Az USA kedden felfüggesztette Románia részvételét a vízummentességi programban (Visa Waiver Program, VWP) – jelentette az Adevarul.
Január 10-én, még az előző, demokrata, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció idején jelentette be az Egyesült Államok hivatalosan, hogy Romániát felvették a VWO-be, azzal hogy a román állampolgárok március 31-től jelentkezhetnek a programba (amelynek Magyarország része – szerk.).
A republikánus Donald Trump adminisztrációja viszont felfüggesztette a korábbi döntés végrehajtását.
Egy román lap a következőképpen idézi az amerikai belügyminisztérium ( Department of Homeland Security) keddi közleményét a határozatlan idejű felfüggesztésről szóló döntésről:
Az amerikai kormány felülvizsgálja Románia nemrég történt megjelölését a vízummentességi programban (VWP), hogy biztosítsa a megfelelést a VWP szigorú biztonsági követelményeinek. Az Egyesült Államok felfüggeszti az Utazásengedélyezési Elektronikus Rendszer (ESTA) bevezetését a román állampolgárok számára. A szünet addig marad érvényben, amíg az Egyesült Államok befejezi a felülvizsgálatot. A románoknak, akik rövid távú turisztikai vagy üzleti célból utaznának az Egyesült Államokba, továbbra is a megfelelő nem bevándorló (B) vízumot kell igényelniük az Egyesült Államok követségén, vagy konzulátusán.
A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion nyerné a román elnökválasztás első fordulóját a CURS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének vasárnap ismertetett eredménye szerint, írja az MTI.
A CURS felmérése az első, amely az elnökjelöltségek benyújtása és a végleges jelöltlista hivatalossá tétele után készült.
A vasárnap ismertetett eredmények szerint a román államfőválasztás első fordulójában a választópolgárok 29 százaléka adná George Simionra a voksát. Őt a bukaresti kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu követi 22 százalékkal, míg a harmadik helyen Bukarest főpolgármestere, Nicusor Dan végezne 18 százalékkal.
A CURS felmérése szerint a negyedik hely a függetlenként induló egykori szociáldemokrata párti miniszterelnöké, Victor Pontaé, aki a szavazatok 13 százalékát kapná. Őt a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi követi a sorban, aki a voksok 12 százalékát gyűjtené be. A többi jelöltet 3 százalék alatt mérte a CURS, míg a válaszadók 30 százaléka azt mondta, nincs még kialakult véleménye vagy nem megy el szavazni.
A kérdésre, hogy mit várnak a következő román államfőtől, a válaszadók ugyanakkora arányban (21 százalék) jelölték meg az ország békéjének és biztonságának szavatolását, illetve az oktatás és egészségügy helyzetének javítását. 20 százalék a korrupció elleni harcot, 16 a gazdasági problémák megoldását, 13 százalék az állami intézmények reformját nevezte meg elvárásként.
A felmérés 1203 fős felnőtt mintán készült március 19. és 22. között, a hibahatár 2,8 százalékos.
Romániában a kormány május 4-ére, illetve 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.
A Központi Választási Iroda szombaton bejelentette, hogy az alkotmánybíróság tavalyi határozata alapján zárta ki az elnökválasztásról az SOS Románia párt elnökét, Diana Şoşoacát.
A döntését ismertető közleményében az intézmény emlékeztetett: a 2024/2-es számú határozatában az alkotmánybíróság megállapította, hogy a politikus meggyőződései, magatartása és nyilvános állásfoglalásai ebben a választási ciklusban ellentétesek voltak az alkotmányos elvekkel és értékekkel, a BEC pedig köteles érvényt szerezni ennek a határozatnak – írja az Agerpres.
A közlemény szerint ilyen körülmények között fölösleges megvizsgálni azt, hogy Diana Şoşoacă teljesíti-e a jelöltsége iktatásának további feltételeit.
A BEC emlékeztetett arra is, hogy a politikust tavaly októberben az alkotmánybíróság kizárta az utóbb érvénytelenített elnökválasztásról.
Döntésében az intézmény azt is kimondta, hogy a 2025. májusi elnökválasztás ugyanannak a választási ciklusnak a része, mint amelyhez tartozott az eredetileg 2024 november-decemberére tervezett elnökválasztás is. „A Diana Şoşoacă ellene felhozott akkori érvek továbbra is érvényben vannak” – olvasható a közleményben.
Diana Şoşoacă egyike annak az öt jelöltaspiránsnak, akinek a jelöltségét szombaton elutasította a BEC.
Az SOS Románia párt elnöke bejelentette, hogy fellebbezni fog az alkotmánybíróságon. Az elnökjelölti iratcsomókat szombat éjfélig lehet benyújtani a BEC-hez.
A román külügyminisztérium tájékoztatást kért a kijevi hatóságoktól az ukrajnai román kisebbség anyanyelvű oktatásának állítólagos korlátozása, a román nyelv iskolai használatának állítólagos betiltása ügyében – közölte kedden a bukaresti Edupedu.ro oktatási portál.
A portál egy ukrajnai és romániai tanárok által Facebookon terjesztett, a Csernyivci megyében található Vancicauti (Vancsikivci) község polgármesteri hivatalának tulajdonított dokumentum ügyében kért állásfoglalást a bukaresti külügyminisztériumtól. Az Edupedu szerint az átirat az állam nyelvi politikájának érvényesítése ürügyén a román nyelvet kiszorító intézkedéseket ír elő a román kisebbség iskolái számára.
A polgármesteri hivatal ebben – az Ukrán Legfelsőbb Tanács szakbizottságának ajánlására hivatkozva – három „irányelv” érvényesítését írta elő a községi iskola számára, köztük egy olyanét, amely szerint nemcsak a tanórákon, hanem a szünetekben, csoportos foglalkozásokon és iskolai kirándulásokon is „szükséges és fontos” az állam nyelvének használata.
Az Edupedu.ro megkeresésére a román külügyminisztérium azt válaszolta: tájékoztatást és a kérdéses dokumentum egy azonos rangú hivatalos döntéssel történő érvénytelenítését kérte az ukrán féltől, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak ellentétesek az ukrán törvényi előírásokkal és korlátozzák az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.
Kijev a román kisebbségre is rátapos
A bukaresti oktatási tárca 2019-ben közzétett adatai szerint Csernyivci megyében 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek.
A román külügyminisztérium honlapján közölt adatok szerint Csernyivci megyében 181 780, Kárpátalján 32 152 román anyanyelvű lakos él. Odessza megyében 724 lakos románnak, 123 751 pedig „moldovainak” vallotta magát a legutóbbi népszámláláson.
Kétórás tanácskozás után kedd este úgy döntött a román alkotmánybíróság, hogy a jobboldali politikus, Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson – írja a BBC. A bíróság előtt Bukarestben tiltakozásul összegyűlt tüntető tömeg „árulók” és „nem megyünk sehova” jelszavakat skandált.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Ennek értelmében májusban meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen Georgescu is indult volna. Ehhez sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat, a felmérések szerint a megismételt elnökválasztás első fordulóját is megnyerte volna. Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében azonban úgy néz ki, ez nem lehetséges.
A bukaresti utcákon kedd este összegyűlt tömeg azonban követelte, hogy Georgescura szavazhasson.
A csendőrség többsoros, fémakadályokból és gépkocsisorból álló kordont épített ki, és más megyékből is erősítést vezényelt a parlament épületének védelmére, amelyben az alkotmánybíróság is működik.
Georgescu a Facebookon közzétett videójában arra biztatja híveit, hogy döntsék el, mit akarnak, ugyanakkor kijelenti: „Megtiszteltetés volt számomra, hogy szolgálhattalak benneteket.”
Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) vasárnap a tavalyi félbeszakított elnökválasztáson legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra.
A BEC nem tette még közzé az indoklást, de a román média a testület pártdelegátusaitól származó információkra alapozva úgy tudja, hogy formai kifogásról – egy vagyonnyilatkozatról hiányzó aláírásról – van szó.
Georgescu híveinek a BEC előtt gyülekező tömege dühödten reagált a hírre és palackokkal megdobálta az intézményt védő csendőröket.
Iktatta Romániában jelöltségét a megismételt államelnökválasztásra a román központi választási bizottságnál (BEC) pénteken a tavalyi érvénytelenített voksolás első fordulójában élen végző Calin Georgescu, írja az MTI.
Georgescu függetlenként indul, de a jelötségét támogató 324 ezer aláírás összegyűjtésében a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy volt AUR-képviselő által alapított Fiatal Emberek Pártja (POT) is szerepet vállalt.
Georgescu azt mondta: biztos benne, hogy a román nép kivívja szabadságát, és megvédi demokráciáját a korrupt, elnyomó hatalommal szemben.
Hozzátette: ugyanazokat az értékeket képviseli, mint az új washingtoni adminisztráció, és mindenben támogatja Donald Trump amerikai elnök politikáját.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás elsőfordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette. Georgescu ezért keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságon, januárban azonban a testület azt elutasította, március 6-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította azt, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét.
Ennek értelmében meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen a támogató aláírások összegyűjtésének köszönhetően Georgescu is indulhat. Január elején adott interjút a hirado.hu számára Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Magyar Demokrata Szövetség elnöke (RMDSZ) elnöke, amiben arról beszélt: a megismételt elnökválasztáson Crin Antonescut támogathatják majd.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden azt közölte, az Európai Unió vezetése áll amögött, hogy Romániában érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, s a román ügyészség vádat emelt Calin Georgescu elnökjelölt ellen. Hozzátették: a jövőre esedékes választások idején célponttá válhat Magyarország is.
Romániában hat személyt vettek őrizetbe hazaárulás és bűnszövetkezet létrehozásának gyanújával – jelentette be csütörtökön a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A 2023-ban alakult, civil szervezetnek álcázott, de katonai felépítésű csoport a román állam szuverenitásának, függetlenségének és védelmi képességeinek meggyengítése céljából tartott fenn kapcsolatot egy idegen hatalommal, amelynek ügynökeivel a gyanúsítottak rendszeresen találkoztak Románia és Oroszország területén – írja az Infostart.
A csoport tagjai a román hadsereg egy – az ügyben szintén gyanúsítottként szereplő – nyugalmazott tábornokának nevében, interneten közzétett videófelvételek segítségével toboroztak követőket, és külföldi politikai, katonai tényezőkkel tárgyaltak terveikről, amelyek között Romániának a NATO-ból történő kilépése, az alkotmányos rend megdöntése, a politikai pártok betiltása, az ország nevének és nemzeti jelképeinek megváltoztatása, az alkotmány módosítása, illetve egy olyan kormánynak a hatalomra juttatása szerepelt, amelyben a csoport tagjai töltenének be miniszteri tisztségeket – részletezte a DIICOT közleménye.
A vádhatóság szerint két gyanúsított januárban Moszkvában járt, ahol olyan személyekkel vették fel a kapcsolatot, akik segítséget ígértek ahhoz, hogy a szervezet átvegye a hatalmat Romániában.
A DIICOT közölte: szerdán nyolc bukaresti, valamint Ilfov, Giurgiu és Máramaros megyei helyszínen végeztek házkutatást, a hat őrizetbe vett gyanúsított közül négy esetében előzetes letartóztatást, kettő esetében házi őrizetet kért az ügyészség a bukaresti táblabíróságtól.
A román média szerint a hazaárulással vádolt csoport ügye összefügg azzal, hogy Románia szerdán kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség légi és haditengerészeti katonai attaséját és helyettesét. A Digi24.ro hírportál szerint az ügyben érintett nyugalmazott tábornok a 101 éves háborús veterán Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy, aki katonai karrierjét követően történelmi tárgyú regényeket írt, az írószövetség temesvári fiókjának titkára volt, majd a kommunizmus bukása után a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt egyik alapítójaként, holokauszttagadóként és a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett Ion Antonescu román „Kondukátor” rehabilitálását szorgalmazók szószólójaként híresült el.
A román vezetés a Bécsi Egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységekért persona non gratává nyilvánította Oroszország bukaresti katonai, légiközlekedési és tengerészeti attaséját, valamint helyetteseiket. Bukarest négy orosz diplomatát nyilvánított persona non gratává. A román külügyminisztérium a Bécsi Egyezmény megsértését jelentette be, számolt be a román külügyminisztérium sajtószolgálata szerdán, március 5-én.
„A Külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a román vezetés úgy döntött, hogy az Oroszországi Föderáció bukaresti katonai attaséját, légiközlekedési attaséját és tengeri attaséját, valamint helyetteseiket persona non gratává nyilvánítják Románia területén az 1961-es bécsi diplomáciai kapcsolatokról szóló egyezményben foglaltakkal ellentétes tevékenységért” – áll a közleményben.
Megjegyezték, az ügyet Emil Ryazan miniszter, az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője utasítására az orosz féllel román külügyminisztériumba való behívás során közölték.
Románia továbbra is segíti Ukrajnát, amely a teljes körű orosz agressziótól szenved, jelentette ki sajtótájékoztatóján Ilie Boloian, az ország megbízott elnöke, közölte a Defense Romania.
A Mind elindított egy Telegram csatornát, a Mind tweetet, ahol elsőként értesülhet a legfontosabb, a gazdaságra és az üzleti életre kiható hírekről. Iratkozzon fel, hogy időt és pénzt takarítson meg.
A hírek szerint Boloian parlamenti pártokkal egyeztetett, amelyek során a résztvevők Románia elvi készségét fejezték ki Ukrajna támogatására.
Boloian elmondása szerint ez „nemcsak az áldozat támogatása az agresszorral szemben”, hanem valójában Románia „biztonságának támogatása”.
A megbízott elnök úgy véli, hogy Románia is ki van téve agressziónak – „ha folytatódik Oroszország ezen megközelítése”, „Ukrajna akár az első áldozat is lehet”.
Boloian egyúttal kijelentette, hogy még korai arról beszélni, hogy békefenntartóként csapatokat küldjenek Ukrajnába, mivel Romániának nincs békemegállapodása és parlamenti támogatása egy ilyen lépéshez.
„Románia a csapatok tranzitcsomópontjává válhat”, valószínűsítette a megbízott elnök.
Iliye Boloian úgy véli, hogy az európai országoknak jobban hozzá kellene járulniuk a kontinentális védelemhez, különösen a katonai infrastruktúrára és a védelmi iparra fordított kiadások növelésével.