A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll győzelemre a vasárnap Ausztriában tartott parlamenti választáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) tanúsága szerint. A párt főtitkára történelminek mondta az eredményt.
A szavazóhelyiségek bezárása után közzétett felmérés szerint – amelyet az ORF közszolgálati televízió megbízásából a Foresight közvélemény-kutató cég végzett el – a Herbert Kickl vezette, ellenzéki FPÖ a voksok 29,1 százalékát szerezhette meg.
A második helyen Karl Nehammer kancellár konzervatív Osztrák Néppártja (ÖVP) áll a szavazatok 26,2 százalékával. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a voksok 20,4 százalékát tudhatja magáénak.
Az exit poll szerint a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 8,8 százalékot, míg a Zöldek 8,6 százalékot szereztek.
Michael Schnedlitz, a bevándorlásellenes szabadságpártiak főtitkára rendkívüli elégedettséggel fogadta a párt történetének szövetségi szintű választásokon elért legjobb eredményét, illetve azt, hogy az FPÖ az első alkalommal végzett első helyen parlamenti választáson. „Az osztrákok történelmet írtak” – mondta Schnedlitz az ORF-nek nyilatkozva és köszönetet mondott a választópolgároknak, egyben pedig Kickl pártelnöknek, akit az utóbbi évek megújhodásának hajtóerejeként méltatott.
Megnyíltak a választóhelyiségek csütörtök reggel az Egyesült Királyságban, ahol parlamenti választásokat tartanak.
Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök május 22-én jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a választások időpontját.
A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.
A választóhelyiségek brit idő szerint 7 órától 22 óráig – közép-európai idő szerint 8 órától 23 óráig – tartanak nyitva. A brit statisztikai hivatal (ONS) nyilvántartása szerint a választási jegyzékben hozzávetőleg 49 millió szavazásra jogosult brit állampolgár szerepel.
A 2019-ben tartott előző parlamenti választáson 67,3 százalékos volt a részvételi arány, és a választást az akkor Boris Johnson vezette konzervatívok nyerték.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor Jeremy Corbyn vezetésével 1935 óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett.
A Konzervatív Párt élén ezúttal Rishi Sunak miniszterelnök, a Munkáspárt vezetői tisztségében Sir Keir Starmer mérkőzik a kormányfői tisztségért.
A választáson több más párt is indul – köztük a Liberális Demokraták, a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt, a Zöldek és a Nigel Farage vezette jobboldali radikális Reform UK –, de a miniszterelnöki tisztség elnyerésére csak Sunaknak vagy Starmernek van reális esélye.
A szavazóhelyiségek zárása után exit poll-becslést tesznek közzé a brit médiatársaságok a valószínűsíthető eredményről, a hivatalos és végleges adatok pénteken napközben várhatók. Ha egyértelmű eredmény születik, a győztes párt vezetője már pénteken felkeresi a londoni Buckingham-palotában III. Károly királyt, aki formálisan felkéri őt a kormányalakításra.
Az uralkodó július 17-én nyitja meg az új parlamenti évadot.
A nyugat-afrikai ország választási bizottsága szombat késő este jelentette be, hogy Togóban Faure Gnassingbe elnök pártja szerezte meg a mandátumok többségét a nemzetgyűlésben a hétfői törvényhozási választások után.
A 113 tagú parlamentben 108 mandátum jut az elnök pártjának, az Unió a Köztársaságért pártnak az előzetes eredmények szerint – jelentette be a nemzeti választási bizottság elnöke, Dago Yabré az országos televízió élő adásában.
A részvételi arány 61 százalékos volt a választási testület közlése szerint.
Az eredmények, amelyeket az alkotmánybíróságnak még meg kell erősítenie, Faure Gnassingbé elnök pártjának egyértelmű győzelmét jelentik. Az államfő 2005 óta van hatalmon, miután apja közel 38 évig volt államfő.
Az április 19-én a leköszönő képviselők által elfogadott új alkotmány értelmében az ország az elnöki rendszerről a parlamenti rendszerre tér át. A hatalom a minisztertanács elnökének, a nemzetgyűlés többségi pártjának vezetőjének kezében lesz.
Ezt az alkotmányreformot a togói ellenzék és a civil társadalmi szervezetek élesen bírálták, a változtatást „intézményes államcsínynek” tekintik, és úgy vélik, hogy Faure Gnassingbé a változtatásnak köszönhetően maradhat a hatalomban.
A korábbi alkotmány értelmében ugyanis Faure Gnassingbé egy újabb, utolsó ciklusra, 2025-ben indulhatna.
Az ellenzék azzal érvel, hogy az államfő megválasztására vonatkozó közvetlen választójog eltörlése lehetővé teszi számára, hogy korlátlan ideig újraválasszák, amennyiben pártja megnyeri a parlamenti választásokat.
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
Az 1075 brit állampolgár bevonásával elvégzett reprezentatív felmérés szerint Rishi Sunak munkájával a válaszadók 75 százaléka elégedetlen, és mindössze 16 százalék nyilatkozott kedvezően a kormányfő tevékenységéről.
Sunak így kimutatott mínusz 59 százalékpontos nettó személyes megítélési egyenlege három évtizedes mélypont: legutóbb 1994-ben, John Major akkori konzervatív párti miniszterelnök munkájával voltak ennyire elégedetlenek a választók.
A jelenlegi konzervatív brit kormány egészének megítélése még rosszabb, mint Rishi Sunak miniszterelnöké: az új Ipsos-felmérés résztvevőinek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a kormányzati teljesítménnyel, és alig 10 százalék mondott kedvező véleményt.
A jövő héten Angliában helyhatósági választásokat, Londonban polgármester-választást tartanak.
Az utóbbi napokban elhangzott egybehangzó szakértői becslések szerint a konzervatívok tanácsi képviselői mandátumaik felét is elveszíthetik.
Az alsóházi tory frakció tagjai az elmúlt időszakban több utalást is tettek arra, hogy ebben az esetben a pártcsoport bizalmi szavazást kezdeményezhet Sunakkal szemben.
A Horvát Demokratikus Unió megnyerte a szerdai parlamenti választásokat, de a hatalmon maradáshoz szükségük lesz a szélsőjobb támogatására.
A horvátországi kormányzó konzervatívok éles versenyben nyertek szerdán a szavazatok hivatalos összeszámlálása szerint.
A kormányzó jobboldali Horvát Demokrata Unió (HDZ) legyőzte a Zoran Milanovic populista elnök és Szociáldemokrata Pártja (SDP) által informálisan vezetett centrista baloldali szövetséget.
Andrej Plenkovic miniszterelnök HDZ-jének azonban meggyőző győzelme ellenére szélsőjobboldali csoportok támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy hatalmon maradhasson.
A választás egy kampányt követett, amelynek középpontjában az ország elnöke és miniszterelnöke közötti keserű rivalizálás állt.
A szavazatok több mint 90%-át megszámlálva az állami választási bizottság szerint a HDZ 60 mandátumot szerzett a 151 fős parlamentben. Az SDP 42 mandátumot kapott.
A szélsőjobboldali Államisági Mozgalom a harmadik helyen végzett 14 mandátummal, amivel a következő kormányra vonatkozó tárgyalásokon királyteremtő lett.
„Holnap reggeltől megkezdjük az új parlamenti többség megalakítását, hogy megalakítsuk harmadik kormányunkat” – mondta győzelmi beszédében Plenkovic. „Szeretnék gratulálni a többi pártnak, amelyet legyőzött a HDZ.”
A részvételi arány több mint 50 százalék volt – rekord – órákkal az urnák bezárása előtt.
A választást úgy tartották, hogy Horvátország, az Európai Unió és a NATO tagja, az eurózóna legmagasabb inflációjával, munkaerőhiánnyal, illegális migrációval és széles körben elterjedt korrupcióval küzd.
A verseny tétje az EU egysége is volt, mivel az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójából fakadó instabilitás ellen küzd.
Zoran Milanovic, a baloldali SDP elnöke – amely elvesztette a szavazást – ellenzi az Ukrajnának nyújtott több segélyt, ami félelmet váltott ki, hogy Horvátország a Moszkva-barátabb EU-tagokhoz, például Magyarországhoz és Szlovákiához csatlakozhat.
A HDZ győzelme azonban azt jelenti, hogy az ország valószínűleg folytatja nyugatbarát pályáját.
A HDZ nagyrészt azóta tölti be hivatalát, hogy Horvátország 1991-ben elnyerte függetlenségét a volt Jugoszláviától.
A balkáni nemzet 2013-ban lett az Európai Unió legújabb tagja, tavaly pedig csatlakozott Európa útlevélmentes utazási övezetéhez és az eurózónához.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök és több kormánytisztviselő benyújtotta lemondását, miután a kormányzó Népi Erő Pártja (PPP) vereséget szenvedett a parlamenti választáson – jelentette be csütörtökön a helyi kormányiroda.
A miniszterelnök még korábban úgy fogalmazott, hogy a kormány mindent megtesz majd azért, hogy eleget tegyen a nép elvárásainak a választási vereséget követően, később mégis beadta lemondását.
A Jun Szogjol dél-koreai elnök alá tartozó legközelebbi tanácsadók és főtitkárok is mind benyújtották lemondásukat.
Az összes felmondásról Jun fogja meghozni a végleges döntést.
A szerdai vereség után Han Donghun, a PPP elnöke is lemondott, mondván: „teljes felelősséget vállal a választási eredményért”. Han korábban igazságügyi miniszter volt, majd tavaly december óta a párt választási kampányát vezette.
A szavazást követően Jun ígéretet tett, hogy a nép véleményét figyelembe véve intézkedéseket fog tenni a gazdasági élénkítéséért, a kormány átalakításáért és az emberek életkörülményeinek javításáért.
A dél-koreai parlamenti választások szabályai szerint a 300 parlamenti mandátumból 254-et közvetlen szavazás útján ítélnek oda, míg a fennmaradó 46 mandátumot az összesített szavazatok alapján osztják szét pártok között.
A helyi média szerint a szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottságánál a legnagyobb ellenzéki párt, a koreai Demokrata Párt (DP) a közvetlen szavazáson elsöprő győzelmet aratott, 161 mandátum megszerzésével, a kormányzó PPP ezzel szemben csak 90 mandátumot kapott. Az arányosan szétosztott képviselőhelyekkel együtt a DP és a vele szövetséges párt várhatóan 175 mandátumot, míg a PPP és társpártjai összesen 108 mandátumot tudhatnak majd magukénak.
Jun elnöki mandátumából még három év van hátra, így pártjának gyengülése a szakértők szerint egyfajta félidős szavazásnak is tekinthető Jun támogatottságáról. Az elnök népszerűsége az utóbbi időben jelentősen gyengült, többnyire az országban meredeken emelkedő infláció, a lakhatási nehézségek, a több mint egy hónapja tartó orvossztrájk, valamint a first ladyt és édesanyját érő pénzügyi csalással és korrupcióval kapcsolatos vádak miatt.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Han Dokszu dél-koreai miniszterelnök és több kormánytisztviselő benyújtotta lemondását, miután a kormányzó Népi Erő Pártja (PPP) vereséget szenvedett a parlamenti választáson – jelentette be csütörtökön a helyi kormányiroda. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1712834580 [modified] => 1712832231 ) [title] => Dél-Korea miniszterelnöke bejelentette lemondását a parlamenti választás után [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109412&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109412 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 109413 [image] => Array ( [id] => 109413 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg [original_lng] => 81155 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/han-dokszu.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1712821432:5 [_thumbnail_id] => 109413 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1104 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b08005594807f7b95cd1c570f5929df1] =>
Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Portugáliában, az előzetes közvélemény-kutatások szerint feltehetően koalíciós kormány alakul majd.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint nyolc órakor nyitottak és mintegy 10,8 millió választásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy képviselőket válasszanak a 230 tagú törvényhozásba.
Bár a legtöbb közvéleménykutató a jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) győzelmét jósolta, az előrejelzések szerint a két legesélyesebb jelölt – a kormányzó baloldali Szocialista Párt (PS) színeiben induló Pedro Nuno Santos és az AD-t vezető Luis Montenegro – közül bármelyik győz, aligha lesz meg a kormányalakításhoz szükséges többség, így vélhetően koalíciós tárgyalások indulnak.
A közvélemény-kutatások mindemellett a radikális jobboldali, populista Chega (Elég!) előretörését jelzik. A kampány során Montenegro azt mondta, nem fognak koalícióra lépni a Chegával.
António Costa miniszterelnök november 7-én mondott le, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették kabinetfőnökét. Marcelo Rebelo de Sousa államfő két nappal később kiírta az előrehozott parlamenti választásokat, a parlamentet január 15-én, a 2024-es költségvetés elfogadása után oszlatta fel.
Pakisztánban csütörtök reggel parlamenti választások kezdődtek. A több mint 240 millió lakosú, dél-ázsiai országban több évtized óta csak harmadszor tartanak választásokat.
A szavazás reggel, helyi idő szerint 8 órakor kezdődött és 17 óráig tart – számolt be az ország választási bizottsága, hozzátéve, hogy több mint 128 millió ember jogosult szavazni.
A közvélemény-kutatások szerint a korábbi miniszterelnök, Navaz Sarif az első számú esélyes arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országot negyedik alkalommal vezesse.
A fő ellenzéki vezető, Imran Hán egykori kormányfő börtönben maradt, miután napokkal a választások előtt egymás után ítélték el vesztegetés és erkölcs elleni vádak miatt, miközben pártja nem szerepel a szavazólapon.
A biztonsági erők magas készültségben vannak a választások miatt, és mintegy 600 ezer embert irányítottak a szavazás biztosítására – közölte Gohar Ejaz belügyminiszter. Legalább 137 ezer katonát vezényeltek ki a biztonság szavatolására – tette hozzá.
A szavazás előestéjén egymástól néhány óra különbséggel több robbantásos merénylet történt kampányirodák ellen Pakisztán délnyugati részén, legalább 26 ember halálát okozva – közölték tisztviselők. A legutóbbi robbantások elkövetéséért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget.
A szavazás kezdete előtt megnőtt az iszlamista fegyveresek által elkövetett erőszak mértéke az elmúlt hónapokban Pakisztánban.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) megerősödve végzett az élen a vasárnapi svájci parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint.
A svájci televízióban közölt adatok szerint a bevándorlást korlátozni tervező SVP a szavazatok 29 százalékát szerezhette meg, ami erősödést mutat a párt legutóbbi – 25,6 százalékos – választási szerepléséhez képest.
Az előzetes eredmények szerint rosszabbul szerepelt a baloldali Zöldpárt: a 2019-es 13,2 százalék után vasárnap csak a voksok 9,1 százalékát kapták. A Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS) valamelyest megerősödött, de összességében az erőviszonyok várhatóan kissé a jobboldal javára fognak eltolódni a svájci parlament alsóházában.
Szakértők szerint a választás kevés hatással lesz a politikai döntéshozatalra a következő években és várhatóan változatlan marad a pártok képviseleti aránya a hétfős kormányban is. A sajátos svájci politikai rendszerben a parlament két házának együttes ülésén négy évre választják meg a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelynek elnöke egyben állam- és kormányfő is. Ezt a választást legközelebb decemberben tartják.
A vasárnapi parlamenti választás végeredményét éjfél körül teszik közzé, de nagyobb elmozdulások az előzetes eredményekhez képest nem várhatók.
