Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség – ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat. Ez az egyeztetés három párt, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) esetében már megtörtént.
„Meg kell próbálnunk ebben a helyzetben felelősségteljesen viselkedni, és azt tenni, ami a legjobb a hazánknak, a népünknek. Előre tudom, nem kell senkinek mondania, hogy a korábbi rezsim pártjainak nagy része ezt vissza fogja utasítani (…) Én még egyszer lehetőséget adok nekik arra, hogy eljöjjenek, elmondják az álláspontjukat” – húzta alá. Szerinte nem lehet előre látni, hogy mi vár a világra, ezért szükség van az ilyen tárgyalásokra. „Hamarosan világszerte jelentős élelmiszerár-emelkedésre számíthatunk. Szerbia azon fog dolgozni, hogy legalább egy árnyalattal könnyebb legyen a helyzet, mint más országokban, a régióban és Európában, de így is rendkívül nehéz időszak előtt állunk” – húzta alá.
„Formálisan és jogilag nézve a parlamenti választásokat legkorábban júniusra lehetne kiírni, de legkésőbb jövő április végére. Amennyiben jövő április végére írnák ki őket, akkor azok már nem előrehozott, hanem rendes választások lennének. Én pedig azt mondtam, hogy ennél korábbra fogom kiírni őket” – hangsúlyozta az államfő.
A VMSZ-szel való egyeztetést követően Pásztor Bálint pártelnök közölte: két témát érintettek, egyrészt Szerbia külpolitikai irányvonalát, egészen pontosan azokat a problémákat, amelyekkel Szerbiának és az egész térségnek szembe kell néznie, másrészt pedig az előrehozott parlamenti választások lehetőségét.
Kiemelte, hogy a VMSZ egy Európa-párti párt, és „ez nem is fog változni”, de „azt is észre kell vennünk, hogy az EU ma már nem az, ami 20, 30 vagy 40 évvel ezelőtt volt”. „Ma az EU már nem a világ legnagyobb békeprojektje, és sajnálatos módon az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament egyes politikai tisztségviselői ellenségesen viszonyulnak a Nyugat-Balkán egész régiójához, ahogy ők nevezni szokták” – húzta alá. Véleménye szerint vannak olyan uniós lépések, amelyek nem tisztességesek és nem igazságosak Szerbiával szemben, például az új határátlépési rendszer, amely a már 15 éve tagjelölt Szerbia állampolgárait arra kényszeríti, hogy minden egyes határátlépésnél ujjlenyomatot adjanak, és fénykép készüljön róluk.
A választásokról szólva a VMSZ elnöke azt mondta: pártja álláspontja szerint most a stabilitás, a kiszámíthatóság és a fejlődés a legfontosabb, ezért nincs itt az ideje annak, hogy előrehozott választást tartsanak. Hozzátette ugyanakkor, ha mégis lennének választások, akkor a VMSZ ezekre készen áll, és ahogy korábban, úgy most is önállóan indul majd.
Vucic már korábban is beszélt arról, hogy az év végéig előrehozott választást írnának ki, sőt azt is kilátásba helyezte, hogy mivel jövőre lejár a mandátuma is, az elnökválasztást is előre hozza, hogy egyszerre lehessen voksolni. Mivel Vucicnak ez már második elnöki megbízatása, az alkotmány értelmében többé nem indulhat a tisztségért. Szerbiában az államfőt közvetlenül az állampolgárok választják meg.
Ana Brnabic házelnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt tagja csütörtökön azt mondta: a párt azt szeretné, ha Vucic lenne a miniszterelnök-jelöltjük, majd az ország miniszterelnöke. Vucic 2014 és 2017 között már volt Szerbia kormányfője, de nem fejezte be mandátumát, lemondott azért, hogy választás útján köztársasági elnök lehessen.
[type] => post
[excerpt] => Az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség – ezzel indokolta pénteken Aleksandar Vucic szerb elnök azt, hogy egyenkénti egyeztetésre hívta a politikai pártokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775319960
[modified] => 1775291463
)
[title] => Szerb elnök: az emberiség a szakadék szélén áll, ezért komoly döntésekre van szükség
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182620&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182620
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182621
[image] => Array
(
[id] => 182621
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png
[original_lng] => 1368927
[original_w] => 1318
[original_h] => 829
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png
[width] => 1318
[height] => 829
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png
[width] => 1318
[height] => 829
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vucic.png
[width] => 1318
[height] => 829
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775280708:12
[_thumbnail_id] => 182621
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 396
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 796533630001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 2052
[2] => 40733
[3] => 1865
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => egyeztetés
[2] => pártok
[3] => Szerbia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 176781
[content] =>
Mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei Magyarországon, az országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint. Négy évvel ezelőtt 267 bejegyzett párt indulhatott.
Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.
Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen. 2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bírságokon, a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot, 2010–2014 között pedig 51-et alapítottak.
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
A szlovák kormánypártok jelenlegi támogatottsága nem tenné lehetővé számukra a koalíció létrehozását. Ezt bizonyítják az Ipsos a Denník N számára készített felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A Progresszív Szlovákia ellenzéki mozgalom megnyerte volna a választásokat, ha azokat május közepén tartják, a szavazatok 21,9%-ának megszerzésével. Robert Fico miniszterelnök Smer pártja a második helyen végezne a leadott szavazatok 19,6%-ával, míg a Köztársaság a harmadik helyen a válaszadók 9,3%-ának támogatásával.
A Holosz koalíciós párt támogatottsága tíz százalék alá esett, és most a szlovákok 8,4%-a szavazna rá, ami történelmileg a legalacsonyabb értéknek számít. A Holosz 2020-ban alakult meg a Smerből való kiválás eredményeként. A 2023-as választásokon a szavazatok közel 15%-át szerezte meg. A Holoszt megalapító Peter Pellegrinit 2024-ben választották meg elnöknek, utódja, Matusz Šutaj Eštok belügyminiszter alatt pedig a párt nézettsége tovább csökken.
Jelenleg mindössze a megkérdezettek 3%-a hajlandó szavazni a koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártra.
Vagyis a három kormánypárt együtt nem lenne képes a kormányzáshoz szükséges többséget kialakítani.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (7,5%), a Szlovák Mozgalom (7,3%), valamint a Szabadság és Szolidaritás Pártja (6,6%) is bejutna a parlamentbe. A Szövetség (4,8%) és a Demokraták (4,7%) pártok viszont nem jutnának be a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2023-as szlovákiai parlamenti választásokon a Smer párt 22,94%-kal nyert, őket a Progresszív Szlovákia párt követte 17,96%-kal. A következő volt a Holosz (14,7%), az OLANO, KÚ és Za lidi koalíciója (8,89%), a KDH (6,82%), az SaS (6,32%) és az SNS (5,62%).
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, amely visszaállítja a pártok pénzügyi beszámolási kötelezettségét – írja az Ukrajinszka Pravda a Legfelső Tanács weboldala és a Cseszno civil mozgalom Telegram-csatornája nyomán.
Ily módon 90 nap múlva, amikor a jogszabály vonatkozó rendelkezései hatályba lépnek, az államilag finanszírozott pártoknak beszámolót kell benyújtaniuk a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökségnek (NAZK) a karantén-korlátozások és a hadiállapot időszakairól – jegyzi meg Cseszno.
Az állami támogatásban nem részesülő pártok esetében ez a türelmi időszak 120 nap.
A NAZK-nak 90 nap áll rendelkezésére a jelentések ellenőrzésére.
A portál emlékeztet, 2020-ban a Covid‒19 okozta járvány idején bevezetett korlátozások miatt a pártoknak megengedték, hogy ne nyújtsanak be pénzügyi beszámolót, később pedig a hadiállapot miatt folytatták ezt a gyakorlatot.
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
A bíróság június 8-án, 13-án és 14-én döntött a pártok betiltását illetően. Az SZBU megjegyezte, hogy ezek a politikai erők Ukrajna-ellenes tevékenységet folytattak, támogatták a háborút, és valós veszélyt jelentettek Ukrajna szuverenitására és területi integritására.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország nem meglepő módon elsöprő győzelmet aratott az oroszországi parlamenti választásokon, az viszont talán meglepetésnek tekinthető, hogy viszonylag jól teljesített az Orosz Föderáció Kommunista Pártja is, amely az összes leadott voks mintegy ötödét megszerezte. A kommunista párt nem éppen egy klasszikus marxista-leninista programmal indult a választáson, illetve teljesítményüket az Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista által szorgalmazott taktikai szavazási rendszer is segítette. A párt vezetése ennek ellenére elégedetlen a választás eredményeivel és harcot hirdetett az online szavazás ellen.
Nem meglepő módon ismét megnyerte az orosz választásokat Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország. Az egyetlen dolog, amit ezzel kapcsolatosan érdemes kiemelni az, hogy a párt népszerűsége enyhén csökkent: a 2016-os választásokon még a voksok 54%-át gyűjtötték be, most 98%-os feldolgozottság mellett már csak „éppen 50% alatti” volt az eredmény a Reuters összesítése szerint.
Ami inkább meglepő volt az eseménnyel kapcsolatosan az, hogy az Orosz Föderáció Kommunista Pártja, a KPRF jelentős népszerűség-ugrást könyvelhetett el magának: a választópolgárok közel 20%-a adta le voksát Genadij Zjuganov pártjára. Ez jelentős ugrást jelent a 2016-os eredményhez képest, amikor a szavazatok mindössze 13%-át zsebelték be és a pontos eredménytől függően várhatóan a párt harmadik-negyedik legjobb teljesítménye lesz, mióta a Szovjetunió összeomlása után a politikai formáció megalakult.
Bár az eddigi számok jelentős ugrást mutatnak a KPRF teljesítményében, a vezetés nem elégedett: hevesen kritizálni kezdték a választási rendszert és bejelentették, hogy nem ismerik el a digitálisan leadott voksok hitelességét.
Dimitrij Novikov, a párt elnökhelyettese úgy fogalmazott a Moscow Times szerint, hogy sokáig vezettek több választókörzetben is, de az eredmény „hirtelen megváltozott, ahogy elkezdtek beérkezni az eredmények.”
A politikus konkrétan a digitalizációt okolta a vártnál rosszabb eredmény miatt és egész nyíltan megígérte, hogy meggyőzzük az országot arról, hogy harcolni kell ezek ellen a digitális innovációk ellen.
A kommunista párt tüntetéseket is akart szervezni a hét több napjára az eredmények ellen, de ezt a rendőrség nem engedélyezte a koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva.
A digitális szavazatok összesítése egyébként tényleg nagy változást hozott az előzetes eredményhez képest: 25%-os feldolgozottság mellett Putyin pártja 43%-os, a kommunista párt 25%-os eredményt ért el, de a különbség a két párt között nagyot nőtt, ahogy az online szavazatok több napon át tartó ellenőrzése lezárult.
Különösen Moszkvában hozott nagy meglepetést az online szavazás eredménye, ahol nagy többség az Egyesült Oroszországra voksolt online, offline viszont nem. Putyin pártjának támogatottsága jellemzően inkább a vidéki területeken jelentős.
A részvétel egyébként rendkívül alacsony volt: alig 45%-a ment el szavazni az arra jogosult választópolgárok közül.
A harmadik legerősebb párt a Liberális Demokrata párt lett, a szavazatok 7,5%-át gyűjtötték be.
Megint kommunizmust akarnak az oroszok?
A kommunista párt programjában felvonultat számos marxista elemet, de egyszerre próbálnak apellálni azoknak a szavazóknak is, akik nem feltétlen hardcore kommunisták, viszont elegük van a Putyin-rendszerből és az ahhoz köthető vélt vagy valós korrupcióból. Egyszerre az is megfigyelhető, hogy programjukban számos elemet elcsennek Putyin könyvéből és egyes területeken patrióta, nacionalista szólamokat hangoztatnak.
A KPRF programjában megtalálható többek közt az,
államosítanák az ország stratégiai fontosságú vállalatait és nyersanyag-lelőhelyeit,
államilag rögzítenék egyes fogyasztási cikkek árát,
állami felelősség-vállalást gyakorolnának a lakhatással kapcsolatosan – egyszerre lakások építését, a kilakoltatások megszüntetését és a lakók elhelyezését is ígérik,
„drasztikus lépéseket” ígérnek a korrupció és a bűnözés ellen, illetve megígérték egy teljesen független bírósági rendszer létrehozását is,
az „orosz nemzeti kultúra” védelmit ígérik, amely szerintük a „multinacionális Oroszország” összetartó kapcsa,
a külföldi szervezetektől nem vennének fel hitelt, hanem belső adósságkezelésre állnának át,
de egyszerre törekednének a „más országokat tiszteletben tartó külpolitikára” és az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolat javítására is.
A többféle ideológiát vegyítő politikai felállás részben egyébként annak is köszönhető, hogy a párton belül vannak, akik internacionalista marxista-leninisták, míg mások inkább a kommunizmust úgy kezelik, mint egyfajta nemzetépítő ideológia alapja. Annak ellenére, hogy a párt hivatalosan nem engedi berkein belül a „vallási propagandát,” nem tartják ellenségüknek az orosz ortodox egyházat és inkább a felekezettel való együttműködést támogatják.
A KPRF eredményét egyébként az Alexej Navalnij ellenzéki aktivista által kidolgozott taktikai szavazási rendszer is segítette: a bebörtönzött politikus támogatói egy appot is kidolgozták, amely javaslatokat tett a szavazásra az ellenzéki választóknak arról, hogy egyes körzetekben ki az esélyes jelölt, sok esetben a kommunista párt jelöltjeit hozta ki eltérő pollok alapján. Az alkalmazást a választás előtt két nappal törölte a Google és az Apple az orosz kormány nyomására.
