Amióta Andrej Babis visszatért a cseh miniszterelnöki posztra, a lőszervásárlás Ukrajna számára csaknem a felére csökkent – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Petr Pavel cseh elnök elmondta, hogy jelenleg csak kilenc ország támogatja a kezdeményezést, szemben a tavalyi 18-cal. „A kezdeményezés továbbra is fennáll, de az új nehézség az, hogy csak körülbelül kilenc tagállam járul hozzá anyagilag” – mondta. Hangsúlyozta, hogy ez a program biztosította Ukrajna összes nagy kaliberű lőszerének akár 50 %-át is, ezért nehéz azt gyorsan más mechanizmusokkal helyettesíteni.
Pavel hozzátette, hogy e kezdeményezés jövőjének a júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között kellene szerepelnie. A kiadvány megjegyezte, hogy 2024 óta Prága több mint 4 millió nagy kaliberű tüzérségi lövedék szállítását szervezte meg Ukrajnának.
Andrej Babis hatalomra kerülése után azonban a kezdeményezés körüli helyzet változni kezdett. A választási kampány során bírálta a programot, és kijelentette, hogy a cseh állampolgároknak nem kellene fizetniük fegyverekért Ukrajnának.
Az FT azt írta, hogy pontosan az ilyen jellegű retorika kezdett aggodalmat kelteni Csehország partnerei körében. Egy nyugati katonai tisztviselő szerint „egyes országok ma már furcsának találják, hogy olyasmiért fizetnek, ami még a vezető ország uralkodó politikusainak sem megfelelő támogatását élvezi”. Ennek ellenére Németország és néhány északi ország továbbra is a program résztvevői között van.
Babis maga az FT-nek adott kommentárjában kijelentette, hogy kormánya kénytelen volt a Cseh Köztársaság belpolitikai problémáira összpontosítani, különösen a magas háztartási kiadásokra az Iránnal való konfliktus után. „Nincs pénzünk, ezért más országoktól szerzünk pénzt, és utána szállítunk (lőszert – a szerk.)” – mondta. A tavalyi kampány során Babis azzal is fenyegetőzött, hogy teljesen leállítja a kezdeményezést, bírálva azt az átláthatóság hiánya és a cseh CSG védelmi csoportnak nyújtott lehetséges előnyök miatt.
Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait.
Pavel a The Guardian című baloldali brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: Moszkva provokációira a NATO-nak megfelelő határozottságú, akár aszimmetrikus válaszintézkedésekkel kell reagálnia, mert ha nem így tesz, azzal azt kockáztatja, hogy ezek a provokációk egyre intenzívebbé válnak.
A cseh államfő – a cseh fegyveres erők nyugalmazott tábornoka, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt – az interjúban elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok „nem tanúsít elszántságot” az Oroszországra gyakorolt nyomás ügyében.
A The Guardian felidézi Pavel egyik korábbi, a cseh sajtónak adott nyilatkozatát, amely szerint Donald Trump amerikai elnök néhány hét alatt nagyobb kárt okozott a NATO hitelességének, mint Vlagyimir Putyin orosz államfő évek alatt.
Az erre vonatkozó kérdésre a brit lapnak adott interjúban Pavel úgy reagált, hogy „ez idő szerint” nem akar semmiféle közvetlen bírálatot megfogalmazni az Egyesült Államokkal szemben.
Kijelentette ugyanakkor: azóta, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, a moszkvai vezetés kifejlesztett egy olyan magatartási stílust, amely majdnem eléri a NATO-szerződés 5. cikkelyét, de mindig épphogy e küszöb alatt marad.
Az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye a kollektív védelem alapelvét rögzíti, kimondva, hogy ha a NATO valamelyik tagját támadás éri, az összes többi tagország a védelmére kelhet.
A cseh elnök szerint az orosz katonai vezetők néha már csak nevettek a NATO döntéshozatali bénultságán, és amikor ő annak idején megkérdezte tőlük, hogy miért provokálják a szövetséget, a válasz az volt, hogy „azért, mert megtehetjük”. „Pontosan ez az a viselkedés, amelyet megengedtünk nekik” – fogalmazott a The Guardian online kiadásán szombaton megjelent interjúban a cseh államfő.
Petr Pavel szerint Oroszország „sajnálatos módon nem ért a szép szóból, csak az erő nyelvét beszéli, amelyet ideális esetben tettek is kísérnek”.
Hozzátette: ha folytatódnak a légtérsértések a NATO területe felett, akkor döntést kell hozni a személyzet nélküli repülőeszközök vagy akár repülőgépek lelövéséről is.
Pavel szerint a NATO-nak fontolóra kell vennie olyan aszimmetrikus válaszlépéseket, amelyek következtében „emberek nem halnak meg ugyan, de elégségesek ahhoz, hogy Oroszország megértse: így nem viselkedhet tovább”.
A cseh elnök az ilyen lehetséges intézkedések között említette Oroszország leválasztását az internetről, vagy az orosz bankrendszer elvágását a nemzetközi pénzügyi rendszertől.
Pavel szerint Moszkvának meg kell mondani, hogy ha meg akar szabadulni a szankcióktól és tárgyalásokat akar kezdeni az európai biztonságról – ahogy az orosz fél ezt már többször is jelezte –, „akkor erre mi készen állunk, de ennek feltételei egyértelműek: tűzszünet és béketárgyalás Ukrajnával”.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO-nak „ki kell mutatnia a foga fehérjét”, és akár orosz harci repülőgépek lelövésére is el kell szánnia magát, amikor Oroszország azt teszteli, hogy a szövetség mennyire elszántan védi keleti határait.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779644640
[modified] => 1779628418
)
[title] => Cseh elnök: a NATO-nak határozottságot kell mutatnia Oroszországgal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187127&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187127
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187128
[image] => Array
(
[id] => 187128
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[original_lng] => 1589985
[original_w] => 1323
[original_h] => 832
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/pavel-1.png
[width] => 1323
[height] => 832
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779617620:5
[_thumbnail_id] => 187128
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 297
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 94618100000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 115
[1] => 191888
[2] => 128481
)
[tags_name] => Array
(
[0] => NATO
[1] => Petr Pavel
[2] => ukrajnai háború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 186885
[content] =>
Május 21. és 23. között Prágában tartják a Globsec idei biztonságpolitikai konferenciáját, az esemény megnyitóján a házigazda Csehország elnöke, Petr Pavel is felszólalt – számolt be erről a brüsszeli Politico az eseményről szóló élő közvetítésében.
A cseh elnök beszédében Ukrajna uniós tagságáról, valamint a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről mondta el véleményét, ezzel kapcsolatban a NATO és az EU közötti kapcsolatok elmélyítését sürgette.
Az eseményen Petr Pavel megnyitóbeszédében a transzatlanti kapcsolatok fontosságát elengedhetetlennek nevezte, reagálva ezzel az amerikai csapatkivonásról szóló amerikai döntésekre. Arról is beszélt, hogy az amerikai csapatkivonás részleges vagy nagyobb mértékű megvalósítása nem jelentheti azt, hogy Európának el kellene fordulnia a NATO-tól.
„A NATO továbbra is közös védelmünk alapja” – szögezte le Petr Pavel, aki ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának nem párhuzamos védelmi rendszereket kellene felépítenie, hanem a NATO megerősítésén kellene dolgoznia. Ezzel összefüggésben pedig a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyítését sürgette.
„A NATO és az EU nem versenytársak az európai biztonság ügyében, egymást kiegészítő pillérekként kellene funkcionálniuk” – szögezte le Petr Pavel, aki ezzel kapcsolatban a NATO–EU-együttműködés egyik jó gyakorlataként a katonai mozgósítás terén elért eredményeket emlegette. Donald Trump amerikai elnök ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy a Pentagon két harci dandárt, vagyis ötezer katonát fog kivonni Németországból.
Ezzel párhuzamosan Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter pedig azt közölte, hogy leállítják a tízezer fős lengyelországi amerikai katonai kontingens további négyezer katonával történő bővítését. Az amerikai hadügyi tárca bejelentése a lengyel politikai vezetés és a sajtó részéről is visszafogott, ugyanakkor helyenként éles reakciókat váltott ki, azonban újságírói kérdésre reagálva J. D. Vance alelnök arról beszélt, a lengyelországi bővítés leállítása csak egy technikai jellegű lépés – átmeneti „rotációs késedelem”, ahogy fogalmazott – és nem egy átfogó európai kivonulás része.
Petr Pavel cseh elnök ismét bírálta hétfőn, hogy az ország a védelmi kiadások terén nem teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségeit, a megígért katonai képességeknek csak a felével rendelkezik.
„A világ a II. világháború óta soha nem volt olyan közel egy nyílt katonai konfliktushoz, mint most” – jelentette ki a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió által megszervezett prágai pénzügyi konferencián.
Egy ilyen konfliktust leginkább úgy lehet megakadályozni, hogy a NATO-tagállamok, köztük Csehország megfelelő elrettentő erővel rendelkeznek.
„Meg kell mutatnunk, hogy semmiféle ellenünk irányuló agresszió nem térül meg” – mondta az államfő. Úgy vélte: nem elég csak egy felkészült hadsereggel rendelkezni, hanem erős államra, megfelelő pénzügyi keretekre és egy védekezni hajlandó társadalomra is szükség van.
Szerinte a NATO európai tagországainak együtt azonos katonai képességekkel kell rendelkezniük, mint az Egyesült Államoknak.
Pavel szerint Csehországnak tisztáznia kellene a NATO-val, hogy mi tekinthető védelmi kiadásnak. Úgy vélte, hogy a fő közlekedési útvonalak – autópályák, vasútvonalak – építése, felújítása beszámítható a védelmi kiadások közé, de kérdéses, hogy belefér-e ebbe egy új katonai kórház építése, ahogyan arról korábban Andrej Babis kormányfő beszélt.
Csehországban három katonai kórház van, amelyek megfelelnek a hadsereg igényeinek, de az agresszort nem egy tíz év múlva felépítendő új kórház, hanem csak a jól kiképzett és felfegyverzett katonai egységek tudják elrettenteni a támadástól – jegyezte meg.
A védelmi kiadások és a katonai képességek a NATO júliusi csúcstalálkozójának a középpontjában lesznek, és Petr Pavel arra számít, hogy ez a vita nem lesz kellemes Csehország számára. Újra megerősítette azon szándékát, hogy államfőként részt vegyen az ankarai találkozón. Elismerte, hogy a cseh küldöttség mandátumát a kormány határozza meg, de hangsúlyozta, hogy államfőként ő is szeretne részt venni rajta. A cseh kormány már jelezte, hogy az ankarai tanácskozáson Andrej Babis miniszterelnök, valamint a külügyminiszter és a védelmi miniszter részvételével számol.
Petr Pavel cseh államfő köszönetet mondott az ország lakosságának, hogy támogatja Ukrajna harcát az orosz agresszió ellen.
„Az, hogy (Ukrajnában) milyen béke születik, hosszú időre meg fogja határozni Európa jövőjét” – jelentette ki az elnök szombaton a prágai Óvárosi téren több száz tüntető előtt elmondott beszédében. Petr Pavel felszólította a cseh kormányt, hogy a béke eljöttéig nyújtson támogatást Ukrajnának. Pozitívan szólt arról, hogy Andrej Babis kormánya elvállalta a cseh nagykaliberű lőszerbeszerzés folytatását Ukrajna számára, bár a cseh költségvetésből erre pénzt már nem ad.
Az államfő károsnak nevezte, hogy a konfliktus elhúzódása miatt egyesek az Ukrajnát támogatók kifáradásáról beszélnek. Azt mondta, hogy a cseh társadalomban továbbra is jelen van a szolidaritás, ami az ukrán energiarendszert érő orosz támadások okozta problémák után is megnyilvánult.
Példaként megemlítette: az áramfejlesztők vásárlása céljából gyorsan elindított, SOS Kijev elnevezésű gyűjtésbe aktívan 96 ezer cseh állampolgár kapcsolódott be, akik rövid idő alatt 187 millió koronát (hárommilliárd forint) adtak össze. Petr Pavel szerint szolidaritást mutatnak a csehországi cégek, társadalmi szervezetek és alapítványok is. Külön méltatta Renata Kellnerová, a leggazdagabb cseh állampolgár alapítványát, amely néhány napja egyedül 170 millió koronát küldött Ukrajna megsegítésére.
Petr Pavel beszédében elhatárolódott azoktól a véleményektől, melyek szerint az orosz agressziót maguk az ukránok provokálták ki.
Legutóbb Filip Turek, a kormánykoalíciós Autósok párt tiszteletbeli elnöke beszélt arról, hogy az ukrajnai háború mögött alapvetően a nagyhatalmak politikáját, a NATO bővítését és etnikai problémákat kell látni. „Ez egyszerűen nem igaz” – mutatott rá a politikus.
Az Ukrajna elleni orosz támadás negyedik évfordulója alkalmával a civil egyesületek által szervezett tüntetéseket Prága mellett több csehországi nagyvárosban is megtartották, illetve megtartják a következő napokban. A nagygyűléseken több neves cseh és külföldi értelmiségi – például Agnieszka Holland lengyel filmrendező vagy Magda Vásáryová szlovák színésznő és diplomata – szólt az egybegyűltekhez.
„Nagy szükség van a szolidaritásra, az összefogásra, különösen most, amikor az Egyesült Államok és néhány közép-európai ország is elállni látszik Ukrajna támogatásától” – jelentette ki Magda Vásáryová Prágában.
Az orosz agresszió négy éve alatt a cseh humanitárius szervezetek együttesen több mint 3,4 milliárd koronát gyűjtöttek össze Ukrajna megsegítésére, az intézmények és cégek által nyújtott pénzekkel együtt a csehországi humanitárius segítség értéke meghaladja a 8,9 milliárd koronát – közölte a CTK hírügynökség a humanitárius szervezetek kimutatásaira hivatkozva. Ezen felül Csehország az elmúlt években egyebek között fegyvereket is szállított Ukrajnának több milliárd korona értékben.
Petr Pavel cseh elnök naivnak tartja azt várni, hogy rövid távon békemegállapodás születhet Ukrajna és Oroszország között – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a cseh államfő Odkryto című cseh lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokra vonatkozó kérdésre válaszolva Pavel hangsúlyozta, hogy a párbeszéd nem hiábavaló. „Valószínűleg minden attól függ, hogy mik az elvárásaink. Ha valaki arra számított, hogy rövid időn belül megállapodás születik Ukrajna, az európai államok, az Egyesült Államok és Oroszország között, az minden bizonnyal naiv” – mondta.
A cseh államfő szerint nagy siker, hogy Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok álláspontjai közeledtek egymáshoz, és szinte egybeestek, mivel számos ellentmondásos nyilatkozat hangzott el különböző oldalakról. Mint hangsúlyozta, a legfontosabb az, hogy Oroszország beleegyezik-e a háború befejezésének azon feltételeibe, amelyeket Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok támogat.
„Oroszország eddig nem mutatott különösebb tárgyalási és kompromisszumkészséget. Továbbra is ragaszkodik maximalista céljaihoz – mind az Ukrajnával szembeni korlátozások, mind a biztonsági szférában betöltött jövője, mind pedig mindenekelőtt területi kérdés tekintetében” – tette hozzá Pavel.
A cseh vezető megjegyezte, hogy jelenleg két dolog fontos: a folyamatos politikai, pénzügyi és gazdasági nyomás Oroszországra, valamint Ukrajna folyamatos támogatása. „A történelem arra tanít minket, hogy a tárgyalások csak akkor lehetnek sikeresek, ha mindkét fél viszonylag előnyös helyzetben van. Ha ez nem így van, akkor az előnyösebb helyzetben lévő fél mindig hajlamos lesz folytatni a konfliktust, ahelyett, hogy befejezné” – vélte Petr Pavel.
A cseh kezdeményezés eddig 1,8 millió lőszert biztosított Ukrajnának, a szállítások az év végéig folytatódnak, és a jövő évben is meghosszabbíthatók.
Ukrajna és Csehország elnökei, Volodimir Zelenszkij és Petr Pavel telefonbeszélgetésük során tárgyaltak a diplomáciai helyzetről, Ukrajna harci sikereiről Kupjanszkban, valamint a cseh kezdeményezés folytatásáról a lőszerszállítások terén – közölte az ukrán államfő sajtószolgálata 2025. december 17-én, szerdán.
Pavel külön kiemelte, hogy nemcsak a diplomáciát, hanem a fronthelyzetet is figyelemmel kíséri.
A vezetők áttekintették az ukrán katonák kupjanszki műveletét, amely jól szemléltette, mit is jelentenek valójában a moszkvai nyilatkozatok. Zelenszkij hozzátette, hogy Ukrajna számára fontos, hogy a világ ismerje az igazságot: az ukránok védik a pozíciókat, ami helyes alapot ad a diplomáciai munkához.
A beszélgetés során szó esett a cseh kezdeményezés folytatásáról is, amely eddig 1,8 millió lőszert biztosított Ukrajnának, és a szállítások az év végéig folytatódnak.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök – írja a 24.hu.
Andrej Babis kinevezése után azonnal letette az alkotmány által előírt esküt, és ezzel hivatalosan Csehország miniszterelnöke lett.
Petr Pavel gratulált Andrej Babisnak a kinevezéshez, méltatta, hogy betartotta megállapodásukat, és nyilvánosan közölte, hogyan kívánja megoldani a vállalkozói és politikai szerepvállalás közti összeférhetetlenséget. A hatályos törvények szerint erre Andrej Babisnak kinevezésétől kezdve 30 napja van.
Csehország jelenleg olyan biztonsági és gazdasági helyzetben van, amely nem egyszerű, amelyben számos olyan problémát kell megoldani, amelyek a lakosság számára nem lesznek kellemesek – mondta Petr Pavel.
Andrej Babis rövid válaszában megígérte, hogy kormányfői tevékenységében a cseh állampolgárok érdekeit fogja védeni itthon és külföldön egyaránt, és mindent megtesz annak érdekében, hogy „Csehország legyen a világon a legjobb hely, ahol élni érdemes”.
A 71 éves politikus 16 tagú, koalíciós kormány élén irányítja majd Csehországot. A kormány minisztereit hétfőn nevezi ki az államfő – közölte az új kormányfő kinevezése után néhány órával az elnöki iroda.
A miniszterjelöltek ismertek, a kormányprogram is elkészült, és Tomio Okamura, a képviselőház elnöke szerint várhatóan január 13-án szavaz róla a parlamenti alsóház. A Hradzsin szerint mindez annak függvénye, hogy Andrej Babis mikor terjeszti be hivatalosan az államfőnek kormánya tagjainak névsorát.
Petr Pavel már találkozott a miniszterjelöltekkel, s csak Filip Turek személyével kapcsolatban vannak kifogásai, akit a koalíció a környezetvédelmi tárca vezetőjének jelölt. Az Autósok tiszteletbeli elnöke jelenleg beteg, ezért találkozóját az államfővel elhalasztották. Az elnöki iroda közlése szerint Petr Pavel ideiglenesen Petr Macinkát, a jövőbeli külügyminisztert fogja megbízni a környezetvédelmi tárca irányításával.
A szlovák származású Andrej Babis négy év után tér vissza a cseh kormányfői posztra, s ez a harmadik kormányfői megbízatása.
Andrej Babis első ízben 2017 és 2021 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Az akkori első, egypárti kisebbségi kormánya 2018 januárjában nem kapott bizalmat. Andrej Babis második, immár koalíciós kormánya – az ANO partnere akkor a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) lett – szintén kisebbségben volt, de Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) külső támogatásával végig tudta vinni a mandátumát. A 2021-es képviselőházi választások után a cseh jobboldal alakított kormányt, s az ANO ellenzékbe került.
Babis ezúttal hárompárti koalíciós kormányt fog vezetni. A kormánykoalíciót az ANO, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, valamint az Autósok pártja alkotja. Az ANO nyolc, az Autósok négy minisztériumot fog irányítani, míg az SPD három tárcát vezet. Tomio Okamura személyében az SPD adja a képviselőház elnökét is. A kormányoldalnak a 200 tagú parlamenti alsóházban 108 képviselője van.
Pan Okamura první den ve funkci ukázal, co jediné umí: pošlapat hodnoty, jako je solidarita a odvaha podporovat zemi napadenou Ruskem. Na protest proti tomuto kroku jsme ještě dnes vyvěsili ukrajinskou vlajku na viditelném místě z balkonu našeho poslaneckého klubu. Slava Ukraini… pic.twitter.com/0OuEucREW5
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Petr Pavel cseh elnök nem zárta ki, hogy Európa a jövőben keményebben fog reagálni az orosz provokációkra, és egy napon elkezdi az orosz drónok vagy repülőgépek lelövését, jelentette ki a cseh elnök a The Sunday Timesnak adott interjújában.
Pavel megjegyezte, hogy a nyugati vezetők határozatlansága többek között az orosz drónok és repülőgépek légtérsértésére adott nem megfelelő válaszban nyilvánul meg. Elmondása szerint Moszkva látja ezeket a réseket az európai biztonságban, és kihasználja azokat.
Ugyanakkor a cseh elnök meg van győződve arról, hogy a NATO-nak jó okai vannak arra, hogy sokkal keményebben reagáljon, mint eddig.
„Úgy vélem, hogy ha ezek a jogsértések folytatódnak, eljön a pillanat, amikor szigorúbb intézkedéseket kell alkalmaznunk, beleértve talán egy orosz repülőgép vagy drón lelövését is. Oroszország nem engedné meg légterének megsértésének megismétlődését. És nekünk is ugyanezt kell tennünk” – hangsúlyozta.
Pavel hozzátette, hogy ezek a jogsértések szándékosak, jól megtervezettek és több cél elérésére irányulnak.
„Az egyik az, hogy demonstrálja – Oroszország képes erre. A másik az, hogy tesztelje a légvédelmi rendszerünket. De ez egyben az önvédelmi cselekvésre való elszántságunk próbája is” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh elnök nem zárta ki, hogy Európa a jövőben keményebben fog reagálni az orosz provokációkra, és egy napon elkezdi az orosz drónok vagy repülőgépek lelövését, jelentette ki a cseh elnök a The Sunday Timesnak adott interjújában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765289340
[modified] => 1765266589
)
[title] => Pavel nem zárta ki, hogy Európa elkezdi lelőni az orosz repülőgépeket vagy drónokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171530&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171530
[uk] => 171364
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 160293
[image] => Array
(
[id] => 160293
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg
[original_lng] => 71088
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765259424:12
[_thumbnail_id] => 160293
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1508
[_algolia_sync] => 560381327001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 701851
[1] => 1151000
[2] => 191888
)
[tags_name] => Array
(
[0] => lelövés
[1] => orosz dónok
[2] => Petr Pavel
)
)
[9] => Array
(
[id] => 166988
[content] =>
Petr Pavel cseh államfő büszke arra, hogy Csehország szilárdan azok oldalán áll, akik védik a jogot, az igazságot és a párbeszéd szükségességét.
A cseh köztársasági elnök erről hétfőn a prágai Hradzsinban a külföldi diplomaták fogadásán beszélt Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Kijelentette, hogy az európai biztonság, szabadság és demokrácia számára a legnagyobb kihívást változatlanul Oroszország jelenti.
A cseh államfő október 28., Csehszlovákia megalakulásának évfordulója, Csehország állami ünnepe alkalmával fogadta a Prágában akkreditált külföldi nagyköveteket, illetve a diplomáciai képviseletek vezetőit.
A világ országainak lakossága – fejtette ki Petr Pavel – jelenleg nagy bizonytalanságnak van kitéve, amelyet a dezinformációs kampányok, a modern technológiák és a klímaváltozások felerősítenek. Ennek ellenére megjelentek az előrelépés első „törékeny jelei” is. Ezzel kapcsolatban a közel-keleti helyzetet, a palesztin terrorista szervezet, a Hamász által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátását említette.
„A másik oldalon Oroszország egyre intenzívebb támadásokat folytat Ukrajnában a civil lakosság ellen. Oroszország agressziójával és hibrid háborújával igyekszik újra kiterjeszteni befolyását Kelet- és Közép-Európában” – vélekedett a cseh elnök.
„Ez ellen egységünk jelenti a legerősebb védekezést. Európa, gyakran ugyan fájdalmasan, de megtanulta, hogy a gyengeség és a széthúzás ösztönzőleg hat azokra, akik a békét és a stabilitást fenyegetik” – húzta alá az elnök, aki felszólította az európaiakat Ukrajna támogatásának folytatására, és az összehangolt büntetőintézkedésekre, amelyek kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy Oroszországot a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.
„Célunk a biztonság megerősítése, a béke védelme, nem pedig a háború előkészítése” – tette hozzá Petr Pavel.
Az októberi cseh képviselőházi választásokkal összefüggésben az államfő kedvezőnek nevezte a magas választói részvételt. „Az eredmények megmutatták, hogy a lakosság többsége elutasítja a szélsőségeket, és támogatja a nyugati orientáció fenntartását” – vélekedett a cseh vezető.
Leszögezte: eltökélt szándéka, hogy hozzájáruljon az erős demokratikus elveken alapuló független intézmények és a három alapelven nyugvó, változatlan cseh külpolitika fenntartásához. Az első alapelv a biztonság és szolidaritás, ami azt jelenti, hogy Csehország továbbra is aktív tagja a NATO-nak, és támogatja Ukrajna védelmi erőfeszítéseit.
A második alapelv az európai összetartozás elve, melynek alapján Csehország aktív és konstruktív tagja az Európai Uniónak. „A harmadik alapelvet az emberi méltóság és a szabadság védelme jelenti, nemcsak az ENSZ-ben, hanem minden más fórumon is” – jelentette ki Petr Pavel a diplomaták előtt.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
