel tartott közös tájékoztatón, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Ukrajna az első naptól kezdve bizonyította készségét arra, hogy diplomáciai szinten megoldjon minden, a háborúval kapcsolatos kérdést” – jegyezte meg Sztefancsuk.
Elmondása szerinte az ukrán fél demonstrálja, hogy készen áll a háború befejezését célzó diplomáciai úton dolgozni.
„Sajnos még nem mondhatom el, hogy a tárgyalócsoport tevékenysége bármilyen nagy hatékonyságot mutatna, de legalább vannak eredmények. És ezek az eredmények az, hogy az Oroszországban lévő hadifoglyok hazatérhetnek” – hangsúlyozta.
Sztefancsuk kiemelte, már vannak bizonyos eredményei a tárgyalásoknak, de Ukrajna számára a legfontosabb az igazságos és fenntartható béke elérése lesz, ami fontos prioritás az ország számára.
„Bármely tárgyaláson vannak olyan vörös vonalak, amelyeket Ukrajna nem léphet át, és olyan vörös vonalak, amelyeket Oroszország nagyon át akar lépni. Ezek a nemzeti szuverenitás, a területi integritás kérdései, ezek Ukrajna függetlenségével, a választás jogával kapcsolatos kérdések. Világos, hogy ezek nagyon fontos kérdések, amelyeket Ukrajna soha nem fog átlépni, és akkor készen állunk arra, hogy más kérdésekben is kompromisszumot keressünk” –fogalmazott az ukrán parlament elnöke.
Megjegyezte, hogy a sürgető kérdés a másik tárgyaló fél hangulata és az eredmények elérésében való érdekeltsége. A parlament elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna is kész megosztani egyedülálló katonai tapasztalatait a partnerekkel.
„Látják, hogy a közel-keleti helyzet illusztrálja legjobban azt a tényt, hogy ma egy teljesen új háború zajlik új taktikákkal, új módszerekkel és új típusú fegyverekkel, és Ukrajnának tapasztalata van abban, hogyan kell ezt ellenállni, és kész megosztani tapasztalatait, mindenekelőtt partnereivel, az EU-országokkal… Nagyon remélem, hogy mielőbb eljön az az idő, amikor eljön az igazságos és tartós béke, mert ez mindenki számára fontos” – tette hozzá Sztefancsuk.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
A népszavazáson, amelyet a tervek szerint az elnökválasztással egybekötnek, csak egyetlen kérdés lesz, hogy valaki támogatja-e bizonyos feltételek mellett az orosz rezsimmel kötendő békemegállapodást – jelentette ki szombaton Ruszlan Stefancsuk a Legfelsőbb Tanács elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a házelnök elmondta, hogy az ukrán alkotmánnyal kapcsolatos kérdéseket nem lehet népszavazásra bocsátani. „Ukrajna alkotmányával kapcsolatos kérdések nem képezhetik semmilyen népszavazás tárgyát – sem országos, sem más népszavazásét… A népszavazás tárgya csak egyetlen, világosan megfogalmazott kérdés lehet – egy konkrét megállapodás támogatása vagy nem támogatása, amelyet megfontolásra terjesztenek be” – jegyezte meg.
A választások és a népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet akár már február végéig benyújthatják. De magukat a választásokat, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani – és a tervek szerint össze is vonják őket.
Tomio Okamurának, a cseh parlament elnökének újévi beszéde „a tudatlanság, a manipuláció és a cinizmus példája”, Ukrajnával kapcsolatos szavaival elsősorban Csehországnak és polgárainak ártott – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke a Facebookon.
A jelentés szerint Sztefancsuk rámutatott: „Tomio Okamura újévi beszéde a tudatlanság, a manipuláció és a cinizmus élénk példája. Azzal, hogy ismét megsérti Ukrajnát és az ukránokat, valójában kárt okoz és szégyent hoz mindenekelőtt a Cseh Köztársaságra és a csehekre, akik továbbra is a méltóság és az igazságosság, valamint Ukrajna oldalán állnak.” Mint megjegyezte, nem törekszik Okamura kijelentéseinek értékelésére, mivel tudja, hogy azok „az ő személyes álláspontját tükrözik, és nem a cseh parlament, és még inkább nem a cseh nép álláspontját”.
„Meggyőződésem, hogy Okamura szavait a legkeményebben maguk a csehek fogják értékelni – és persze a történelem, amelyben a neve valószínűleg nem fog fennmaradni. És mindenképpen meg fogjuk tudni, hogy hasznos idióta vagy FSZB-ügynök volt-e” – állította az ukrán házelnök.
Okamura újévi beszédében kijelentette, hogy a cseh állami forrásokat nem szabad fegyverek vásárlására és külföldi katonai műveletek támogatására felhasználni. Bírálta a Nyugatot is Kijev támogatásáért, amely szerinte Ukrajna partnerei hitelre történő fegyvergyártásából és -értékesítéséből profitálnak.
Ezenkívül a cseh parlament elnöke „juntának” nevezte Volodimir Zelenszkij elnököt és környezetét, megkérdőjelezve legitimitásukat. A botránykeltő politikus azt a meggyőződését is kifejezte, hogy Csehországnak „le kell szállnia a brüsszeli vonatról”, amely „a harmadik világháború felé halad”, az Egyesült Államok figyelmeztetései ellenére.
A hadiállapot idején tartandó választásokról szóló ukrajnai törvényt, amelynek kidolgozására a parlament képviselőit bízták meg, csak egyszer fogják alkalmazni – számolt be a Szuszpilne Ruszlan Sztefancsuk, parlamenti elnöke a Diplomáciai Szolgálatban Dolgozók Napja alkalmából rendezett rendezvényen tett nyilatkozatára hivatkozva.
Megjegyezték, hogy már aláírta a rendeletet egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata a háború idején tartandó választásokról szóló törvénytervezet kidolgozása, élén Olekszandr Kornyienkóval, a parlament első alelnökével. Sztefancsuk kijelentette, hogy a munka eredménye alapján egy külön törvényjavaslatot terveznek benyújtani, amelyet egyszer – ezekre a választásokra – fognak alkalmazni.
„Minden egyes kérdés esetében számos igen és nem merül fel, amit ki kell dolgozni, a világ legjobb tapasztalatait kell átvenni, és egy új törvényt kell javasolni Ukrajnának, amelyet csak egyszer, kifejezetten ezekre a választásokra fognak használni” – mondta a parlament elnöke.
Sztefancsuk elmondása szerint a csoport munkájában minden frakció és csoport képviselői, a civil társadalom képviselői és a Központi Választási Bizottság is részt vesznek.
„Ez egy szakmai munkacsoport, amely egy olyan dokumentumot fog kidolgozni, amely lehetővé teszi nemcsak az ukrajnai választások, hanem a biztonságos, demokratikus és világszerte megbízható választások lebonyolítását is” – mondta a parlament elnöke. Sztefancsuk hozzátette azt is, hogy a munkacsoport kidolgozza a választási törvénykönyv alkalmazásának minden apró részletét, figyelembe véve a háborús helyzetet. Elmondása szerint ez vonatkozik a katonai állomány szavazásának és a megválasztáshoz való jogának kérdésére, a külföldön tartózkodó ukránok szavazására, az ideiglenesen megszállt területeken történő választások megtartására, valamint a külföldi megfigyelők bevonására.
Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal a háború befejezése érdekében, de a békemegállapodásnak vannak „vörös vonalai”, amelyeket senki sem léphet át – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Sztefancsuknak a Krími Platform svédországi parlamenti csúcstalálkozóján elmondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint a házelnök kifejtette, hogy Ukrajnának vannak „vörös vonalai”, amelyeket senkinek sincs joga átlépni, „sem fizikailag, sem jogilag, sem erkölcsileg”. „Nincs jogi elismerés az ukrán területek orosz megszállása tekintetében. Nincsenek korlátozások az ukrán védelmi erőkre vonatkozóan. Nincs vétójog Ukrajna azon jogával kapcsolatban, hogy megválassza jövőbeli szövetségeseit” – mondta Sztefancsuk.
A parlamenti elnök hozzátette, hogy minden „valódi békefolyamatnak” a következő elven kell alapulnia: „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, és semmit Európáról Európa nélkül”. Emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem mondott le a nyelvéről, hitéről és nemzeti identitásáról. Megjegyezte, hogy a világon az egyik első – Pilip Orlik 1710-es alkotmánya – ukrán dokumentum. „Mert az alkotmány és saját népünk akarata egy újabb vörös vonal, amelyet senkinek sincs joga átlépni” – jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.
A Legfelső Tanács (Rada) megkapta a Miniszteri Kabinet által benyújtott 2026-os állami költségvetés tervezetet, amelyet a második olvasatra készítettek elő – jelentette be Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke.
Elmondása szerint a fő cél „az állam fő pénzügyi dokumentumának időben történő elfogadása, hogy ez biztosítsa az ország gazdasági stabilitását, a vállalkozások kiszámíthatóságát, valamint Ukrajna biztonsági és védelmi erőinek megbízható finanszírozását.”
Korábban Julia Szviridenko miniszterelnök közölte, hogy a kormány elkészítette a 2026-os költségvetési javaslatot.
Tájékoztatása szerint a módosítások után a bevételi oldal 27,8 milliárd hrivnyával nő, főként annak köszönhetően, hogy a bankok nyereségadójának mértékét 25%-ról 50%-ra emelik. Ugyanakkor a kiadások is növekednek – 33,6 milliárd hrivnyával.
Ebből:
18,9 milliárd hrivnyát a tartalékalap feltöltésére fordítanak,
6,6 milliárd hrivnyát pedig az iskolai tanárok, egyetemi oktatók és szakképző intézetben dolgozó tanárok fizetésének fokozatos, 50%-os emelésére az év folyamán.
Hivatalosan is hatályba lépett szerdán az Ukrajna és Nagy-Britannia közötti 100 éves partnerségi megállapodás, a dokumentum évtizedekre megszilárdítja a két ország unióját – közölte Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk átadta a 100 éves megállapodás szövegét, a megállapodás ratifikálásáról szóló törvényt, valamint a működésbe lépéséről szóló jegyzéket a brit parlament alsóháza elnökének, Lindsay Goyle-nak. „Ma Londonban hivatalosan is hatályba lépett a centenáriumi megállapodás. Ez egy történelmi pillanat az államaink közötti politikai bizalom, a stratégiai partnerség és a megbonthatatlan barátság megerősítésében” – tette hozzá.
A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna és Nagy-Britannia sok mindenen ment keresztül együtt, és most nemcsak Ukrajna szabadságáért, hanem egész Európa biztonságáért és a világrendért is küzdenek. „Ez a megállapodás nem a partnerségünk kezdete – inkább megerősíti azt. Megszilárdítja népeink kölcsönös támogatását az elkövetkező évtizedekre, meghatározza a biztonsági interakció mechanizmusait, elmélyíti a katonai-ipari együttműködést, és új együttműködési szintet alakít ki a gazdaság, az energia, az oktatás, a tudomány és Ukrajna helyreállítása területén” – jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.
Ukrajna és Nagy-Britannia 2025. január 16-án 100 éves partnerségi megállapodást írt alá, amely 100 évre bővíti ki az együttműködésük körét, és a biztonság, a védelem, a gazdaság, a tudomány, a technológia és a kultúra területét fedi le.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.