A georgiai (grúz) parlament, amelynek jogszerűségét nem ismeri el az ötödik elnök, Salome Zurabishvili, valamint az ellenzék és a georgiai társadalom jelentős része, megszüntette 49 ellenzéki képviselő mandátumát. Erről az Echo Kavkaz számolt be.
A döntés meghozatalának indoka az volt, hogy ezek a képviselők tavaly novemberben petíciót nyújtottak be a parlamenthez, amelyben követelték mandátumaik megszüntetését.
Ezen a ponton a parlamentben már csak 12 képviselő maradt a volt miniszterelnök pártjából. Ők illegitimnek tartják a választások eredményeit, és nem vesznek részt a parlament munkájában. Ugyanakkor a párt képviselői nem nyújtottak be kérelmet mandátumaik megszüntetésére.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
A görög parlament nem tudott új elnököt választani az első szavazási fordulóban, amelyre január 25-én, szombaton került sor – számolt be a Kathimerini hírportál.
Ahhoz, hogy valaki elnyerje az elnöki tisztséget, legalább 200 szavazatot kell szereznie.
A második szavazás január 31-én lesz, de várhatóan az sem hoz majd eredményt.
A parlament elnöke, Konstantinos Tasoulas, akinek jelölését a görög miniszterelnök, Kíriakosz Micotákisz javasolta, 160 szavazatot szerzett.
A szükséges többség két forduló után 180-ra csökkent, majd 151-re. Az utolsó fordulóban már csak az egyszerű többség elegendő a győzelemhez.
A görög elnöki poszt nagyrészt ceremoniális szerep, és korlátozott politikai hatáskörökkel rendelkezik.
Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
A jogszabályt csütörtökön fogadta el a szenátus, miután a tervezetet már szerdán jóváhagyta a képviselőház. Péntek hajnalban a szenátusban javasolt módosítások figyelembe vételével az indítvány törvényerőre emelkedett.
A tilalom egy év múlva lép életbe, és olyan platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Reddit és az X. Kivételt képeznek majd az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, köztük a YouTube, a Messenger Kids és a WhatsApp.
A közösségimédia-vállalatok kötelesek lesznek „elkülöníteni és megsemmisíteni minden adatot, amelyet a korhatár meghatározására használtak fel” – derült ki Anthony Albanese miniszterelnök és Michelle Rowland kommunikációs miniszter közös nyilatkozatából.
Az adatok megsemmisítésének elmulasztása akár 49,5 millió ausztrál dollár büntetést is vonhat maga után.
A miniszterelnök hangoztatta: „azt akarjuk, hogy a gyerekeinknek gyermekkoruk legyen, a szülők pedig biztosak lehessenek abban, hogy támogatjuk őket”.
A következő 12 hónapban fogják kidolgozni, hogyan tudják a törvényt a leghatékonyabban átültetni a gyakorlatba. A tervek szerint a felhasználókat vagy a szülőket nem fogják büntetni a szabályok megsértéséért, az életkor ellenőrzése az internetes platformok felelőssége lesz.
Az ausztrál törvény elfogadására reagálva a TikTok szóvivője pénteki közleményében arra figyelmeztetett: nem kizárt, hogy a tiltás következtében a fiatalok könnyebben az internet „sötétebb bugyrai” felé terelődhetnek, ahol semmiféle biztonsági előírások és szabályok nem védik őket. A Facebookot és az Instagramot tulajdonló Meta sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ausztrál törvényhozók nem vették figyelembe mindazt, amit a szektor már megtett annak érdekében, hogy a felhasználók az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkozzanak. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ausztráliai részlege pedig úgy ítélte meg, a jogszabály nem lesz „csodaszer” a gyerekekre leselkedő online veszélyekkel szemben, és a tiltás miatt a fiatalok könnyebben tévedhetnek az internet „rejtett és szabályozatlan” területeire is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732902780
[modified] => 1732896111
)
[title] => A parlament is jóváhagyta: betiltják a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát Ausztráliában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133825&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133825
[uk] => 133830
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133826
[image] => Array
(
[id] => 133826
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[original_lng] => 29599
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732889007:3
[_thumbnail_id] => 133826
[_edit_last] => 5
[views_count] => 697
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732889074
[_oembed_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] =>
[_oembed_time_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] => 1732889074
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 746593
[1] => 11193
[2] => 4995
[3] => 274
[4] => 3196
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 16 éven aluliak
[1] => Ausztrália
[2] => közösségi média
[3] => parlament
[4] => tilalom
)
)
[3] => Array
(
[id] => 126985
[content] =>
Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében. Ezt követően a parlamentben a szónoki emelvényt képviselők vonták blokád alá azzal a követeléssel, hogy az illetékes bizottság ismét terjessze az plénum elé a határozati javaslatot újbóli megvitatásra − közölte Roman Lozinszkij parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.
„A parlament éppen most gáncsolta el a 333 település nevének orosztalanításáról szóló határozatot. Elbukott egy történelmi lehetőség, hogy Ukrajna térképéről végleg levegyék mindazt, amit Moszkva az évszázados szolgaság során ránk kényszerített” − írta a képviselő.
Kiemelte, hogy a törvényhozásban egy nem hivatalosan létrejött, Moszkvai Patriarchátus Képviselői elnevezésű csoportosulás tévesztette meg képviselőtárait „mindenféle igaz és hamis állításokkal”, aminek köszönhetően csupán 208-an támogatták az előterjesztést a szükséges 226 helyett.
Ez súlyos szégyen Ukrajnára nézve − jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a Moszkva-barát politikai körök revansa. Lozinszkij tájékoztatása szerint a jelenlévő képviselők közül 75-en nem szavaztak, öten tartózkodtak, hárman pedig elutasították az indítványt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette Az ipari politikáról és a gazdaság reálszektorának kiszámíthatóságáról szóló 11331. számú törvénytervezetet, amely előírja a munkavállalók „gazdasági okokból való felmentését” a mozgósítás alól – közölte Dmitro Nataluha, a gazdaságfejlesztési szakbizottság elnöke, a Nép Szolgája parlamenti képviselője.
A képviselő szerint a „gazdasági okokból való felmentés” koncepciója lehetővé teszi, hogy a gazdaság megtartsa a nehezen pótolható szakembereket. A mechanizmusnak az alábbiak szerint kell működnie:
azon vállalkozásnak, amely havi 20 000 hrivnya megemelt hadiadót fizet egy alkalmazott után, lehetősége van igényelni dolgozója felmentését a mobilizáció alól;
a megemelt illeték befizetését nem a munkavállaló, hanem maga a vállalkozás teljesíti. Ő maga határozza meg, hogy ki a nélkülözhetetlen munkaerő számára, és ezt az erre vonatkozó adóbefizetéssel erősíti meg;
a felmentés igénylése minden gazdasági egységre vonatkozik, ami kiküszöböli azt a problémát, hogy korábban nem lehetett felmenteni a mobilizáció alól a nemzetközi vállalatok dolgozóit vagy a magánvállalkozókat. Ez utóbbiak akkor kapnak felmentést, ha igazolják, hogy az elmúlt 1 évben működtek.
A felmentettek számát és az eljárást a kormány határozza meg. A megemelt hadi adó befizetésének mechanizmusát a 11332. számú törvénytervezet írja elő.
Nataluha közölte, hogy hamarosan két alternatív törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentbe: az egyik a több mint 35 ezer hrivnya fizetéssel rendelkezők felmentésének modelljét tartalmazza, a másik egy vegyes felmentési modellt helyez kilátásba: 35 000 hrivnya összegű bér az alkalmazottnak, 20 000 hrivnya hadiadó a vállalkozók számára.
Pánikot váltott ki az a bizottsági jelentés a kanadai parlamentben, amely azt állítja: meg nem nevezett politikusok titokban külföldi kormányok diplomatáival dolgozhattak össze az ottawai döntéshozatal utóbbiak számára kedvező befolyásolása érdekében – írja a Politico.
A kanadai parlament nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottsága új jelentést adott ki, amely arra utal, hogy egyes kanadai törvényhozók maguk segíthettek külföldi szereplőknek abban, hogy beavatkozzanak a politikai kampányokba és döntéshozatalba. Az összpárti bizottság hétfőn azt közölte, hogy olyan értesüléseket vizsgált, amelyek szerint meg nem nevezett parlamenti képviselők „félig-meddig szándékosan” külföldi képviseletekkel együttműködve mozgósítottak szavazókat, azoktól készpénzt vehettek át, és velük bizalmas információkat oszthattak meg, továbbá egyes diplomatáktól utasításokat kaptak a parlamenti döntéshozatal befolyásolására.
Justin Trudeau liberális párti miniszterelnököt a fejlemények miatt támadás alá vette Pierre Poilievre, a konzervatívok vezetője, felszólítva a kormányt arra, hogy hozza nyilvánosságra az érintett képviselők nevét. „A nemzetbiztonsági bizottság szerint vannak olyan képviselőink, akik tudatosan dolgoztak ellenséges külföldi kormányoknak” – mondta Poilievre szerdán, hozzátéve:
A kanadaiaknak joguk van tudni, hogy kikről és miről van szó – kik ők?
A jelentésben foglaltak nyomás alá helyezték a rendőrséget, hogy vizsgálja ki az esetet, egyúttal újabb vitát szít arról, hogy a szövetségi kormány mennyire képes megfékezni a külföldi beavatkozást Kanadában. A legmagasabb titkosszolgálati felhatalmazással rendelkező bizottság a megállapításait több mint 4000 dokumentumra és mintegy 1000 bizonyítékra alapozta.
A riport szerint továbbra is Kína jelenti a legnagyobb veszélyt Kanadára, Indiával a második helyen.
A bizottság emellett arra is jutott, hogy mivel az ország eddig nem kezelte megfelelően a nemzetbiztonsági információk büntetőeljárásokban való felhasználásával kapcsolatos, régóta fennálló kihívásokat, az illegális tevékenységek miatt nem valószínű, hogy büntetőjogi vádemelésre kerül sor.
A parlament módosította Ukrajna az adminisztratív szabálysértési törvénykönyvet és Ukrajna büntető törvénykönyvét, hogy növelje a katonai bűncselekményekért való felelősséget.
Az 10379. számú törvényt második olvasatban 256 parlamenti képviselő támogatta, közölte Jaroszlav Zseleznyak.
Korábban a szakbizottság az alábbi bírságok bevezetését javasolta:
a katonai nyilvántartás szabályainak megsértése – 3400 és 5100 hrivnya közötti pénzbírság;
ismételt vagy különleges időszak alatt elkövetett szabálysértés – 17 ezertől 22,5 ezer hrivnyáig terjedő bírság.
A védelemről és mozgósításról szóló jogszabályok megsértéséért békeidőben:
5100 és 8500 hrivnya közötti pénzbírságok az állampolgárok számára;
17 000-től 34 000 hrivnyáig terjedő pénzbírság tisztviselők és jogi személyek számára.
A védelemre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértéséért hadi állapot idején:
17 ezertől 22,5 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság az állampolgárok számára;
34 000-től 59 500 hrivnyáig terjedő pénzbírság tisztviselők és jogi személyek számára.
Dimitar Glavcsev bolgár ideiglenes miniszterelnök és több politikus ragaszkodik ahhoz, hogy Rumen Radev, az ország elnöke mindenek ellenérejóváhagyta a kormány két minisztere, köztük a Külügyminisztérium vezetőjének cseréjét, számolt be a Ragyio Szvoboda bolgár szolgálata.
Glavcsev csütörtökön kijelentette, készen áll a párbeszédre Radevvel, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy járuljon hozzá a külügyminiszter és a mezőgazdasági miniszter cseréjéhez, és ha ez nem történik meg, akkor az elnök a felelős a tevékenységükért és az esetleges problémákért, nem a miniszterelnök.
Ezt követően a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” vezetője, Bojko Boriszov és Deljan Peevszkij, a „Jogokért és Szabadságokért Mozgalom” képviselői hasonló nyilatkozatot tettek.
Radev ezt megelőzően kijelentette, hogy ellenzi, hogy a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” alelnökét, Daniel Mitovot nevezzék ki a Külügyminisztérium élére, ahogyan azt Glavcsev hétfőn kérte.
Emlékeztetőül, június 9-én, az európai parlamenti választásokkal egy időben Bulgáriában előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Őket a koalíciós pártok miniszterelnök-rotációról szóló megállapodása szerinti új kormányalakítás kudarca váltotta ki.
[type] => post
[excerpt] => Dimitar Glavcsev bolgár ideiglenes miniszterelnök és több politikus ragaszkodik ahhoz, hogy Rumen Radev, az ország elnöke mindenek ellenére jóváhagyta a kormány két minisztere, köztük a Külügyminisztérium vezetőjének cseréjét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713975600
[modified] => 1713974646
)
[title] => Bulgáriában felerősödtek a viták az ideiglenes kormány több miniszterével kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110901&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110901
[uk] => 110351
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110352
[image] => Array
(
[id] => 110352
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[original_lng] => 78906
[original_w] => 512
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large-300x231.webp
[width] => 300
[height] => 231
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[width] => 512
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[width] => 512
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[width] => 512
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[width] => 512
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1709667372-2667-large.webp
[width] => 512
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713963848:12
[_thumbnail_id] => 110352
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1377
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A mozgósítás módosításairól szóló törvénytervezet vitájának nyilvánosnak kell lennie, az ukránoknak meg kell érteniük a hadvezetés vízióját, és azt, hogy a parlamenti képviselők mit javasolnak a védelmi erők részéről felmerülő problémák megoldására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma elkezdődött a vita az új mozgósítási szabályokról. Helyes lenne, ha ezeket a szabályokat nem a pálya szélén vitatnák meg és fogadnák el, hanem úgy, hogy az emberek megértsék, mi a katonai vezetés jövőképe, mik a képviselők által javasolt bizonyos szabályok és követelmények mögött meghúzódó indítékok, és hogyan oldódnak meg azok a problémák, amelyekkel a katonáink már a hadseregben szembesülnek.”
Mint az elnök hangsúlyozta, a törvény olyan, hogy mindenkit érint az államban. „Helyes lenne, ha a Legfelső Tanács bizottságára alapozva a katonák a képviselőkkel közösen döntenének arról, hogy pontosan hogyan kell törvényi szinten biztosítani a következő évet a védelmi erőink számára. Várjuk a törvény végleges szövegét” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
