Isaac Herzog izraeli elnök a brit Sky News-nak adott rövid interjút vasárnap, melyben tagadta, hogy országának bármilyen köze lenne a Hezbollah elleni támadássorozathoz, melynek során walkie-talkie-k és egyéb informatikai eszközök robbantak fel a terrorszervezet tagjainál Libanonban, 39 ember életét követelve és legalább háromezret megsebesítve. Mint ismert, széles körben úgy vélték, hogy a támadásokat Izrael követte el, amely azonban nem erősítette meg, de nem is tagadta részvételét – eddig.
„Izrael veszélyes helyzetben van és fennáll az eszkaláció lehetősége” – mondta Herzog. Hozzátette: nem áll érdekükben egy Libanon elleni háború, ám ezt az országot eltérítette egy politikai pártként funkcionáló terrorszervezet, a Hezbollah.
Az izraeli elnök az interjú során bemutatott egy, az IDF által szombaton készített fotót, amelyen a Hezbollahnak azok a katonai parancsnokai láthatók, akiket a pénteki izraeli légicsapás megölt Bejrútban.
Isaac Herzog arról is beszélt, hogy a Hezbollahnak mostanában jónéhány ellensége van: egyebek között régóta fojtogatja, pusztítja Libanont. „Csak azért vagyunk itt, hogy megvédjük magunkat. Ez minden, amit csinálunk” – közölte, majd azzal folytatta, hogy világossá teszik a világ számára, hogy cselekedniük kell.
Minden normális nemzet így tenne, Nagy-Britannia is, vagy bármely más szuverén állam, annak érdekében, hogy megvédje saját népét.
Az izraeli elnök szerint hazája kiváló kapcsolatokat ápol a brit kormánnyal, „de azt is meg kell érteni, hogy a barátoktól és a szövetségeseinktől azt várjuk, mindig legyenek mellettünk legyenek, ahogy mi is ott vagyunk nekik”. Éppen ezért csalódottak vagyunk, és ezt a barátaink tudtára is adtuk – jegyezte meg.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint az Északi Áramlat 1-2 gázvezeték építésének kezdeményezői és támogatói ma egy dolgot tehetnek: bocsánatok kérhetnek és hallgathatnak. A politikus azokra a hírekre reagált, amelyek szerint Berlinben sokan úgy gondolják, Lengyelországnak is köze van a 2022-es incidenshez és ezért Németország kártérítést kérhet Varsótól.
A Wall Street Journal című amerikai lap csütörtökön számolt be arról, hogy az ukrán hatóságok felelősek az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték 2022 szeptemberi felrobbantásáért és ezzel Kijev elzárta Németországot egy kulcsfontosságú energiaforrástól és súlyosbította az európai energiaválságot. Németország Oroszország partnere volt a két országot közvetlenül összekötő vezetékprojektben. Lengyelország viszont mindig is hangsúlyozta, hogy saját biztonsági érdekeit sértette az Északi Áramlat.
Az X mikroblogon megszólalt Tusk elsősorban a német külügyi hírszerző ügynökség, a BND korábbi vezetőjének, August Hanningnak azon állítására reagált, amely szerint Lengyelország minden bizonnyal támogatta az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást. Hanning szerint Németországnak fontolóra kellene vennie, hogy kártérítést kérjen Lengyelországtól és Ukrajnától.
Hanning egyébként Gerhard Schröder volt német kancellár alatt szolgált. Schröder később orosz állami tulajdonú energetikai vállalatoknak, köztük az Északi Áramlatnak dolgozott.
Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlat felrobbantásához, mert semmilyen stratégiai vagy taktikai előnye nem származik belőle – jelentette ki csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó tagadta Ukrajna részvételét az Északi Áramlat 2 gázvezetéket megrongáló robbantásokban, ehelyett azt Oroszországra hárította. „Ilyen cselekményt csak hatalmas technikai és anyagi erőforrások megléte esetén lehet végrehajtani, és kinek volt mindez meg a robbantás idején? Csak Oroszországnak” – mutatott rá.
Lengyelország megkapta a Berlin által kiadott európai elfogatóparancsot a robbantással kapcsolatban, de a gyanúsított, egy Volodimir Z. nevű ukrán már elhagyta Lengyelországot – közölte a lengyel ügyész szerdán. „Ukrajnának semmi köze az Északi Áramlaton történt robbantásokhoz” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak, hozzátéve, hogy Ukrajna nem jutott sem stratégiai, sem taktikai előnyhöz a robbantásokból.
Pótlólagos megkeresést küldött az orosz főügyészség az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Ciprus illetékes hatóságainak az Oroszország és állampolgárai érdekei ellen elkövetett terrorcselekményekkel, köztük az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban – közölte Andrej Ivanov, az orosz főügyészség szóvivője hétfőn Moszkvában.
Ivanov szerint „annak ellenére, hogy erről tények állnak rendelkezésre”, az amerikai, a ciprusi és a francia hatóságok nem folytattak nyomozást az említett terrorcselekmények finanszírozása, illetve az elkövetésükhöz nyújtott egyéb segítségnyújtás körülményeinek ügyében.
A szóvivő közölte, hogy az illetékes német hatóságok „kitérnek” az Oroszországgal való együttműködésre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik elől.
Rámutatott, hogy mind a négy említett ország részese a robbantásos terrorizmus elleni küzdelemről szóló 1997-es nemzetközi egyezménynek és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló 1999-es nemzetközi egyezménynek.
„Ezzel kapcsolatban kötelesek intézkedéseket hozni a terrorizmus és annak finanszírozása elleni nyomozás érdekében, valamint maximális segítséget nyújtani az ilyen jogellenes cselekmények felderítéséhez, beleértve az eljáráshoz szükséges bizonyítékok megszerzésében való segítségnyújtást” – hangoztatta az orosz főügyészség szóvivője.
Mint mondta, a pótlólagos megkeresésekben felhívják az illetékes hatóságok figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell hozniuk a terrorista tevékenység és annak finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljesítése érdekében, meg kell szervezniük a törvénytelen tevékenység tényállásának kivizsgálását, és biztosítaniuk kell az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonását.
Az orosz főügyészség április 3-án közölte, hogy felhívást kapott Andrej Kraszov, Nyikolaj Haritonov és Jana Lantratova képviselő, valamint Alekszandr Dugin és Andrij Derkacs közéleti személyiségtől arra, hogy vizsgálja ki a külföldön tartózkodó személyek és szervezetek esetleges részvételét egyes terrorcselekmények megszervezésében és finanszírozásában az Oroszországi Föderáció területén, valamint az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 csővezetékek felrobbantásában.
A vonatkozó anyagokat és megkereséseket a főügyészség megküldte az amerikai, a német, a francia és a ciprusi illetékes hatóságoknak.
Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetéken 2022. szeptember 26-án történtek robbanások Svédország és Dánia gazdasági övezetében. A hatóságok megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg, a svéd és a dán nyomozást leállították.
Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász” országokat tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.
Dánia decemberben megtagadta Oroszországtól a jogsegélynyújtást az Északi Áramlat tengeri gázvezetékek elleni terrortámadások kivizsgálásához – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.
„Decemberben megkaptuk Dániától a főügyészség elutasító válaszát az Oroszországi Föderáció főügyészségének jogsegélynyújtás iránti kérésére az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéket ért szabotázsakciók ügyében folytatott nyomozásban” – mondta Zaharova.
A szóvivő szerint a dán hatóságok álláspontja és magatartása az Északi Áramlatok ügyében egyre inkább „valami abszurd színházra” hasonlít.
„Az akadályok ellenére az orosz fél továbbra is törekszik a terrortámadások hatékony, átlátható és politikamentes kivizsgálására az illetékes orosz szervek és a Gazprom részvételével, beleértve a nemzetközi struktúrákat is” – nyilatkozott Zaharova.
A szóvivő kitért arra is, hogy az Oroszország és az Izrael közötti párbeszéd a Gázai övezetben kialakult helyzetről nyíltan és bizalmi alapon folyik. Kifejezte Moszkva háláját Izraelnek azért a segítségért, amelyet az oroszok és családtagjaik Gázából való evakuálásában nyújtott.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Az Északi Áramlat egy éve történt szabotázsával kapcsolatban minden alkalommal, amikor válaszokat kapunk, újabb kérdések merülnek fel. Ukrajna tagadja a robbantásban való részvételét, miközben Oroszország és most Észak-Korea is a nyugat felé mutogatnak.
A napokban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) bírálta az Amerikai Egyesült Államokat, amiért állítólag eltussolta részvételét az Északi Áramlat gázvezetékek egy évvel ezelőtti felrobbantásában. A bírálatot az NK News cikke szerint egy szakértő „Phenjan újabb kísérletnek tekinti, hogy elnyerjék Moszkva támogatását”.
A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) ma közölte, hogy Washington és szövetségesei (gondolnak ezalatt Ukrajnára) jelenleg is próbálják eltüntetni részvételüket a robbantásban, mivel nem hajlandók részt venni nyilvános nyomozásban. Az állítás egyenesen Észak-Korea orosz ügyekben érintett külügyminiszterétől érkezett.
Az Egyesült Államok és a nyugat határozottan elutasította Oroszország észszerű javaslatát egy nemzetközi közös vizsgálat lefolytatására, amelyet az ENSZ felügyelt volna. Ezenkívül soha nem tájékoztatták Oroszországot saját vizsgálataik eredményeiről – nyilatkozta Kim Jong Gyu.
Oroszország a nyugatot hibáztatta az incidensért, és sikertelenül kért független vizsgálatot az ENSZ égisze alatt, ameddig Németország, Dánia és Svédország kutatott az elkövetők után. A múlt héten arról számoltunk be, hogy Svédországban sikeresen megállapították, hogy az eredeti két robbanást újabb kettő követte, ezzel teljesen új információt szolgáltatva a nyomozó feleknek.
James Brown, a tokiói Temple University professzora szerint Észak-Korea nyilatkozata csak ráerősít Kim Dzsongun korábbi kijelentéseire, amelyekben teljes támogatását fejezte ki Oroszország irányába és „szent háborúnak” hívta Ukrajnával vívott csatáit.
Az észak-koreai vezetés helyeselte, hogy a Kreml prioritásnak érzi annak a narratívának a népszerűsítését, miszerint a nyugat állhat a robbantás hátterében. Ennek visszhangoztatásával Phenjan azt reméli, hogy jó pontokat nyer az oroszoknál – fejtette ki Brown.
Észak-Korea továbbra is azt hangoztatja, hogy ellentétben az Egyesült Államok és szövetségesei mutogatásával, már egyértelműen be lett bizonyítva, hogy Oroszországnak semmi köze a robbantásokhoz.
A külügyminiszter kritizálta, hogy az USA és a nyugat kettős mércét demonstrál és hogy rossz fényben akarják feltüntetni az olyan független országokat, mint Oroszország.
Im Chon Il külügyminiszter-helyettes a robbantások évfordulójának napján felajánlotta segítségét Moszkvának egy közös nyomozás keretein belül. Úgy tűnik, hogy ez meg is fog valósulni, ugyanis pár nappal ezelőtt egy orosz magángép több utat tett meg Moszkva és Phenjan között.
Észak-Korea eddig nem mutatott fel semmi kézzelfogható bizonyítékot az oroszok védelmében, viszont egy nemzetközi média konzorciumnak sikerült eredményeket elérnie a robbantáshoz köthető jachttal kapcsolatban. A jachtról megállapították, hogy több szálon is köthető Ukrajnához, valamint bérlői hamis útleveleket használtak.
[type] => post
[excerpt] => Az Északi Áramlat egy éve történt szabotázsával kapcsolatban minden alkalommal, amikor válaszokat kapunk, újabb kérdések merülnek fel. Ukrajna tagadja a robbantásban való részvételét, miközben Oroszország és most Észak-Korea is a nyugat felé mutog...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1696337400
[modified] => 1696316690
)
[title] => Most Észak-Korea mutogat az Egyesült Államokra az Északi Áramlat miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=91542&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 91542
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 91543
[image] => Array
(
[id] => 91543
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1.jpg
[original_lng] => 177502
[original_w] => 1200
[original_h] => 704
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1-300x176.jpg
[width] => 300
[height] => 176
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1-768x451.jpg
[width] => 768
[height] => 451
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1-1024x601.jpg
[width] => 1024
[height] => 601
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 704
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 704
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/d955a8f8631d466d8207c54dee0b7eb1-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 704
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1696305891:12
[_thumbnail_id] => 91543
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2167
[_oembed_a1826e99e7a8c0bdc3c59c6d7992d34d] =>
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
A kínai külügyminisztérium a krími híd elleni tegnapi támadást kommentálva kijelentette, hogy az orosz–ukrán háborúban részt vevő feleknek tartózkodniuk kell a „polgári objektumok” elleni támadásoktól.
„Kína álláspontja az ukrán válsággal kapcsolatban következetes és egyértelmű. Reméljük, hogy a felek elkötelezik magukat a válság politikai rendezése mellett, és közösen járulnak hozzá a helyzet enyhítéséhez. Kína úgy véli, hogy az érintett feleknek tartózkodniuk kell a polgári célpontok megtámadásától, biztosítaniuk kell a civilek biztonságát, és be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius jogot” – mondta a minisztérium szóvivője.
Az energiabiztonság szavatolása kihívást jelent a jelenlegi geopolitikai környezetben, az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsakció jól mutatja az energetikai infrastruktúra sebezhetőségét – közölte jelentésében a kritikus infrastruktúrák ellenállóképességét vizsgáló EU–NATO munkacsoport csütörtökön.
A munkacsoport tagjai végső értékelő jelentésükben kijelentették: az Európai Uniónak és a NATO-nak közös érdeke, hogy megelőzzék az alapvető szolgáltatásokat nyújtó és a gazdaságokat támogató létfontosságú infrastruktúrák zavarait.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a katonai tevékenységek jelentős mértékben támaszkodnak a polgári energiahálózatokra, ezért az energetikai infrastruktúrában bekövetkező zavarok szélesebb körű hatással járhatnak. A megújuló energiaforrások növekvő használata és a villamosítás erősítheti az ellenállóképesség erősödését, mivel növeli a források sokféleségét, a gazdasági autonómiát, valamint csökkenti az egyetlen központi rendszertől való függést – írták. Mivel azonban a megújuló energia jelentős mértékben származik unión kívülről, kizárólagos használata továbbra is kiszolgáltatottságot eredményezhet, és az ellátási lánc sebezhetőségét is magában hordozza.
Figyelmeztettek arra is, hogy a közlekedési infrastruktúra, beleértve a repülőtereket és a tengeri kikötőket, a digitalizáció előrehaladásával kibertámadásoknak van kitéve, amelyek jelentős gazdasági károkat és zavarokat okozhatnak a katonaság ellátásában és a szállításban.
Az információs és kommunikációs szolgáltatások nyújtásához az infrastruktúra széles skálájára van szükség, a föld alatti és tenger alatti száloptikai kábelektől a műholdakig. A tenger alatti kábelekre és az 5G hálózatokra való támaszkodás nagy kockázatot jelent a korlátozott javítási képességek és a fokozott sebezhetőség miatt – emelték ki. Ezek a rendszerek ki vannak téve a véletlen és szándékosan okozott zavaroknak, melyek a globális hálózatokra is hatással lehetnek, és biztonsági kockázatokat okozhatnak – írták.
Az uniós űrinfrastruktúrával kapcsolatban a jelentésben azt közölték, hogy a stratégiai versenytársak és potenciális ellenfelek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyek veszélyeztethetik a NATO és az EU hozzáférését az űrhöz és az űrbe telepített eszközökhöz, megzavarva ezzel a kritikus infrastruktúrát.
Az EU és a NATO szakértői továbbá számos ajánlást fogalmaztak meg a létfontosságú infrastruktúrák ellenállóképességének fokozására. Ezek között a szövetségesek, a tagállamok és a magánszektor közötti szerepvállalás előmozdítása, az ellenállóképességről, a katonai mobilitásról, valamint a kiberbiztonságról, az űrkutatásról, a tengerhajózásról és az energiáról szóló párbeszéd erősítése, valamint a bevált intézkedések és értékelések megosztása és az együttműködés fokozása is szerepel.
Oroszországnak ma nincsenek katonai eszközei a frontvonalon zajló események alakulásának befolyásolására, ezért terrorista módszereket alkalmaz, például felrobbantotta a Kahovkai Vízerőművet, ezért megvan a kockázat a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű esetében – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó elmondta: „Nekik (az oroszoknak – a szerk.) csak terrorista eszközeik vannak, például a vízerőmű felrobbantása. Oroszország ezt az eszközt használta, és megpróbálta megüzenni a világnak: hagyják abba Ukrajna segítését, és vegyék rá Ukrajnát, hogy elismerje a jogát, hogy megöljenek minket. A történelmi jogot, hogy megöljenek minket, és ismerjék el, hogy Ukrajna területének egy részén marad, és hogy továbbra is provokálni fogja Ukrajnát, és továbbra is megpróbálja elpusztítani, és így tovább. De mindezt ma kell elismerni, különben a terrorizmust mint olyat fogja használni” – magyarázta.
Podoljak ironikusan hozzátette: a világ megérti, hogy Ukrajna visszautasítja az ilyen „ajánlatokat”. „Oroszországnak minden bizonnyal van egy ilyen lehetősége, mint a Zaporizzsjai Atomerőmű, és folyamatosan beszélnünk kell róla. Mert a Kahovkai Vízerőmű felrobbantását követő környezeti katasztrófa semmi ahhoz a páneurópai környezeti katasztrófához képest, ami akkor következik be, ha Oroszország megpróbálja felrobbantani a Zaporizzsjai Atomerőművet” – hangsúlyozta.
Az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója megjegyezte, hogy Oroszország egy egyszerű dolgot jelentett ki Vlagyimir Putyin diktátor szájába adva: nézzétek, tudat alatt megértjük, hogy elveszítjük a háborút, és elhagyjuk Ukrajna területét. „De Ukrajna melyik területét hagyjuk el? A leglepusztultabbat. Azt akarjuk, hogy érezzék ennek a háborúnak a következményeit. Elpusztítunk, elégetünk mindent, amijük van” – mondta. Egyúttal úgy vélte, számos biztosíték van, amely segít megelőzni a Zaporizzsjai Atomerőmű végzetes forgatókönyvét.
„Először is, el kell ismerni, hogy vannak kockázatok, nem pedig úgy tenni, mintha nem lennének kockázatok. Másodszor, el kell ismerni, hogy ezek a nukleáris iparhoz kapcsolódó kockázatok. Harmadszor pedig, van egy Ukrajna által javasolt terv: demilitarizált övezet és kötelező csapatkivonás. A személyzetnek kizárólag ukránokból kell állnia, ha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megfigyelő missziót akar odaállítani, akkor azt meg kell tenni” – mutatott rá Mihajlo Podoljak, hozzátéve, hogy a globális közösséggel összefüggésben van egy kellően kemény eszköz – a Roszatom elleni szankciók.
Az ukrán Miniszteri Kabinet operatív törzset hozott létre a Kahovkai Vízerőmű felrobbantása következményeinek felszámolására, és Ihor Klimenko belügyminisztert nevezte ki a likvidálási munkálatok vezetőjévé – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormány keddi ülésén.
„Ihor Klimenko belügyminisztert nevezzük ki a terrortámadás következményeinek felszámolására irányuló munkálatok vezetőjévé” – mondta Smihal.
Ezen kívül a kormány a kahovkai erőmű felrobbantásának következményei felszámolására operatív törzset hozott létre, amelynek munkájában miniszterek, helyetteseik, a központi végrehajtó szervek vezetői, az állami vállalatok képviselői vesznek részt.
