Az ENSZ-nek komoly reformra van szüksége ahhoz, hogy továbbra is betölthesse megbízatását, meg kell reformálni és a globális igazságosságot képviselő platformmá kell átalakítania, jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök az Egyesült Nemzetek Szervezetének 80. évfordulója alkalmából tartott videóüzenetében, számolt be az Ukrinform a török elnöki adminisztráció kommunikációs igazgatóságára hivatkozva.
„Egyértelmű, hogy az ENSZ-nek komoly reformra van szüksége ahhoz, hogy továbbra is teljesíteni tudja feladatait. Mindannyiunk felelőssége, hogy a szervezetet a globális igazságosságot képviselő platformmá tegyük, többek között a palesztin népet ért, különösen Gázában, évek óta elszenvedett atrocitások fényében”, mondta Erdogan. Elmondása szerint Törökország eltökélt abban, hogy támogassa az ENSZ reformjára irányuló összes erőfeszítést.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját támogatva kijelentjük: »Lehetséges egy igazságosabb világ. Most ismét felszólítjuk a tagállamokat, hogy tegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetét ismét az emberiség reményévé. Felszólítom Önöket, hogy tegyenek azonnali lépéseket ezen cél elérése érdekében” – hangsúlyozta a török elnök.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter részletesen ismertette, hogy mit tervez Kijev felajánlani az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tevékenységének feloldására – számolt be a Jevropejszla Pravda a külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújára hivatkozva.
A minisztert arról kérdezték, hogy milyen 5 lépést jelentett be Helsinkiben az EBESZ a patthelyzetből való kivezetésére, és amelyeket Kijev partnereinek tervez felajánlani.
„Előszöris meg kell szabadulnunk az elavult konszenzusos szabálytól, amely Oroszország visszaélései miatt, hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétószabályához, működésképtelenné teszi az EBESZ-t. Ezért fontos megszabadulni tőle, és Ukrajna egyike lesz azoknak az országoknak, amelyek ezt az irányvonalat.
Másodszor az EBESZ-nek képesnek kell lennie arra, hogy kétharmados minősített többséggel megszüntesse azoknak az államoknak a tagságát, amelyek megsértik a működési elveket vagy a Helsinki Záróokmány alapelveit.
Harmadszor, úgy véljük, hogy tökéletesíteni kell az elnökséget. Különösen az EBESZ „hármasának” hatásköreit kell bővíteni, valamint az elnökség intézményét a szervezeten belül.
Negyedszer, tökéletesíteni kell az EBESZ vezetőségének kinevezésére szolgáló mechanizmust, mert ennek közvetlen következményei vannak a prioritások meghatározására és magának a szervezetnek a működőképességére nézve” – mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy azon is dolgozni kell majd, hogy az EBESZ megfeleljen a létrehozásakor elfogadott elképzelésnek.
„Akkoriban hidegháború volt, és véleményünk szerint ma nagy a szakadék a szervezet funkcionalitása és a valóságtudat között: ma egy forró háború zajlik Európában… És mindezeknek ennek megfelelően tükröződniük kell az EBESZ tevékenységeiben” – mondta Szibiha.
A Védelmi Minisztérium azt tervezi, hogy megreformálja mozgósítási rendszert, és felhagy a hadkötelesek erőszakos mozgósításával – számolt be hétfőn az unn.com.ua hírportál Rusztem Umjerov védelmi miniszter sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Umjerov elmondta, hogy Oroszország létszámbővítést tervez. Jelenleg az ukrán hadsereg tartja a frontot, a Védelmi Minisztérium pedig a mozgósítással kapcsolatos emberiesség kérdésén dolgozik: a toborzási központok megkezdték a működésüket, és megkezdődött a folyamat digitalizálása is, hogy „az emberek tudják, van választási lehetőségük” – tette hozzá.
A védelmi miniszter szerint a tárcája azokkal az ukránokkal is együtt kíván dolgozni, akik jelenleg az országon kívül tartózkodnak, hogy nekik is legyen választási lehetőségük a katonai szolgálatra. „Most számunkra országunk védelme fontos prioritás, ezért azt tervezzük, hogy ezektől a lakosságot érintő fájdalmas kérdésektől (az erőszakos mozgósítás ügyétől – a szerk.) eltávolodunk . A probléma megoldása érdekében javaslatokat fogunk megvitatni a kormányban egy ilyen reform felkínálására” – ígérte Rusztem Umjerov.
Az Európai Unió külügyi hivatala javaslatot terjesztett a tagállamok elé az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó alap átszervezésére. Ennek oka, hogy az EU a meglévő készletekből történő fegyverellátásról áttér az újak vásárlására – írja a Bloomberg az Európai Külügyi Szolgálat dokumentumára hivatkozva.
Mint írják, a dokumentum felvázolja a korábban javasolt, mintegy 5 milliárd eurós éves költségvetéssel rendelkező, Ukrajnának szánt segélyalap létrehozásának feltételeit, amelyről az uniós kormányok nem tudtak megállapodni − vette észre az Unian.
Az újságírók megjegyzik, hogy a jelenlegi finanszírozási mechanizmus, az Európai Békealap (EPF, EPF) keretében az EU-tagállamok visszatérítést kapnak az Ukrajnának küldött fegyverekért. Az alap nagyságát már többször megemelték, de a források elosztásáról és folyósításáról szóló döntésekhez egyhangú támogatásra van szükség.
Több ország, köztük Németország diplomáciai képviselői is felvetették a szerdai ülésen, hogy az EPF a jelenlegi formájában egyre kevésbé hatékony, mivel a jövőbeni szállítások többsége új fegyverbeszerzésekből, nem pedig a meglévő készletekből származik majd − olvasható a cikkben.
Más tagállamok azt szeretnék, ha a segítségnyújtási alapot beépítenék az EPF-be, míg egyes országok a jelenlegi mechanizmust szeretnék megtartani.
Az alapnak két fő „európai pillére” lenne: halálos és nem halálos támogatás nyújtása Ukrajnának az európai iparon keresztül történő közös beszerzések révén; valamint az ukrán csapatok kiképzésének és felszerelésének folytatása.
Az alapból várhatóan Ukrajna legsürgetőbb szükségleteit fedeznék, úgymint a tüzérséget, a speciális lőszereket, a drónokat és a légvédelmi felszereléseket.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjáról szóló törvénytervezetet a NATO és az EU szabványainak megfelelően kell kidolgozni, különben Ukrajna elveszítheti partnerei bizalmát – véli Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke az Interfax szerint.
Nem kell újra feltalálnunk a kereket, hanem a partnereinkkel elfogadott szabványokat kell követnünk. Vagyis a mi irányunk közvetlen és egyértelmű – az Európai Unió és a NATO, tehát be kell tartanunk az ő szabványaikat – mondta Sztefancsuk.
Szerinte nincs szükség olyan jogszabályok elfogadására, amelyeket később módosítani kell majd, mert a partnerekkel szembeni tisztességtelenséggel Ukrajna elveszíti a bizalmat.
„Ezért azonnal el kell fogadnunk, ahogyan megállapodtunk” – tette hozzá a Legfelső Tanács elnöke.
2023. október 13-án a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottsága azt javasolta a parlamentnek, hogy alapként fogadja el a 10088. számú, „Az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal reformjának kiemelt intézkedéseiről” című törvénytervezetet és annak 10088-1. számú alternatíváját.
Később, 2023. december 29-én a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a Hivatal újraindításáról szóló saját törvénytervezetét, amelyet Vitalij Sabunin, a Korrupcióellenes Akcióközpont vezetője és Jaroszlav Zseleznyak, az illetékes parlamenti bizottság első elnökhelyettese élesen bírált. Szerintük ebben a formában az elnöki hivatal megtartja az ellenőrzést a hivatal felett, és az IMF nem számol ezzel a strukturális jelzővel.
Ukrajna kötelezettséget vállalt arra, hogy az új törvény értelmében a hivatal a bevált gyakorlatoknak megfelelően egyértelmű megbízatással és vizsgálati hatáskörrel rendelkezik majd, a főbb gazdasági bűncselekményekre összpontosítva és elemzési kapacitását megerősítve, biztosítva, hogy az állami adó- és vámhatóság képes legyen hatékonyan fellépni az adó- és vámszabálytalanságok ellen.
Az aktualizált program szerint megmarad a hivatal és az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal nyomozati hatásköre közötti jelenlegi szétválasztás.
Izraelben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azt a vitatott igazságügyi reformot, amely tavaly országos tiltakozásokat váltott ki a Netanjahu-kormány ellen.
Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította az igazságügyi reformokat. A változtatás korlátozta volna a Legfelsőbb Bíróság jogkörét az általa alkotmányellenesnek ítélt törvények megsemmisítésében – írja a BBC.
A kritikusok szerint ez súlyosan aláásta volna az ország demokráciáját az igazságszolgáltatási rendszer gyengítésével.
A jelenlegi Netanjahu-kormány ellen, amelyet Izrael történelmének leginkább jobboldali kormányának tartanak, erős az ellenállás. A Legfelsőbb Bíróság döntése a kormány által 2023-ban elfogadott törvény hatályon kívül helyezéséről több hónapos belső zűrzavart követően született meg.
2023 júliusában a kormány törvénybe iktatta az úgynevezett „ésszerűségi” törvényt. Ez megszüntette a Legfelsőbb Bíróság és az alsóbb szintű izraeli bíróságok hatáskörét, hogy megsemmisítsék az általuk ésszerűtlennek ítélt kormányzati döntéseket.
A törvény haragot és megosztottságot váltott ki, ami miatt tüntetők százezrei vonultak az utcára, a reformok visszavonását és Benjamin Netanjahu miniszterelnök lemondását követelte
A szervezők szerint a tüntetések Izrael történetének legnagyobb utcai megmozdulásai voltak. Akkoriban katonai tartalékosok százai azzal fenyegetőztek, hogy megtagadják a szolgálatra jelentkezést.
A Legfelsőbb Bíróság közleménye szerint a 15 bíróból 8 a törvény ellen döntött, hozzátéve, hogy az súlyos és példátlan károkat okozott volna Izrael állam mint demokratikus állam alapvető jellemzőinek. Az ellenzéki vezető, Jair Lapid üdvözölte az ítéletet.
Az „ésszerűségi” törvény része volt a Netanjahu-kormány által bevezetett szélesebb körű igazságügyi reformoknak. A kormány arra is kísérletet tett, hogy nagyobb hatalmat szerezzen a bírák kinevezése felett, és eltörölje a miniszterek azon kötelezettségét, hogy engedelmeskedjenek jogi tanácsadóiknak. Netanjahu azzal érvelt, hogy a változtatásokra azért van szükség, hogy helyreálljon az egyensúly a bírák és a politikusok között.
Izrael vezetése belpolitikai nyomás alatt áll, mert úgy vélték, hogy kudarcot vallott a Hamász október 7-i támadásának megakadályozásában, és mert eddig képtelen volt megmenteni a Gázába hurcolt izraeli túszokat.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsában szerdán elmondott beszédében javaslatokat terjesztett elő a szervezet reformjára, elsősorban annak megelőzése érdekében, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai bármilyen döntést blokkoljanak, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Zelenszkij hangsúlyozta: az ENSZ munkája jelenleg éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, hiszen a Biztonsági Tanács állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.
„Az agresszor kezében lévő vétójog az, ami zsákutcába sodorta az ENSZ-t” – jegyezte meg az elnök, hozzátéve, hogy ezzel a szervezetet „a világ legláthatóbb tribunusává” változtatja.
„A vétójog alkalmazása reformra szorul, és ez kulcsfontosságú reform lehet, ami az ENSZ Alapokmányának visszaállítását jelenti” – mondta.
A szervezet reformja felé tett első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ Közgyűlése valódi lehetőséget adjon a vétó leküzdésére – „feltéve, hogy a szavazatok kétharmadát szerzi meg, ami az ázsiai és afrikai nemzetek, Európa, Amerika és a Csendes-óceán térségének akaratát is tükrözi.
A Biztonsági Tanács állandó tagjainak bővítését az ENSZ reformja felé vezető út második lépésének nevezte – többek között Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Csendes-óceáni államok bevonásával. Az európai államok közül Zelenszkij Németországot említette.
A Szervezet reformja harmadik lépésének az elnök az agressziót megelőző szankciók rendszerének létrehozását nevezte, amelyet automatikusan az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell benyújtani, „amikor a Közgyűlés bármely tagja fenyegetettséget jelent be.”
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyta az ország jogrendi reformjának a tervét, amelynek a célja Ukrajna európai uniós csatlakozásának az elősegítése – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök csütörtök esti videoüzenetére hivatkozva.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „A mai napon jóváhagytam egy átfogó stratégiai tervet a jogrendünk – minden rendvédelmi szerv és ügyészség – reformját illetően. Ez egy részletes dokumentum, amely a 2027. évig tart. Egyszerűen fogalmazva: garantálnunk kell egy olyan rendszert, amely biztosítja az igazságszolgáltatást, a jogot és a közrendet, amely egyben teljesíti azt a célunkat is, hogy Ukrajna gyorsan csatlakozzon az Európai Unióhoz.”
Az elnök szerint az állami berendezkedés minden elemének úgy kell működnie, hogy az emberek érezzék a biztonságot, védettséget és igazságosságot. „Az államba vetett bizalom az állam nevében eljárókba vetett bizalommal kezdődik. Ebben kulcsfontosságúak a rendvédelmi és az ügyészségi rendszer. Természetesen mindenki mással együtt, aki az államapparátusban dolgozik” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Відкриття в Румунії центру підготовки пілотів F-16, на базі якого проходитимуть навчання наші льотчики, – це важливий практичний внесок у авіаційну коаліцію. Наші домовленості з Президентом ?? Клаусом Йоханнісом та Премʼєр-міністром ?? Марком Рютте втілюються в життя. Дякую…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 13, 2023
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
Nehéz helyzetben van az izraeli kormányfő. A Benjamin Netanjahu elleni tüntetések vasárnap este újabb lendületet vettek, amikor menesztette védelmi miniszterét, aki kritikát fogalmazott meg az elégedetlenség középpontjában álló igazságügyi reformokkal szemben. Netanjahu végül meghátrált, elhalasztják a reformot.
Izraeliek százezrei ismét végigvonultak a nagyvárosok, például Tel-Aviv utcáin vasárnap este, tiltakozásul az ellen, hogy Benjamin Netanjahu felmentette tisztségéből az igazságügyi reformot ellenző védelmi miniszterét, Joáv Galantot. Galant a jobboldali kormányzó Likud párt politikusa, szombaton azonban nyíltan felszólította a Netanjahu vezette kormánykoalíciót, hogy függessze fel az igazságügyi reformot.
Galant az igazságügyi rendszer átalakítását célzó törvénymódosítások elleni országos tüntetésekre tekintettel párbeszédet sürgetett a reform ellenzőivel, mondván, nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy a tartalékosok tiltakozásul nem jelentkeznek katonai szolgálatra.
A bejelentés után rengetegen vonultak utcára, sajtóhírek szerint legalább hétszázezren vettek részt a tüntetéseken, melyek olykor kifejezetten erőszakos irányt vettek.
Clashes in the City of Tel Aviv between Protestors and Israeli Police who are trying to disperse Crowds on the Highway. https://t.co/5rbNrQpjjD
A rendfenntartó erőknek kellett megfékezniük a feldühödött tüntetőket a miniszterelnök házánál és egy forgalmas autópályánál is, ahol égő máglyákkal torlaszolták el az utakat.
A védelmi miniszter menesztése elleni tiltakozásul lemondott Izrael New York-i főkonzulja, Aszaf Zamir. „Nem képviselhetem tovább ezt a kormányt” – írta Twitter-oldalán. Hozzátette: „Úgy gondolom, kötelességem biztosítani, hogy Izrael továbbra is a demokrácia és a szabadság világítótornya maradjon.”
Hétfőn az izraeli szakszervezeti szövetség, a Hisztadrut elnöke általános sztrájkot hirdetett, amennyiben a kormány nem állítja le azonnal a reformintézkedéseket, az egyetemeken pedig határozatlan időre beszüntették az oktatást.
Az ellentétek elmélyülését jelzi, hogy a Netanjahura a másik oldalról is erős nyomás nehezedik, ugyanis nemzetbiztonsági minisztere, Itamár Bengvír indulatosan követelte tőle Galant felmentését. „Galant ma este engedett a zsarolásnak és a fenyegetéseknek mindazoktól az anarchistáktól, akik ellenállásra szólítanak fel, és az izraeli védelmi erőket alku eszközeként használják. Galantot jobboldali szavazatokkal választották meg, a gyakorlatban viszont baloldali program végrehajtását kezdte meg. Összeomlott a média és a tüntetők nyomása alatt. Ezért felszólítom a miniszterelnököt, hogy azonnal váljon meg tőle” – írta közösségi oldalán.
Netanjahu azzal vádolja az legfelsőbb bíróságot, hogy túl nagy hatalomra tett szert, és elfogadhatatlan beavatkozásokkal érvényteleníti a kormány döntéseit. Egyelőre úgy tűnik, a miniszterelnök nem tágít és megpróbálja megvédeni reformjait. Kritikusai szerint a lépés megnyirbálná az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bíróság függetlenségét a bírák politikusi kinevezésével, valamint a normakontroll lehetőségének csökkentésével. A tüntetők visszatérő érve, hogy a reformjavaslat megbénítaná az igazságszolgáltatást, ráadásul elősegítené a korrupciót is.
Az amerikai Fox Newsnak adott vasárnapi interjúban Netanjahu úgy fogalmazott: „Az izraeli igazságszolgáltatást jellemzi, hogy az alkotmánybíróság megvétózza a bírák kinevezését, gyakorlatilag saját magukat választják ki, és ez egyetlen demokráciában sem létezik. A reform, amellyel most foglalkozunk, ezt korrigálja.”
Hozzátette: „Jelenleg nagy a feszültség, de nagyon bízom abban, hogy túljutunk ezen a nehézségen, mert meg kell reformálni a megcsontosodott dolgokat. Jelenleg olyan helyzet van, hogy a legfelsőbb bíróság tizenöt nem választott tagja gyakorlatilag kormányozza Izraelt.
Olyan dolgokról dönthetnek, amelyek befolyásolják a hadseregünket, a gazdaságunkat, a külkapcsolatainkat, a terrorizmus elleni harcot. Ez vajon demokratikus? (…) Izrael demokratikus abban az értelemben, hogy a szavazópolgárok választják a kormányt, de ezután azt is szeretnék, hogy a kormány kormányozzon. Jelenleg ennek a kormánynak a jogkörét súlyosan korlátozza a legfelsőbb bíróság, amely több jogkörrel rendelkezik, mint bármely más demokráciában a Földön.”
„Amerikában például – folytatta – ki választja ki a bírákat? A politikusok.”
„Izrael miniszterelnökeként felelősséggel tartozom azért, hogy megnézzem, valahogyan véget tudok-e vetni ennek a patthelyzetnek, valahogyan megoldást tudok-e hozni, hogy felelős igazságügyi demokratikus reformot hajtsunk végre, és ugyanakkor egyben tartsuk az országot. Ki fogja ezt megtenni, ha nem a miniszterelnök?” – zárta gondolatait a kormányfő.
Az USA aggodalmát fejezte ki
Közben megszólalt az ügyben az Egyesült Államok is.
„Ismét felszólítjuk az izraeli vezetőket, hogy minél hamarabb jussanak kompromisszumra a kérdést illetően. Úgy gondoljuk, hogy ez a leginkább járható út Izrael és polgárai számára” – közölte Adrienne Watson, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.
A szóvivő hangsúlyozta, Washingtont nagyon aggasztja az izraeli helyzet, és utalt a két ország közti szoros viszonyra is. „Ahogy azt (Joe Biden amerikai) elnök Netanjahu miniszterelnökkel is megvitatta nemrég, mindig is a demokratikus értékek voltak és lesznek az Egyesült Államok és Izrael kapcsolatának fő jellemzői” – tette hozzá.
Kiemelte: a demokratikus társadalmak stabilitását a fékek és ellensúlyok rendszere biztosítja, és a demokratikus rendszer nagyobb mértékű módosítását a lehet legnagyobb társadalmi támogatás mellett kell véghezvinni.
Izrael és az Egyesült Államok kapcsolata az utóbbi időben korántsem nevezhető felhőtlennek. A zsidó állam volt washingtoni nagykövete nemrég véleménycikkben fejtette ki, milyen lépések vezettek el ahhoz, hogy az USA lelkesedése Izrael iránt erőteljesen lehanyatlott a közelmúltban. Michael Oren szerint már az Obama-adminisztráció is számos bírálatot fejtett ki Izrael egyes lépéseivel kapcsolatban, ám a viszony főként Biden elnökségétől hidegült el, melyen a jobboldali Netanjahu-kormány tavaly decemberi hivatalba lépése csak rontott. Az egykori nagykövet úgy látja, a palesztinok elleni gyakorlati és verbális fellépések, valamint Jordánia legitimitásának megkérdőjelezése szinte lenullázta Izrael hitelét szövetségese előtt.
Hétfő estére Netanjahu bejelentette, hogy elhalasztják a bírósági reformot, hogy ezzel enyhítsék az országban talán soha nem látott megosztottságot.
A törvények elfogadását a következő parlamenti szezonra halasztották.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
Mario Draghi kijelentette, hogy hajlandó maradni Olaszország miniszterelnöke, de csak akkor vonná vissza a lemondásról szóló döntését – és akadályozná meg, hogy az ország előrehozott választásokat tartson –, ha koalíciós partnerei támogatnák reformprogramját.
A parlamentben tartott beszédében Mario Draghi azzal vádolta a kormánykoalíció tagjait, hogy megpróbálják aláásni politikáját, miközben látszólag lojálisnak vallják magukat.
Az egyetlen ok, amiért itt vagyok, hogy az olaszok arra kértek, maradjak. De készen állnak az újjáépítésre? És önök készen állnak? Ezt a kérdést nem nekem, hanem olasz népnek kell megválaszolnia – mondta a szenátusban. A maradásról szóló hírek megnyugtatták a piacokat az Európai Központi Bank csütörtöki, döntő fontosságú ülése előtt, amely várhatóan 2011 óta először emel kamatot.
Elemzők azonban arra figyelmeztettek, hogy korántsem biztos, hogy Olaszország közismerten harcias politikai pártjai támogatni fogják Draghit a szerdán és csütörtökön esedékes bizalmi szavazásokon.
Nagyon kemény volt, nem mutatott kompromisszumkészséget – mondta Roberto D’Alimonte, a Luiss Egyetem politológus professzora, kifejtve, hogy Draghi „leszámolásra készül” kormánykoalíciójának kulcsfontosságú tagjaival. „Azt mondta: elfogadjátok ezt, vagy viszlát” – tette hozzá a professzor a Financial Times szerint.
Draghi szigorú üzenetét az egykori egységkormány kulcsemberei nehezen emésztették meg: Matteo Salvini, a jobboldali Liga és a populista Öt Csillag Mozgalom tagjai feltűnően nem tapsoltak a beszéd végén.
Draghi kormányának sorsát szoros figyelemmel kísérik Róma európai szövetségesei és az Európai Központi Bank (EKB) kamatmeghatározói, akik attól tartanak, hogy Olaszország a politikai instabilitás elhúzódó időszakába sodorhatja a blokkot, miközben az eurózóna az orosz gázhiány miatt recesszióba kerülhet.
Mario Draghi, az EKB korábbi elnöke a múlt héten felajánlotta lemondását, miután az Öt Csillag nem támogatta őt egy döntő fontosságú parlamenti szavazáson. Sergio Mattarella elnök azonban elutasította lemondását, és ehelyett arra kérte, hogy térjen vissza a parlamentbe.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mario Draghi kijelentette, hogy hajlandó maradni Olaszország miniszterelnöke, de csak akkor vonná vissza a lemondásról szóló döntését – és akadályozná meg, hogy az ország előrehozott választásokat tartson –, ha koalíciós partnerei támogatnák refor...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658397120
[modified] => 1658361420
)
[title] => Maradna Mario Draghi, de annak ára van
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=53819&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53819
[uk] => 53840
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53821
[image] => Array
(
[id] => 53821
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi.jpg
[original_lng] => 246872
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/mario-draghi.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658389856:8
[_thumbnail_id] => 53821
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3244
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c150f449f6833312e24d0cf1b62c2ca0] =>
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
I value that @Antonio_Tajani held his first call as Italy’s new Foreign Minister with me. A clear sign of the new government’s priorities. I wished him all the success in his endeavors and emphasized that Ukraine’s highest priority now is to swiftly receive air defense systems.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
