Ukrajnának számos partnertől sikerült további légvédelmi rendszereket és rakétákat beszereznie – jelentette ki szerdán Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta: „Minden partnerekkel folytatott tárgyalás azzal kezdődik, hogy előmozdítjuk először az elnök által hozott döntéseket, másodszor pedig megtaláljuk a szükséges erőforrásokat és megoldásokat.” Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök londoni látogatása során számos új döntés született a légvédelemmel kapcsolatban a szövetségesekkel folytatott tárgyalásokon. És most ezeket a döntéseket a lehető leghamarabb végre kell hajtani.
A külügyminisztérium szóvivője szerint Ukrajna számos további eszközt – rendszereket és elfogókat egyaránt – tudott találni a számos országgal folytatott együttműködésnek köszönhetően. Tisztázta, hogy ezek a további pénzügyi forrásokat igényelnek, és Ukrajna aktívan dolgozik a felkutatásukon.
„Amikor véglegesítjük a folyamatot, reméljük, hogy lehetőség lesz ezen eszközök – mind a rendszerek, mind az elfogó rakéták – gyors leszállítására” – tette hozzá szóvivő. Ezenkívül Ukrajnának számos olyan elfogó rakétát sikerült találnia, amelyek bizonyos idő után lejárnak. „Jelenleg aktív tárgyalásokat folytatunk a beszerzésükről. A lejárati idő után visszajuttatják őket a gyártónak, vagy megsemmisítjük őket, de mi javasoltuk, hogy szállítsák őket Ukrajnának” – magyarázta Heorhij Tihij.
Ukrajna továbbra is hiányt tapasztal a Patriot PAC-3 rakétákból, de az Egyesült Államokból érkező utánpótlás folyamatos, miközben Kijev új megoldáson dolgozik – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte kijelentette, hogy a PAC-2 és PAC-3 elfogó rakéták továbbra is kulcsfontosságú elemei Ukrajna védelmének az orosz légitámadásokkal szemben. Elmondása szerint az Egyesült Államokból rendszeresen szállítanak ilyen lőszereket. „A jó hír az, hogy az Egyesült Államokból Ukrajna továbbra is naponta, minden héten kapja ezeket a kulcsfontosságú elfogó rakétákat” – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az ukrán légvédelem hatékony munkája ellenére az orosz csapatoknak továbbra is sikerül csapást mérniük. Ugyanakkor a rakéták jelentős részét pontosan a Patriot rendszereknek köszönhetően fogják el.
A NATO főtitkára szerint a szövetségesek megerősítették, hogy hajlandóak folytatni a PURL program finanszírozását, amely biztosítja Ukrajna rakétaellátását. „De mindig fennáll annak a kockázata, hogy az intenzív katonai műveletek hatással lesznek a meglévő készletekre. Ez azonban nem befolyásolja a PURL-t. Talán a jövőben, de nem most. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a termelés növekedjen, hogy a készleteinkből tudjuk szállítani” – tette hozzá.
Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajnában hiány van PAC-3 rakétákból. Elmondása szerint korábban a partnerek a szükséges mennyiségben szállították ezeket, de a helyzet a közel-keleti konfliktus kezdete után megváltozott. „Partnereinktől megfelelő mennyiségben kaptunk PAC-3 rakétákat, de aztán a havi mennyiséget többször is csökkentették. Ez nem a pénzhiány miatt volt. Mindannyian dolgoztunk, elkezdtünk vásárolni. Pénzt találtunk, mi biztosítottuk. De így is kevesebb volt a mennyiség, mint a közel-keleti konfliktus kezdete óta” – magyarázta.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a készletek csökkentése nemcsak a PAC-3 rakétákat, hanem más típusú fegyvereket is érintett. A szükségletek egy részét az ukrán termelés fedezte, de a PAC-3 pótlása egyelőre nem lehetséges. „Aztán döntés született arról, hogy mindenhol keresni kell. Drónszerződéseket is kötöttünk különböző országokkal, nyílt és zárt megállapodások voltak a ballisztikával kapcsolatban. Így azok a partnerek, akik kaptak valamit Ukrajnától, adhattak valami mást, ami segít a ballisztikai eszközök lelövésében” – tette hozzá.
Külön munkaterület volt az USA-val folytatott tárgyalások a Patriot rendszerek gyártási engedélyének megszerzéséről. „Egy időben beszéltünk az előző amerikai kormánnyal, és a jelenlegi kormánnyal is tárgyalunk a Patriot rakéták licencéről, hogy azokat Ukrajnában vagy a NATO-partnerekkel közösen gyárthassák” – mondta Zelenszkij.
Az államfő szerint a Patriot rakéták Ukrajnában vagy európai szövetségesekkel közösen történő gyártása további lépés lenne Ukrajna és egész Európa védelmi képességeinek megerősítése felé. „Ez egybeesik az amerikai elnök jelenlegi álláspontjával, miszerint Európának képesnek kell lennie saját védelmére. Továbbra is erre fogunk összpontosítani. Hálás vagyok minden partnerünknek, akik segítenek ebben az üzenetben Amerikának, hogy mi itt Európában képesek vagyunk olyasmit létrehozni, ami Európának, Amerikának és szövetségeseinek is segíteni fog. És a Patriot erre kiváló példa” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Egy héten belül már a második amerikai lap jelentett arról május eleji amerikai hírszerzési értékelés alapján, hogy a hivatalos washingtoni állításokkal ellentétben Irán mobil rakétaindító állásainak mintegy 70 százaléka épségben maradt és még mindig rendelkezik a háború előtti rakétaarzenáljának nagyjából szintén 70 százalékával.
A The New York Times című napilap értesülése szerint Teherán visszaszerezte a hozzáférést a legtöbb földalatti rakétabázisához.
A The Washington Post a múlt héten számolt be egy amerikai hírszerzési jelentésről, és hasonló adatokat idézett.
A The New York Times arról számolt be, hogy néhány magas rangú amerikai tisztviselőt különösen aggasztják azok a bizonyítékok, amelyek szerint Irán visszaszerezte a Hormuzi-szoros menti rakétabázisainak többségéhez a hozzáférést.
Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontja szerint Irán katonailag nagyrészt vereséget szenvedett a február végén Izrael és az Egyesült Államok által indított háborúban.
[type] => post [excerpt] => Egy héten belül már a második amerikai lap jelentett arról május eleji amerikai hírszerzési értékelés alapján, hogy a hivatalos washingtoni állításokkal ellentétben Irán mobil rakétaindító állásainak mintegy 70 százaléka épségben maradt és még min... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778679060 [modified] => 1778670042 ) [title] => Rácáfolhatott Irán Trumpra, továbbra is jelentős rakétaarzenállal rendelkezhetnek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186143&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186143 [uk] => 186120 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186121 [image] => Array ( [id] => 186121 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png [original_lng] => 664720 [original_w] => 1140 [original_h] => 719 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-768x484.png [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-1024x646.png [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png [width] => 1140 [height] => 719 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png [width] => 1140 [height] => 719 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png [width] => 1140 [height] => 719 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778659245:12 [_thumbnail_id] => 186121 [_edit_last] => 12 [views_count] => 426 [_oembed_985ee35daade2d90d098fcc88477f6f0] =>
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Március 10-én, kedden Ukrajna Németországtól PAC-3 rakétákat kapott a Patriot rendszerekhez. A rakéták szállításáról a Ramstein formátumban tartott legutóbbi találkozón állapodtak meg, közölte Volodimir Zelenszkij elnök Julia Klöckner, a Bundestag elnökével folytatott találkozóján az újságírókkal, írta az Ukrinform.
„Valóban, a legutóbbi ramsteini találkozón megállapodás született a partnerek között arról, hogy a Patriot rendszerekhez, konkrétan a PAC-3-hoz körülbelül annyi rakétát kapjunk, amennyit Ön is említett (35 rakéta – szerk.) Nem egy országtól, több országtól érkezett. Összesen annyi volt, amennyit Ön is mondott. Ez egyike azoknak a légvédelmi csomagoknak, amelyekről időről időre tárgyalunk a partnerekkel. Szerettünk volna többet is, de úgy alakult, ahogy alakult. Ezeknek a rakétáknak a német része tegnap megérkezett, köszönjük ezt” – mondta az államfő. Korábban arról számoltak be, hogy Németország európai partnerekkel együtt több mint 30 PAC-3 elfogórakétát szállít át a Patriot rendszerekhez Ukrajnának.
Litvánia 30 darab RBS-rakétát ad át Ukrajnának a légvédelmi képességek erősítése és a kritikus infrastruktúra védelme érdekében.
Erről litván védelmi miniszter, Robertas Kauņas kijevi látogatása során beszélt – számolt be az LRT.
„A kritikus infrastruktúra védelmének biztosítása érdekében 30 RBS-rakétát adunk át Ukrajnának. Ez jelenleg létfontosságú fegyverzet Ukrajna számára, amely hozzájárul a légvédelem megerősítéséhez” – mondta Kauņas az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkij folytatott kétoldalú találkozót követően.
„A leghidegebb hónapokban – 2026 januárjában és februárjában – Litvánia maximális támogatást nyújtott Ukrajnának. Összesen 90 generátort adtunk át több mint 2 millió euró értékben. Az újabb orosz támadásokra válaszul jelenleg dízelgenerátorok, transzformátorok, villanymotorok és egyéb energetikai berendezések átadására készülünk, amelyek az áramszolgáltatás és a megrongált infrastruktúra helyreállításához szükségesek” – mondta Kauņas.
A litván védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy Litvánia csatlakozik a prioritási szükségletek listáján (PURL) alapuló kezdeményezéshez, amelynek keretében Ukrajna amerikai gyártású fegyvereket kap a légvédelem megerősítésére.
Az orosz támadások Ukrajna összes erőművét megrongálták, de az energiarendszer továbbra is működik az energetikai szakemberek erőfeszítéseinek, a létesítmények fizikai védelmének és a légvédelem területén működő partneri támogatásnak köszönhetően – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy az energiainfrastruktúrában keletkezett jelentős károk ellenére Ukrajna továbbra is termel áramot. „Még mindig termelünk áramot az embereinknek köszönhetően. És megőriztük a rendszerünket létesítményeink fizikai védelmének és mindazoknak köszönhetően, akik segítik a légvédelmet” – jegyezte meg.
Zelenszkij Hangsúlyozta, hogy az egyik legnehezebb helyzet az, amikor a légvédelmi egységek kénytelenek minden rendelkezésre álló rakétát felhasználni a hatalmas támadások elhárítására, és a készletek feltöltése késik, annak ellenére, hogy hírszerzési információk vannak a közeljövőben lehetséges újabb csapásokról.
Az államfő elmondása szerint Ukrajna a közelmúltbeli nagyszabású támadások egyike során olyan rakétákat vetett be, amelyek mindössze néhány nappal korábban érkeztek, ami rávilágít a további légvédelmi utánpótlás folyamatos szükségességére.
Oroszország körülbelül 2,7 milliárd dollár értékben vásárolt ballisztikus rakétákat és légvédelmi rendszereket Irántól. Egy nyugati biztonsági tisztviselő szerint ezeket a szerződéseket 2021 októbere és Ukrajna teljes körű inváziójának kezdete között írták alá. Moszkva teljes iráni fegyverekre fordított kiadása 2021 vége óta már meghaladta a 4 milliárd dollárt, közölte a Bloomberg, írta az UNN.
A forrás adatai szerint a beszerzések több száz, különféle típusú rakétafegyverre vonatkoznak. Többek között több száz rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta, „Fath-360”, valamint közel 500 egyéb rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta szállításáról van szó. A támadófegyverek mellett a szerződés mintegy 200 föld-levegő rakéta szállítását is előírja légvédelmi rendszerekhez.
Nyugati hírszerzési becslések szerint Irán több millió lőszert és gránátot is szállított. Ezek a számok nem véglegesek, mivel a jelenlegi megállapodások értelmében további felszerelések szállítása várható.
A védelmi együttműködés egy külön területe volt egy 1,75 milliárd dollár értékű szerződés, amelyet 2023 elején írtak alá. A szerződés a Shahed-136 kamikaze drónok szállítására és az oroszországi gyártásukhoz szükséges technológia átadására vonatkozott. Ez lehetővé tette Moszkva számára, hogy megkezdje a Gerany-2 hasonló drónok gyártását.
Az iráni külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta hivatalosan az Oroszországi Föderációba irányuló katonai export volumenére vonatkozó közzétett adatokat.
Észak-Korea december 24-én, szerdán tesztelt egy nagy hatótávolságú légvédelmi rakétát. A Reuters jelentése szerint a rakétát személyesen Kim Dzsongun észak-koreai vezető irányította.
A teszt célja az ország stratégiai technológiájának értékelése egy új típusú nagy magasságú rakéta kifejlesztésére, 200 km-es (124 mérföldes) távolságból megsemmisített célpontokat a levegőben.
Kim egy másik létesítmény építési munkálatait is felügyelte, amelyben egy 8700 tonnás, légvédelmi rakéták indítására alkalmas atomtengeralattjáró kapott helyet.
Észak-Korea bemutatta első atommeghajtású tengeralattjáróját, amely méretében és képességeiben is felveszi a versenyt az Egyesült Államok haditengerészetének csúcstechnológiás egységeivel. A csütörtökön közzétett állami felvételeken Kim Dzsongun személyesen szemléli meg az óriási hadieszközt, amelyet egy zárt építési létesítményben mutattak be – ez arra utal, hogy a tengeralattjárót még nem bocsátották vízre.
Az Ukrajna több légvédelmi rendszeréhez szükséges rakétakészletek egy része már kimerült – erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt Brüsszelben, az Európai Unió tagállami vezetőinek csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón. Az államfő hangsúlyozta: vannak olyan légvédelmi rendszerek, amelyekhez jelenleg nem állnak rendelkezésre bizonyos típusú rakéták, miközben az orosz támadások folyamatosak – számolt be az Unian.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna partnereivel napi szinten egyeztet a helyzetről, mivel az orosz rakéták és drónok „minden percben repülnek”, és azokat le kell lőni. Ennek érdekében a szövetségesek vagy engedélyekkel, rakétákkal, vagy pénzügyi támogatással segíthetik Kijevet. „Mi magunk is vásárolunk” – tette hozzá, kiemelve, hogy Ukrajna számára nincs más alternatíva.
Az ukrán elnök szerint Európának is fel kell ismernie a helyzet súlyosságát, különösen annak fényében, hogy Oroszország rekordösszegű költségvetést fordít a háborúra. Úgy véli, az orosz katonai-ipari komplexum folyamatos táplálása hosszú távon is fenntartja a konfliktust, mivel a háború jelentős üzleti lehetőséggé vált.
Nem akarok senkit megfélemlíteni. De mindenkinek készen kell állnia – mondta az ukrán elnök.
Zelenszkij arra is figyelmeztetett, hogy az orosz hadiipar további bővülése új irányokat vehet, és a kérdés már nem az, hogy hová, hanem hogy mire irányítják majd ezt a kapacitást. Hozzátette, hogy a jóvátételi kölcsönről szóló döntés jelzi majd, hogy az európai partnerek tisztában vannak-e a fenyegetéssel.
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Nicolás Maduro elnök levelet írt Vlagyimir Putyinnak, amelyben rakéták, radarok és korszerű repülőgépek szállítását kérte az amerikai katonai nyomás miatt.
A Washington Post birtokába került dokumentumok szerint Nicolás Maduro, Venezuela elnöke közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordult, miután az Egyesült Államok hadereje jelentős mértékben megerősítette jelenlétét a Karib-térségben. A levélben Maduro rakéták, radarrendszerek és korszerűsített repülőgépek szállítását kérte Moszkvától, hogy megvédhesse országát az amerikai fenyegetéssel szemben.
A Lenta.ru beszámolója szerint Venezuela nemcsak Oroszországhoz, hanem Kínához és Iránhoz is fordult katonai segítségért. A kínai elnöknek, Hszi Csin-pingnek írt levelében Maduro „kiterjesztett katonai együttműködést” sürgetett, hogy ellensúlyozza „az Egyesült Államok és Venezuela közötti feszültség eszkalációját”.
A két ország kapcsolatai májusban új szintre léptek, amikor Moszkva és Caracas stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amely a politikai és katonai-technikai együttműködést is kiterjeszti. Putyin október végén ratifikálta a dokumentumot, amely a felek közötti szorosabb orosz támogatást is biztosítja.
A feszültség azonban tovább nőtt, miután amerikai hadihajók – köztük az USS Iwo Jima – a venezuelai La Orchila sziget közelébe hajóztak, mindössze 124 mérföldre az ország egyik legfontosabb légibázisától. Ez a távolság már lehetővé teszi akár célzott precíziós csapások vagy kétéltű partraszállás végrehajtását is.
A térségben a helyzet annyira feszült, hogy Trinidad és Tobago hadserege is legmagasabb készültségi szintre, az úgynevezett State One Alert Levelre emelkedett. A helyi védelmi erők szerint ez „nem gyakorlat”, hanem valós fenyegetés.
Mindeközben a Wall Street Journal arról írt, hogy az Egyesült Államok több venezuelai katonai célpontot is kijelölt esetleges csapásokra, arra hivatkozva, hogy ezek a bázisok a drogkereskedelemhez kapcsolódhatnak. Bár Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nem szándékozik támadást indítani, a Financial Times több lehetséges forgatókönyvet is vázolt, köztük egy Maduro elleni elfogási akciót vagy akár egy teljes inváziót, amelyet azonban „kevésbé valószínűnek” nevezett.
Moszkva hivatalosan is reagált a feszültségre: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy Oroszország támogatja Venezuelát, és „vállvetve” kész szembenézni a kihívásokkal. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás nemcsak politikai, hanem katonai-technikai együttműködést is tartalmaz, amely „a szuverenitás megvédését szolgálja”.
