Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa kimondta, az Unió jelenlegi csatlakozási modellje elavult, ezért nem alkalmas Ukrajna integrációjának előmozdítására sem – írja a Financial Times.
Marta Kos ugyanakkor leszögezte: a bővítés felgyorsítása elkerülhetetlen, és eljött az ideje, hogy a tagállamok „a szavakról a tettekre térjenek át”.
A reform vitáját Friedrich Merz német kancellár javaslata élezte ki, amely egyfajta „társult tagsági” státuszt vezetne be Ukrajna számára. Ez lehetővé tenné a mélyebb gazdasági és politikai integrációt anélkül, hogy az ország azonnal teljes jogú taggá válna, miközben az EU számára is több időt hagyna a belső reformokra. Bár Volodimir Zelenszkij elnök a javaslatot „tisztességtelennek” tartja, mivel az szavazati jog nélküli részvételt irányoz elő, Brüsszelben egyre többen látják úgy, hogy a fokozatos integráció és a teljesítményalapú csatlakozás ötvözése lehet a kiút.
Kos kitért arra, hogy a jövőben Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát vélhetően szétválasztják, mivel a két ország eltérő ütemben halad a reformok végrehajtásában. A nyár folyamán megnyíló formális tárgyalások már a két ország egyéni teljesítményére fókuszálnak majd, a verseny pedig objektív szempontok alapján dől el.
Kos kifejtette: Ukrajna „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon”, ezért szerinte a sorsa alapjaiban határozza meg az Unió jövőjét.
A tét szerinte az egész kontinens stabilitása: ha az EU nem képes hatékonyan kezelni az integrációt, azzal teret enged a külső ellenfeleknek, amelyek készséggel használnák ki a blokk gyengeségeit.
„Ha jól csináljuk, egy erős kontinenst építhetünk, amely képes felvenni a harcot azokkal, akik a bukásunkat akarják” – fogalmazott a biztos.
Az ukrán kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a szükséges dokumentumokat, hogy megkaphassa a 2,7 milliárd eurót az Ukraine Facility mechanizmus keretében, amelyet Ukrajna a közelmúltban befejezett reformokat követően után igényelhet, közölte Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben április 27-én, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Ukrajna 2,7 milliárd euró folyósítátá kérte az EU-tól, miután az Ukraine Facility finanszírozási mechanizmus keretében számos törvénytervezetet sikeresen elfogadtak.
„A 2,7 milliárddal kapcsolatban megerősíthetem, hogy Ukrajna valóban benyújtotta a kifizetési kérelmét. Jelenleg az indítvány feldolgozása van folyamatban”, mondta Mercier.
Hozzátette, hogy nem tud konkrét becslést adni a kérelem összegéről, illetve arról, hogy mikor kaphatja meg Ukrajna ezeket a forrásokat.
A Legfelső Tanács egy törvénytervezetet fogadott el, amely az uniós normák szerint egyértelműen elhatárolja a hatásköröket az állami önkormányzati szintek között. 269 képviselő támogatta a 14412. számú törvénytervezetet.
A dokumentum célja a feladatok megkettőzésének és a hatáskörök ütközésének kiküszöbölése, a hatáskörök egyértelmű osztályozásának bevezetése, valamint azok megfelelő pénzügyi támogatásának garantálása.
A törvény rendelkezései többek között az alábbiak meghatározását javasolják:
a kormányzás szintjei közötti hatáskörök elhatárolásának és megosztásának alapelvei;
a kormányzás szintjei (állami, regionális és helyi) és azok a szervezetek, amelyek között a hatáskörök megoszlanak;
a hatáskörök megfelelő kormányzati szinthez való hozzárendelésének kritériumai;
az állami hatáskörök helyi önkormányzati szervekhez való átruházásának eljárása; a kormányzat különböző szintjei közötti koordináció és interakció mechanizmusai;
a hatáskörök gyakorlásához szükséges pénzügyi, személyi és információs támogatás követelményei.
A parlamentben megjegyezték, hogy a dokumentum fontos mutatója az „Ukraine Facility” uniós eszköz végrehajtására jóváhagyott Ukrajna-terv, a közigazgatási reform ütemtervében foglalt intézkedések, valamint az Európai Bizottságnak az Európai Unió 2025-ös bővítési csomagja keretében Ukrajnáról szóló haladásjelentésben bemutatott ajánlásainak végrehajtásának.
Az Ukrajna partnerei iránti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos probléma nem a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az álláspontjában, hanem a parlamenti ülésteremben a szavazatok hiányában rejlik, és nem az IMF-et kell kezelni, hanem az országban uralkodó politikai válságot – jelentette ki csütörtökön Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az IMF-program strukturális irányzékainak és az IMF általános álláspontjának megvitatásának lehetőségéről szólva Hetmancev hangsúlyozta, hogy jelenleg nem a juttatások növeléséről, hanem azok megszüntetéséről van szó. Szerinte a partnerekkel szembeni kötelezettségek teljesítésének problémája nem magában az IMF helyzetében rejlik, hanem az ülésteremben leadandó szavazatok hiányában. „Nem az IMF-fel kell foglalkoznunk, hanem az ország politikai válságával. Szavazatokat kell gyűjtenünk, kommunikálnunk kell a képviselőkkel, és elfogadható struktúrákat kell keresnünk…” – mondta.
„Hiszem, hogy észhez térítjük a Legfelső Tanácsot, és meghozza azokat a döntéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Legfelső Tanácsban megvitassák az IMF-fel kötött memorandumban foglalt döntéseket” – tette hozzá Hetmancev. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának meg kell hallgatnia az IMF álláspontját az együttműködési program egyes rendelkezéseinek esetleges kiigazításával kapcsolatban az országban jelenleg uralkodó politikai válsággal összefüggésben, amely akadályozza a szükséges törvények elfogadását.
„Hallanunk kell az IMF álláspontját ezzel a parlamenti válsággal kapcsolatban, és azt, hogy bizonyos IMF-pozíciókat kiigazítanak-e ezzel kapcsolatban. Nem értek egyet azzal, hogy ez parlamenti, ez politikai válság” – jegyezte meg Hetmancev. Szerinte a mai politikai válság számos törvény elfogadásának akadálya – nemcsak az IMF-fel, hanem az európai integrációval kapcsolatosakat illetően is.
Hetmancev hozzátette, hogy további megvitatásra az ukrán kormány által benyújtott, az IMF strukturális irányvonalait tartalmazó törvénytervezetnek kell rendelkezésre állnia. Elmondása szerint a tavalyi év vége óta a minisztertanács nem nyújtott be olyan tervezetet, amely a parlamentben további megbeszélések és kompromisszumok keresésének alapjául szolgálhatna.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrajna partnerei iránti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos probléma nem a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az álláspontjában, hanem a parlamenti ülésteremben a szavazatok hiányában rejlik, és nem az IMF-et kell kezelni, hanem az orszá...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773947040
[modified] => 1773943699
)
[title] => Nem az IMF-et kell kezelni, hanem az Ukrajnában uralkodó politikai válságot – Hetmancev
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181297&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181297
[uk] => 181318
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181298
[image] => Array
(
[id] => 181298
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev.webp
[original_lng] => 22010
[original_w] => 770
[original_h] => 431
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev-768x430.webp
[width] => 768
[height] => 430
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/hetmancev.webp
[width] => 770
[height] => 431
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773943218:3
[_thumbnail_id] => 181298
[_edit_last] => 12
[views_count] => 974
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 812520841000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 2030375
[1] => 619
[2] => 1126037
[3] => 1177
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Danilo Hetmancev
[1] => legfelső tanács
[2] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[3] => reformok
)
)
[4] => Array
(
[id] => 145904
[content] =>
Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett. A tüntetők a szerb vezetés felelősségre vonását követelték a korrupcióért, a tiltakozások pedig folyamatosak. Az Európai Bizottság reagált a helyzetre, és azt javasolta Vučić elnöknek, hogy változtasson politikáján, írta a Politico.
Az országban uniós reformokat kell véghez vinni, beleértve a szólás és sajtószabadságot, határozott lépéseket kell tenni a korrupció elleni küzdelemben és a választási reformot illetően, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.
Ez a következtetés az esti órákban, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel folytatott munkavacsora után jelent meg, amelyen António Costa, az EU Tanácsának elnök is részt vett – a felek az aktuális politikai helyzetről és Szerbia uniós csatlakozási útjáról tárgyaltak.
Érdekes részlet, hogy az EU vezetése rendkívül óvatosan viszonyul a szerbiai tiltakozásokhoz, nem fejezi ki támogatását. Eközben Szerbiában és számos más országban ellentmondást váltott ki Vučić munkavacsorája az EU vezető vezetőivel. Az Európai Parlament 32 képviselője levélben követelte von der Leyentől a Vučiccsal való találkozó lemondását.
Srdjan Majstorovic, az Európai Politikai Központ igazgatóságának elnöke közölte, a szerb diákmozgalom „pozitív jelzés a demokrácia életképességéről a régióban és Európában”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy a szerbek „zárt ajtók mögötti hangos és nyilvános beszédet” várnak az EU képviselőitől „a szerbiai beszélgetőpartnerekkel”.
Vučić a szerbiai politikai helyzet és az EU-csatlakozás felé vezető út megvitatása után az alábbiakat nyilatkozta: Szerbia teljes mértékben elkötelezte magát ezen stratégiai út mellett… Hamarosan megszületik a döntés az új kormányról vagy a választások megtartásáról.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság reformok végrehajtására szólította fel Szerbiát, többek között a szólás és sajtószabadság, valamint a korrupció elleni küzdelem terén. Vučić kijelentette, elkötelezett az EU felé vezető út mellett.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1743098820
[modified] => 1743097944
)
[title] => A nagyszabású szerbiai tiltakozások miatt az EU vezetői arra kérik Vučić elnököt, hogy végezze el a radikális reformokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145904&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145904
[uk] => 145764
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145765
[image] => Array
(
[id] => 145765
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[original_lng] => 26998
[original_w] => 1300
[original_h] => 722
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-300x167.webp
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-768x427.webp
[width] => 768
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large-1024x569.webp
[width] => 1024
[height] => 569
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/1742974775-4633-large.webp
[width] => 1300
[height] => 722
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743090745:5
[_thumbnail_id] => 145765
[_edit_last] => 5
[views_count] => 13314
[_algolia_sync] => 508429908000
[_oembed_084631042bd397ee70768d1f181f540f] =>
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Frau von der Leyen hält sich für Ludwig XIV und will Kontakte zur Rüstungsindustrie nicht vollständig offenlegen. Daher verklage ich sie nun vor dem europäischen Gericht 👇🏼 https://t.co/whtSwRqvGx
Ursula von der #Leyen hält sich für Ludwig XIV. Die EU-Kommissionspräsidentin vernichtete nicht nur rechtswidrig ihre Textnachrichten zu den milliardenschweren #Pfizer-Deals in der #Corona-Pandemie, sondern will auch ihre Kontakte mit der Rüstungsindustrie nicht umfassend… pic.twitter.com/vVDSYPEWyw
A katonai orvosi és szakértői bizottságok helyett 294 multidiszciplináris kórházból álló hálózat jött létre, a munkába több mint 1400 szakértői csoportot vontak be. Ukrajnában január 1-je óta folyik a katonai orvosi és szakértői bizottságok reformja, és már vannak pozitív eredmények, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Telegramon március 12-én, szerdán.
Elmondta, hogy megbeszélést folytatott az egészségügyi miniszterrel, a szociálpolitikai miniszterrel, a gazdasági tárca képviselőivel, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat igazgatójával. Szóba kerültek a reform további lépései.
„Meghallgattuk az Egészségügyi Minisztérium jelentését az elvégzett munkáról. Az elavult a katonai orvosi és szakértői bizottságok helyett 294 multidiszciplináris kórházból álló hálózat jött létre, a munkában több mint 1400, 6600 fős egészségügyi dolgozóból álló szakértői csoport vett részt az összes szükséges szakterületen. A folyamat digitalizálásának köszönhetően a betegeknek már nem kell számos igazolást begyűjteniük a különböző orvosoktól, mivel az információk elektronikus formátumban kerülnek továbbításra az intézmények és a különböző szférák információs rendszerei között”, írta Smihal.
Megjegyezte, hogy a tanácskozást követően azonosították a reform további koordinálásáért felelős személyeket.
„Most már a Szociálpolitikai Minisztérium hatáskörébe tartozik. Olyan szemléletet kell kialakítani, amely széles körű rehabilitációs és önmegvalósítási lehetőséget biztosít az embereknek”, hangsúlyozta a kormányfő.
Elmondása szerint a tárcák az intézkedési sorrendnek megfelelően ez év végéig megkapták a szükséges feladatokat.
António Guterres úgy látja, bár a világunk gyorsan fejlődik, de ma is szembesülünk olyan problémákkal, mint korábban. Felidézte, hogy tavaly is egymás után robbantak ki konfliktusok, de szerencsére az új évre sikerült tűzszünetet is elérni. Libanonban pedig két év után lett végre kormány. De emellett vannak állandósult válságok, mint Ukrajna vagy Szudán.
A fejlődő országok is gondban vannak, különösen az afrikai államok szembesülnek két számjegyű inflációval. Guterres szerint elmondható, hogy egzisztenciális kihívás előtt állunk, kicsit hasonlóan a hidegháborúhoz, amikor a nukleáris fenyegetéstől féltünk. Manapság emellett még ott van a klímaválság és a mesterséges intelligencia esetleges elszabadulása.
A tengerszint emelkedni fog, ezt nem tudjuk megállítani, hiszen ez a fosszilis energiahordozók használatából ered. A mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év, és a globális melegedés meghaladta a másfél fokot, ami soha nem volt ilyen magas az ipari forradalom kezdete óta.
A megújuló energia előállítása végül kiszorítja majd a fosszilis energiahordozókat. Éppen ezért most kell összefogni, hogy 2025 mérföldkő legyen a klímaválság megoldásában.
Elszabaduló mesterséges intelligencia
A főtitkár úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia (MI) esetében a globális összefogás elengedhetetlen, mert máskülönben a MI könnyen elszabadulhat, és nem fogja segíteni az emberiséget. Ennek érdekében minden nemzetnek meg kell hoznia a saját MI-szabályozóit.
A MI legyen egy lehetőség, hogy a digitális kor minden vívmányát – az internettől a leggyorsabb mobilhálózatokig – valamennyi közösséghez el lehessen juttatni – sürgette António Guterres.
Hogyan látja, mi vár a Közel-Keletre 2025-ben?
Ezt követően kérdeztek a főtitkártól, és az első témakör a Közel-Keletre vonatkozott. Szerinte a Gázában elért tűzszünet sokoldalú, színfalak mögötti egyeztetéseknek volt köszönhető. De mi lesz most Gázában? További izraeli annexió következik Ciszjordániában és a Gázai övezetben, vagy esetleg életet lehelnek a Palesztin Hatóságba, és elkezdődnek a kétállami megoldást szorgalmazó érdemi tárgyalások?
Kérdés volt, hogy tartós lesz-e a tűzszünet. António Guterres szerint a helyzet eddig biztató, mert amint életbe lépett a tűzszünet, segélyszállítmányok százai jutottak be az elpusztított területre.
Szíria az igazi nagy kérdés – folytatta a világszervezet első embere. Mi fog történni azokkal a szervezetekkel, amelyek részt vettek ugyan a fegyveres harcokban, de nem integráns részei az új damaszkuszi vezetésnek? Bízunk benne, hogy olyan kormány jön létre, amely az összes Szíriában élő kisebbséget képviseli, és az állam nem fog darabjaira hullani radikális szélsőségesek hatására – tette hozzá a főtitkár.
Guterres szerint az irániak pedig megértették, hogy nem fognak tudni mindenáron nukleáris fegyverhez jutni. Ugyanakkor el kell fogadniuk a mára kialakult új biztonsági architektúrát országuk körül.
Reformok kellenek az ENSZ-ben
Példaként a Biztonsági Tanácsot említette, amelynek öt állandó tagja közül 3 európai, viszont a világot már nem Európa jelenti csak. Ezt mindenképpen át kell gondolni, ez a működés ma már így korszerűtlen – ismerte el António Guterres.
Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete már nem a globális kormányzás hatékony eszköze, ezért meg kell reformálni – számolt be a Jevropejszka Pravda a török elnök kijelentését idéző Ukrinformra hivatkozva.
A török elnök elmondása szerint ennek a reformnak gyorsan kell megtörténnie.
„A második világháború egyik legfontosabb eredménye, amelyben emberek milliói haltak meg, az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása volt, amely a legszélesebb platform volt, ahol minden ország – kicsik és nagyok – összejöhetett. Folytathatjuk az együttműködést az ENSZ-szel? Nem. Az ENSZ-t teljesen meg kell reformálni”, mondta Erdogan.
Egyben hozzátette, hogy az országok sorsa „nem maradhat az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának kezében”.
Ukrajna NATO-tagságához megfelelő reformok végrehajtása és a biztonsági feltételek teljesítése szükséges, ugyanakkor az USA álláspontja változatlan, hogy Ukrajna helye és jövője a szövetségben van – jelentette ki pénteken Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója az Amerika Hangja rádióállomásnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sullivan elmondta, hogy „még dolgoznunk kell, hogy eljuthassunk ide, beleértve a reformokat és a biztonsági feltételeket”. Azt is megjegyezte, hogy a fő kérdés az, hogy „hogyan építsünk hidat a jelenlegi helyzettől Ukrajna esetleges NATO-tagságáig”.
A tanácsadó szerint az egyik fontos lépés ebben az irányban a washingtoni csúcstalálkozó eredményei voltak, „beleértve az Ukrajna biztonságát támogató apparátusának az intézményesítését”. „Joe Biden amerikai elnök igyekszik hosszú távú támogatást nyújtani Ukrajnának” – hangsúlyozta Jake Sullivan.
Az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitása Ukrajnával és Moldovával e két ország nagyszabású reformtörekvéseinek eredménye – hangsúlyozta az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke keddi sajtóközleményében.
Charles Michel szerint a tavaly decemberi uniós csúcsnak az Ukrajnával és a Moldovával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntése óta e két ország valódi átalakuláson ment keresztül a teljes jogú uniós tagság felé.
Büszke pillanat ez mindkét nemzet számára, az EU számára pedig stratégiai lépés. Amikor a nép akaratát az előrelátó vezetés megvalósítja, és a demokráciát átülteti a gyakorlatba, akkor válik láthatóvá a fejlődés gyümölcse – fogalmazott.
Az MTI tájékoztatása szerint az EU kedden kormányközi konferenciát tart Luxemburgban mindkét ország vezetésével a csatlakozási tárgyalások megnyitása előtt. Michel szerint „ez kulcsfontosságú mérföldkő lesz, ami azt is bizonyítja, hogy mindkét nemzet hatalmas előrelépést tett az európai integráció felé vezető úton, annak ellenére, hogy hatalmas kihívásokkal kellett és kell szembenézniük”.
Az uniós testület elnöke úgy véli, Ukrajna „csodálatra méltó erőfeszítéseket tett, és az ukránok rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tettek tanúbizonyságot országuk szuverenitása és európai jövője védelmében. Moldova is jelentős kihívásokkal nézett szembe, többek között gazdasági nyomással és politikai megfélemlítéssel, mégis rendíthetetlenül törekedett az EU-val való egyre szorosabb kapcsolatra”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét ország „lenyűgöző elkötelezettséget” tanúsított a reformok és az európai értékekhez való igazodás iránt. „A jogállamiság, a kormányzás és az igazságügyi rendszerek terén tett átalakító lépések reményt adnak, és egyértelműen jelzik, hogy ezen országok rendíthetetlenül törekszenek az európai családhoz való csatlakozásra” – hangoztatta.
Michel azt is kiemelte, hogy a keddi kormányközi konferencia egy hosszú folyamat kezdetét jelöli: jelentős előrelépésről van szó, de a csatlakozás felé tartó út további folyamatos erőfeszítéseket, elkötelezettséget és jelentős reformokat igényel.
Ukrajnának és Moldovának folytatnia kell az intézmények megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem és a gazdasági stabilitás fokozására irányuló munkáját, hogy megfeleljen a teljes jogú uniós tagság szigorú követelményeinek – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
