Megkezdődött Franciaországban az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget – számolt be parameter.sk.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 4011-en mérettetik meg magukat.
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint 60 százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz. A magas részvétel miatt egyes körzetekben akár három jelölt is továbbjuthat a második fordulóba.
A rendkívüli mozgósítás egyik jele, hogy a külföldön tartózkodó franciák közül 410 ezren adták le voksukat interneten keresztül a két évvel ezelőtti 250 ezerhez képest, s rekordszámúan, több mint 2 millióan jelezték előre, hogy vasárnap meghatalmazás útján kívánnak szavazni, miután a nyári szünet kezdetén már elhagyták lakóhelyüket. Ez hatszor több, mint 2022-ben. Akkor csak nyolc körzetben jutott tovább három jelölt, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek, a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
Egyes közvélemény-kutatások szerint pedig az abszolút többség, azaz a legalább 289 képviselői hely is megszerezhetővé vált Marine Le Pen pártja számára. A mandátumbecslések azonban egyelőre azért nem tekinthetők biztosnak, mert azokban a körzetekben, ahol három jelölt jut tovább, számítani lehet visszalépésekre a baloldal vagy az elnöki tábor részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét.
Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki, s ez nem csupán a választókat, de a kormány tagjait is felkészületlenül érte, ugyanis az elnök őket sem avatta be a hírek szerint a már egy ideje meghozott döntésébe.
A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt. Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt, Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.
A kampány egyik fő kérdése azonban az volt, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.
A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.
Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben.
Emmanuel Macron – aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is – úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja “polgárháborúhoz” vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.
A pénteki parlamenti választásokat szűk többséggel nyerte meg a kormányzó szociáldemokrata Mongol Néppárt, a pártok számításai és a szavazatok majdnem teljes feldolgozottsága alapján. Az ellenzék jelentős előretörést ért el.
Luvszannamszrajn Ojun-Erdene miniszterelnök sajtótájékoztatóján helyi idő szerint szombat reggel közölte, hogy pártja 68-70 képviselői helyet szerzett a 126 fős Nagy Állami Hurálban (parlament), ezzel ismét többséghez jut a törvényhozásban. „Ez azt jelenti, hogy megnyertük a választást” – tette hozzá, bár hivatalos végeredményt még nem hirdettek.
A szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után az ellenzéki Mongol Demokrata Párt mintegy 40 mandátumhoz jutott.
A részvételi arány este 10-kor 69,3 százalékos volt, és a távoli régiókban és külföldön leadott szavazatokkal együtt várhatóan eléri a 70 százalékot.
A 3,4 milliós Mongólia 1990-ben lett demokratikus állam több mint hat évtizedes kommunista uralom után.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A pénteki parlamenti választásokat szűk többséggel nyerte meg a kormányzó szociáldemokrata Mongol Néppárt, a pártok számításai és a szavazatok majdnem teljes feldolgozottsága alapján. Az ellenzék jelentős előretörést ért el.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1719689280
[modified] => 1719659809
)
[title] => Mongóliában a kormánypárt nyerte a parlamenti választásokat, de ezúttal csak szűkösen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=119669&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 119669
[uk] => 120051
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 119670
[image] => Array
(
[id] => 119670
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864.jpg
[original_lng] => 60180
[original_w] => 770
[original_h] => 513
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/afp-20240628-34zm6cj-v1-highres-mongoliaparliamentarypoliticsvote-1719599864.jpg
[width] => 770
[height] => 513
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719738852:8
[_thumbnail_id] => 119670
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 807
[_oembed_c987af9254b36b5702572189bb7ac53c] =>
I spoke with Mongolia's Foreign Minister Battsetseg Batmunkh @BattsetsegBatm2 about the development of Ukrainian-Mongolian relations.
We discussed @ZelenskyyUA's Peace Formula and Global Peace Summit preparations.
We also agreed to resume intergovernmental commission meetings…
Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, a konzervatív jelölt, kapta a legtöbb szavazatot.
Fotó: AP Photo/Boris Grdanoski
Az elnökválasztás második fordulójában 99,82 százalékos feldolgozottság mellett az előzetes eredmények szerint a hivatalban lévő baloldali elnök, Sztevo Pendarovszki a szavazatok 29,25 százalékát kapta, míg az VMRO-DPMNE jelöltje, Gordana Sziljanovszka-Davkova a voksok 65,14 százalékát szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy 70 éves jogász lehet az ország első női köztársasági elnöke.
Gordana Sziljanovszka-Davkova az éjszaka már bejelentette győzelmét, és közölte, nemzetiségtől függetlenül minden állampolgár elnöke kíván lenni. „Egyetlen elnök sem kérhet egységet, ha ragaszkodik a pártelvárásokhoz” – húzta alá. „Meg kell próbálnunk segíteni egymásnak, meg kell próbálnunk megérteni egymást, nem a vétóra, hanem támogatásra kell törekednünk” – szögezte le.
Sztevo Pendarovszki elismerte vereségét, és gratulált az új köztársasági elnöknek, valamint sok sikert kívánt a munkájához. Egyetlen bírálatot fogalmazott csak meg, amely a legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű pártra vonatkozott. A DUI az elnökválasztás bojkottjára szólította fel az albán nemzetiségű szavazókat, emiatt pedig sok, albán többségű településen maradtak üresek az elnökválasztás urnái.
A választási bizottság internetes oldalán látható előzetes eredmények szerint 99,24 százalékos feldolgozottság mellett VMRO-DPMNE a voksok 43,22 százalékát szerezte meg, míg a kormányzó, baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetségre (SDSM) a szavazók 15,36 százaléka adta a voksát.
Az SDSM is elismerte a vereséget, Dimitar Kovacsevszki pártelnök csak röviden nyilatkozott a sajtónak, amikor azt mondta: pártja nemcsak általában az állampolgároktól, hanem az eddigi támogatóktól és szimpatizánsoktól is hatalmas ütést kapott.
A VMRO-DPMNE viszont tűzijátékkal, zenészekkel, dobokkal és tánccal ünnepelte, hogy miután 2006 és 2016 között vezette az országot, most újra kormányt alakíthat. Hrisztijan Mickoszki pártelnök a győzelem bejelentésekor úgy fogalmazott: „Macedónia győzött”. „Ez a nép történelmi győzelme. Az a Macedónia győzött, amely a macedónok, az albánok, a törökök, a szerbek, a vlachok, a muszlimok, az ateisták és a büszke emberek országa. A kormány megbukott, és ennek oka van. A bűnözés, a korrupció, a kisajátított állam, a pályázatok, a nepotizmus, és száz másik ügy, amely miatt az állam szenvedett, az emberek pedig csalódtak. Ma este végre legyőztük mindezt” – részletezte.
A 2017 óta kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) a NATO-tagság elnyerése érdekében, Görögország követelésére Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, és az uniós csatlakozást elősegítendő több engedményt is tett a környező országoknak. Ezeket a lépéseket a jobboldali ellenzék gyakran bírálta, és a kampány során is leszögezte, több engedményre nem lehet számítani.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az előzetes eredmények alapján a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte az észak-macedóniai parlamenti választást és az elnökválasztást is, ahol Gordana Sziljanovszka-Davkova, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715277000
[modified] => 1715259463
)
[title] => Hatalmas pofon a baloldalnak Észak-Macedóniában – elbukták az elnök és parlamenti választást is
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112459&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112459
[uk] => 112542
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112466
[image] => Array
(
[id] => 112466
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[original_lng] => 209871
[original_w] => 1024
[original_h] => 683
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/eszak-macedon-valasztasok.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715281752:8
[_thumbnail_id] => 112466
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1321
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Dél-Koreában a mai napon kezdetét vették a parlamenti választások.
Helyi idő szerint délután három órakor 59,3 százalékos volt a részvételi arány. A múlt héten már előzetes választást tartottak, akkor már 31,28 százalék leadta voksát. A négy évvel ezelőtti választások idején a végleges részvételi arány 66,2 százalék lett.
Jelenleg a 2022-es elnökválasztáson győztes Jun Szogjol az államfő az országban, azonban pártja, az Népi Erő Pártja (PPP) a 300 fős parlamentben kisebbségben kormányoz (DP). Jun számára sorsdöntő lehet a mostani szavazás, hiszen ez alapján dől el, hogy nagyobb befolyást tudhat-e majd magának a parlamentben a hivatali idejéből hátralevő három évben.
A jelenleg parlamenti többséget birtokló, de ellenzéki koreai Demokrata Párt (DP) az előzetes felmérések alapján újra több mandátumot szerezhet, mint a PPP.
Egyes szakértők szerint a médiában „csendes konzervatívoknak” nevezett szavazók még meglepetést okozhatnak, ha nagy számban jelennek meg és teszik le voksukat szerdán.
A PPP elnöke, Han Donghun kampánya során nagyobb támogatásra bíztatta az embereket, hiszen pártja az elmúlt két évben nehezebben tudta keresztülvinni és kivitelezni terveit az ellenzéki többség miatt. Hozzátette, hogy a választás eredménye nagy valószínűséggel csak pár ezer szavazaton fog múlni.
Az I Dzsemjong vezette DP szerint azonban Jun kormánya alkalmatlan az ország vezetésére, amelyet jól mutat az országban meredeken emelkedő infláció, a lakhatási nehézségek és a több mint egy hónapja tartó orvossztrájk.
A PPP azonban kitart álláspontja mellett, hogy a máig elhúzódó nehézségek a Jun előtti Mun Dzsein-kormány ideje alatt is fennálltak, és megoldásuk az ellenzék konstruktivitásának hiánya miatt nehezen megvalósítható.
A két nagyobb párt mellett a választásokon indulhatott még a Korea Újjáépítése Párt, a botrányokba keveredett korábbi igazságügyi miniszter, Dzso Guk vezetésével az Új Jövő Pártja, amelyet a korábbi miniszterelnök, I Nagjon alapított, valamint a megbuktatott volt PPP-elnök, I Dzsunszok vezette Új Reform Párt.
A szavazás helyi idő szerint délután hat órakor ér majd véget, az első eredményeket pedig fél hétre várják.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
A legfrissebb adatok szerint Erdogan török elnök pártja, az AKP szerezte meg a szavazatok többségét a parlamenti választáson, viszont az elnökválasztás a jelenlegi állás szerint a második fordulóra marad.
A legfrissebb adatok szerint a szavazatok 98,89 százalékos feldolgozottságánál az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök vezet, ő a szavazatok 49,35 százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisa, Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke, kereken 45 százalékot kapott.
Mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges 50 százalék+1 szavazatot, az elnökválasztás a második fordulóban dől el, amelyet május 28-án tartanak.
Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége támogatja.
A kormányzó AKP a szavazatok 49,31 százalékát szerezte meg, mögöttük a Köztársasági Néppárt végzett a második helyen 35,18 százalékkal. Ez számukra 169, a győztes AKP számára 266 mandátumot jelentene. A parlamenti választás egyfordulós.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Svédországban vasárnap megkezdődtek a parlamenti választások, a legutóbbi közvélemény-kutatások fej fej melletti küzdelmet jósolnak a Magdalena Andersson miniszterelnök vezette, kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták és szövetségeseik, valamint a jobboldali ellenzéki blokk erői között. Az exit poll eredményeit várhatóan nem sokkal a voksolás lezárása után nyilvánosságra hozzák, és este már részeredményekre is lehet számítani a svéd parlamenti választás napján.
Kormányválság után kihívásokkal néznek szembe Magdalena Andersson kampányígéreteiben egyebek között a megújuló energiaforrások bővítése szerepel, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson adócsökkentést, az oktatás fejlesztését és „klímatudatos nukleáris energiát” ígért.
Emellett mindkét politikus a bűnözés elleni határozottabb fellépés fontosságát hangsúlyozta.
Az országban az MTI szerint tavaly júniusban alakult ki kormányválság, miután az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után június végén elveszítette az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A legutóbbi, 2018. szeptember 9-én tartott parlamenti választásokon az ellenzéki jobbközép és a kormányzó baloldali koalíció közel azonos számú voksot kapott, előretört a bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták (SD) párt. A 349 tagú parlamentbe a baloldali blokk 144 (a Svéd Szociáldemokrata Párt 100, a Baloldali Párt 28, a Zöld Párt 16) képviselőt küldhetett, a konzervatív Szövetség koalíció 142 (Mérsékelt Párt 70, Centrum Párt 30, a Kereszténydemokraták 22, a Liberálisok 20) mandátumot kapott. Az SD 62 képviselői helyhez jutott.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Vasárnap reggel hét órakor Szlovénia-szerte kinyitottak a parlamenti választás szavazóhelyiségei, amelyekben csaknem 1,7 millió szavazásra jogosult szlovén állampolgár adhatja le voksát.
A szavazók a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről döntenek, egyéni jelöltre és pártlistára voksolva. A választáson 1471 jelölt és 20 pártlista szerepel.
Az előrejelzések szerint a jelenlegi miniszterelnöknek, Janez Jansának vagy legfőbb kihívójának, az újonnan alakult Szabadság Mozgalom elnökének, Robert Golobnak nyílik majd lehetősége új kormányt alakítani.
A Vecer és a Dnevnik című napilap által a héten készített felmérés eredménye szerint a szlovén pártok támogatottsági listáján első helyen továbbra is a Szabadság Mozgalom áll 26,3 százalékkal. A második helyen, szorosan mögötte, Janez Jansa miniszterelnök jobboldali Szlovén Demokrata Pártja (SDS) végzett 25,5 százalékkal. Őt követi a Baloldal (Levica) 8,8 százalékkal, a Szociáldemokraták (SD) 8,6, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 7,8 és az öt pártból álló új szocialista-liberális-zöld koalíció, a Kössük Össze Szlovéniát mozgalom 4 százalékkal.
A többi mért párt nem éri el a 4 százalékos parlamenti küszöböt.
A közvélemény-kutatások alapján önállóan egyik párt sem tud majd kormányt alakítani, koalíciós partnerre lesz szüksége.
A szavazóhelyek 19 óráig lesznek nyitva. A szlovén választási iroda a honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményét közvetlenül az urnazárás után nyilvánosságra hozzák. Az első részeredmények 21 óra után várhatók.
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.
A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest.
Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.
Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is az első helyen végzett.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1632733500
[modified] => 1632730809
)
[title] => A szociáldemokraták győztek a parlamenti választáson Németországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30722
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30723
[image] => Array
(
[id] => 30723
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[original_lng] => 313023
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-2048x1151.jpg
[width] => 2048
[height] => 1151
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632722248:4
[_thumbnail_id] => 30723
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1674
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
[_oembed_time_adf69b47cdb06ac96064ab89011fc41a] => 1727243798
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14456
[1] => 27905
[2] => 394
[3] => 1249
)
[tags_name] => Array
(
[0] => győzelem
[1] => Német Szociáldemokrata Párt (SPD)
[2] => németország
[3] => parlamenti válaszstások
)
)
[8] => Array
(
[id] => 30671
[content] =>
Elkezdődött a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás vasárnap reggel Németországban.
A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.
Országszerte mintegy 60 ezer szavazókör nyitott meg, a választás lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt. Két tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában helyi törvényhozási választást is tartanak.
A Bundestag-választásról a szavazóhelyiségből távozó választók megkérdezése alapján készített felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen szavaznak levélben, ami várhatóan torzítja az exit pollokat. A hivatalos előzetes végeredmény hétfőre várható.
A felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a legutóbbi, 2017-ben tartott Bundestag-választáson elért 32,9 százalék után a szavazatok 21-23 százalékát szerezheti meg.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak vasárnap Németországban.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi -, köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.
Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavaztok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról. A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de torzítja az exit pollokat, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak -, és így eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.
A választáson negyven párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.
A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő. A Bundestag így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.
A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
