Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden visszavont egy 2012-es rendeletet, amely elismerte Moldova szuverenitását a „Dnyeszteren túli terület” jövőjének rendezésében.
A 11 éve kiadott dekrétum Moszkva külpolitikáját körvonalazta, és arra kötelezte az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal akkor még szorosabb kapcsolatokat ápoló Oroszországot, hogy az érintett régió különleges státuszának meghatározásakor „a Moldovai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és semleges státuszának tiszteletben tartása alapján” találja meg a kérdés megoldásának módját.
A Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsávon, az Oroszország támogatását élvező, szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” területén jelenleg mintegy 1700 békefenntartó feladatokat ellátó orosz katona állomásozik. A terület 1990-ben, egy évvel a Szovjetunió felbomlása után nyilvánította ki elszakadási törekvéseit Moldovától, attól félve, hogy Moldova és Románia nyelvi és kulturális öröksége a két ország összeolvadásához vezethet.
1991 és 1994 között harcok dúltak a többségében orosz nyelvű régióban. A békefenntartókat 1992. július 29-én vezényelték oda, nyolc nappal az orosz és a moldovai elnök által aláírt válságrendezési megállapodás után. Az elmúlt harminc évben egyszer sem számoltak be erőszakos cselekményről.
A Kreml honlapján közzétett hatálytalanító rendelkezést „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében, a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben hozták meg”. A döntés a kedden az orosz elnök által bejelentett, nyugat-ellenes intézkedések részét képezi.
Alexandru Flenchea, a Dnyeszter menti övezet ellenőrző bizottságának moldovai elnöke szerint a visszavonás csupán az érintett régióra vonatkozik és nem jelenti azt, hogy Putyin Moldova szuverenitásának a kérdését is érvénytelenítené.
„A Moldova és Oroszország között fennálló politikai alapegyezmény előírja országaink területi integritásának kölcsönös tiszteletben tartását” – fogalmazott az elnök a Publika televíziónak.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
Moldova erős amerikai és európai uniós támogatással regnáló elnöke, Maia Sandu két hete azzal vádolta meg Oroszországot, hogy meg akarja buktatni a kormányt és igyekszik destabilizálni az országot, hogy ezáltal meggátolják tervezett csatlakozását az Európai Unióhoz. Moldova épp a múlt héten választott új, nyugatbarát, az EU-csatlakozás mellett kiálló miniszterelnököt Dorin Recean személyében.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több rendeletet törölt a Donyeck és Luhanszk régiókban kialakult helyzet békés megoldása érdekében megalakított Háromoldalú kapcsolattartó csoportot illetően Ukrajna delegációjának megalakítása és személyi összetétele terén.
A kelet-ukrajnai helyzet békés rendezését célzó Háromoldalú kapcsolattartó csoport platformként működött a Normandia Formátum határozatainak végrehajtásában. A csoportot Ukrajna, Oroszország és az EBESZ felhatalmazott képviselői alkották.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
Joe Biden még pénteken négy olyan rendeletet is eltörölt, melyeket elődje, Donald Trump hozott. A volt elnök rendeletei többek közt az amerikai műemlékeket védték és az online cenzúra ellen léptek fel – írja a Newsweek.
Tegnap a Fehér Ház kiadott egy közleményt, melyben jelezték, hogy Joe Biden elnök eltörölte Trump négy rendeletét. Felsorolták a rendeleteket, de semmilyen kommentárt nem fűztek az intézkedéshez.
A következő rendeleteket törölte el Joe Biden, azt nem tudni, pontosan miért:
Donald Trump elnök a január 6-ai, Capitoliumot ért ostrom után írt alá egy rendeletet, amely megtiltja az online cenzúrát. Arra kérte a Szövetségi Kommunikációs Testületet, hogy vizsgálják ki a közösségi oldalak cenzúra-gyakorlatát és azt is, hogy a szövetségi büdzséből futtatott reklámokat gondolják újra.
Tavaly júniusban írt alá Trump elnök egy rendeletet, amely arra utasította egyes szövetségi szervezeteket, hogy lépjenek fel szigorúbban mindenki ellen, aki emlékműveket rongál Amerikában. Erre azután került sor, hogy országszerte számos konföderációs katonáknak és gyarmatósítóknak állított emlékművet rongáltak meg tüntetők.
Trump tavaly július 4-én indította el egy emlékmű építtetését Amerika hőseinek, melynek felavatására 2026. június 4-én került volna sor, a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulóján.
A volt elnök egységesítette volna azt a logórendszert, melyekkel az Egyesült Államok a külföldi országoknak biztosított segélyeket látja el.
