A kirgiz parlament csütörtökön határozatot hozott önmaga feloszlatásáról, és november 30-ára előrehozott parlamenti választásokat írtak ki – közölte Nurlanbek Turgunbek házelnök.
A választásokat eredetileg 2026 novemberében tartották volna. Az elnökválasztást 2027-re tervezik. A képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy a parlamenti és elnökválasztás csaknem egyidejű megrendezése – utóbbi másfél hónappal követte volna a parlamenti választásokat – túlságosan nagy pénzügyi és szervezési terhet jelentene a közép-ázsiai ország számára.
A túlnyomórészt muzulmán lakosságú ország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ahol számos kirgiz munkavállaló dolgozik. Területén orosz támaszpontok is működnek. A kirgiz parlamentnek 90 tagja van, egy részüket pártlistákról, a többit egyéni körzetekben választják meg. A független Kirgizisztán történetében nem ez az első eset, hogy a parlament feloszlatja magát. Először 1994-ben, majd pedig 2010-ben történt meg, egy forradalmat követően, mely megbuktatta Kurmanbek Bakijevet, az ország második elnökét – számolt be a Magyar Hírlap.
Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi kormány vereséget szenvedett a parlamenti szavazáson.
Az államfő azután döntött a törvényhozás feloszlatásáról és az előrehozott választások kiírásáról, miután konzultált a főbb politikai pártokkal és az azok képviselői alkotta államtanáccsal, amely elmondása szerint egyhangúlag a választások kiírása mellett foglalt állást – írja az MTI.
Az új parlament megalakulásáig a jelenlegi kormány viszi ügyvivőként az ügyeket.
Luis Montenegro miniszterelnök a múlt héten indítványozta a bizalmatlansági szavazást azt követően, hogy az ellenzék megkérdőjelezte a feddhetetlenségét, mivel továbbra is rendszeresen kapott pénzt egy általa alapított és a felesége nevére íratott tanácsadó cégtől.
Montenegro tagadta, hogy megsértette volna az összeférhetetlenség elvét, vagy etikai vétséget követett volna el. Az ügyészek tanulmányoznak egyes állításokat, de az ügyben nem folyik aktív vizsgálat. Montenegro Szociáldemokrata Pártja kiállt a miniszterelnök mellett, és közölte, hogy ismét indítja őt a választáson, az ellenzéket okolva a válságért.
Múlt heti felmérések szerint a fő ellenzéki párt, a Szocialisták kis mértékben vezet a Montenegro vezette pártszövetség előtt, de mindkét formáció fej fej mellett halad mintegy 30 százalékkal, így kevés változás várható a tavalyi választásokhoz képest.
[type] => post
[excerpt] => Portugáliában május 18-án ismét parlamenti választásokat tartanak, ami az elmúlt három évben már a harmadik ilyen alkalom. Marcelo Rebelo de Sousa elnök csütörtökön jelentette be a döntést, két nappal azt követően, hogy a jobbközép kisebbségi korm...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741966800
[modified] => 1741958699
)
[title] => 3 év 3 választás – ismét feloszlatták a portugál parlamentet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144569&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144569
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 144570
[image] => Array
(
[id] => 144570
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[original_lng] => 332863
[original_w] => 940
[original_h] => 508
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-300x162.png
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas-768x415.png
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/portugalia-valasztas-szavazas.png
[width] => 940
[height] => 508
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741951497:5
[_thumbnail_id] => 144570
[views_count] => 2225
[_algolia_sync] => 831848535002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24405
[1] => 18989
[2] => 166
)
[tags_name] => Array
(
[0] => parlament feloszlatása
[1] => Portugália
[2] => választás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 139307
[content] =>
Szíria átmeneti időszakra kinevezett elnöke Ahmed es-Saraa lett – jelentette be szerdán hivatalosan Haszan Abdul-Gáni ezredes, a kormány katonai hivatalának szóvivője, számolt be az MTI.
„Bejelentjük, hogy Ahmed es-Saraa lett az ország elnöke az átmeneti időszakra, és ő látja el a Szíriai Arab Köztársaság elnökének hivatalos teendőit, és képviseli az országot külföldi fórumokon” – mondta Abdul-Gáni, az Aszad-rendszert megdöntő offenzívában részt vevő fegyveres szervezetek értekezletén. A tanácskozáson részt vettek a decemberben kinevezett ideiglenes kormány miniszterei is. Hozzátette, hogy Saraát megbízták egy ideiglenes törvényhozói tanács felállításával, amely addig marad hivatalban, amíg az az ország új, állandó alkotmányát el nem fogadják és érvénybe nem lép.
A SANA hivatalos hírügynökség szerint az új hatalom azt is bejelentette, hogy feloszlatják a Bassár el-Aszad megbuktatott elnök elleni offenzívában részt vett összes fegyveres csoportot, valamint a megdöntött rendszer hadseregét.
„Magát a forradalom részesének tekintő minden fegyveres csoportot, politikai és polgári szervet feloszlatunk, és tagjaikat az új állami intézményekbe integráljuk” – olvasható Abdul-Gáni ezredes közleményében. A feloszlatott szervezetek között van a parlament és az országot hatvan éven át irányító Baasz párt is. Minden kivételes törvényt eltörölnek, az ország 2012-ig hatályos alkotmánya lép ismét hatályba. Az Ahmed es-Saraa vezette Levantei Felszabadítási Szervezet (Hajat Tahrír as-Sám, HTS) 2024. december 8-án foglalta el a fővárost, Bassár el-Aszad elnök pedig elhagyta az országot.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
A tüntetők kedd délelőtt azzal fenyegetődztek, hogy ha az elnök nem oszlatja fel a törvényhozást kora délutánig, akkor annak súlyos következményei lesznek, saját „szigorú programjukat” fogják végrehajtani. A parlament feloszlatásáról szóló végső döntés a védelmi erők és politikai pártok vezetőivel, illetve a diáktüntetések és civilszervezetek képviselőivel tartott egyeztetés után született meg – áll az elnöki hivatal által kiadott közleményben.
Haszina lemondása és távozása tizenöt évig tartó kormányzásának vetett véget.
A tüntetők a 84 éves Mohammad Junusz Nobel-békedíjas közgazdászt szeretnék az ideiglenes kormány élén látni. A tüntetések egyik fő szervezője kedden közölte: Junusz beleegyezett az ideiglenes kormány vezetésébe, és a kormány többi tagjának nevét is közzéteszik a nap folyamán. Az elnöki hivatal helyi idő szerint szerda hajnalban bejelentette, hogy a Nobel-békedíjas közgazdász átmeneti kormányt vezet majd.
Az elnöki hivatal szerint az erre vonatkozó döntést a Mohamed Sahabuddin Csuppu államfő, a hadsereg magas rangú vezetői és a Diákok a Diszkrimináció Ellen nevű diákszövetség, a július eleje óta tartó tüntetéseket kezdeményező legnagyobb tömörülés tanácskozása után hozták meg.
„Az elnök arra kérte a népet, hogy segítsen úrrá lenni a válságon. Egy átmeneti kormány gyors megalakulására van szükség a válság leküzdéséhez” – olvasható az elnöki hivatal közleményében.
A nemzetközileg elismert Mohammad Junusz 1983-ban alapította meg a „szegények bankjaként” ismertté vált Grameen Bankot, és tevékenységével 2006-ban elnyerte a Nobel-békedíjat. Haszina kormánya a szegények kiszipolyozásával vádolta őt, és 2011-ben elmozdította a bank éléről, arra hivatkozva, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Tavaly eljárást indítottak ellene a munka törvénykönyve megsértése gyanújával, és idén januárban hathavi börtönbüntetésre ítélték emiatt. A börtönbe azonban nem kellett bevonulnia. Most júniusban sikkasztás miatt emeltek ellene vádat, és még vagy száz eljárás indult ellene, főleg korrupciós ügyekben. Junusz mindig minden vádat tagadott. Már tavaly a világ 170 vezetője és Nobel-díjasa felszólította Vazed Haszinát, hogy szüntesse meg a Junusz elleni eljárásokat. Közben kedden szabadon engedték házi őrizetéből Haleda Ziát, Banglades első női miniszterelnökét, amit szintén az államfő rendelt el még hétfő este, az átmeneti kormány megalakításáról tartott megbeszélése után.
Vaker-Uz-Zaman, a hadsereg főparancsnoka nem sokkal azután, hogy a lemondott kormányfő elhagyta az országot, „a nemzethez intézett” beszédében bejelentette, hogy az államfő jóváhagyását kéri ideiglenes kormány megalakításához. A tábornok a lakosság türelmét kérte a rend helyreállításáig, és megígérte, hogy vizsgálatot indít a kormányellenes tüntetéseket kiváltó halálos leszámolások ügyében.
Bangladesben a múlt hónapban törtek ki tömeges tiltakozások egy kvótaszabályozás miatt, amely a kormányzati állások 30 százalékát a háborús veteránok rokonai számára tartotta volna fenn. Eközben a több mint 170 milliós országban csaknem 32 millió fiatalnak nincs munkája vagy szakképzettsége sem, amely több esélyt adna megélhetésre. A júliusi tömegtüntetések idején mintegy 150-en vesztették életüket, ezrek sérültek meg, és mintegy tízezer embert tartóztattak le. A kormányellenes tüntetések egy időre szüneteltek, miután a kvóták nagy részét a legfelsőbb bíróság eltörölte, de az utóbbi napokban újrakezdődtek.
Franciaországban előre hozott parlamenti választásokat írnak ki, miután vasárnap este kiderült, hogy az európai parlamenti választásokon a jobboldali Nemzeti Tömörülés elsöprő győzelmet aratott, míg Emmanuel Macron elnök táborának a második helyet sikerült csak megszereznie. Az államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és néhány héten belül megtartják az új parlamenti választásokat.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Franciaországban előre hozott parlamenti választásokat írnak ki, miután vasárnap este kiderült, hogy az európai parlamenti választásokon a jobboldali Nemzeti Tömörülés elsöprő győzelmet aratott, míg Emmanuel Macron elnök táborának a második helyet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1717975557
[modified] => 1717975561
)
[title] => Macron feloszlatta a francia nemzetgyűlést, miután a jobboldal nagyarányú győzelmet aratott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115665&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115665
[uk] => 115659
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 115666
[image] => Array
(
[id] => 115666
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a.jpg
[original_lng] => 118380
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/a51f688e5c264674b0c2ca4eb6e8772a.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717964762:5
[views_count] => 2715
[_thumbnail_id] => 115666
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c80003cc42f60a2df89562de29c49701] =>
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
2024. május 30-án, a 2024. július 4-én tartandó előrehozott választások előtt feloszlatták a parlamentet Nagy-Britanniában.
A parlament feloszlatása megerősítette, hogy az alsóházban és a Lordok Házában már minden ügyet lezártak, és jelenleg nincs képviselő a parlamentben. Az alsóházban a helyek a 2024. július 4-i általános választásig betöltetlenek maradnak.
Ez az intézkedés a brit törvények szerint szokásos előválasztási eljárás, amely előírja, hogy a parlamentet 25 munkanappal a választások előtt fel kell oszlatni.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Pénteken Misál el-Ahmad al-Dzsábir Al-Szabáh emír felszámolta a kuvaiti parlamentet, és legfeljebb négy évig felfüggesztette az alkotmány egyes rendelkezéseit.
Az emír televízióban közvetített beszédében közölte, hogy a négyéves időszakban megvizsgálják a demokratikus folyamat minden vetületét.
A parlament jogkörét az emír, illetve a kormány veszi át az állami televízió közlése szerint.
Kuvait kemény időket élt meg mostanában, ami nem enged teret habozásnak, vagy halasztásnak, hogy meghozzuk a nehéz döntést az ország megmentésére és legfőbb érdekeinek védelmére – hangsúlyozta az emír.
Kuvait az egyetlen Öböl menti arab monarchia, amely választott parlamenttel rendelkezik: az egykamarás, 65 tagú Nemzetgyűlés (Madzslisz al-Umma) 50 tagját négy évre közvetlenül választják. A fennmaradó 15 helyet a kormány miniszterei kapják. A miniszterek száma nem haladhatja meg a parlament tagjainak egyharmadát, ami 16 fő.
Noha az ország törvényhozása nagyobb befolyással bír más Öböl menti monarchiákénál, a megosztott kuvaiti parlamentben évtizedek óta fennálló politikai patthelyzet rendre kabinetátalakításokba és a parlament feloszlatásába torkollik.
2024. február 15-én Misál el-Ahmad al-Dzsábir Ál Szabáh emír az alkotmányos elvek megsértésére hivatkozva feloszlatta a parlamentet. Az április 4-i előrehozott parlamenti választás volt az első Misál el-Ahmad uralkodása alatt, és a negyedik négy éven belül.
Önmaga feloszlatásáról döntött a horvát parlament csütörtökön a törvényhozás többségét alkotó pártok javaslatára, így várhatóan áprilisban vagy májusban általános választásokat tartanak az országban.
A 151 fős nemzetgyűlés a részvevők egyhangú szavazatával döntött saját feloszlatásáról. A javaslatot az ellenzéki pártok is támogatták, miután február végén a parlamenti többség elutasította az általuk benyújtott indítványt a feloszlatásról és a választások azonnali kiírásáról. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői ezt akkor azzal magyarázták, hogy a választásokat a megfelelő időben és a demokratikus normák szerint rendezzék meg, amikor a többség, nem pedig a kisebbség dönt erről.
A képviselők ezt megelőzően több jogszabályt is megszavaztak. Egyebek között az áfatörvény módosítását, amely továbbra is kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolja a földgázt és a távhőszolgáltatást Horvátországban, továbbá a büntető törvénykönyv módosítását, és két új bűncselekmény-kategória bevezetését. A nők ellen elkövetett súlyos gyilkosság fogalmát, amely szerint a bíróság súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a bűncselekmény nemi alapon történt, valamint a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, amely a büntetőeljárás nem nyilvános szakaszában az információ kiszivárogtatásának problémáját kezeli.
Az új választások időpontját Zoran Milanovic államfő írhatja ki.
A választásokat az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított legkevesebb 30, de legfeljebb 60 napon belül kell megtartani.
A Promocija Plus márciusi felmérése szerint a HDZ örvend a legnagyobb támogatottságnak, 26,5 százalékos népszerűsége 0,9 százalékponttal jobb a februári eredményénél. A Szociáldemokrata Párt (SDP) február óta 1,9 százalékponttal növelte támogatottságát, és 17,9 százalékkal a második helyen áll. Három párt lépné át még az ötszázalékos parlamenti küszöböt; a jobboldali Híd (Most) 7,9, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbaloldali-zöld szövetség 7,8, és a szintén jobboldali Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) 7,7 százalékkal.
Horvátországban legutóbb 2020. július 5-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat, amelyet a HDZ nyert meg, de egyedül nem tudott kormányt alakítani. Andrej Plenkovic miniszterelnök második kormányának megalakulását akkor a Horvát Néppárt (HNS), a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő támogatta, s így éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Bissau-Guinea elnöke, Umaro Sissoco Embaló reagálva a múlt heti puccskísérletre feloszlatta a parlamentet hétfőn – jelentette be a kormány.
Az azonnali hatályú kormányrendeletben a törvényhozás feloszlatása mellett bejelentették, hogy az előrehozott parlamenti választások időpontját az alkotmányban foglaltaknak megfelelően tűzik ki. A rendeletben puccskísérletnek minősítik az elnöki palota és a nemzeti gárda katonái közti múlt heti fegyveres összetűzést.
A fővárosban történt csütörtök éjjeli összetűzés hátterében két őrizetbe vett kormánytag kiszabadulása áll. A két minisztert korrupciós vádak miatt vették őrizetbe, de a nyomozás eredményeképpen szabadon engedték őket. Az elnöki palota katonái viszont megpróbálták újra őrizetbe venni őket, ezért kerültek fegyveres összetűzésbe a kormány ellenőrzése alatt álló nemzeti gárda tagjaival.
Bissau-Guineában az elnök jogkörét korlátozó, úgynevezett félelnöki rendszerben az államfő a végrehajtó hatalom feje, de a kormány tagjait a parlamentben többséggel rendelkező párt nevezi ki, amely lehet ellenzéke is az elnöknek. A legfőbb ügyészt, aki elrendelte két kormánytag őrizetbe vételét, az államfő nevezi ki. A rendőrség, amely szabadon engedte a két politikust, a belügyminisztérium alá tartozik, ahogyan a nemzeti gárda is – írta az eset hátteréről az Africanews hírportál.
Kevesebb mint két éven belül ez a második eset, hogy Sissoco Embaló elnök feloszlatta a törvényhozást. A 2022 februári puccskísérlet után három hónappal „a feloldhatatlan nézeteltérésekre” hivatkozva tette meg ezt.
A most meghiúsított bissaui puccskísérlet az elmúlt fél év alatt már a negyedik próbálkozás a katonai hatalomátvételre a nyugat- és közép-afrikai térségben.
Portugáliától való 1974-es függetlenedése óta Bissau-Guineában gyakoriak a puccskísérletek és a zavargások.
A pakisztáni kormány szerdán bejelentette lemondását és a parlament feloszlatását, tekintettel az ősszel esedékes előrehozott választásokra.
Sehbaz Sarif miniszterelnök közölte, hogy a választást 90 napon belül tartják meg, addig ügyvivő kormány fogja intézni a dél-ázsiai atomhatalom ügyeit.
Az új választásokra feszült belpolitikai helyzetben kerül sor. Pakisztán egyrészt komoly gazdasági válsággal küzd, másrészt hónapok óta hatalmi harc dúl a több mint 240 milliós országban Sarif kormánya és a közelmúltban korrupció miatt elítélt Imrán Hán volt miniszterelnök között, akit a választási bizottság a minap öt évre eltiltott a közügyek gyakorlásától.
Hán ellen száznál is több eljárás indult azóta, hogy 2022 áprilisában a pakisztáni parlament bizalmi szavazással leváltotta. A népszerű ellenzéki politikus több országos tüntetést is szervezett, és előrehozott választások kiírását követelte újbóli választási győzelme reményében.
