Recep Tayyip Erdogan török elnök António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésében kifejtette, hogy Izraelt nemzetközi bíróságon kell felelősségre vonni a Gázai övezetben szerinte elkövetett háborús bűncselekményekért – jelentette kedden a török államfő hivatala.
Erdogan az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt szerdára összehívott tanácskozása előtt vitatta meg Guterressel „a nemzetközi közösség elvárásait Izrael illegális támadásaira tekintettel”, valamint a humanitárius segélyezés és a tartós békére irányuló erőfeszítések kérdését.
„A telefonbeszélgetés során Erdogan elnök kijelentette, hogy Izrael továbbra is szégyentelenül tiporja a nemzetközi jogot, a háborús helyzetre vonatkozó szabályokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, miközben a nemzetközi közösség szemébe néz; s felelősségre kell vonni az elkövetett bűncselekményekért a nemzetközi jog előtt” – olvasható a török elnök hivatalának állásfoglalásában.
A török külügyminisztérium közölte, hogy Hakan Fidan tárcavezető részt fog venni az ENSZ BT tanácskozásán New Yorkban.
Erdogan az izraeli támadásokat a Gázai övezetben korábban népirtásnak, Izraelt pedig „terrorista államnak” nevezte. Izrael visszautasította ezeket a vádakat mondván, hogy önvédelemből cselekszik egy olyan ellenséggel szemben, amely létét fenyegeti.
II. Abdalláh jordániai király kedden arról beszélt, hogy Izrael hadművelete a Gázai övezetben és katonai műveletei Ciszjordániában „semmibe veszik az emberi értékeket és az élethez való jogot”.
Az uralkodó, aki ismételten a háború végét sürgette, kijelentette, hogy a Gázai övezet ostroma, amely a térséget hetekig elvágta a gyógyszer-, élelmiszer- és üzemanyagszállítmányoktól, valamint áramellátástól, háborús bűncselekménnyel ér fel. „Ezek háborús bűncselekmények […] nem maradhatunk vesztegek” – hangsúlyozta II. Abdalláh.
Svédország ne várjon zöld utat Ankarától a tagsági kérelmére a NATO jövő havi csúcstalálkozóján, hacsak nem akadályozza meg a Törökország-ellenes tüntetéseket Stockholmban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán.
Törökország nem közelítheti meg pozitívan Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, amíg Stockholmban „terroristák” tüntetnek, és Törökország az álláspontját szerdán Ankarában a svéd tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseken még egyszer világossá fogja tenni – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters.
A török elnök erről azt követően beszélt, hogy Svédország és Finnország képviselőivel találkozott Ankarában, ahol a svéd csatlakozási kérelem Törökország általi hátráltatásáról tárgyaltak.
Oscar Stenstrom, Svédország főtárgyalója elmondta, hogy a török tisztviselőkkel folytatott megbeszélések jól sikerültek, és hogy az Ankara ellenvetéseinek leküzdését célzó megbeszélések még folytatódnak, bár új időpontot egyelőre nem tűztek ki.
Törökország azonban még nem áll készen arra, hogy döntést hozzon, és úgy gondolja, hogy további válaszokra van szükségük Forrás– tette hozzá a főtárgyaló.
A török elnökség közleményében azt írta: a találkozón megvitatták, hogy Svédország milyen szintű előrelépést tett a tavaly Madridban elfogadott háromoldalú megállapodás keretében.
A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát Svédország NATO-tagságának „várható konkrét lépéseivel” kapcsolatban – áll a közleményben.
Törökország márciusban ratifikálta Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, de továbbra is ellenzi Svédország csatlakozását.
Erős ország vagyunk, és pozitív kapcsolatot ápolunk Oroszországgal” – mondta Recep Tayyip Erdoğan török elnök a CNN-nek.
Elutasította, hogy a nyugati országhoz hasonlóan szankciót vessenek ki az oroszokra, és arról beszélt, Törökországnak „különleges kapcsolata” van Putyin elnökkel. Elmondása szerint ez tette lehetővé a gabonaszállítmányokról szóló megállapodást, amivel sikerült elkerülni a globális élelmezési válságot.
Erdoğan szerint „a nyugati megközelítés nem valami kiegyensúlyozott”, pedig egy Oroszországhoz hasonló ország esetén ez szerencsésebb lenne.
Törökország továbbra sem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, és az elnök elmondása szerint egyelőre nem is állnak erre készen. Ahogy eddig, most is arra hivatkozott, hogy kurd „terroristák” bújkálhatnak Svédországban.
Odaszólt Joe Biden amerikai elnöknek is, aki 2020-ban autokratának nevezte. „Részt venne valaha egy diktátor a választás második fordulójában?” Azt is mondta, hogy „Törökországban senki sincs rács mögött a véleménye miatt”. A Riporterek Határok Nélkül adatai szerint viszont több mint száz újságírót, ügyvédet és politikust tartóztattak le a választások előtti hetekben.
Erdoğan a szavazatok 49,25 százalékát szerezte meg az elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulójában.Fő kihívója, a hatpárti ellenzéket a Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltjeként képviselő Kemal Kılıçdaroğlu 45,05 százalékot kapott, míg a harmadik jelölt, Sinan Oğan, az Atya szövetségének jelöltje 5,28 százalékon végzett.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Feszültté vált a svéd-török viszony az utóbbi hetekben, ami késleltetheti a két ország NATO-csatlakozását. Törökország viszont kijelentette, hogy a finn kérelmet akár a svéd nélkül is ratifikálják, amivel – amennyiben a magyar országgyűlés is hasonlóan cselekszik – megnyílik a kapu a finn csatlakozás előtt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök először mondta ki nyíltan, hogy Ankara Svédország nélkül is igent mondana Finnország NATO-csatlakozására. Erdogan egy fiatal török választópolgárokkal való találkozása során Svédországgal kapcsolatban kijelentette, hogy ha csatlakozni akarnak a NATO-hoz, akkor ki kell adniuk Törökországnak százhúsz – a törökök szerint – terroristát. „Ha nem adják ki nekünk ezeket a terroristákat, akkor sajnáljuk” – közölte Erdogan arra utalva, hogy így nem tudják ratifikálni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Az AFP megjegyzi: Ankara szerint a skandináv ország olyan kurd fegyvereseket nem ad át Törökországnak, akiket ők egy 2016-os sikertelen puccskísérlettel gyanúsítanak.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Egy stockholmi szélsőjobboldali tüntetés a jelek szerint annyira feldühítette a török elnököt, hogy bejelentette, nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, szombaton a svéd fővárosban egy ismert szélsőjobboldali aktivista egy előre bejelentett demonstráción elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt a török nagykövetség közelében. A svéd hatóságok engedélyezték a tüntetést a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva.
A radikális iszlám- és bevándorlásellenes dán-svéd aktivista, Rasmus Paludan nem először csinált ilyet, tavaly két svéd városban, Linköpingben és Norrköpingben tartott nyilvános Korán-égetéseket. Az akkori akció erőszakba torkollott, négyen megsérültek. 2020-ban, Malmőben pedig szélsőjobboldali pártja, a Kemény Vonal (Stram Kurs) hívei égették el a Korán egy példányát egy mecset közelében, majd összecsaptak a svéd rendőrökkel.
Erdogan török elnök elítélte a Korán elégetését, mivel az mindenkit sért, de különösen a muszlimokat. A svéd hatóságokat is bírálta, amiért engedélyezték a stockholmi török nagykövetség előtti tüntetést.
A török elnök bírálta Svédországot a szintén szombaton megtartott szélsőbaloldali, kurdbarát tüntetések miatt is, amelyeken a demonstrálók különböző kurd csoportok, köztük a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) zászlóit lengették. A PKK Törökországban, Európában és az Egyesült Államokban is szerepel a terrorszervezetek listáján.
„Ha Svédország nem mutat tiszteletet Törökország vagy a muszlimok iránt, nem kapn tőlünk támogatást a NATO ügyében” – jelentette ki Erdogan.
A NATO-tag Törökország – Magyarország mellett egyedüliként – hónapok óta akadályozza Svédország és Finnország felvételét a védelmi szövetségbe. Ankara főként azzal vádolja Svédországot, hogy támogatja a PKK-t, és több olyan személy kiadatását követeli, akiket terroristáknak tart. A NATO-tagság iránti kérelmeket mind a 30 NATO-tagállamnak ratifikálnia kell.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Nemcsak tervezte, hanem valóban beszélt is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Recep Tayyip Erdoğan.
A török elnök a telefonbeszélgetésben azt mondta neki, hogy az orosz-ukrán háborúban a béke érdekében tett erőfeszítéseket egyoldalú tűzszünettel és „a méltányos megoldás víziójával” kell támogatni – közölte csütörtökön a török elnökség tájékoztatása alapján a Reuters.
A két vezető az energiáról és a fekete-tengeri gabonafolyosóról tárgyalt, valamint Erdoğan közölte Putyinnal, hogy konkrét lépéseket kell tenni a kurd fegyveresek szíriai határvidékről történő eltávolításáért.
???? The value of the new Lithuanian military support package for Ukraine will reach about 41 million €. It will consist of sent equipment, new acquisitions, contributions to international funds. pic.twitter.com/XCHENW6GvQ
Szombati beszédében Recep Tayyip Erdoğan török elnök elhintette, hogy a 2023-as országos választásokon utoljára indul országa elnöki posztjáért. Azt mondja, ideje átadni a stafétabotot a fiataloknak.
Törökország elnöke elmondta, hogy reméli: 2023-ban olyan az erővel fordulnak rá az előttük álló évszázad építésébe, melynek során még utoljára megkapják a támogatást, és hozzátette, hogy utána „szent zászlónkat átadjuk a fiataljainknak.”
Erdoğan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2003 óta van hatalmon, és szeretné is megtartani a hatalmat, csakhogy az utóbbi egy év súlyos csapásokat mért Törökországra, és csökkent az AKP népszerűsége. Szakértők szerint az elmúlt években többször is újabb rekordokat döntögető infláció és a török líra összeomlása miatt rengeteg állampolgárnak csökkent az életszínvonala.
Erdoğan eközben arról beszél, hogy évszázados problémákat oldottak meg az utóbbi 20 évben, illetve olyan szolgáltatási infrastruktúrát hoztak létre, melyet még a fejlett országok is megirigyelnek. Hozzátette: „Minden globális válság elősegíti, hogy jobban megértsék országunk erejét.”
Az erő ellen jó pár adat szolgál: októberben a Török Statisztikai Hivatal jelentése szerint az infláció 24 éves csúcsra, 85,51 százalékra emelkedett, de egyesek szerint a valós ráta ennél is magasabb lehet.
A török líra tulajdonképpen összeomlott, ezért megdrágultak az importáruk, és gyengült a vállalkozások, illetve a háztartások vásárlóereje. Emlékeztetőül: 2021 szeptemberében 1 amerikai dollár körülbelül 8 török lírát ért, 2022 októberére azonban ez az érték közel 19-re ugrott.
Erdoğan elismételte októberi mondatait, miszerint egy új, demokratikus és egyszerű török alkotmányt szeretne készíteni, amit sokan úgy értelmeznek, hogy módosítani kívánja az alkotmányban előírt, legfeljebb két elnöki ciklusra szóló korlátot. „Nemzetünk tizenöt választáson tett minket elsővé, így a nemzet akaratát felhasználva haladunk előre közös célunk, a nagy és erős Törökország felé vezető úton” – közölte Erdoğan a közelgő választásokra utalva, és hozzátette, hogy annak, aki annyi éveken keresztül vezeti az országot, mint ő, annak igenis lehetnek hiányosságai és hibái is.
Recep Tayyip Erdoğan 2003 és 2014 között Törökország miniszterelnöke volt, 2014. augusztus 28-tól kezdve az ország köztársasági elnöke. 2023 februárjában tölti be hatvankilencedik életévét.
Törökországnak nem feladata, nem felelőssége és nem kötelessége Európa „migránsraktárává” válni – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtök este Ankarában az államfői kabinet ülését követő sajtótájékoztatóján az Afganisztán felől fenyegető újabb migránshullámmal kapcsolatban.
Erdogan kifejtette: Európa azzal, hogy lezárja határait, nem helyezheti kívül magát a problémán. Európa ezzel nemcsak a nemzetközi jogot sérti meg, de az emberi értékeknek is hátat fordít – fogalmazott. A török államfő leszögezte, hogy országa nem az a hely, ahová és ahonnan, aki csak akar, be- és kiléphet, ahol kénye kedve szerint mozoghat. A török társadalom ugyanakkor nem csak magára gondol, és nem fordít hátat azoknak, akik az ajtajához érkeznek – tette hozzá egyúttal. Erdogan közölte, hogy jelenleg 180 ezer regisztrált, és mintegy 120 ezer regisztrálatlan afgán migráns él Törökország területén. A török vezető jelezte, hogy országa erősen zárja majd a határait, és a jelenleg a területén tartózkodó illegális migránsokat haza fogja küldeni.
Hogy más útvonalon hova mennek, azt már az ő dolguk – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a Törökországban élő szíriai menekültek kérdése ettől eltérő, bár kiemelte, hogy az arab ország helyzetének javulásával párhuzamosan, a török állampolgárok iránti felelősségből segíteni kell a szíriaiak hazatérését is. Erdogan az afganisztáni tálib hatalomátvétellel kapcsolatban ismét kilátásba helyezte, hogy ha szükséges, találkoznak az újonnan létrejövő tálib kormánnyal és átbeszélik közös ügyeiket.
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Бажання Росії мобілізувати мільйон осіб, перелаштувати економіку на воєнні рейки та зарядити цей натовп ядерною людиноненависницькою пропагандою – це пряма загроза Польщі, країнам Балтії та всій Європі. Єдиний спосіб зупинити цю орду – надати Україні більше важкої зброї. Зараз.
Volodir Zelenszkij elnök szombaton, április 10-én munkalátogatást tesz Törökországban, ahol Recep Tayyip Erdoğan elnökkel találkozik, a napirenden a többi között védelmi kérdések megvitatása szerepel – adta hírül a korrespondent.net hírportál pénteken a török elnöki irodára hivatkozva.
A hivatal közlése szerint Zelenszkij és Erdoğan megbeszélései a terveknek megfelelően reggel 9 órakor kezdődnek az ukrán–török magas szintű stratégiai tanács keretein belül. „Az ukrán–török magas szintű stratégiai tanács 9. ülése Recep Tayyip Erdoğan és Volodimir Zelenszkij elnökletével zajlik majd 2021. április 10-én Isztambulban. Az ülésen részt vesznek a két ország miniszterei, akik áttekintik a török–ukrán kapcsolatokat és a stratégiai partnerség szintjének minden aspektusát. A tanácskozáson a felek döntéseket hozhatnak a kétoldalú együttműködés elmélyítéséről” – olvasható a közleményben.
A két ország elnökei a tervek szerint a védelmi szektorral, a szabadkereskedelmi megállapodással és turizmussal kapcsolatos kérdéseket is megvitatnak – írta a török elnöki iroda.
Провів продуктивну розмову з @BorisJohnson. Обговорили питання енергетичної безпеки. Скоординували подальші кроки щодо деескалації ситуації навколо України та щодо мирного врегулювання на Донбасі. Ціную тверду та незмінну підтримку ?? суверенітету й територіальної цілісності ??. pic.twitter.com/ToWUfAd3iw
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Grateful to PM @JustinTrudeau for additional package of military aid. Canada and Canadian people demonstrate that the free world stands strong with us, as we are protecting our country and shared values. Thank you, Canada, for ongoing support till our victory.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
A napokban Recep Tayyip Edogan török elnök „terroristáknak” nevezte az Isztambulban tiltakozó diákokat, akik az Oszmán Birodalom egykori fővárosának legrangosabb Bogazici Egyetem rektori kinevezése ellen tiltakoznak, és megígérte, hogy elnyomja a tüntetéseket, közölte az ABC News.
A Bogazici Egyetem hallgatói és oktatói hetek óta tiltakoznak Recep Epdogan elnök ez év január 1-jei kinevezése ellen, amikor is a rektori posztra Melih Bulu akadémikust nevezte ki, aki korábban az Igazságosság és Fejlődés párt színeiben indult a parlamenti választásokon. Többek között felszólították Melih Bulut, hogy mondjon le, és engedélyezze az egyetem számára az rektor megválasztását, kijelentve, hogy ez a kinevezés a szabadságjog megsértése. A tüntetések során már több tucat diákot vettek őrizetbe, és néhányuknál házkutatást is tartottak.
„Én ezeket a fiatalokat terrorista csoportok tagjainak ismerem el, akik hazánk nemzeti és erkölcsi értékeit ássák alá” – hangsúlyozta Erdogan elnök a kormánypárt tagjaihoz intézett videoüzenetében. A tüntetőkhöz fordulva megkérdezte: „Önök diákok… vagy terroristák, akik megpróbálnak bejutni az rektor irodájába és elfoglalni azt?”
Recep Tayyip Erdogan továbbá kijelentette, hogy kormánya nem engedi meg, hogy 2013-hoz hasonló tömeges kormányellenes tüntetések söpörjenek végig Törökországon. Akkor a tiltakozásokat az Isztambul főtere, a Taksim szomszédságában lévő Gezi park építésének terve váltotta ki.
„Ez az ország nem lesz olyan ország, amelyet terroristák uralnak. Ezt soha nem engedjük meg – jegyezte meg a török elnök. – Az olyan események, mint a Gezi, nem fognak megismétlődni ebben az országban.”
A feszültség azután fokozódott, miután a diákok egy csoportját letartóztatták a Bogazici Egyetemen kiállított plakát miatt, melyen a mekkai Kába szentély egy szivárványos, LMBT zászlóval volt látható. A diákokat hétvégén letartóztatták gyűlöletkeltés és vallási értékek megsértése vádjával.
Több mint 250 tüntetőt vettek őrizetbe hétfőn és kedden Isztambulban a rendőrséggel történt összecsapások során. Közel 70 embert vettek őrizetbe kedden az ország fővárosában, Ankarában a bogazici hallgatók támogatására szervezett demonstráció során.
Ezek után Erdogan elnök kijelentette, hogy az LMBT-értékeknek „nincs helye” Törökország jövőjében.
És közben szerdán Melih Bulu, a Bogazici rektora bejelentette a helyi újságíróknak, hogy nem áll szándékában elhagyni a Boszporusz Egyetem vezetői posztját. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az a célja, hogy a Bogazici bekerüljön a világ 100 legjobb egyeteme közé.