A partnerek ígéretei ellenére Ukrajna még mindig nem kapott olyan nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétát, amely megváltoztathatná a légtér helyzetét – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Defence Express című katonai szakkiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a nyugati repülőgépek számára a leghosszabb hatótávolságú levegő-levegő rakéta az európai MBDA Meteor, de a használatához nem csupán egy kompatibilis vadászgépre van szükség. Ukrajna továbbra sem kapott megfelelő hatótávolságú rakétát – a Franciaországgal kötött megállapodásokkal csak a körülbelül 80 km-es hatótávolságú MICA tekintetében történt előrelépés.
Objektíven nézve a jelöltek köre kicsi – ezek a következők: az amerikai AIM-120 AMRAAM legújabb verziói (C-8 és D-3 verziók); Európai Meteor az MBDA-tól. A legtöbb nyílt forrás szerint az AIM-120D-3 hatótávolsága körülbelül 160-180 km. Az AIM-120C-8 hatótávolsága szintén körülbelül 160 km. A Meteor hivatalosan több mint 200 km-es hatótávolsággal rendelkezik az MBDA gyártótól.
Jelenleg nincsenek rendszeres Meteor-hordozók az ukrán légierő kötelékében. A helyzet várhatóan 2026-ban megváltozik a használt Gripen C/D vadászgépek – lehetőleg Meteor rakétákkal felszerelve – leszállításával. Ezenkívül a kiadvány szerint kritikus fontosságú Ukrajna számára a bejelentett Saab 340 AEW&C repülőgépek megszerzése – ezek automatizált célmegjelölést biztosíthatnak a Gripen számára. Az AWACS nélkül a nagy hatótávolságú rakéták valós csatákban történő indítása sokkal kevésbé lesz hatékony.
Így a probléma nem korlátozódik egyetlen rakéta elérhetőségére – a nagy hatótávolságú levegő-levegő rendszerekben rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához Ukrajnának megfelelő repülési platformra és az AWACS hatékony célmegjelölésére is szüksége van.
Öt hónappal a tervezettnél korábban több száz légvédelmi rakétát szállítottak Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a brit védelmi minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Luke Pollard, Nagy-Britannia védelmi felkészültségért és iparért felelős minisztere vezette azt a kereskedelmi delegációt, amely ezen a héten Kijevbe látogatott azzal a céllal, hogy növelje Ukrajna katonai támogatását. „Az Ukrajna számára fontos rakétákat több hónappal a tervezettnél korábban leszállították” – áll a közleményben.
Ez azután vált lehetővé, hogy Ukrajna legnagyobb dróngyártója 200 millió fontot fektetett be dróngyártásba az Egyesült Királyságban, 500 munkahelyet teremtve. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint ezek a könnyű többcélú rakéták néven ismert rakéták 2022 februárja, Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta védik Ukrajnát a fenyegetésektől.
„Az év elején aláírt 1,6 milliárd fontos megállapodás utolsó szakaszában ezeket a csatát kiváltó rakétákat integrálják Ukrajna légvédelmi rendszerébe, ami jelentős lépés Ukrajna saját szuverén képességeinek fejlesztése felé” – közölte Nagy-Britannia.
Pollard hozzátette azt is, hogy Nagy-Britannia megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségét Ukrajna támogatása iránt az Oroszország illegális inváziójával szembeni védekezésben. „Csak idén 4,5 milliárd fontot költünk Ukrajna katonai támogatására, ami a történelem legnagyobb ilyen összege” – mondta.
Irán cáfolta azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy Oroszországot ballisztikus rakétákkal látták el, azt állítva, hogy nem nyújt katonai támogatást Oroszország Ukrajna elleni háborújában egyik félnek sem. A hírt az IRNA közölte.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaani kijelentette, hogy a rakétaszállításokról szóló jelentések politikai indíttatásúak és alaptalanok.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság alapvető és deklarált megközelítése az ukrajnai konfliktushoz következetes és változatlan” – hangsúlyozta. – A ballisztikus rakéták Oroszországba küldésével kapcsolatos ismételt kijelentéseket egyes nyugati országok politikai céljai és indítékai diktálják, és teljesen alaptalanok.”
A diplomata megjegyezte, hogy az ukrajnai háború kezdete előtt is folytatódott a szokásos katonai együttműködés Irán és Oroszország között.
„Az együttműködés kétoldalú megállapodások keretében zajlik, nemzetközi jogon és normákon alapul, és semmi köze az ukrán válsághoz” – tette hozzá.
Moldova állítása szerint legalább egy rakéta átlépte a légterét Ukrajna felé tartva, ezért bekérette az orosz nagykövetet a ma reggeli rakétaincidens miatt. Románia ugyanakkor közölte, hogy az orosz rakéta az országa határaitól 35 kilométerre északkeletre haladt el.
A román légierő térfigyelő rendszere pénteken észlelt egy légi célpontot, nagy valószínűséggel egy orosz hajóról indított cirkálórakétát a Fekete-tengeren, a Krím félsziget közelében. A legközelebbi célpályát Románia légteréhez a határtól nagyjából 35 kilométerre északkeletre rögzítette a radar.
Fontos megjegyezni, hogy Románia a NATO katonai szövetség tagja.
A moldovai védelmi minisztérium már korábban megerősítette, hogy egy orosz rakéta megsértette a légterét, és sürgősen beidézte az orosz nagykövetet. Közölték, hogy határozottan elítéli a légtér megsértését, és felszólította Moszkvát, hogy állítsa le a szomszédos ország elleni katonai agressziót. A chisinaui védelmi minisztérium jelezte: élénk figyelemmel követi a térségbeli helyzetet.
[type] => post [excerpt] => Moldova állítása szerint legalább egy rakéta átlépte a légterét Ukrajna felé tartva, ezért bekérette az orosz nagykövetet a ma reggeli rakétaincidens miatt. Románia ugyanakkor közölte, hogy az orosz rakéta az országa határaitól 35 kilométerre észa... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1676056500 [modified] => 1676055538 ) [title] => Bekérette Moldova az orosz nagykövetet az újabb rakétaincidens miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=70289&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 70289 [uk] => 70292 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 70290 [image] => Array ( [id] => 70290 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [original_lng] => 166362 [original_w] => 750 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/51.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1676049148:8 [_thumbnail_id] => 70290 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2889 [_oembed_ed1898e45cb2efe49f68b467643b657d] =>
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
🚨 Breaking News: Putin has appointed Alexander Darchiyev as Russia's new ambassador to Washington. This move could signal new dynamics in US-Russia relations. How will this impact diplomacy moving forward? 🌐 #Russia#USRelations#Darchiyev#Diplomacy: https://t.co/EEUt4eUasV
— Global Banking & Finance Review (@GBAFReview) March 6, 2025
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Az üggyel kapcsolatban az ország miniszterelnöke, Natalija Gavrilica nyilatkozott. Facebook-oldalán felháborodásának adott hangot a Moldova szuverenitása iránti tiszteletlenség miatt. Mindemellett részvétét fejezte ki a dnyiprói áldozatok hozzátartozóinak.
„Nincs politikai, történelmi vagy erkölcsi indoka a civilek meggyilkolásának és az infrastruktúra elleni támadásoknak” – mondta Moldova miniszterelnöke.
[type] => post [excerpt] => Az Ukrajna elleni legutóbbi tömeges támadás során egy ellenséges rakéta darabja ismét Moldova területén zuhant le. Az ország kormánya ezt már Moldova szuverenitása iránti tiszteletlenségnek nevezte. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1673783400 [modified] => 1673749297 ) [title] => „Ez a szuverenitás iránti tiszteletlenség” – Moldova nyilatkozott a területén lezuhant rakétával kapcsolatban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=67376&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 67376 [uk] => 67351 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 67352 [image] => Array ( [id] => 67352 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [original_lng] => 115551 [original_w] => 750 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1-300x199.jpeg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [width] => 750 [height] => 497 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [width] => 750 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [width] => 750 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [width] => 750 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/58-1.jpeg [width] => 750 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1674114358:5 [_thumbnail_id] => 67352 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2987 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a2495c43d0a8b85c471da2034bf77dd7] =>
Moldova, you are not alone.
In the face of Russian threats, Moldova has chosen the path of democracy and freedom.
The UK stands with you in defending your sovereignty and territorial integrity ???? pic.twitter.com/WMlvbDxKxh
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Grúzia (Georgia) nem adja vissza Ukrajnának a Buk légvédelmi rakétarendszereket, mert 2008-ban megvásárolta, nem pedig ingyen kapta őket – közölte kedden a tbiliszi védelmi minisztérium.
A Jevropejszkaja Pravda hétfőn közölte Andrij Kaszjanov, Ukrajna grúz ügyvivője cikkét: a diplomata arról tájékoztatott, hogy Kijev azoknak a Buk rakétarendszereknek a visszaadását kérte, melyeket 2008-ban adott Tbiliszinek.
Kaszjanov szerint Kijev azoknak a Javelin páncéltörő rakétarendszereknek átadását is kérte Tbiliszitől, amiket Grúzia az Egyesült Államoktól kapott. Az ukrán diplomata szerint Washington hozzájárulását adta ehhez, és kész ellátni Grúziát korszerűbb rakétarendszerekkel.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy Ukrajna térítésmentesen adta át Georgiának a Buk rendszereket. A védelmi minisztérium 2007-ben többmilliós adásvétel útján szerezte be őket. Ez titkos szerződés volt, amelynek konkrét részletei nem állnak rendelkezésünkre” – áll a grúz védelmi minisztérium közleményében.
Moldova miniszterelnöke, Natalia Gavrilița elítélte az ukrán infrastruktúra elleni orosz rakétatámadásokat, és kijelentette, hogy a moldovai hatóságok mindent megtesznek a helyzet ellenőrzése érdekében.
„Úgy értesültem, hogy a határőrök egy rakéta maradványaira bukkantak Briceni közelében. A határrendészek fokozott ellenőrzést végeztek, és körülvették azt a területet, ahol a rakéta lezuhant. Emellett a Moldelectrica figyelmeztetett az esetleges áramkimaradásokra” – mondta a miniszterelnök.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója felhívta az ukrán Elnöki Hivatalt a lengyelországi rakétaincidens után, és „óvatos megnyilatkozásra” szólította fel az ukrán vezetést a történtekkel kapcsolatban – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai televízió azt közölte, hogy körülbelül egy órával azután, hogy az eset ismertté vált, Volodimir Zelenszkij elnök beszédében azt mondta, hogy „az orosz rakéták elérték Lengyelországot”, és ezt „nagyon jelentős eszkalációnak” nevezte, amelyre reagálni kell. Ennek kapcsán Sullivan azonnal felhívta az Elnöki Hivatalt, és arra utasította az ukrán vezetést, hogy legyen körültekintőbb az incidens kommentálásában – közölték a CNN-nel a telefonhívásról értesült források.
Az amerikai hírtelevízió informátorai szerint Zelenszkij még aznap este beszélgetést kért Joe Biden amerikai elnöktől, de a kérését nem teljesítették.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy november 15-én a lengyel média beszámolt arról, hogy Przwodów település ellen orosz rakétatámadás történt. A falu az ukrán határ közelében található. A támadás következtében két ember meghalt egy terményszárítóban.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön kijelentette, hogy senki sem tudja 100 %-osan, hogy kinek a rakétája zuhant le Lengyelországban az Ukrajna elleni masszív orosz légitámadás során november 15-én – közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök a Kijevi Nemzetközi Gazdasági Konferencia résztvevőihez intézett beszédében azt mondta: „nem tudom, mi történt ezúttal, nem tudjuk 100 %-ban, szerintem a világ sem tudja 100 %-ban. De biztos vagyok benne, hogy volt orosz rakéta, és légvédelmi rakétákat használtunk.” Ugyanakkor hozzátette: „de tisztességeseknek és becsületeseknek kell lennünk, amíg a vizsgálat le nem zárult, nem tudjuk megmondani, hogy milyen típusú rakéta volt, aminek a törmeléke Lengyelország területére hullott.”
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Joe Biden amerikai elnök cáfolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését, miszerint a Lengyelországban lezuhant rakéta nem ukrán eredetű. Zelenszkij állítására reagálva, hogy Lengyelországban nem ukrán rakéta csapódott be, Biden kijelentette: „ez nem bizonyíték”. Az amerikai elnök ezt újságíróknak mondta a Fehér Házban, miután visszatért ázsiai útjáról.
Ukrajna valószínűleg hozzáférhet a délkelet-lengyelországi robbanás helyszínéhez, ahol egy rakéta két embert megölt – jelentette be Jakub Kumoch, a lengyel elnök külpolitikai főtanácsadója, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Andrzej Duda lengyel elnök szerdán azt mondta, hogy a robbantási helyszínhez való ukrán hozzáféréshez mindkét vizsgáló ország, Lengyelország és az Egyesült Államok beleegyezése szükséges. Varsó szerint a robbanást nagy valószínűséggel egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta okozta, amit Kijev tagad.
„Egy lengyel-amerikai nyomozócsoport tartózkodik a helyszínen. Az ukránok hozzáférést kértek a nyomozás helyszínéhez. Ha mindkét fél beleegyezik, és tudomásom szerint nem lesz ellenvetés amerikai részről, akkor ilyen hozzáférésre lehetőség lesz a közeljövőben” – mondta Kumoch a TVN 24 lengyel televíziónak.
A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Jacek Severa az RMF FM lengyel rádiónak kijelentette, hogy tudomása szerint Duda nem tiltakozott ukrán megfigyelők jelenlétével szemben. Kumoch ugyanakkor jelezte, hogy Lengyelországnak videóbizonyítékai vannak a robbanásról. „Valóban vannak videofelvételek, viszont nem szeretnék beszélni azoknak az anyagoknak a tartalmáról, amelyeket a titoktartási szabályok betartása mellett láttam, de természetesen a miniszterelnök adott ilyen információkat, léteznek ilyen anyagok” – mondta el Kumoch. Szerinte a felvételeken „bizonyos dolgok látszanak” a határról. „Ukrajna felett, Ukrajnát védő harcot mutató felvételeket látunk, és nagyon rövid időn belül egy bizonyos eseménysor következik” – tette hozzá.
Kumoch más részletekkel nem szolgált. Mint elmondta, azt szeretné, ha az ukránok először megismerkednének ezekkel az anyagokkal, és felvennék a kapcsolatot a nyomozást végzőkkel.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
