Szlovéniában parlamenti választásokat tartanak vasárnap; a kormányalakítás kimenetele várhatóan nemcsak a legnagyobb pártok eredményétől, hanem a kisebb politikai erők parlamentbe jutásától is függ.
A valamivel kevesebb, mint 1,7 millió választásra jogosult szlovén a 90 fős szlovén parlament 88 képviselőjéről dönt, míg egy-egy mandátumot a magyar és az olasz nemzeti közösség képviselője szerez. A választáson 1179 jelölt indul 17 listán.
A hivatalos kampány péntek éjfélkor lezárult, ezt követően kampánycsend lépett életbe, amely a szavazóhelyiségek vasárnap esti zárásáig tart. A kampánycsend idején tilos minden olyan tevékenység, amely a választókat valamely jelölt vagy párt támogatására ösztönözné.
Az előzetes szavazást – amelyen a választók a hivatalos választási nap előtt, kijelölt szavazóhelyeken adhatják le voksukat – kedden és csütörtök között tartották; ezen a választók 4,8 százaléka vett részt.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órától este hét óráig lesznek nyitva mintegy háromezer belföldi szavazókörben. A voksolás diplomáciai képviseleteken és levélben is lehetséges.
Az első nem hivatalos eredmények az urnazárást követően, vasárnap késő este várhatók. Az új parlamentnek a választás után legkésőbb húsz napon belül kell megalakulnia, ezt követően az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Portugáliában vasárnap, 2022 óta a harmadikat, és a legutolsó közvélemény-kutatások alapján óriási kérdés, hogy lesz-e belőle stabil kormány.
A voksolás azután vált szükségessé, hogy márciusban váratlanul megbuktatták Luís Montenegro, 52 éves miniszterelnök konzervatív kisebbségi kormányát az általa kért bizalmatlansági szavazáson.
A bizalmatlansági szavazást Montenegrónak a családi vállalkozásával kapcsolatos, átláthatatlannak ítélt ügyletek váltották ki. Az ellenzék azért kérdőjelezte meg a miniszterelnök a feddhetetlenségét, mivel
továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől.
A miniszterelnök tagadta, hogy etikai vétséget követett el, de a parlament többsége megvonta tőle a bizalmat, így a kormány bukása miatt előrehozott választásokra volt szükség.
A közvélemény-kutatások szerint a Montenegró-féle Demokratikus Szövetség (AD) kapja a legtöbb szavazatot és valószínűleg néhány mandátummal többet, mint az előző, 2024. márciusi választáson, de ismét nem lesz parlamenti többsége – vetít előre a Reuters.
Az AD örök riválisa, a balközép Szocialista Párt (PS) a Radio Renascenca a közvélemény-kutatások összesítője szerint 26% körüli választási eredményt produkálhat, kissé elmaradva a több mint 32%-os támogatottságra számító AD mögött.
Antonio Costa Pinto politológus szerint az új parlament valószínűleg hasonló lesz az előzőhöz, és lehetetlen megjósolni, hogy meddig tart majd a kormányzás, mivel ez a nemzetközi helyzettől kezdve a nemzetközi helyzettől kezdve az AD azon képességéig, hogy képes-e alkut kötni más pártokkal, sok mindentől függ.
Az egyetlen kétséges kérdés az, hogy az AD új kisebbségi kormányt alakít-e… vagy a választások után koalíciót köt az IL-lel, még akkor is, ha ez a koalíció nem garantálja az abszolút többséget – mondta, utalva a közvélemény-kutatásokban negyedik helyen álló, üzletbarát Liberális Kezdeményezés (IL) pártra.
A pártnak van némi hasonlósága a montenegrói AD-val, és sok elemző természetes partnerként tekint rájuk, de az IL szavazatszámai a kampány során végig elégtelenek voltak ahhoz, hogy egy esetleges szövetség a kettőjük között elérje a 116 fős többséget a 230 fős parlamentben, amihez a szavazatok legalább 42%-a szükséges.
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
Emmanuel Macron francia elnök kedden jelezte a parlamenti pártoknak, hogy 48 órán belül szeretné kinevezi az új miniszterelnököt, és mandátuma végéig nem kíván kiírni új nemzetgyűlési választásokat – közölte az államfő környezete az AFP hírügynökséggel.
A Michel Barnier kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés vezetőin kívül a köztársasági elnök valamennyi parlamenti párt képviselőjét fogadta kedden. A két és fél órás találkozón Emmanuel Macron elmondta, hogy „48 órán belül” szeretné az új miniszterelnököt kinevezni, de azt nem árulta el, hogy melyik táborból. Az elnökségi forrás szerint Emmanuel Macron megállapította, hogy „a politikai erők között egyetértés van abban, hogy többé nem akarnak függni a Nemzeti Tömörüléstől”.
Az államfő – aki az elmúlt napokban folyamatosan konzultált a pártokkal – azt is jelezte, hogy „nem kívánja feloszlatni a nemzetgyűlést” és új választásokat kiírni 2027, azaz a mandátuma vége előtt. Leghamarabb erre 2025 nyarán, egy évvel az előző választások után lehetne lehetősége az alkotmány szerint.
Franciaországot a nyár folyamán csaknem két hónapon át egy lemondott kormány irányította ügyvezetőként, miután a július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztagúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.
Ez utóbbi két tömb buktatta meg múlt szerdán bizalmatlansági indítvánnyal a kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
A keddig egyeztetést követően Olivier Faure, a Szocialista Párt első titkára és Marine Tondelier, a baloldali szövetséghez tartozó Zöldek vezetője elmondta: amennyiben a következő kormány nem él a parlament megkerülésének alkotmányos lehetőségével, a mérsékelt baloldali pártok többet nem kezdeményeznek és nem szavaznak meg bizalmatlansági indítványt. A szocialisták nyitottak a kormányzásra a jobbközép és centrista pártokkal, a Zöldek azonban ezt kizárták, és mindkét párt ragaszkodik ahhoz, hogy baloldalról érkezzen a következő kormányfő.
A találkozón a kommunisták is ott voltak, az Új Népfront nevű baloldali szövetséget irányító radikális baloldal azonban nem kapott meghívást, ami feszültséget okozott a partnerek között.
„Az üres szék politikája a baloldal gyengítésének egy formája” – ismerte el Olivier Faure, a szocialisták vezetője, hangsúlyozva, hogy ő továbbra is megoldást akar keresni a „válságból való kiútra”.
A radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország elnöke bírálta az Új Népfront többi tagját, akik elfogadták az Elysée-palota meghívását.
„Vajon tisztában vannak-e azzal, hogy milyen ellenhatást vált ki az, amit tesznek? Emmanuel Macron kihasználja őket, és minden egyes órával az elnök szerez pontokat” – vélte Mélenchon, aki továbbra is a köztársasági elnök lemondását szorgalmazza.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak nemzetgyűlési frakcióvezetője nem tartja hihetőnek egy baloldali miniszterelnök esetleges kinevezését.
A Nemzeti Tömörülés az Engedetlen Franciaországhoz hasonlóan nem kapott meghívást a keddi egyeztetésre.
Az elnök környezetéből származó információ szerint a kritérium a meghíváshoz a kompromisszum lehetősége volt, és „kompromisszumot sem a Nemzeti Tömörülés, sem az Engedetlen Franciaország nem akar”.
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll győzelemre a vasárnap Ausztriában tartott parlamenti választáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) tanúsága szerint. A párt főtitkára történelminek mondta az eredményt.
A szavazóhelyiségek bezárása után közzétett felmérés szerint – amelyet az ORF közszolgálati televízió megbízásából a Foresight közvélemény-kutató cég végzett el – a Herbert Kickl vezette, ellenzéki FPÖ a voksok 29,1 százalékát szerezhette meg.
A második helyen Karl Nehammer kancellár konzervatív Osztrák Néppártja (ÖVP) áll a szavazatok 26,2 százalékával. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a voksok 20,4 százalékát tudhatja magáénak.
Az exit poll szerint a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 8,8 százalékot, míg a Zöldek 8,6 százalékot szereztek.
Michael Schnedlitz, a bevándorlásellenes szabadságpártiak főtitkára rendkívüli elégedettséggel fogadta a párt történetének szövetségi szintű választásokon elért legjobb eredményét, illetve azt, hogy az FPÖ az első alkalommal végzett első helyen parlamenti választáson. „Az osztrákok történelmet írtak” – mondta Schnedlitz az ORF-nek nyilatkozva és köszönetet mondott a választópolgároknak, egyben pedig Kickl pártelnöknek, akit az utóbbi évek megújhodásának hajtóerejeként méltatott.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Megnyíltak a választóhelyiségek csütörtök reggel az Egyesült Királyságban, ahol parlamenti választásokat tartanak.
Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök május 22-én jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a választások időpontját.
A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.
A választóhelyiségek brit idő szerint 7 órától 22 óráig – közép-európai idő szerint 8 órától 23 óráig – tartanak nyitva. A brit statisztikai hivatal (ONS) nyilvántartása szerint a választási jegyzékben hozzávetőleg 49 millió szavazásra jogosult brit állampolgár szerepel.
A 2019-ben tartott előző parlamenti választáson 67,3 százalékos volt a részvételi arány, és a választást az akkor Boris Johnson vezette konzervatívok nyerték.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor Jeremy Corbyn vezetésével 1935 óta nem tapasztalt súlyosságú vereséget szenvedett.
A Konzervatív Párt élén ezúttal Rishi Sunak miniszterelnök, a Munkáspárt vezetői tisztségében Sir Keir Starmer mérkőzik a kormányfői tisztségért.
A választáson több más párt is indul – köztük a Liberális Demokraták, a Skócia függetlenségére törekvő Skót Nemzeti Párt, a Zöldek és a Nigel Farage vezette jobboldali radikális Reform UK –, de a miniszterelnöki tisztség elnyerésére csak Sunaknak vagy Starmernek van reális esélye.
A szavazóhelyiségek zárása után exit poll-becslést tesznek közzé a brit médiatársaságok a valószínűsíthető eredményről, a hivatalos és végleges adatok pénteken napközben várhatók. Ha egyértelmű eredmény születik, a győztes párt vezetője már pénteken felkeresi a londoni Buckingham-palotában III. Károly királyt, aki formálisan felkéri őt a kormányalakításra.
Az uralkodó július 17-én nyitja meg az új parlamenti évadot.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A nyugat-afrikai ország választási bizottsága szombat késő este jelentette be, hogy Togóban Faure Gnassingbe elnök pártja szerezte meg a mandátumok többségét a nemzetgyűlésben a hétfői törvényhozási választások után.
A 113 tagú parlamentben 108 mandátum jut az elnök pártjának, az Unió a Köztársaságért pártnak az előzetes eredmények szerint – jelentette be a nemzeti választási bizottság elnöke, Dago Yabré az országos televízió élő adásában.
A részvételi arány 61 százalékos volt a választási testület közlése szerint.
Az eredmények, amelyeket az alkotmánybíróságnak még meg kell erősítenie, Faure Gnassingbé elnök pártjának egyértelmű győzelmét jelentik. Az államfő 2005 óta van hatalmon, miután apja közel 38 évig volt államfő.
Az április 19-én a leköszönő képviselők által elfogadott új alkotmány értelmében az ország az elnöki rendszerről a parlamenti rendszerre tér át. A hatalom a minisztertanács elnökének, a nemzetgyűlés többségi pártjának vezetőjének kezében lesz.
Ezt az alkotmányreformot a togói ellenzék és a civil társadalmi szervezetek élesen bírálták, a változtatást „intézményes államcsínynek” tekintik, és úgy vélik, hogy Faure Gnassingbé a változtatásnak köszönhetően maradhat a hatalomban.
A korábbi alkotmány értelmében ugyanis Faure Gnassingbé egy újabb, utolsó ciklusra, 2025-ben indulhatna.
Az ellenzék azzal érvel, hogy az államfő megválasztására vonatkozó közvetlen választójog eltörlése lehetővé teszi számára, hogy korlátlan ideig újraválasszák, amennyiben pártja megnyeri a parlamenti választásokat.
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
Nem zárta ki Rishi Sunak brit miniszterelnök annak lehetőségét, hogy a következő nagy-britanniai parlamenti választásokat már júliusban megtartják.
A konzervatív párti kormányfő a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem volt hajlandó konkrét időpontot megnevezni, mondván: ebben a kérdésben eddigi nyilatkozatait kell irányadónak nevezni.
A felmérések hosszú ideje folyamatosan azt jelzik, hogy a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt 25 százalékpont körüli támogatottsági hátrányban jár a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.
Az Ipsos közvélemény-kutató csoport legfrissebb vizsgálata szerint a Munkáspártra a választók 44 százaléka szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, a konzervatívokra ugyanakkor csak 19 százalék adná a voksát.
Az 1075 brit állampolgár bevonásával elvégzett reprezentatív felmérés szerint Rishi Sunak munkájával a válaszadók 75 százaléka elégedetlen, és mindössze 16 százalék nyilatkozott kedvezően a kormányfő tevékenységéről.
Sunak így kimutatott mínusz 59 százalékpontos nettó személyes megítélési egyenlege három évtizedes mélypont: legutóbb 1994-ben, John Major akkori konzervatív párti miniszterelnök munkájával voltak ennyire elégedetlenek a választók.
A jelenlegi konzervatív brit kormány egészének megítélése még rosszabb, mint Rishi Sunak miniszterelnöké: az új Ipsos-felmérés résztvevőinek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a kormányzati teljesítménnyel, és alig 10 százalék mondott kedvező véleményt.
A jövő héten Angliában helyhatósági választásokat, Londonban polgármester-választást tartanak.
Az utóbbi napokban elhangzott egybehangzó szakértői becslések szerint a konzervatívok tanácsi képviselői mandátumaik felét is elveszíthetik.
Az alsóházi tory frakció tagjai az elmúlt időszakban több utalást is tettek arra, hogy ebben az esetben a pártcsoport bizalmi szavazást kezdeményezhet Sunakkal szemben.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A Horvát Demokratikus Unió megnyerte a szerdai parlamenti választásokat, de a hatalmon maradáshoz szükségük lesz a szélsőjobb támogatására.
A horvátországi kormányzó konzervatívok éles versenyben nyertek szerdán a szavazatok hivatalos összeszámlálása szerint.
A kormányzó jobboldali Horvát Demokrata Unió (HDZ) legyőzte a Zoran Milanovic populista elnök és Szociáldemokrata Pártja (SDP) által informálisan vezetett centrista baloldali szövetséget.
Andrej Plenkovic miniszterelnök HDZ-jének azonban meggyőző győzelme ellenére szélsőjobboldali csoportok támogatására lesz szüksége ahhoz, hogy hatalmon maradhasson.
A választás egy kampányt követett, amelynek középpontjában az ország elnöke és miniszterelnöke közötti keserű rivalizálás állt.
A szavazatok több mint 90%-át megszámlálva az állami választási bizottság szerint a HDZ 60 mandátumot szerzett a 151 fős parlamentben. Az SDP 42 mandátumot kapott.
A szélsőjobboldali Államisági Mozgalom a harmadik helyen végzett 14 mandátummal, amivel a következő kormányra vonatkozó tárgyalásokon királyteremtő lett.
„Holnap reggeltől megkezdjük az új parlamenti többség megalakítását, hogy megalakítsuk harmadik kormányunkat” – mondta győzelmi beszédében Plenkovic. „Szeretnék gratulálni a többi pártnak, amelyet legyőzött a HDZ.”
A részvételi arány több mint 50 százalék volt – rekord – órákkal az urnák bezárása előtt.
A választást úgy tartották, hogy Horvátország, az Európai Unió és a NATO tagja, az eurózóna legmagasabb inflációjával, munkaerőhiánnyal, illegális migrációval és széles körben elterjedt korrupcióval küzd.
A verseny tétje az EU egysége is volt, mivel az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójából fakadó instabilitás ellen küzd.
Zoran Milanovic, a baloldali SDP elnöke – amely elvesztette a szavazást – ellenzi az Ukrajnának nyújtott több segélyt, ami félelmet váltott ki, hogy Horvátország a Moszkva-barátabb EU-tagokhoz, például Magyarországhoz és Szlovákiához csatlakozhat.
A HDZ győzelme azonban azt jelenti, hogy az ország valószínűleg folytatja nyugatbarát pályáját.
A HDZ nagyrészt azóta tölti be hivatalát, hogy Horvátország 1991-ben elnyerte függetlenségét a volt Jugoszláviától.
A balkáni nemzet 2013-ban lett az Európai Unió legújabb tagja, tavaly pedig csatlakozott Európa útlevélmentes utazási övezetéhez és az eurózónához.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Megkezdődtek szerda reggel hét órakor a horvátországi parlamenti választások, amelyeken valamivel több mint 3,7 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Az előzetes felmérések szerint kompromisszumok nélkül sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a voksoláson.
A szavazóhelyiségek 19 óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit poll felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után közlik, az első részeredményeket pedig 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A parlament 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba – közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, közülük csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2277 jelöltre és 165 listára Horvátországban 6500 szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok, külföldön 110 szavazóhelyiségben voksolhatnak.
A választásokat 5400 megfigyelő követi figyelemmel.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
