Bogdan Aurescu román külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba szerdán megállapodott abban, hogy „átfogó konzultációs folyamatot indítanak” a Kijev által elfogadott kisebbségi törvény problémáiról, amellyel kapcsolatban a bukaresti hatóságok rendkívül kritikusan nyilatkoztak.
A HotNews.ro tájékoztatása szerint a román külügyminisztérium bejelentette, hogy Bogdan Aurescu szerdán telefonon folytatott egyeztetést ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, és beleegyezett abba, hogy megbeszéléseket folytassanak a román fél által a nemzeti kisebbségekről szóló törvény kapcsán jelzett problémák megoldására.
Bogdan Aurescu miniszter a megbeszélés során megismételte a kifogásolt törvény eljárási és tartalmi vonatkozásait, amelyek a román hatóságok és a román közösség képviselői körében aggodalmat keltettek, és amelyeket egyébként már részletesen ismertettek és indokoltak Dmitro Kuleba miniszternek írt 2022. decemberi levelükben.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év során intenzív párbeszédet folytatott az ukrán féllel, köztük közvetlenül Dmitro Kuleba miniszterrel ebben a témában, és konkrét lépések megtételét kérte a román fél aggályainak eloszlatására. A román miniszter ismételten kérte, hogy Ukrajna ismerje el, nem létezik moldovai nyelv.
A román külügyminisztérium december 22-én jelentette be, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása után rendkívül kritikus elemzést küldött Kijevnek, „sajnálatosnak” nevezve, hogy a normatív aktust a Velencével folytatott konzultáció nélkül fogadták el. Így több erősen kifogásolható pont is a jogszabályban maradt, amely erősen korlátozza az anyanyelv használatát.
Emlékezetes, hogy Volodimir Zelenszkij április 4-én a bukaresti parlamentben elmondott beszédében megígérte, hogy párbeszédet kezd Romániával az ukrajnai román kisebbség védelméről, és megköszönte a románoknak az ukránoknak nyújtott segítséget.
Magyarország is reagált az új törvényre
Az ukrán kisebbségi törvényre a magyar fél is negatívan reagált. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára december végi közleményében azt írta:
„Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott »A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)« szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait.”
Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére,
Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt, Ukrajna tagjelölt státusának megadásáról szóló véleményében hét pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna számára, amelyek közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait, és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arról biztosította Nicolae Ciuca román miniszterelnököt, hogy az ukrajnai román kisebbség „egy az egyben” ugyanazokat a jogokat fogja élvezni, amelyekkel az ukrán kisebbség rendelkezik Romániában.
Az ukrán elnök ígéretét szerdai bukaresti sajtóértekezletén idézte a román kormányfő, amikor előző napi, főleg az orosz–ukrán háborúra összpontosító kijevi látogatásáról számolt be.
Ciuca leszögezte: a kisebbségi kérdés Bukarest, mind az ukrajnai románok számára fontos. Kijevi tárgyalásain hangsúlyozta: az ukrajnai románok teljesítik állampolgári kötelességüket Ukrajnában, ugyanakkor szükségük van az ukrán hatóságok támogatására anyanyelvük és a kulturális identitásuk megőrzése terén, miképpen ezt Románia is megteszi a területén élő ukrán kisebbség érdekében.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült ukrajnai román közösség asszimilációját. A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.
A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében. Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után állásfoglalásban kérte, hogy az ukrán hatóságok biztosítsák a román nemzetiségűek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román-ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről.
A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román-ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.
„Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a +regionális biztonsági vezető hatalom+ státus amerikai segítséggel való elérése, és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő. Szerinte a két ország közötti problémák eltussolása azzal magyarázható, hogy Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái és a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán-román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – összegzett Barabás T. János.