Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. A tüntetők a szerb vezetés felelősségre vonását követelték a korrupcióért, a tiltakozások pedig folyamatosak. Az Európai Bizottság reagált a helyzetre, és azt javasolta Vučić elnöknek, hogy változtasson politikáján, írta a Politico.
Az országban uniós reformokat kell véghez vinni, beleértve a szólás és sajtószabadságot, határozott lépéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelemben és a választási reformot illetően, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Ez a következtetés az esti órákban, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott munkavacsora után jelent meg, amelyen António Costa, az EU Tanácsának elnök is részt vett – a felek az aktuális politikai helyzetről és Szerbia uniós csatlakozási útjáról tárgyaltak.
Érdekes részlet, hogy az EU vezetése rendkívül óvatosan viszonyul a szerbiai tiltakozásokhoz, nem fejezi ki támogatását. Eközben Szerbiában és számos más országban ellentmondást váltott ki Vučić munkavacsorája az EU vezető vezetőivel. Az Európai Parlament 32 képviselője levélben követelte von der Leyentől a Vučiccsal való találkozó lemondását.
Srdjan Majstorovic, az Európai Politikai Központ igazgatóságának elnöke közölte, a szerb diákmozgalom „pozitív jelzés a demokrácia életképességéről a régióban és Európában”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a szerbek „zárt ajtók mögötti hangos és nyilvános beszédet” várnak az EU képviselőitől „a szerbiai beszélgetőpartnerekkel”.
Vučić a szerbiai politikai helyzet és az EU-csatlakozás felé vezető út megvitatása után az alábbiakat nyilatkozta: Szerbia teljes mértékben elkötelezte magát ezen stratégiai út mellett… Hamarosan megszületik a döntés az új kormányról vagy a választások megtartásáról.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1743098820 [modified] => 1743097944 ) [title] => A nagyszabású szerbiai tiltakozások miatt az EU vezetői arra kérik Vučić elnököt, hogy végezze el a radikális reformokat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145904&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 145904 [uk] => 145764 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 145765 [image] => Array ( [id] => 145765 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp [original_lng] => 26998 [original_w] => 1300 [original_h] => 722 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-300x167.webp [width] => 300 [height] => 167 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-768x427.webp [width] => 768 [height] => 427 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-1024x569.webp [width] => 1024 [height] => 569 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp [width] => 1300 [height] => 722 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp [width] => 1300 [height] => 722 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp [width] => 1300 [height] => 722 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1743090745:5 [_thumbnail_id] => 145765 [_edit_last] => 5 [views_count] => 952 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5983 [1] => 1177 [2] => 1865 [3] => 640 ) [tags_name] => Array ( [0] => Aleksandar Vucic [1] => reformok [2] => Szerbia [3] => Ursula von der Leyen ) ) [1] => Array ( [id] => 144417 [content] =>
A katonai orvosi és szakértői bizottságok helyett 294 multidiszciplináris kórházból álló hálózat jött létre, a munkába több mint 1400 szakértői csoportot vontak be. Ukrajnában január 1-je óta folyik a katonai orvosi és szakértői bizottságok reformja, és már vannak pozitív eredmények, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Telegramon március 12-én, szerdán.
Elmondta, hogy megbeszélést folytatott az egészségügyi miniszterrel, a szociálpolitikai miniszterrel, a gazdasági tárca képviselőivel, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat igazgatójával. Szóba kerültek a reform további lépései.
„Meghallgattuk az Egészségügyi Minisztérium jelentését az elvégzett munkáról. Az elavult a katonai orvosi és szakértői bizottságok helyett 294 multidiszciplináris kórházból álló hálózat jött létre, a munkában több mint 1400, 6600 fős egészségügyi dolgozóból álló szakértői csoport vett részt az összes szükséges szakterületen. A folyamat digitalizálásának köszönhetően a betegeknek már nem kell számos igazolást begyűjteniük a különböző orvosoktól, mivel az információk elektronikus formátumban kerülnek továbbításra az intézmények és a különböző szférák információs rendszerei között”, írta Smihal.
Megjegyezte, hogy a tanácskozást követően azonosították a reform további koordinálásáért felelős személyeket.
„Most már a Szociálpolitikai Minisztérium hatáskörébe tartozik. Olyan szemléletet kell kialakítani, amely széles körű rehabilitációs és önmegvalósítási lehetőséget biztosít az embereknek”, hangsúlyozta a kormányfő.
Elmondása szerint a tárcák az intézkedési sorrendnek megfelelően ez év végéig megkapták a szükséges feladatokat.
António Guterres úgy látja, bár a világunk gyorsan fejlődik, de ma is szembesülünk olyan problémákkal, mint korábban. Felidézte, hogy tavaly is egymás után robbantak ki konfliktusok, de szerencsére az új évre sikerült tűzszünetet is elérni. Libanonban pedig két év után lett végre kormány. De emellett vannak állandósult válságok, mint Ukrajna vagy Szudán.
A fejlődő országok is gondban vannak, különösen az afrikai államok szembesülnek két számjegyű inflációval. Guterres szerint elmondható, hogy egzisztenciális kihívás előtt állunk, kicsit hasonlóan a hidegháborúhoz, amikor a nukleáris fenyegetéstől féltünk. Manapság emellett még ott van a klímaválság és a mesterséges intelligencia esetleges elszabadulása.
A tengerszint emelkedni fog, ezt nem tudjuk megállítani, hiszen ez a fosszilis energiahordozók használatából ered. A mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év, és a globális melegedés meghaladta a másfél fokot, ami soha nem volt ilyen magas az ipari forradalom kezdete óta.
A megújuló energia előállítása végül kiszorítja majd a fosszilis energiahordozókat. Éppen ezért most kell összefogni, hogy 2025 mérföldkő legyen a klímaválság megoldásában.
Elszabaduló mesterséges intelligencia
A főtitkár úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) esetében a globális összefogás elengedhetetlen, mert máskülönben a MI könnyen elszabadulhat, és nem fogja segíteni az emberiséget. Ennek érdekében minden nemzetnek meg kell hoznia a saját MI-szabályozóit.
A MI legyen egy lehetőség, hogy a digitális kor minden vívmányát – az internettől a leggyorsabb mobilhálózatokig – valamennyi közösséghez el lehessen juttatni – sürgette António Guterres.
Hogyan látja, mi vár a Közel-Keletre 2025-ben?
Ezt követően kérdeztek a főtitkártól, és az első témakör a Közel-Keletre vonatkozott. Szerinte a Gázában elért tűzszünet sokoldalú, színfalak mögötti egyeztetéseknek volt köszönhető. De mi lesz most Gázában? További izraeli annexió következik Ciszjordániában és a Gázai övezetben, vagy esetleg életet lehelnek a Palesztin Hatóságba, és elkezdődnek a kétállami megoldást szorgalmazó érdemi tárgyalások?
Kérdés volt, hogy tartós lesz-e a tűzszünet. António Guterres szerint a helyzet eddig biztató, mert amint életbe lépett a tűzszünet, segélyszállítmányok százai jutottak be az elpusztított területre.
Szíria az igazi nagy kérdés – folytatta a világszervezet első embere. Mi fog történni azokkal a szervezetekkel, amelyek részt vettek ugyan a fegyveres harcokban, de nem integráns részei az új damaszkuszi vezetésnek? Bízunk benne, hogy olyan kormány jön létre, amely az összes Szíriában élő kisebbséget képviseli, és az állam nem fog darabjaira hullani radikális szélsőségesek hatására – tette hozzá a főtitkár.
Guterres szerint az irániak pedig megértették, hogy nem fognak tudni mindenáron nukleáris fegyverhez jutni. Ugyanakkor el kell fogadniuk a mára kialakult új biztonsági architektúrát országuk körül.
Reformok kellenek az ENSZ-ben
Példaként a Biztonsági Tanácsot említette, amelynek öt állandó tagja közül 3 európai, viszont a világot már nem Európa jelenti csak. Ezt mindenképpen át kell gondolni, ez a működés ma már így korszerűtlen – ismerte el António Guterres.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete már nem a globális kormányzás hatékony eszköze, ezért meg kell reformálni – számolt be a Jevropejszka Pravda a török elnök kijelentését idéző Ukrinformra hivatkozva.
A török elnök elmondása szerint ennek a reformnak gyorsan kell megtörténnie.
„A második világháború egyik legfontosabb eredménye, amelyben emberek milliói haltak meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása volt, amely a legszélesebb platform volt, ahol minden ország – kicsik és nagyok – összejöhetett. Folytathatjuk az együttműködést az ENSZ-szel? Nem. Az ENSZ-t teljesen meg kell reformálni”, mondta Erdogan.
Egyben hozzátette, hogy az országok sorsa „nem maradhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának kezében”.
Ukrajna NATO-tagságához megfelelő reformok végrehajtása és a biztonsági feltételek teljesítése szükséges, ugyanakkor az USA álláspontja változatlan, hogy Ukrajna helye és jövője a szövetségben van – jelentette ki pénteken Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az Amerika Hangja rádióállomásnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sullivan elmondta, hogy „még dolgoznunk kell, hogy eljuthassunk ide, beleértve a reformokat és a biztonsági feltételeket”. Azt is megjegyezte, hogy a fő kérdés az, hogy „hogyan építsünk hidat a jelenlegi helyzettől Ukrajna esetleges NATO-tagságáig”.
A tanácsadó szerint az egyik fontos lépés ebben az irányban a washingtoni csúcstalálkozó eredményei voltak, „beleértve az Ukrajna biztonságát támogató apparátusának az intézményesítését”. „Joe Biden amerikai elnök igyekszik hosszú távú támogatást nyújtani Ukrajnának” – hangsúlyozta Jake Sullivan.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.
Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.
Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse – fogalmazott.
Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.
Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.
Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.
Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Az USA és Ukrajna között aláírt kétoldalú biztonsági garanciákról szóló egyezményben a hivatalos Kijev vállalta, hogy számos intézményi reformot hajt végre az ország NATO-tagság felé vezető úton – közölte az rbc.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentum kimondja, hogy a felek együttműködnek Ukrajna demokratikus, gazdasági, védelmi és biztonsági intézményeinek fejlesztésében azzal a céllal, hogy elősegítsék Ukrajna euroatlanti integrációját és modernizációját, összhangban az Európai Unió és a NATO demokratikus elveivel és normáival, valamint azzal a céllal, hogy előtérbe helyezzék a NATO közös értékeit, valamint Ukrajna biztonsági erőinek és védelmének interoperabilitását.
A felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy Ukrajna elősegítse a demokratikus, gazdasági, védelmi és biztonsági intézmények reformjainak a végrehajtását, összhangban az EU-csatlakozási céljaival, a NATO éves nemzeti programjának adaptált prioritásaival, valamint az Ukrajna által előírt kötelezettségekkel és megállapodásokkal, valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodásokkal összhangban.
Ukrajna védelmi minisztere, Rusztem Umerov jóváhagyta a NATO-val való 2024-re vonatkozó éves nemzeti együttműködési program végrehajtását biztosító cselekvési tervet, számolt be a védelmi minisztérium sajtószolgálata.
A programot a megállapodások végrehajtására dolgozták ki a vilniusi NATO-csúcs eredményei alapján. Ukrajna biztonsági és védelmi szektorának reformja az éves nemzeti együttműködési program kulcsfontosságú prioritása.
„Az ukrán védelmi minisztériumnak, mint a védelmi erők koordinátorának rendszerszintű változtatásokat kell biztosítania a NATO-csatlakozás felé vezető úton. Ezért a Nemzeti Vidékfejlesztési Program intézkedéseinek megvalósítása az egyik prioritás. A program intézkedései figyelembe veszik a NATO-szakértők ajánlásait” – kommentálta Umerov.
A minisztérium arról tájékoztatott, hogy az elfogadott terv 17 cél keretében több mint 50 intézkedést irányoz elő a védelmi minisztérium, amelyeket ez év során kell teljesíteni.
„Maximális figyelmet fordítottak az intézkedések végrehajtásának nyomon követésének folyamatára. Ugyanakkor a dokumentum rugalmas eszköz marad, amelyet a biztonsági helyzet dinamikája alapján évente felülvizsgálják a prioritásokat” – mondta Sztaniszlav Hajder ukrán védelmi miniszter-helyettes.
A Biztonsági Tanács zsákutcába jutott, miután képtelennek bizonyult a legfontosabb békével és biztonsággal kapcsolatos kérdések kezelésére – jelentette ki az ENSZ főtitkára a világszervezet emberi jogi tanácsának hétfői ülésén Genfben.
António Guterres megállapította, „a BT tekintélyét jócskán, de lehet hogy nagyon súlyosan aláásta az a tény, hogy nem tudott egységesen fellépni sem az ukrajnai háború, sem és a gázai fegyveres konfliktus kezelésében”, hozzátéve, hogy „a hasonló esetek elkerülése érdekében a testület összetételét és a munkamódszereit is meg kell változtatni”.
Guterres ezzel arra utalt, hogy Egyesült Államok, Izrael diplomáciai és katonai támogatója február 20-án ismét megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az azonnali gázai tűzszünetet követelő határozatot.
A főtitkár az izraeli hadsereg Rafah ellen tervezett átfogó támadásával kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy „az nemcsak az oda menekült 1,5 millió palesztin jövőjére nézve járna katasztrofális következményekkel, hanem az ENSZ segélyprogramjának a koporsójába is az utolsó szöget verné be”.
Guterres szerint a világban sokasodnak a korábban sohasem látott mértékű szenvedéssel járó konfliktusok, amelyekben egyre többféle formában éri támadás az emberi jogokat.
Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ legszegényebb országainak adósságát el kellene engedni, a klímaváltozás elleni küzdelemre pedig több pénzt kellene költeni, majd védelmébe vette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét (UNWRA), amely szerinte döntő szerepet játszik a gázai menekültek életben tartásában.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólalásában élesen bírálta az ENSZ, valamint szervezetei tevékenységének aláásására tett kísérleteket; hozzátéve, hogy véleménye szerint „az ENSZ villámhárítójává vált a manipulatív propagandának, valamint bűnbakjává az elhibázott politikáknak, ami mélységesen rossz a közjó szempontjából, továbbá becsapja azokat az embereket, akik bíznak az ENSZ-ben és intézményeiben.”
Minden reformok anyjának nevezte Giorga Meloni az olasz kormány célját. Az elképzelés szerint ez növelné a stabilitást az országban, ahol a koalíciók néha csak heteken, hónapokon át képesek kormányozni.
A kabinet jóváhagyta a javaslatot, amiről a végső szót valószínűleg a választók fogják kimondani, ha a törvényhozásban nem sikerül kétharmados többséget szerezni. Az első furdulóra a szenátusban kerül sor, bár a pontos időpont egyelőre nem tisztázott.
„Ez göröngyös út lehet giorgia Meloni számára. Egyelőre korai lenne azt állaítani, hogy az olasz miniszterelnök számíthat a szilárd többségre, ami ahhoz kell, hogy elkerülje a népszavazást. Kérdés, milyen következményei lehetnek, ha elveszíti a csatát. Matteo Renzi egy évtizede ezt az utat járta be, majd miután az alkotmányos reformokról szóló referendumot leszavazták, lemondásra kényszerült” – mondja Giorgia Orlandi, az Euronews tudósítója.
„Nem lesz könnyű dolga Meloninak, mert a javasolt reformot nem csak az ellenzék, hanem a kormánykoalíció sem részesítette meleg fogadtatásban. A törvénytervezet megvitatása körülbelül 18 hónapot vesz igénybe.” – mondja Raffaele Bifulco, az alkotmányjog professzora – A legfrissebb kutatások szerint az olaszok többsége egyetért a javaslattal és ha sikerülne elfogadtatni, az nagy siker lenne Meloni számára.”
Jelenleg úgy tűnik, hogy a politikusok nem támogatják, a közvélemény mégis szeretné a változást.
„A reform sikere nemcsak Giorgia Meloni miniszterelnöki pozícióját erősítené meg, hanem egyúttal azt is üzenné Európának és a világnak, hogy Olaszország a jelenleginél nagyobb politikai stabilitásra törekszik.” – teszi hozzá az alkotmányjogász.
A közvetlen miniszterelnök-választáshoz szükség lenne a választási rendszer átfogó felülvizsgálatára, hogy így elkerülhetővé váljanak az esetleges meglepetések. Meloni számára az is motivációt jelenthet, hogy sikert érjen el egy olyan területen, ahol mások kudarcot vallottak.
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
Pro-Palestine potest outside the AGO in Toronto, where PM Trudeau is holding a reception for fascist-friendly Italian PM Malone. MP Marco Mendicino already got an earful while entering. pic.twitter.com/X8T5Zt3W6T
Canadian Prime Minister Trudeau and Italian Prime Minister Meloni canceled their joint visit to the Toronto Art Gallery due to “security circumstances.”
The Nazi terrorist-supporters are taking over democracies, dictating leaders what they can/can't do in their own countries. pic.twitter.com/LeE8qGQLax
— Adam Albilya - אדם אלביליה (@AdamAlbilya) March 3, 2024
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
