Oroszországnak lépéseket kellett tennie, hogy megvédje magát – reagált kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök az aktualizált orosz nukleáris doktrínára.
Erdogan a brazíliai G20-csúcstalálkozó margóján tartott sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a NATO-nak figyelmesen meg kellene vizsgálnia az orosz dokumentumot, amely bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását.
„Oroszország ezen bejelentése mindenekelőtt válasz az ellene – hagyományos fegyverek alkalmazásával – megnyilvánuló álláspontra. Úgy vélem, ezt a kérdést a NATO tisztségviselőinek kellene meg kellene vizsgálniuk” – fogalmazott
„Oroszországnak meg kell lennie és meg is van a lehetősége arra, hogy megvédje magát és intézkedéseket hozzon saját védelmére. S rákényszerült erre.
Ugyanúgy, ahogy nekünk, NATO-tagországoknak meg kell védenünk magunkat és lépéseket tennünk ennek érdekében” – mondta a török elnök.
A török elnök hangsúlyozta, hogy hazája igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Oroszországgal, de Ukrajnával is.
„A jelen helyzetben meg kell őriznünk kétoldalú kapcsolatainkat velük. Remélem, minél hamarabb sikerül elérni a végső tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között és megteremteni az egész földkerekség által várva várt békét” – mondta.
Hozzátette, hogy Törökország továbbra is a békéért száll síkra annak ellenére, hogy a kijevi vezetés amerikai ATACMS-rakétákkal lőtte Oroszország területét, amely – mint fogalmazott – „nem pozitív” fejlemény.
Szigorításokat vezetnek be a török igazságszolgáltatási rendszerben a bűnözés visszaszorítására a közelmúltban történt, nagy társadalmi felzúdulást keltő bűncselekmény-sorozatra reagálva – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Törökországban egy férfi augusztusban meggyilkolt két 19 éves nőt, egyiküket lefejezte, mielőtt végzett volna magával. Szeptember végén pedig egy többszörösen büntetett előéletű férfi egy 26 éves rendőrnővel végzett.
Erdogan szerint az igazságügyi szigorításokkal a kormány azoknak a gyanúsítottaknak az őrizetbe vételét akarják megkönnyíteni, akik ha szabadlábon maradnak, feltételezhetően „újabb bűncselekményeket követnének el”.
Szigorítják továbbá azon fogvatartottak szabadon bocsátásának feltételeit, akik még nem töltötték le börtönbüntetésük tíz százalékát, illetve nehezítenék a feltételes szabadlábra helyezését azoknak, akiket kevesebb mint öt év börtönbüntetésre ítéltek.
„A közelmúlt eseményei – a rendőrnő mártírhalálától kezdve a két fiatal nő brutális meggyilkolásáig – indokolt reakciót váltottak ki az országunkban” – jelentette ki az elnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciója előtt.
Elmondása szerint az őrizetbe vétel elrendelésekor figyelembe vennék a gyanúsítottak ellen indított ügyek számát, még akkor is, ha már folyamatban levő bírósági perről, illetve függőben levő ítéletről lenne szó.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap kijelentette, hogy „Törökország beavatkozhat Izraelben”, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban tette. Az elnök és stábja azonban nem részletezte, mit értenek beavatkozás alatt – számolt be az Euronews.
Erdoğan tavaly október óta hevesen kritizálja Izrael gázai offenzíváját, vasárnap pedig egy olyan televíziós beszédben említette meg a Hamász ellen vívott háborút, melyben eredetileg hazája védelmi iparát magasztalta. Leszögezte: Törökországnak erősnek kell maradnia, hogy azzal kapcsolatban visszafogja magát, amit Izrael Palesztinával tesz, de nem zárja ki, hogy beavatkoznak. Közölte: „nem látom az okát, hogy miért ne avatkozhatnánk be.”
Nemzetközi médiumok sora kérdezte az elnök pártjának képviselőit, hogy Erdoğan mégis mit ért beavatkozás alatt, de nem kaptak válaszokat, miként egyelőre Izrael sem kommentálta Erdoğan szavait.
Az Euractiv emlékeztet: 2020-ban Törökország katonai személyzetet küldött Líbiába az ENSZ által elismert, Abdul Hamid Dbeibeh vezette líbiai nemzeti egyetértés kormányának támogatására. Hozzáteszik: Törökország korábban tagadta, hogy közvetlen szerepet vállalt volna Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveleteiben, de 2023-ban azt mondták, hogy közeli szövetségesük támogatása érdekében „minden eszközt bevetnek, beleértve a katonai kiképzést és a hadászati modernizációt is.”
Tavaly októberben 7-én a Hamász terroristái a Gázai övezet felől betörtek Izraelbe, és megöltek 1200 embert, közel 250-et pedig túszként hurcoltak Gázába. Izrael válaszul offenzívát indított, és közölte: addig folytatja az offenzívát, míg fel nem számolja a terrorszervezetet.
