Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke március 10-én Ankarában találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A találkozón Törökország Ukrajna békefolyamatában betöltött szerepéről is egyeztettek, és Törökország közvetítői szerepének erősítését kérték – írja az Index.
„Világos javaslatot tettem Erdogan elnöknek Törökország számára: vállalja a lehető legnagyobb társfelelősséget a békefolyamatban, szavatolva egész térségünk stabilitását és biztonságát” – jelentette ki a lengyel kormányfő a török államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Recep Tayyip Erdogan kedvezőnek értékelte a tűzszüneti javaslat támogatását magában foglaló ukrán döntést.
Törökországnak a háborúval kapcsolatos álláspontja már az első naptól világos. Nem akarunk vérontást, és azt óhajtjuk, hogy a két szomszédunk igazságos békével vessen véget a háborúnak
– hangsúlyozta a török elnök.
Donald Tusk már varsói indulása előtt fontosnak nevezte, hogy az esetleges tűzszünet megkötése után a NATO és az európai országok egyidejűleg és hatékonyan biztosítsák a stabilitást az orosz–ukrán határon.
A török elnöki hivatal honlapján közzétett közlemény szerint a közös sajtótájékoztatón Erdogan azt is leszögezte, hogy Ankara szerint csak Törökország teljes jogú tagsága akadályozhatja meg az Európai Unió gyengülését.
„Gyakran osztjuk meg tárgyalópartnereinkkel azt az óhajunkat, hogy a kölcsönös érdek és tisztelet alapján fejlesszük együttműködésünket az Európai Unióval. A jelen tárgyalás bebizonyította, hogy mennyire létfontosságú ez az együttműködés. Ha az Európai Unió meg akarja akadályozni, sőt vissza akarja fordítani erejének és rangjának gyengülését, ezt csak Törökország teljes jogú tagságával teheti”
Törökországba utazott, és Ankarában tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Recep Tajjip Erdogan török elnökkel, majd részt vesz a magyar–török kulturális évad záróeseményén – közölte Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke.
A török államfő és a miniszterelnök tárgyalásán megvitatják az aktuális nemzetközi ügyeket, az ukrajnai és a közel-keleti konfliktust, a béke esélyeit, valamint a magyar–török kapcsolatok számos témakörét. Havasi Bertalan felidézte, hogy „kétoldalú kapcsolatainkat 2023 végén kiemelt stratégiai partnerségi szintre emeltük, együttműködésünk azóta is dinamikusan fejlődik”.
A sajtófőnök hozzátette: a magyar–török kulturális évad keretében több mint 150 eseményt rendeztek meg a két országban. Orbán Viktor ismét diplomáciai nagyüzemre kapcsolt, hiszen a héten már Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel is egyeztetett.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Oroszországnak lépéseket kellett tennie, hogy megvédje magát – reagált kedden Recep Tayyip Erdogan török elnök az aktualizált orosz nukleáris doktrínára.
Erdogan a brazíliai G20-csúcstalálkozó margóján tartott sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a NATO-nak figyelmesen meg kellene vizsgálnia az orosz dokumentumot, amely bővítette azon katonai fenyegetések listáját, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását.
„Oroszország ezen bejelentése mindenekelőtt válasz az ellene – hagyományos fegyverek alkalmazásával – megnyilvánuló álláspontra. Úgy vélem, ezt a kérdést a NATO tisztségviselőinek kellene meg kellene vizsgálniuk” – fogalmazott
„Oroszországnak meg kell lennie és meg is van a lehetősége arra, hogy megvédje magát és intézkedéseket hozzon saját védelmére. S rákényszerült erre.
Ugyanúgy, ahogy nekünk, NATO-tagországoknak meg kell védenünk magunkat és lépéseket tennünk ennek érdekében” – mondta a török elnök.
A török elnök hangsúlyozta, hogy hazája igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Oroszországgal, de Ukrajnával is.
„A jelen helyzetben meg kell őriznünk kétoldalú kapcsolatainkat velük. Remélem, minél hamarabb sikerül elérni a végső tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között és megteremteni az egész földkerekség által várva várt békét” – mondta.
Hozzátette, hogy Törökország továbbra is a békéért száll síkra annak ellenére, hogy a kijevi vezetés amerikai ATACMS-rakétákkal lőtte Oroszország területét, amely – mint fogalmazott – „nem pozitív” fejlemény.
Szigorításokat vezetnek be a török igazságszolgáltatási rendszerben a bűnözés visszaszorítására a közelmúltban történt, nagy társadalmi felzúdulást keltő bűncselekmény-sorozatra reagálva – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Törökországban egy férfi augusztusban meggyilkolt két 19 éves nőt, egyiküket lefejezte, mielőtt végzett volna magával. Szeptember végén pedig egy többszörösen büntetett előéletű férfi egy 26 éves rendőrnővel végzett.
Erdogan szerint az igazságügyi szigorításokkal a kormány azoknak a gyanúsítottaknak az őrizetbe vételét akarják megkönnyíteni, akik ha szabadlábon maradnak, feltételezhetően „újabb bűncselekményeket követnének el”.
Szigorítják továbbá azon fogvatartottak szabadon bocsátásának feltételeit, akik még nem töltötték le börtönbüntetésük tíz százalékát, illetve nehezítenék a feltételes szabadlábra helyezését azoknak, akiket kevesebb mint öt év börtönbüntetésre ítéltek.
„A közelmúlt eseményei – a rendőrnő mártírhalálától kezdve a két fiatal nő brutális meggyilkolásáig – indokolt reakciót váltottak ki az országunkban” – jelentette ki az elnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciója előtt.
Elmondása szerint az őrizetbe vétel elrendelésekor figyelembe vennék a gyanúsítottak ellen indított ügyek számát, még akkor is, ha már folyamatban levő bírósági perről, illetve függőben levő ítéletről lenne szó.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap kijelentette, hogy „Törökország beavatkozhat Izraelben”, hasonlóan ahhoz, ahogy korábban Líbiában és Hegyi-Karabahban tette. Az elnök és stábja azonban nem részletezte, mit értenek beavatkozás alatt – számolt be az Euronews.
Erdoğan tavaly október óta hevesen kritizálja Izrael gázai offenzíváját, vasárnap pedig egy olyan televíziós beszédben említette meg a Hamász ellen vívott háborút, melyben eredetileg hazája védelmi iparát magasztalta. Leszögezte: Törökországnak erősnek kell maradnia, hogy azzal kapcsolatban visszafogja magát, amit Izrael Palesztinával tesz, de nem zárja ki, hogy beavatkoznak. Közölte: „nem látom az okát, hogy miért ne avatkozhatnánk be.”
Nemzetközi médiumok sora kérdezte az elnök pártjának képviselőit, hogy Erdoğan mégis mit ért beavatkozás alatt, de nem kaptak válaszokat, miként egyelőre Izrael sem kommentálta Erdoğan szavait.
Az Euractiv emlékeztet: 2020-ban Törökország katonai személyzetet küldött Líbiába az ENSZ által elismert, Abdul Hamid Dbeibeh vezette líbiai nemzeti egyetértés kormányának támogatására. Hozzáteszik: Törökország korábban tagadta, hogy közvetlen szerepet vállalt volna Azerbajdzsán hegyi-karabahi hadműveleteiben, de 2023-ban azt mondták, hogy közeli szövetségesük támogatása érdekében „minden eszközt bevetnek, beleértve a katonai kiképzést és a hadászati modernizációt is.”
Tavaly októberben 7-én a Hamász terroristái a Gázai övezet felől betörtek Izraelbe, és megöltek 1200 embert, közel 250-et pedig túszként hurcoltak Gázába. Izrael válaszul offenzívát indított, és közölte: addig folytatja az offenzívát, míg fel nem számolja a terrorszervezetet.