Könnygázt vetett be és erővel behatolt a török rohamrendőrség vasárnap a legnagyobb ellenzéki párt, a CHP ankarai székházába, hogy eltávolítsa a leváltott pártvezetést, írja a Reuters. Az incidens tovább mélyíti a török belpolitikai válságot, amelyet az váltott ki, hogy egy bíróság érvénytelenítette az ellenzéki pártelnök, Özgür Özel 2023-as megválasztását.
Új szintre emelkedett a török belpolitikai válság vasárnap, amikor a rohamrendőrség könnygázt vetett be és erővel behatolt a legnagyobb ellenzéki párt, a Republikánus Néppárt, vagyis a CHP ankarai székházába. A Reuters helyszíni beszámolója szerint a rendőrök egy rögtönzött barikádot törtek át, miközben az épületben tartózkodók tárgyakat dobáltak és skandáltak. Sérülésekről egyelőre nem érkezett hír.
A konfliktus közvetlen előzménye, hogy egy török bíróság csütörtökön megsemmisítette Özgür Özel 2023-as pártelnöki megválasztását szabálytalanságokra hivatkozva, és visszahelyezte a párt élére Kemal Kilicdaroglut, aki ugyanabban az évben elveszítette az elnökválasztást Recep Tayyip Erdogan ellen. Az ankarai kormányzó ezt követően elrendelte az ellenzéki vezetés eltávolítását a pártközpontból.
Özel az akció közben közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, hogy „támadás alatt állnak”, majd a rendőri fellépést követően több ezer támogatójával együtt elindult a török parlament felé. Az ellenzéki politikus a demonstráción azt mondta, hogy a CHP mostantól „az utcákon és a tereken” folytatja a harcot a hatalom megszerzéséért. A tüntetők többek között azt skandálták, hogy „Vállvetve a fasiszták ellen”, illetve árulónak nevezték Kilicdaroglut.
Az Özelhez hű ellenzéki vezetés „igazságügyi puccsnak” nevezte a bírósági döntést, és jogi úton próbálja megtámadni azt. A leváltott pártelnök sürgette egy új pártkongresszus mielőbbi összehívását, míg Kilicdaroglu szerint erre majd „megfelelő időben” kerülhet sor.
Az eseményeket a piacok is idegesen figyelik. A Reuters szerint a török pénzügyi eszközök csütörtökön jelentősen gyengültek a demokratikus visszalépéstől tartó befektetők miatt, bár pénteken részben korrigáltak az árfolyamok. Elemzők szerint a mostani fejlemények kulcskérdést jelentenek abból a szempontból, hogy Törökország mennyire mozdul tovább az autoriter működés irányába.
A politikai feszültség azért is különösen fontos, mert Erdogan jelenlegi mandátuma alapján elvileg már nem indulhatna újra a 2028-as választáson, hacsak nem írnak ki előrehozott voksolást. Több elemző szerint a mostani válság növeli ennek esélyét. A török kormány ugyanakkor visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint politikai célokra használná az igazságszolgáltatást, és továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a bíróságok függetlenül működnek.
