Romániában hat személyt vettek őrizetbe hazaárulás és bűnszövetkezet létrehozásának gyanújával – jelentette be csütörtökön a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A 2023-ban alakult, civil szervezetnek álcázott, de katonai felépítésű csoport a román állam szuverenitásának, függetlenségének és védelmi képességeinek meggyengítése céljából tartott fenn kapcsolatot egy idegen hatalommal, amelynek ügynökeivel a gyanúsítottak rendszeresen találkoztak Románia és Oroszország területén – írja az Infostart.
A csoport tagjai a román hadsereg egy – az ügyben szintén gyanúsítottként szereplő – nyugalmazott tábornokának nevében, interneten közzétett videófelvételek segítségével toboroztak követőket, és külföldi politikai, katonai tényezőkkel tárgyaltak terveikről, amelyek között Romániának a NATO-ból történő kilépése, az alkotmányos rend megdöntése, a politikai pártok betiltása, az ország nevének és nemzeti jelképeinek megváltoztatása, az alkotmány módosítása, illetve egy olyan kormánynak a hatalomra juttatása szerepelt, amelyben a csoport tagjai töltenének be miniszteri tisztségeket – részletezte a DIICOT közleménye.
A vádhatóság szerint két gyanúsított januárban Moszkvában járt, ahol olyan személyekkel vették fel a kapcsolatot, akik segítséget ígértek ahhoz, hogy a szervezet átvegye a hatalmat Romániában.
A DIICOT közölte: szerdán nyolc bukaresti, valamint Ilfov, Giurgiu és Máramaros megyei helyszínen végeztek házkutatást, a hat őrizetbe vett gyanúsított közül négy esetében előzetes letartóztatást, kettő esetében házi őrizetet kért az ügyészség a bukaresti táblabíróságtól.
A román média szerint a hazaárulással vádolt csoport ügye összefügg azzal, hogy Románia szerdán kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség légi és haditengerészeti katonai attaséját és helyettesét. A Digi24.ro hírportál szerint az ügyben érintett nyugalmazott tábornok a 101 éves háborús veterán Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy, aki katonai karrierjét követően történelmi tárgyú regényeket írt, az írószövetség temesvári fiókjának titkára volt, majd a kommunizmus bukása után a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt egyik alapítójaként, holokauszttagadóként és a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett Ion Antonescu román „Kondukátor” rehabilitálását szorgalmazók szószólójaként híresült el.
Az ukrán katonai hírszerzés tagadta, hogy az Ukrajnában harcoló Grúz Légió együttműködik azokkal, akik államcsínyt próbálnak elkövetni Szlovákiában – mindezzel Robert Fico állítására reagáltak, írta az Újszó.
Az ukrán hírszerzés hivatalosan is bejelenti, hogy nem rendelkezik Grúz Légió elnevezést viselő egységgel – olvasható a védelmi minisztérium égisze alatt működő szervezet közleményében. A tájékoztatásban egyúttal azt is megjegyezték, nem állnak kapcsolatban a légió parancsnokával, Mamuka Mamulasvilivel, így megbízásokkal sem látják el.
A kormányfő, Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján vádolta meg a Grúz Légiót, valamint annak vezetőjét Mamuka Mamulasvilit, hogy közreműködnek a szlovákiai tiltakozó akciók megszervezésében. Állítása szerint a csoportosulás kapcsolatban áll a Békét Ukrajnának kezdeményezés képviselőivel, valamint az ellenzéki pártokkal, elsősorban a Progresszív Szlovákiával.
Fico szavait egyébként már Mamulashvili is cáfolta.
A légió vezetője elismerte, hogy ismeri az ellenzék egyes politikusait, valamint a Békét Ukrajnának néhány tagját, de államcsínyről elmondása szerint szó sincs.
Azzal, hogy a Smer átvette és hirdeti a Mamulasvili elleni orosz propagandát, valamint a hazugságokat, nyíltan egy olyan ország pártjára álltak, amely ellenségnek tekinti Szlovákiát – olvasható a Békét Ukrajnának kezdeményezés közleményében, amit a kormányfőnek, Robert Ficónak címeztek. Szerintük a miniszterelnök koholt vádak mentén rágalmaz embereket, ezt az eljárást pedig az oroszok és Fico közös hibrid hadviselésének tartják.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester azzal vádolja a város katonai közigazgatásának új vezetőjét, hogy az destabilizálja, megpróbálja „kibillenteni” a politikai-hatalmi egyensúlyt a városvezetésben. Az ügyben a városvezető egyenesen Volodimir Zelenszkijhez fordult.
A kijevi polgármester, Vitalij Klicsko arról tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a városi katonai közigazgatás új vezetője megpróbálja túllépni hatáskörét. Klicsko azt kéri Zelenszkijtől, hogy ne engedje „az önkormányzatiság lerombolását”.
„Miközben ön legfőbb főparancsnokként a háborúra és Ukrajna védelmére összpontosít, a környezetében egyes emberek politikai intrikákkal foglalkoznak.
Ezek a folyamatok kritikussá válnak” – fogalmazott Klicsko.
Szerinte Kijevben „kísérlet folyik a hatalom destabilizálására és a helyi önkormányzatiság megsemmisítésére”, a katonai adminisztráció új vezetője, „aki a harcoló tábornokokat váltotta le hivatalában”, akadályozza a „kulcsfontosságú gazdasági kérdések” megoldását.
Utóbbi alatt Klicsko például a megrongálódott házak és az infrastruktúra helyreállítását, a sérültek kártalanítását értette.
Zelenszkij a tavalyi év utolsó napján váltotta le a kijevi katonai közigazgatás vezetőjét, Szerhij Popkót, helyette Timur Tkacsenkót nevezte ki. Tkacsenko nemrég közzétett egy bejegyzést, amelyben kijelentette: Kijevnek változásokra van szüksége, a kijevi polgárok problémái azonnali megoldást igényelnek.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Szombaton, december 14-én a brazil szövetségi rendőrség letartóztatta Walter Braga Nettót, Brazília volt védelmi miniszterét, miután vádat emeltek ellene, hogy részt vett egy puccskísérletben, amelynek célja a 2022-es választási eredmények eltörlése volt.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Braga Netto korábban Jair Bolsonaro volt elnök kabinetfőnöke volt, és a 2022-es újraválasztási kísérlet során is Bolsonaro szövetségese volt.
Az egykori miniszter, akit a rendőrség a lehetséges államcsíny központi alakjaként említ, tagadja, hogy bárminemű szerepe lett volna az eseményekben.
A Reuters megjegyzi, hogy a házkutatások Braga Netto rioi lakásában, valamint Flávio Botelho Peregrino nyugalmazott ezredes brazíliái házában történtek. Braga Nettót Rio de Janeiróban katonai őrizetbe helyezik.
Az örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat meghiúsított egy fegyveres hatalomátvételi kísérletet, amelyet több örmény állampolgár és Hegyi-Karabahból származó személy készített elő – jelentette szerdán az örmény Nyomozó Bizottság.
A tájékoztatás szerint a csoport „tudatosan kidolgozta a tervezett hatalomátvétel feltételeit, mely célból erőszakot és erőszakkal való fenyegetést alkalmazott volna”. A Nyomozó Bizottság szerint a csoport tagjai az oroszországi Rosztov-no-Donuban, egy bizonyos Arbat bázison kaptak kiképzést.
„Megállapítást nyert, hogy a kiképzés célja az Örmény Köztársaságba való visszatérés és a jelenlegi kormány megdöntése volt” – közölte a testület.
Hét személy ellen indult büntetőeljárás a puccskísérlet ügyében, közülük hármat őrizetbe vettek, négyet köröznek – írta az örmény Nyomozó Bizottság.
„Azt tervezték, hogy a választások után destabilizálják a kormányt” – szögezte le a venezuelai belügyminiszter, miután külföldieket vettek őrizetbe. Madrid és Washington cáfolta részvételét bármilyen puccskísérletben, bár külföldön sokan vitatják a július végén megrendezett elnökválasztás legitimitását.
A hatóságok három amerikai, két spanyol és egy cseh állampolgárt tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy multinacionális összeesküvés keretében terveztek „erőszakos cselekményeket” a kormány helyzetének megrendítésére – jelentette ki kategorikusan a venezuelai belügyminiszter.
Diosdado Cabello bizonyítékokkal nem támasztotta alá állítását, ehelyett sajtótájékoztatóján nagyszámú lőfegyver előtt pózolt, amelyek közül négyszáz szerinte az Egyesült Államokból származik. Való igaz, hogy Washington az ellenzéki Edmundo Gonzálezt tartja a július 28-án megrendezett – amerikai értelmezésben szó szerint „megrendezett” – elnökválasztás győztesének. A hivatalos caracasi eredményhirdetés azonban ismét Nicolás Madurót, az egykori buszsofőrt és szakszervezeti vezetőt nyilvánította elnöknek.
Maduro 2013 óta vaskézzel irányítja az országot. Ez idő alatt több mint 6,1 millió venezuelai menekült el hazájából. Az elnök politikai riválisát is távozásra késztette. Edmundo González ellen elfogatóparancsot adtak ki, ezért az Spanyolországban kért politikai menedékjogot.
Nemzetközi szervezetek követelték a választási jegyzőkönyvek közzétételét, ez azonban elmaradt.
Átláthatóság hiányában az Európai Unió sem ismerte el a választási eredményeket, sőt újabb venezuelai menekülthullámra figyelmeztettek.
A kilátásba helyezett szankciókat Magyarország némi késéssel támogatta – a külügy szerint azért, mert először áttanulmányozták a Venezuelából érkezett jelentéseket, és csak utána csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
Európai zsoldosok
„Tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya kapcsolatban áll ezzel a művelettel” – utalt a venezuelai belügyminiszter az állítólagos puccskísérletre, amelynek bizonyítékát az amerikai fegyverekben látta.
Két spanyol állampolgárt nemrégiben tartóztattak le Venezuela délnyugati részén, Puerto Avacuchóban – közölte Cabello. Spanyolország erre válaszul nyomatékosan visszautasította, hogy részt vett volna egy Venezuelát destabilizáló műveletben – közölték spanyol külügyi források.
A venezuelai belügyminiszter szerint az amerikaiaknak és a cseh állampolgárnak is köze volt a feltételezett államcsíny előkészítéséhez, amiben – szavai szerint – az amerikai és spanyol hírszerzés, továbbá Maria Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető is érintett.
Francia és Kelet-Európából érkezett zsoldosokkal léptek kapcsolatba, hogy katonai hadműveletben próbálják megtámadni hazánkat – mondta Diosdado Cabello, de ezt az állítását sem támasztotta alá.
Megkérdőjelezett elnökválasztás
A bejelentés után Washington közölte, hogy az „amerikai hadsereg egyik tagját” őrizetbe vették Venezuelában, rajta kívül pedig tudomásuk van két másik letartóztatott amerikairól. A Maduro megbuktatására irányuló összeesküvés vádját a State Department „határozottan hamisnak” nevezte.
Madrid ezzel szemben több információt kért. A spanyol nagykövetség felvette a kapcsolatot a venezuelai kormánnyal, és engedélyt kért a foglyok meglátogatására, hogy ellenőrizzék személyazonosságukat és állampolgárságukat, illetve hogy pontosan tisztázzák a vádak jellegét.
A baloldali venezuelai kormány korábban is gyakran vádolta azzal az Egyesült Államokat, hogy megkísérel beavatkozni a dél-amerikai ország belügyeibe, a hatalom megdöntésének vagy szabotálásának szándékával.
A feszültség a júliusi elnökválasztás után még inkább kiéleződött, miután kimenetelét sem Washington, sem Madrid nem ismeri el.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Vasárnap reggel a Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege sikeresen meghiúsított egy puccskísérletet, amelyben három ember, köztük két rendőr és egy támadó, életét vesztette.
A hadsereg szóvivője, Sylvain Ekenge dandártábornok szerint a támadást katonai egyenruhát viselő kongóiak és külföldiek hajtották végre, akik tüzet nyitottak Vital Kamerhe gazdasági miniszter, a parlament házelnöki tisztségére is jelölt politikus rezidenciájára. A katonai- és biztonsági erők minden elkövetőt és a vezetőjüket is ártalmatlanná tették, így a veszély elhárult és a nyugalom helyreállt. A miniszter és családtagjai sértetlenek maradtak. Az események pontos részletei, beleértve a puccsisták sorsát, nem teljesen tisztázottak. Nem derült ki, hogy a puccsistákat megölték, vagy csak őrizetbe vették.
A puccskísérlet hátterében álló okok valószínűleg a parlament elnökének megválasztásának elhalasztása és a Felix Tshisekedi államelnök pártján belüli belső válság állhatnak. Tshisekedi pénteken megbeszélést tartott a parlamentben többséggel rendelkező és a Nemzeti tömörülés elnevezésű kormánykoalíció fő erejét adó pártjának tagjaival. Az államfő kijelentette, hogy ha nem sikerül megoldani a koalíció belső problémáit, akkor habozás nélkül dönt a parlament feloszlatásáról és új választás kiírásáról.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban az instabilitás nem egyedi eset, a Száhel-övezetben és Közép-Afrikában egyre több országban válik instabilabbá a politikai helyzet. Tavaly Nigerben és Maliban is katonai puccsok történtek, és a térség több országában, mint például Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban is fokozódnak a feszültségek.
A grúz titkosszolgálat (SSG) szerint Georgi Lortkipanidze, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője „összeesküvést szőtt” a grúz hatalom „erőszakos megdöntésére” a télen. Kijev tagadja, hogy bármi ilyesmire készülne.
Tbiliszi azzal vádolt meg egy magas rangú ukrán tisztviselőt, hogy megpróbálja megbuktatni a grúz kormányt.
A grúz Állambiztonsági Szolgálat (SSG) állítása szerint Georgi Lortkipanidze, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője „összeesküvést szőtt” a grúz hatalom „erőszakos megdöntésére” e télen. Lortkipanidze a korábbi, erősen nyugatbarát grúz kormány tagja volt.
Ukrajna visszautasította a vádakat, hangoztatta, hogy ez csak belpolitikai okokból „egy újabb kísérlet Ukrajna démonizálására”, az SSG pedig nem szolgáltatott bizonyítékokat állításai alátámasztására. Az egyre oroszbarátabb Grúz Álom nevű párt 2012-es hatalomra kerülése óta ez már legalább a hetedik alkalom, hogy tisztviselőik azt állítják, puccs fenyeget.
Az SSG állítása szerint Lortkipanidzének Ukrajnában az oroszok ellen harcoló grúzok és Mihail Szaakasvili bebörtönzött exelnök egykori testőre voltak a bűntársai. Ezek közül néhányan „kiképzésen vesznek részt az ukrán-lengyel határ közelében” – állítja a jelentés.
Több ellenzéki csoport szerint a bejelentés célja az volt, hogy elterelje a közvélemény figyelmét a volt főügyésznek az Oroszországgal való állítólagos kapcsolatai miatt elrendelt amerikai szankciókkal kapcsolatos botrányról.
Grúzia saját állítása szerint elkötelezett az EU-csatlakozás mellett, tavaly azonban megtagadták tőle a tagjelölt státuszt. Brüsszel kikötötte, hogy csökkentenie kell a politikai polarizációt és javítania az állami intézményeket. Ukrajna inváziója óta azért is romlottak az Európához fűződő kapcsolatok, mivel Tbiliszi nem hibáztatta Moszkvát az agressziós háborúért.
Több mint harminc embert vettek őrizetbe hétfőn Kirgizisztánban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy puccs elkövetésére készültek. Mindannyian beismerő vallomást tettek.
A csoport tagjai titkos előkészületeket tettek arra, hogy lázadást szervezzenek az országban. A céljuk az volt, hogy erővel átvegyék a hatalmat – írta keddi közleményében a kirgiz nemzetbiztonsági bizottság (GKNB).
A kirgiz hírszerzés szerint az puccsra készülő, több mint száz tagú csoport irányítója a Népi Tanács (Eldik Kenech) nevű párt vezetője volt, akit vád alá is helyeztek.
„ A pártelnök titkos tanácskozásokat szervezett, ahol az erőszakos hatalomátvétel terveit beszélték meg” – közölte a GKNB. Hozzátették, hogy a társaság külföldről kapott volna pénzügyi támogatást.
Nagy a belső feszültség az országban A volt szovjet tagköztársaságot több belpolitikai válság is megrázta a Szovjetunió összeomlása óta. 2005-ben és 2010-ben fegyveres lázadás is kirobbant.
Május végén Adahan Madumarov ellenzéki vezető, egykori elnökjelölt ellen eljárás indult „lázadás, erőszakos hatalomátvétel és hatalommal való visszaélés” címén. Madumarov rendszeresen bírálta a szomszédos Üzbegisztánnal kötött megállapodást, amely szerinte veszélybe sodorja a szárazság sújtotta ország vízkészletének felhasználását.
Mint írtunk róla, Kirgizisztán államfője, Szadir Zsaparov februárban Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen arra a konszenzusra jutott a két politikai vezető, hogy Magyarország és Kirgizisztán közötti jó politikai kapcsolat egyre erősebb gazdasági, kereskedelmi összeköttetéseket eredményez.
Abdel-Fattáh Burháni, Szudán katonai vezetője elutasított minden további politikai vitát a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erőkkel (RSF) az al-Dzsazíra hírtévének nyilatkozva csütörtökön, a szudáni belharcok hatodik napján.
A több mint 330 halálos áldozatot követelő összecsapások szombati kezdete óta először megszólaló Burháni felszólította ellenlábasát, az országot vezető katonai tanács kettes számú vezetőjét, az RSF parancsnokát, Mohamed Hamdán Daglót, hogy hagyjon fel a hatalom megszerzésére irányuló erőfeszítéseivel, ellenkező esetben „katonailag fogja szétzúzni”.
Csütörtökön is folytak a harcok elsősorban a valaha szövetséges hadsereg és a félkatonai szervezet között Kartúmban és a nyugati országrészben lévő Dárfúr tartományban, de detonációkat lehetett hallani a fővárostól 350 kilométerre délre fekvő el-Obeidben is.
Az RSF támaszpontjait és lakott területeken elhelyezett hadállásait célba vevő légierő nem kíméli a kórházakat sem – közölték orvosok.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön háromnapos tűzszünetet javasolt az íd al-fitr iszlám böjttörő ünnep alkalmából, „hogy a harci övezetekben rekedt polgári lakosok orvosi ellátáshoz, élelmiszerhez és más alapvető cikkekhez juthassanak”.
Guterres újságírók előtt beszélt erről, miután virtuális tanácskozást tartott az Afrikai Unió, az Arab Liga és az Afrikai Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD), valamint más szervezetek vezetőivel.
Mohamed Hamdán Daglo, más néven Hemedti közölte, hogy kész betartani egy háromnapos tűzszünetet az íd al-fitr alkalmából, amely pénteken vagy szombaton kezdődne, Burháni tábornok szerint azonban „kizárólag katonai megoldás lehetséges”.
Burháni azzal vádolja Hemedtit, aki a múlt hétig a helyettese volt a két évvel korábbi puccs után megalakított katonai tanácsban, hogy meg akarja kaparintani a hatalmat. A két tábornok 2019-ben még közösen vett rész Omar el-Bésir diktátor uralmának megdöntésében. Köztük a konfliktust a polgári kormányzás visszaállítását célzó, nemzetközileg támogatott tervekkel kapcsolatos nézeteltérések, illetve a milícia reguláris hadseregbe való beolvasztásának terve körüli viták váltották ki.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint tíz- és húszezer közötti azoknak a száma – többségükben nők és gyermekek –, akik a harcok elől a szomszédos Csádba menekültek.
A 45 milliós Szudán lakosságának egynegyedét már a konfliktus előtt is éhínség fenyegette, de az ENSZ Élelmezési Világalapja szombaton leállította az egyik legnagyobb szabású misszióját, miután három segélymunkását megölték.
Az amerikai védelmi minisztérium csütörtökön azt jelentette be, hogy az Egyesült Államok újabb katonákat küld Szudán térségébe arra az esetre, ha evakuálni kellene az amerikai nagykövetség dolgozóit. Az újabb erőt washingtoni jelzések szerint a Dzsibutiban lévő amerikai támaszponton vonultatják fel.