Az amerikai szövetségi kormány több mint 2,2 milliárd dollárnyi támogatás folyósítását fagyasztotta be hétfőn a Harvard Egyetem számára, miután az intézmény nem tett eleget az adminisztráció elvárásának a politikai aktivizmus korlátozására.
A döntés azután született, hogy Alan Garber, a Bostonban működő egyetem elnöke hétfőn az intézmény közösségének címzett nyílt levélben közölte, hogy nem tesznek eleget a Trump-adminisztráció elvárásának. Az egyetemi vezető a levélben úgy fogalmazott, hogy a Harvard nem fogja feladni függetlenségét és nem fog lemondani alkotmányos jogairól. Hozzátette, hogy egyetlen kormányzatnak sem engedik, hogy megmondja, a magánintézmény mit tanítson és miként alakítsa felvételi szabályait.
A szövetségi kormányzat pénteken levélben jelezte a Harvard Egyetem vezetésének, hogy mintegy 9 milliárd dollárnyi szövetségi támogatást kockáztat, amennyiben 2025 augusztusáig nem intézkedik átfogó reformokról az intézmény irányításában és vezetőségében.
A Trump-adminisztráció elvárásai között szerepel az is, hogy a szövetségi támogatások fejében a felvételi eljárás, valamint alkalmazottak kiválasztása során csak az érdem számítson, és a nem, a faj, a származás ne legyen tényező. További elvárás, hogy az antiszemitizmussal összekapcsolódott egyetemi tanulmányi programokat átalakítsa a Harvard, reformokat hajtson végre a diákok fegyelmi eljárásait illetően és megszüntesse az úgynevezett sokszínűségi, méltányossági és befogadási (Diversity Equity Iinclusion – DEI) programokat.
Erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van, és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk”, például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott interjúban az Európai Bizottság alelnöke.
Věra Jourová hozzátette: „Mindig a jogállamiságért, a szabadságért és a demokráciáért kell küzdeni. A rendelet január 1-je óta hatályban van, és alkalmazhatjuk is. Egyértelmű jogi kompetenciánk van, amelyet a kormányfők leírtak.”
A lap megjegyzi, hogy hiába próbál időt nyerni a magyar és a lengyel kormány azzal, hogy a jogállamisági rendelet szövegét az Európai Bíróságra viszi várhatóan februárban, a Bizottság nem fog habozni az uniós költségvetési kifizetések megállításával, ha a magyar vagy a lengyel kormány nem enged a vitás kérdésekben.
A cikk szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás, a média és a kisebbségi jogok helyzete vezetett jogállamisági problémákhoz, míg Lengyelországban az igazságszolgáltatás teljes letámadását látja a Bizottság. Jourova szerint ezek vezettek végül a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásokhoz, amelyek szerinte évek óta eredménytelenül folynak, mivel a szavazati jog felfüggesztéséhez egyhangú döntés kellene a tagállamok között, de a két kormány egymást kölcsönösen védené egy ilyen szavazásnál – írja a portfolio.hu hírmagyarázatában.
Jourová szerint ezért ezek az eljárások frusztrálóak és használhatatlanok. Az alelnök szerint nincsenek az uniós eszköztárban az ilyen esetekre szóló, hathatós eszközök. De azt mondta, hogy ha a magyar vagy lemgyel kormány nem vált irányt a bizottság által a jogállamiság terén problémásnak látott ügyekben, akkor nagyon sok pénzt tudnak blokkolni, mert egy erőteljes eszközt kaptak a kezükbe.
Arra az újságírói kérdésre, hogy konkrétan milyen uniós pénzeket tudna korlátozni a Bizottság, úgy reagált: „Például nagy állami beruházási projektek kifizetései lehetnek ilyenek Magyarországon vagy Lengyelországban, ha a minisztereket tömörítő tanács jóváhagyja a szankciókat.”