Az amerikai kormányzat megállapodást kötött Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat.
Donald Trump kormánya azt tervezi, hogy nagyszabású megállapodást köt Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Amerikai sajtóinformációk szerint a nyugati diplomatákkal Vilniusban tartott zártkörű találkozón árulta el a részleteket erről Christopher Smith amerikai külügyminiszter-helyettes.
Azt követően, hogy február 12-én Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint, és bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek az orosz-ukrán háború befejezéséről, öt év után először érkezett Minszkbe az amerikai külügyminisztérium képviselője.
Christopher Smith tárgyalásokat folytatott Alekszandr Lukasenkával és a belarusz KGB vezetőjével, amelyek eredményeként három foglyot, köztük egy amerikai állampolgárt szabadon engedtek.
Ez is része a trumpi békének?
A The New York Times értesülései szerint Smith egy vilniusi diplomatákkal tartott találkozón „különleges műveletnek” nevezete a három fogoly szabadon bocsátását, ami Trump békepolitikájának sikerét mutatja. Az amerikai diplomata szerint egy „nagy alkunak” kellene lennie a következő lépésnek, amelyben Lukasenka számos politikai foglyot, köztük prominens ellenzékieket is szabadon engedne.
Cserébe az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat, amelynek egyik legnagyobb termelője Belorusz.
A laphoz eljutott bennfentes információk szerint Smith biztosítékokat kapott Lukasenkától, hogy a belarusz állam kész enyhíteni a másképp gondolkodók elnyomásán. A belarusz elnök az elmúlt hónapokban több ellenzéki politikust kiengedett a börtönből, hogy kedvezzen a nyugatnak, de emberjogi csoportok emlékeztettek arra, hogy Lukasenka emberei tiltakozók tízezreit vették őrizetbe, és az ellenzék összes vezetőjét bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint jelenleg 1226 politikai fogoly raboskodik Beloruszban.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma még nem adott ki hivatalos tájékoztatást a Lukasenkával folytatott tárgyalásokról.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 23 politikai foglyot részesített kegyelemben, akiket „szélsőségességért” ítéltek el – jelentette be szombaton az államfő sajtószolgálata, melyről az MTI számolt be.
A közlemény szerint valamennyi érintett kegyelmi kérvényt írt alá, elismerték bűnösségüket és megbánták tettüket. Szabadon bocsátásuk után a belügyminisztérium „ellenőrzi jogkövető magatartásukat”.
Az elnöki kegyelemben három nő és húsz férfi részesült, közülük 13-an 50 év fölöttiek, 14-en krónikus betegségben szenvednek és 12-nek gyereke van.
A közlemény szerint „a döntést a humanizmus elvei alapján hozták meg, a kegyelemben részesülteknek lehetőségük van visszatérni a normális életbe”
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra indul. A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben pedig 29-en nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közkegyelemben részesített „szélsőségesség vádjával” elítélt 32 embert – jelentette szerdán a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
A kegyelemben részesülők közül nyolc nő és 24 férfi – idézte az elnöki hivatal közleményét a BelTA. Hozzátették, hogy a szabadon engedett emberek közül 17-nek krónikus betegsége van, és kilencen 50 éven felüliek, további részleteket azonban nem közöltek róluk.
A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: szeptemberben 67-en, augusztusban 30-an, november elején pedig 31-en nyerték vissza így a szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
Olekszandr Lukasenko rendeletet írt alá 31, úgynevezett „szélsőséges” bűncselekményekért elítélt személynek. A határozatról a BelTA állami ügynökség számolt be.
A megkegyelmezettek között két nő és 29 férfi van; közülük 17-en krónikus betegségben szenvednek, hárman fogyatékkal élők.
„Az elítélteket a büntetett előélet törlése nélkül mentesítik a büntetés alól. A Belügyminisztérium biztosítja a jogkövető magatartásuk ellenőrzését”, áll a közleményben.
Ez az ötödik kegyelmi ügy politikai foglyok esetében Fehéroroszországban 2024-ben. A több tucat ember tölti büntetését a börtönökben, akiket Lukasenko „sértegetéséért”, „hazaárulásért” és a Btk. más politikai indíttatású cikkelyei miatt ítéltek el.
Júliusban legkevesebb 18 politikai foglyot engedtek szabadon: négy nőt és 14 férfit, köztük a rákos beteg Hrihorij Kosztuszevet, aki a Fehérorosz Népfront ellenzéki párt elnökét, és akit 10 év börtönre ítéltek.
Lukasenko augusztus közepén írta alá a második rendeletet. Ekkor 30 ember kapott kegyelmet, akiket szintén „ellenállási irányú bűncselekményekért” ítéltek el. A szabadultak között 14 nő és 16 férfi volt, köztük nyugdíjas korúak és súlyos betegek is.
Szeptember elején további 30 elítélt politikai fogoly kapott kegyelmet. Többségük kiskorú gyermekek szülei.
Újabb tizenhárom politikai foglyot helyezett szabadlábra Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, közöttük van egy veterán szakszervezeti vezető és az állami televízió volt újságírója, aki agydaganatban szenved – közölték emberi jogi aktivisták szerdán.
A hetvennégy éves Vaszil Beraszneu szakszervezeti vezető kilenc évet töltött börtönben, mert szélsőséges tevékenységben, gyűlöletkeltésben és az állambiztonságra veszélyes cselekedetekre való felszólításban találták bűnösnek.
Kszenyija Luckina volt újságíró nyolc évet töltött börtönben „a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés” vádjával. Egyike volt a 2020 augusztusában tartott tömegtüntetések szervezőinek, amelyeket az váltott ki, hogy Aljakszandr Lukasenka a fehérorosz ellenzék és a Nyugat által kétes tisztaságúnak tekintett elnökválasztáson magának követelte a győzelmet.
A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint a héten legkevesebb tizenegy másik embert engedtek szabadon amnesztiával, amelyet az elnök augusztus 16-án adott ki.
Tizennyolc másik rabot júliusban engedtek ki a börtönből.
A megkegyelmezettek között legalább hatan voltak, akik Lukasenka sértegetéséért kerültek rács mögé. Az egykori szovhozigazgató harminc éve irányítja vaskézzel a volt szovjet köztársaságot, és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese. 2020-ban a biztonsági erőket is bevetette a tiltakozás elnyomására, több száz embert börtönbe vetettek, mások külföldre menekültek.
Franak Viacorka, a száműzetésben élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja tanácsadója közölte, hogy a közkegyelemben részesülők közül sokaknak komoly egészségügyi problémája van, amelyet a fogság csak tovább súlyosbított, és sokan nagyon közel álltak a büntetésük letöltéséhez.
„Ez a nemzetközi nyomással ötvözött diplomácia kis sikere” – mondta Viacorka a Reutersnek. „Örülnünk kell a súlyos beteg foglyok elengedésének, de emlékeztetni kell a nyilvánosságot a folytatódó elnyomásra és arra, hogy ezernégyszáz ember továbbra is rácsok mögött van.”
A Vjaszna szerint Fehéroroszországban jelenleg nő az üldöztetések száma, júliusban legkevesebb százhetven embert ítéltek el politikával kapcsolatos bűncselekmények miatt.
A legismertebb politikai foglyok között továbbra is börtönben van a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki, valamint a 2020. évi tiltakozások vezetője, Marija Kalesznyikova és Szjarhej Cihanouszki, Szvjatlana Cihanouszkaja férje.
A fehérorosz elnök által aláírt rendeletben olyan politikai foglyoknak kegyelmezett meg, akiket „tüntetés jellegű bűncselekményekért” ítéltek el, írja a Meduza a BelTA hírügynökségre hivatkozva.
A kegyelemben részesülő 14 nő és 16 férfi között vannak nyugdíjas korúak és súlyos betegségben szenvedők is. A hírek szerint mindannyian elismerték bűnösségüket, viszont a 30 személy nevét nem hozták nyilvánosságra.
Július 18-án 18 politikai foglyot engedtek szabadon. Korábban a fehérorosz emberi jogi aktivisták diplomaták és különböző szervezetek segítségével adták át Minszknek azon politikai foglyok listáját, akiket súlyos betegségük miatt szabadon kell engedni. Ezen van néhány olyan személy, akinek Lukasenko megkegyelmezett most.
Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető több figyelmet követelt a politikai foglyok ügyének csütörtökön Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel tartott megbeszélését követően az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva Bécsben.
„Arra kérjük szövetségeseinket, hogy követeljenek hozzáférést a politikai foglyokhoz” – jelentette ki Cihanouszkaja. A fehérorosz ellenzéki vezető reményét fejezte ki, hogy az egyik orosz börtönben tisztázatlan körülmények között elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus esete nyomán a kérdésnek nagyobb figyelmet fognak szentelni.
„Navalnij meggyilkolásának következményekkel kell bírnia, mert különben ez zöld jelzést jelent más politikai foglyok megöléséhez” – hangoztatta. Felhívta a figyelmet, hogy fehérorosz börtönökben öt másik politikai fogoly is életét vesztette.
Beszélt arról is, hogy férjéről, a szintén rácsok mögött lévő Szjarhej Cihanouszkijről már vagy egy éve nem hallott hírt.
„Tulajdonképpen azt sem tudom, hogy életben van-e még” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök számára a politikai foglyok nem jelentenek gondot, így az ellenzék feladata, hogy gonddá tegyék őket számára.
Schallenberg a találkozót követően kiadott közleményében a politikai fogvatartottak haladéktalan szabadon engedését követelte. Egyben pedig bírálta „Fehéroroszország fokozatos átvételét Oroszország által”, amit robbanásveszélyes folyamatnak nevezett.
Cihanouszkaja a nap folyamán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállami képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen a vasárnapra kitűzött fehérorosz parlamenti választással kapcsolatban az ellenzéki vezető úgy fogalmazott, hogy annak semmi köze a demokráciához. „Ez egy színjáték, egy showműsor, cirkusz, de nem egy választás” – húzta alá.
Az orosz, illetve fehérorosz börtönökben elhunyt politikai foglyokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a diktátorok próbálják annak határait feszegetni, meddig mehetnek el következmények nélkül”.
Fehéroroszországban a 2020. évi, vitatott tisztaságú elnökválasztás óta aktivisták, újságírók, emberijogvédők és közönséges állampolgárok százait ítélték súlyos börtönbüntetésre vagy kényszerítették száműzetésbe.
Utóbbiak között van Cihanouszkaja volt elnökjelölt, aki Litvániába menekült. A Vjaszna jogvédő szervezet tudomása szerint jelenleg több mint 1400 politikai fogoly van Fehéroroszországban, 2021 óta öten haltak meg soraikból.
Vietnám függetlensége kikiáltásának 77. évfordulója alkalmából csaknem 2 500 elítélt kap kegyelmet.
A kegyelmet kapó rabok közül tizenhatan külföldi – ausztrál, francia, nigériai, laoszi, kínai, kanadai, kambodzsai, amerikai és malajziai – állampolgár. A vietnámi elnöki hivatal egyik magas rangú munkatársa elmondta: a szabályozások szigorítása miatt idén sokkal kevesebben részesültek amnesztiában, mint az elmúlt években – adta hírül az MTI a kommunista rezsim hivatalos közleményére hivatkozva.
Az „államellenes propaganda” vagy a „rezsim megdöntésének kísérlete” miatt elítélt foglyok közül viszont senki sem távozhat a börtönből. A kormányellenes aktivisták gyakran kerülnek bíróság elé hasonló vádakkal.
2015-ben 18 ezer embert engedtek szabadon, míg tavaly már csak háromezret.
A vietnámi egypártrendszer mindent megtesz a másként gondolkodók elhallgattatásáért, és az elmúlt években gyakrabban vett őrizetbe és ítélt el aktivistákat. Az egyik fő ok a közösségi oldalakon folytatott államellenes tevékenység volt.
Jogvédő szervezetek tájékoztatása szerint 2022 márciusában több mint 150 politikai fogoly volt börtönben Vietnamban, de hivatalos statisztikai adatok hiányában a számuk valószínűleg még ennél is magasabb lehet.
Az országban teljesen betiltották a független hírforrásokat. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet sajtószabadság-indexe alapján rangsorolt 180 ország közül Vietnám a 174. volt 2022-ben.
Orbán Viktor júniusban, a Karmelita kolostorban fogadta Vuong Dinh Hue-t, a vietnámi nemzetgyűlés elnökét. A megbeszélésen a két ország közötti együttműködés elmélyítéséről volt szó. A magyar és a vietnámi fél is jelezte, nyitott a kooperáció fokozására a katonai biztonság, a hadiipar, a turisztika, a mezőgazdaság és a gyógyszeripar területén is.
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Az Európai Unió a Fehéroroszországban politikai okokból fogva tartottak, köztük a médiában dolgozók azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólít fel – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdán.
Hangsúlyozta: a 18 hónappal ezelőtt, 2020. augusztus 9-én tartott, elcsalt választásokat követően az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vezette rezsim továbbra is jelentős mértékben sérti meg az emberi jogokat és gyakorol „brutális elnyomást” saját állampolgáraival szemben.
Emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszországban jelenleg több mint 1040 embert tartanak fogva politikai okokból, köztük harminchárom médiaalkalmazottat, továbbá minden nap újabb politikai indíttatású ítéletekről hallani. „Nemzetközi partnereinkkel együtt azon dolgozunk, hogy igazságot szolgáltassunk az áldozatoknak és elszámoltathatóságot az elkövetőknek” – fogalmazott közleményében a szóvivő.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy újságírók százai kényszerültek elhagyni az országot üldöztetésük miatt. A fehérorosz hatóságok betiltották a független újságírást, és zaklatják a lakosságot, amennyiben hozzáférést keres a befolyásolás nélküli információkhoz.
A „szélsőséges elnyomás” ellenére a független fehérorosz újságírók továbbra is az igazságért, a demokráciáért és az alapvető jogokért küzdenek. Bátor kiállásuknak köszönhetően hírek döntő többsége hozzáférhető Fehéroroszországon belül és azon kívül. Az Európai Unió és tagállamai továbbra is támogatják a független újságírást Fehéroroszországban – tette hozzá a külügyi szolgálat szóvivője.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió a Fehéroroszországban politikai okokból fogva tartottak, köztük a médiában dolgozók azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólít fel - jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője szerdán.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1644480000
[modified] => 1644431616
)
[title] => Az EU a Fehéroroszországban politikai okokból fogva tartottak szabadon bocsátására szólított fel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=40390&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40390
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 40393
[image] => Array
(
[id] => 40393
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter.jpg
[original_lng] => 81436
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/peter.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1644424420:10
[_thumbnail_id] => 40393
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1321
[_oembed_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] =>
[_oembed_time_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] => 1644424419
[_oembed_57f27f6da0222c58a312ce65539cf504] =>
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
A spanyol kormány a közelmúltban jelentette be, hogy július környékén eltörli a 2012 óta letartóztatott, illetve elmenekült katalán nacionalista politikusokkal szembeni eljárásokat és megkegyelmez nekik.
Ez azt jelentené, hogy akár az a Carles Puigdemont is hazatérhetne Spanyolországba, aki 2017-ben azután menekült Brüsszelbe, hogy egyoldalúan kikiáltotta Katalónia függetlenségét. A jobboldali Néppárt és a spanyol állampolgárok több mint 80 százaléka nem adna kegyelmet az érintetteknek, sőt, legutóbbi felmérések szerint a spanyolok több mint 60 százaléka biztos abban, hogy a szocialisták csak azért engednék szabadon az érintetteket, hogy maguk mellé állítsák katalán republikánusokat (ERC), csökkentve ezzel a feszültséget Madrid és Barcelona között. A Néppárt egy hét alatt 100 ezer aláírást gyűjtött össze a kegyelmi intézkedés ellen.
We now have over 150,000 signatures demanding a special counsel to investigate #Biden corruption! Help us reach 200k. Please share, RETWEET, and sign now:https://t.co/G77lliVRbv