Pavlo Klimkin volt külügyminiszter szerint a következő négy hónap nehéz lesz Ukrajnának.
Mint mondta, személyi változásokra lesz szükség, ugyanis a nyugati katonai segítségnyújtás késése miatt a következő négy hónap nehéz és meghatározó lesz Kijev számára. Kifejtette, hogy a következő néhány hónap nem lesz könnyű Ukrajnának – számolt be róla a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Klimkin szerint az Ukrajnában tapasztalható nehézségek a nyugati katonai segítségnyújtás késedelméhez kapcsolódnak. A közelgő eseményeket egyúttal „a háború új szakaszának” nevezte, amelyhez Ukrajnának új személyi csapatra van szüksége. Szerinte ennek a történetnek a részét képezik a legutóbbi személyi változások is, amelyekről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntött.
Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden fogadta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminisztert Budapesten – közölte a KKM az MTI-vel.
Az államtitkár a megbeszélést követő sajtónyilatkozatában elmondta: a találkozón áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok elmúlt körülbelül tíz évét, és „azokat a momentumokat, amelyek előállítottak egy olyan helyzetet ebben a kapcsolatrendszerben, amely korábban nem volt jellemző”.
„Súlyos viták terhelték ezt a kapcsolatrendszert, elsősorban az ukrajnai magyar kisebbség jogi helyzete körül” – fogalmazott.
Magyar Levente kiemelte: áttekintették, hogy milyen lépéseket tudnak tenni ma és a közeljövőben annak érdekében, hogy „az ukrán–magyar kapcsolatok politikai síkon is visszaterelődjenek abba az egészséges helyzetbe, amiben voltak a 2010-es évek közepe előtt”.
„Megállapítottuk, hogy alapvető olyan akadályok, amelyek áthidalhatatlanok, nem állnak ennek útjába. Elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdéseket kell elrendezni, de ennek minden esélyét adottnak látjuk” – jelentette ki az államtitkár.
Jelezte, ez is a tárgya lesz hamarosan sorra kerülő kijevi látogatásának. Elmondta: április elején Kijevben végiglátogatja majd azokat a partnereket, akiktől részben azt várja, hogy ebben a kérdésben előre tudjanak mozdulni.
A tárgyalásoknak témája lesz továbbá az a kiterjedt humanitárius tevékenység, amit Magyarország Ukrajna érdekében és Ukrajnában végez – ismertette.
„Át fogjuk tekinteni, hogy hogyan tudjuk elmélyíteni és kiszélesíteni ezt a tevékenységet, annak érdekében, hogy a pusztító háború hatásai mérséklődjenek és minél kevesebben szenvedjék meg azokat” – közölte Magyar Levente.
Pavlo Klimkin, korábbi ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott Válasz Online-nak adott interjújában, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal – számolt be az Index.
Arra a kérdésre, hogy mire vezethető vissza a magyarok és ukránok közti konfliktus, Pavlo Klimkin azt mondta: alapvető és elismerendő kudarc, hogy a független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire.
Hozzáfűzte azt is, hogy Magyarországra akkor kezdtek el veszélyként tekinteni Kijevben, amikor a magyar fél „teljesen átláthatatlan módon elkezdett útleveleket kiállítani”, és emiatt a magyar identitás is „gyanússá vált”,
Miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbászi harcokban. Ideje lenne új definíciót találni az ukrán patriotizmusra – mondta az interjúban Pavlo Klimkin a kárpátaljai magyarokat érintő konfliktusra utalva.
A külügyminiszter azzal folytatta, hogy a 2017-es oktatási törvénnyel nem a magyar öntudat ellen akartak fellépni, hanem „lehetőséget akartak adni a magyarok kezébe”. Ugyanakkor azt elismerte, hogy a törvényről épp a kárpátaljai magyarokkal nem egyeztettek, holott voltak valódi aggodalmak is, amelyek felmerültek a részükről.
[type] => post
[excerpt] => Pavlo Klimkin, korábbi ukrán külügyminiszter úgy fogalmazott Válasz Online-nak adott interjújában, hogy ami a kárpátaljai magyarok ügyében történt az utóbbi években, az felér egy kudarccal – számolt be az Index.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1679162940
[modified] => 1679144540
)
[title] => Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a kárpátaljai magyarok szükségleteire – Klimkin
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73596&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73596
[uk] => 73685
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 3261
[image] => Array
(
[id] => 3261
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[original_lng] => 488207
[original_w] => 1449
[original_h] => 815
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/klimkin.jpg
[width] => 1449
[height] => 815
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1679221077:3
[_thumbnail_id] => 3261
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2773
[_oembed_7018c8b49738a34d12d4a79760882e71] =>
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Az ex-külügyminiszter úgy véli, hogy jelenleg sem a német, sem a francia vezetés számára nem kifizetődő a Donbaszi helyzet eszkalálódása, sem annak lehetőségének kihasználása Oroszország által.
Pavlo Klimkin ukrán ex-külügyminiszter a „Szólásszabadság az ICTV-n” műsorban arra szólított fel, hogy Franciaország és Németország álláspontját az ukrán hadsereg Bayraktar drón alkalmazása kapcsán nem kell „Ukrajnára mért csapásként” értékelni.
„Nem kell Ukrajnára mért csapásként értékelni a német és a franciaálláspontot – jegyezte meg.
Németországban jelenleg új koalíció kialakítása van folyamatban, Franciaországban 2022-ben elnökválasztást tartanak.
A Bayraktar bevetése Donbászon
Ukrajna 2018-tól tárgyalt Törökországgal operatív szintű csapásmérő drónok beszerzéséről. 2019-ben a fegyveres erők megkezdték a Bayraktar TB2 török csapásmérő drónok tesztelését. 2021 júliusában az ukrán haditengerészet megkapta az első drónt Törökországból.
Október 26-án egy ukrán katona meghalt és egy megsebesült Donbászban. Ekkor használta az ukrán hadsereg először a Bayraktar drónt a fegyveresek és orosz csapatok ellen a Donbászon.
Berlin később bírálta, hogy az ukrán fegyveres erők harci drónt alkalmaztak. Dmitro Kulebát, Ukrajna külügyminiszterét meglepte ez a reakció.
A török külügyminisztérium viszont kijelentette, hogy Ukrajnának fel kell hagynia azzal, hogy a Bayraktar-t „töröknek”nevezi. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter elmondása szerint a drónok, bár Törökországban készültek, más országoké.