A Panama-csatorna körüli feszültségek, miután Panama elutasította egy kulcsfontosságú infrastrukturális megállapodás megújítását Pekinggel. Az amerikai nyomásgyakorlás és a kínai tiltakozás újabb fejezetét nyitotta meg a két nagyhatalom közötti geopolitikai versengésnek ‒ tudósított az AP News.
Kína pénteken élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért nyomást gyakorolt Panamára egy fontos megállapodás felmondása érdekében. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlással és kényszerítéssel befeketítse és aláássa az Övezet és Út együttműködést.
Az ügy diplomáciai szintre emelkedését jelzi, hogy Zsao Zsijuan kínai külügyminiszter-helyettes pénteken találkozott Panama kínai nagykövetével. A megbeszélés részleteiről a kínai külügyminisztérium nem közölt információkat.
Az Övezet és Út kezdeményezés, amely Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikájának zászlóshajója, infrastrukturális beruházásokkal igyekszik szorosabbra fűzni Kína kapcsolatait más országokkal. A program azonban aggodalmat keltett egyes országokban az adósságcsapda és a környezeti hatások miatt.
Panama döntése, hogy eláll a megállapodástól, az Egyesült Államoknak tett engedménynek tűnik. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég figyelmeztette José Raúl Mulino panamai vezetőt, hogy csökkentenie kell a kínai befolyást a csatorna területén, különben amerikai megtorlásra számíthat.
Bár Mulino korábban egyértelműen ellenezte, hogy Washington beleszóljon a csatorna üzemeltetésébe, most nagyon úgy tűnik, hogy Panama végül beadta a derekát. Ennek jele az, hogy a csatorna üzemeltetését elveszik a hongkongi székhelyű Hutchison Ports vállalattól, amely nemrég 25 évre kapta meg a működtetés jogát.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán X-üzenetben jelentette be, hogy az amerikai kormány hajói nem fizetnek többé a Panama-csatornán való áthaladásért. A víziutat üzemeltető hatóság később ugyancsak az X-en tagadta, hogy ingyenesen használhatnák a csatornát az amerikai hadihajók.
„A panamai kormány beleegyezett, hogy a továbbiakban nem számít fel díjat az amerikai kormányhajóknak a Panama-csatornán való áthaladásért” – közölte a külügyminisztérium az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében. „Ezzel az amerikai kormány évente több millió dollárt takarít meg.”
Donald Trump amerikai elnök január 20-i beiktatási beszédében jelentette be az Egyesült Államok igényét a Panama-csatornára. Azóta többször is nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak kellene ellenőrzést gyakorolnia a fontos vízi út felett – számolt be róla az MTI.
A Panama-csatorna üzemeltetője az amerikai külügyminisztérium bejelentésére adott válaszában közölte, hogy nem változtatott a csatornán való áthaladás díjain és jogain. A közlemény azonban megjegyzi, hogy „a Panama-csatorna hatóság kész párbeszédet folytatni az illetékes amerikai tisztviselőkkel a hadihajók áthaladásáról”.
Az amerikai kereskedelmi hajók helyzetéről egyik fél részéről sem esett szó.
Az új amerikai adminisztráció szerint a fontos vízi utat gyakorlatilag Kína működteti. Panama és Kína ezt az állítást egyaránt tagadta.
Panamára azonban jelentős politikai nyomás nehezedik, hogy engedményeket tegyen az Egyesült Államoknak.
A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter Panamába utazott, hogy megerősítse Washington igényét a Panama-csatorna feletti ellenőrzésre. Egyúttal elfogadhatatlannak minősítette Kína befolyását a globális vízi útra.
Az amerikai védelmi miniszter a Panama-csatornát politikai prioritásként jelölte meg.
Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán telefonon beszélt Frank Ábrego panamai biztonsági miniszterrel. Hegseth hangsúlyozta, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelme „elsődleges prioritás” – áll a minisztérium közleményében. Ez magában foglalja a Panama-csatornához való akadálytalan hozzáférés biztosítását és annak külföldi beavatkozástól való mentességét.
Ábrego az X-en azt írta, hogy Hegseth áprilisban Panamába látogat, de a telefonbeszélgetés témájaként csak a két ország közös érdekeit említette a biztonsági és migrációs kérdésekben.
A Hutchison Ports PPC hongkongi vállalat 1997 óta üzemeltet nagy konténerterminálokat a csatorna mindkét oldalán. A vállalat egy gazdag hongkongi család tulajdonában van.
A Panama-csatorna visszavételével fenyegette meg Panamát Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szerinte túl magas használati díjak miatt a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.
A követelt díjak „nevetségesek”, különösen mivel az Egyesült Államok „rendkívüli nagylelkűséggel” viseltetett Panama iránt – írta Trump szombat este a Truth Social rövid üzenetküldő platformon. Arra is figyelmeztetett, nem fogja hagyni, hogy a csatorna „rossz kezekbe” kerüljön, utalva az esetleges kínai befolyásra.
A csatorna nem mások hasznára lett átadva, hanem „csupán a köztünk és Panama közötti együttműködés jeleként” – írta Trump. „Ha e nagylelkű gesztus erkölcsi és jogi alapelveit nem tartják tiszteletben, követelni fogjuk, hogy a Panama-csatornát teljes egészében és minden ha és de nélkül adják vissza nekünk” – tette hozzá.
A csatornát nagyrészt az Egyesült Államok építette meg, és tartotta ellenőrzése alatt évtizedekig a környező területet. A közös igazgatás időszakát követően 1999-ben adták át a csatorna teljes ellenőrzését Panamának.