Afgán és pakisztáni képviselők november 7-én Isztambulban tárgyaltak. Az Associated Press beszámolója szerint azonban az országoknak nem sikerült békemegállapodásra jutniuk.
Zabiullah Mujahid afgán kormányszóvivő Pakisztánt hibáztatta a tárgyalások kudarcáért. Kijelentette, hogy a követelések alaptalanok, ezért jutottak zsákutcába a tárgyalások.
„Afganisztán nem akar instabilitást a régióban, és a háború nem az elsődleges választásunk, de ha mégis kitör a háború, jogunk van megvédeni magunkat”, jelentette ki.
Khawaja Asif pakisztáni védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a pakisztáni küldöttség Isztambulból visszatérve semmilyen további találkozót nem tervez. Hozzátette, hogy Pakisztán betartja a tűzszünetet, amíg Afganisztán meg nem sérti azt.
Pakisztán és Afganisztán vasárnap azonnali tűzszünetről állapodott meg a Katarban folytatott tárgyalásokat követően, amelyek célja az volt, hogy tartós békét teremtsenek a két ország határán, miután az ott történt összecsapások több tucat halálos áldozatot követeltek.
A szombaton Dohában megkezdett tárgyalások során „a két fél megállapodott az azonnali tűzszünetről és olyan mechanizmusok bevezetéséről, amelyekkel megerősíthető a tartós béke és stabilitás” – számolt be vasárnap a katari külügyminisztérium az X közösségi oldalon ismertetett közleményében.
A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de „a következő napokban további megbeszélésekre kerül sor” az afgán és pakisztáni vezetők között a megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében – közölte Doha, amely „fontos lépésnek” nevezte a fejleményt.
A dohai tárgyalásokon részt vevő Havadzsa Mohammad Ászif pakisztáni védelmi miniszter az X-en megerősítette, hogy tűzszüneti megállapodás született, és kijelentette, hogy a két fél október 25-én Isztambulban újra találkozik.
Mély hálánkat fejezzük ki a két testvérországnak, Katarnak és Törökországnak, amelyek közvetítőként léptek fel – tette hozzá.
Kabul péntek este azzal vádolta meg szomszédját, hogy megsértette a fegyverszünetet, miután légitámadásokban legalább tíz civil, köztük két gyermek és három krikettjátékos halt meg az ország keleti részén fekvő Paktika tartományban.
Pakisztáni biztonsági források megerősítették, hogy „precíziós légitámadásokat hajtottak végre afgán területen” egy fegyveres szervezet ellen.
A tálib kormány fenntartja magának a válaszadás jogát – biztosította szóvivője, Zabihullah Mudzsahid –, de a tárgyalócsoport iránti tiszteletből az afgán erőknek tartózkodniuk kell minden új akciótól – hangoztatta.
A korábban, szerdán bejelentett tűzszünetről Iszlámábád azt állította, hogy 48 óráig kell meg tartani annak hatályát, de Afganisztán úgy vélte, hogy addig lesz érvényben, amíg a másik fél meg nem szegi.
Szaúd-Arábia és Pakisztán új, kölcsönös védelmi megállapodást írt alá, miután Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök Mohammed bin Szalmán trónörökös meghívására Szaúd-Arábiába érkezett, írja az AP News.
„Ennek a megállapodásnak, amely tükrözi mindkét nemzet közös elkötelezettségét a biztonságuk javítására, valamint a régió és a világ biztonságának és békéjének elérésére, a célja a két ország közötti védelmi együttműködés egyes vetületeinek fejlesztése és bármely agresszió elleni közös elrettentés megerősítése. A megállapodás kimondja, hogy bármelyik ország elleni agressziót mindkét ország elleni agressziónak kell tekinteni” – áll a pakisztáni miniszterelnök hivatalának közleményében.
Az időzítés mindenesetre nem lehet véletlen, szeptember elején Izrael Katar fővárosában hajtott végre légicsapást a Hamász elleni küzdelemre hivatkozva, és ez, valamint más országok elleni támadások újabb feszültségekhez vezetett térségben. Elemzők szerint a szaúdi–pakisztáni megállapodás világos jelzés lehet Izrael és más regionális szereplők számára is, miszerint Rijád kész stratégiai partnerségeket kialakítani a saját biztonságának érdekében akár olyan országokkal is, amelyek rendelkeznek nukleáris fegyverrel.
Ugyan egyelőre egyik ország részéről sem válaszoltak arra a kérdésre, hogy a megállapodás kiterjed-e Iszlámábád nukleáris arzenáljára, egyes források szerint már korábban is felmerült már a lehetősége annak, hogy Pakisztán nukleáris védelmi „ernyője” bizonyos körülmények között kiterjedhet Szaúd-Arábiára. Egy magas rangú szaúdi tisztviselő névtelenséget kérve pedig a Financial Timesnak nyilatkozva, azt sugallta, hogy Pakisztán nukleáris védelme a megállapodás része, amely „minden szükséges védelmi és katonai eszközre érvényes a konkrét fenyegetéstől függően”.
Ha a részletek nem is ismertek, a megállapodás komoly következményekkel járhat a térség biztonságpolitikai egyensúlyára nézve. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok volt diplomatája, aki hosszú éveken át dolgozott Afganisztánban és Pakisztánban, is aggodalmát fejezte ki. „Pakisztánnak nukleáris fegyverei és olyan hordozórendszerei vannak, amelyek képesek elérni célpontokat az egész Közel-Keleten, beleértve Izraelt is. Emellett olyan rendszereket is fejleszt, amelyekkel az Egyesült Államok is elérhetővé válhat. Megannyi kérdés, veszélyes idők” – írta az X-en.
Pakisztán megalapozatlannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint állampolgárai részt vesznek az orosz–ukrán háborúban.
Erről a Pakisztáni Külügyminisztérium adott ki hivatalos nyilatkozatot.
„A pakisztáni kormány határozottan visszautasítja azokat a megalapozatlan és alaptalan vádakat, amelyek szerint pakisztáni állampolgárok részt vesznek az ukrajnai konfliktusban” – áll a közleményben.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy eddig Kijev hivatalosan nem fordult hozzájuk ezzel kapcsolatos megkereséssel, és semmilyen bizonyítékot nem mutattak be arra, hogy pakisztáni állampolgárok harcolnának a háborúban.
A pakisztáni kormány közölte: hivatalos magyarázatot fog kérni az ukrán féltől az ügyben.
Pakisztán továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett a párbeszéd és a diplomácia eszközein keresztül, összhangban az ENSZ Alapokmányának elveivel
Pakisztán vasárnap elítélte a Donald Trump amerikai elnök által Irán ellen levezényelt légicsapásokat. Tette ezt egy nappal azután, hogy Iszlámábád bejelentette, hogy az Egyesült Államok elnökét jelöli Nobel-békedíjra. Pakisztán vasárnap kijelentette, hogy Trump döntése az iráni nukleáris létesítmények bombázásáról sérti a nemzetközi jogot, és hogy a diplomácia az egyetlen módja az iráni válság megoldásának – adta hírül a Reuters hírügynökség.
„A feszültség és az erőszak példátlan eszkalációja, amely az Irán elleni folyamatos agresszió miatt következett be, mélyen nyugtalanító. A feszültség további eszkalációja súlyosan káros következményekkel jár majd a régióra és azon túlra nézve” – közölte a pakisztáni külügyminisztérium.
Szintén vasárnap Sebáz Sarif pakisztáni miniszterelnök telefonon értesítette Maszúd Pezeskjan iráni elnököt, és „közvetítette Pakisztán elítélését az amerikai támadásokkal szemben” – áll a pakisztáni vezető közleményében. Pakisztán tájékoztatási minisztere és a külügyminisztérium nem reagált a hétvégi megkeresésekre az ország álláspontjai között látszólagos ellentmondással kapcsolatban.
Pakisztán legnagyobb városában, Karacsiban több ezren tüntettek az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások ellen. Egy nagy amerikai zászlót helyeztek el az úton, rajta Trump képével, hogy a tüntetők áthaladhassanak rajta. A tüntetők Amerika, Izrael és Pakisztán regionális ellensége, India ellen skandáltak.
Pakisztán szombaton jelentette be, hogy Donald Trumpot „valódi béketeremtőnek” tartja és jelöli a Nobel-békedíjra, amiért szerepet játszott az Indiával folytatott négynapos konfliktus lezárásában a múlt hónapban. A közlemény szerint Trump „nagyszerű stratégiai előrelátásról és kiváló államférfiúi képességekről tett tanúbizonyságot”.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
A projekt kiemelten fontos az indiai légierő számára, amelynek gépparkja főként orosz és volt szovjet repülőgépekből áll.
India védelmi minisztere jóváhagyta az ország legfejlettebb lopakodó vadászgépének fejlesztési keretrendszerét – írja a Reuters az illetékes minisztérium keddi közleménye alapján.
A bejelentés azt követően érkezett, hogy India és Pakisztán újabb fegyverkezési versenybe kezdett, néhány héttel a két szomszédos ország közötti katonai konfliktus után.
Egy két hajtóműves, ötödik generációs vadászgépet szeretne fejleszteni India, a programot az állami Aeronautikai Fejlesztési Ügynökség irányítja majd. Mindezt egy hazai vállalat segítségével vinnék véghez. A cégek önállóan vagy konzorciumként is pályázhatnak, és a kiírás nyitott lesz magán- és állami tulajdonú vállalatok előtt egyaránt.
A projekt kiemelten fontos az indiai légierő számára, amelynek gépparkja főként orosz és volt szovjet repülőgépekből áll, és jelentősen elmarad a rivális Kína légierejétől. Utóbbi adottságait próbálja kihasználni Pakisztán, az állam már birtokolja Kína egyik legmodernebb vadászgépét, a J–10-est.
India és a nukleáris fegyverrel rendelkező Pakisztán hadseregei ebben a hónapban négy napon át tartó összecsapásba keveredtek, ahol mindkét fél bevetett vadászgépeket, rakétákat, drónokat és tüzérséget, mielőtt Donald Trump amerikai elnök bejelentette a tűzszünetet.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
India azt fontolgatja, hogy jelentős mennyiségű vizet von el az Indusból, amely létfontosságú szerepet játszik Pakisztán mezőgazdasági területeinek öntözésében – megtorlásként a turisták ellen áprilisban elkövetett halálos támadás miatt.
India felfüggesztette részvételét az 1960-ban megkötött Indus-vízegyezményben, amely az Indus-folyórendszer vízhasználatát szabályozza, röviddel azután, hogy 26 civil vesztette életét indiai Kasmírban egy, India által terrortámadásnak minősített esetben. Pakisztán tagadja az érintettségét, de az egyezményt nem állították vissza, noha a két atomhatalom a múlt héten tűzszünetben állapodott meg, miután évtizedek óta nem látott súlyos összecsapások zajlottak köztük.
Az április 22-i támadás után Narendra Modi indiai miniszterelnök utasította hivatalnokait, hogy gyorsítsák fel az Indus-rendszerhez tartozó Chenab, Jhelum és Indus folyókon tervezett projektek előkészítését és végrehajtását. Ezek a folyók elsősorban Pakisztán számára vannak kijelölve a vízegyezmény szerint.
A tervek között az egyik legfontosabb, hogy megdupláznák a Chenab-folyón futó Ranbir-csatorna hosszát 120 kilométerre – ez a csatorna Indián keresztül Pakisztán mezőgazdasági központjába, Pandzsábba jut.
A 19. században épült csatorna régóta működik, még az egyezmény aláírása előtt jött létre.
India a jelenlegi szabályok szerint korlátozott mértékben használhatja a Chenabot öntözési célokra, de a csatorna bővítése – amelynek kivitelezése szakértők szerint évekig is eltarthat – lehetővé tenné, hogy másodpercenként 150 köbméter vizet tereljenek el, a jelenlegi 40 helyett – mondták a Reuters a forrása hivatalos dokumentumok alapján. A Ranbir-csatorna bővítésének részleteit eddig nem hozták nyilvánosságra, a megbeszélések a múlt hónapban kezdődtek és a tűzszünet után is folytatódtak.
Modi a héten egy erőteljes hangvételű beszédében azt mondta: „a víz és a vér nem folyhat együtt”, bár az egyezményt név szerint nem említette.
Az indiai külügyminisztérium szóvivője, Randhir Jaiswal kedden úgy fogalmazott: India „felfüggeszti az egyezményt mindaddig, amíg Pakisztán hitelt érdemlően és visszavonhatatlanul le nem mond a határon átnyúló terrorizmus támogatásáról”.
A külügyminiszter, Ishaq Dar a héten azt mondta a törvényhozóknak, hogy a kormány hivatalos levelet küldött Indiának, amely szerint az egyezmény felfüggesztése jogellenes, és Iszlámábád továbbra is érvényesnek tekinti azt. Áprilisban Pakisztán közölte: bármilyen próbálkozást a víz elterelésére vagy megállítására „háborús cselekménynek” tekint.
A pakisztáni mezőgazdaság 80 százaléka függ az Indus-rendszertől, és a csaknem 250 milliós ország szinte teljes vízenergiáját is ez biztosítja.
Pakisztán már ízelítőt kapott abból, milyen nyomás alá kerülhet: május elején egy fontos vízátvevő pontnál a vízhozam ideiglenesen 90%-kal esett vissza, amikor India karbantartási munkákat végzett egyes projektjein.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
India és Pakisztán kormányai megállapodtak abban, hogy néhány nappal – május 18-ig – meghosszabbítják a tűzszüneti megállapodást.
Erről Ishaq Dar, Pakisztán miniszterelnök-helyettese számolt be.
Ha India kész a tűzszünetre, mi is készen állunk. A tárgyalások nyomán a tűzszünetet először május 12-ig, majd 14-ig, most pedig 18-ig hosszabbították meg
– nyilatkozta Dar.
A politikus hozzátette, hogy a tűzszünet biztosítása érdekében Pakisztán több mint 60 külügyminiszterrel egyeztetett.
„Biztosítottuk a világ vezetőit, hogy nem fogunk eszkalálni, ha India nem tesz újabb lépéseket a saját részéről” – foglalta össze Dar.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) kellene átvennie a pakisztáni atomfegyverek felügyeletét – szögezte le Rádzsnath Szingh indiai védelmi miniszter csütörtökön.
A védelmi tárca vezetője azután beszélt erről, hogy szombaton tűzszüneti megállapodás jött létre a két nukleáris hatalom között.
A fegyvernyugvást négy napig tartó intenzív tűzpárbajt követően kötötték meg, amelynek során a két ország rakétákkal és drónokkal támadta egymás katonai létesítményeit.
Az indiai védelmi miniszter ezután elmondta, hogy véleménye szerint „Pakisztán atomfegyvereit a NAÜ felügyelete alá kell vonni”.
Pakisztán még nem reagált az elhangzottakra, de továbbra is tagadja India vádjait, miszerint támogatná a Kasmír indiai ellenőrzésű területére támadó szélsőségeseket, és azt közölte, hogy az indiai erők nem terrorista bázisokat, hanem civil létesítményeket vettek célba.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
Azonnali és teljes körű tűzszünetben állapodott meg Pakisztán és India – jelentette be szombaton a Geo műsorszolgáltatóban Muhammad Isak Dár pakisztáni külügyminiszter, hozzátéve, hogy több mint harminc ország vett részt a tűzszüneti megállapodást célzó közvetítésben.
A pakisztáni külügyminisztérium szerint a tűzszünet helyi idő szerint 17 órakor (közép-európai idő szerint 13 óra 30 perckor) lépett életbe. Az indiai kormány közölte, hogy a két ország közvetlenül tárgyalt a négynapi intenzív harcok után életbe lépő tűzszünetről.
„India és Pakisztán tűzszünetben és a hadműveletek leállításában állapodott meg” – hangsúlyozta Szubrahmanjam Dzsaishankar indiai külügyminiszter. „India állandóan fenntartotta azt a határozott és kompromisszum nélküli álláspontját, hogy ellenzi a terrorizmus minden formáját és a jövőben is ezt teszi” – írta Dzsaishankar az X közösségi portálon.
A tűzszünetről a pakisztáni hadműveleti főnök és indiai kollégája tárgyalt telefonon helyi idő szombat délután – közölte a külügyminisztérium titkára, Vikram Miszri újságírókkal. Hozzátette, hogy a két katonai vezető május 12-én újra tárgyal egymással.
A felek hangsúlyozták, hogy csak a tűzszünetben állapodtak meg, semmilyen egyéb vitás kérdésben nem. Az azonnali és teljes körű tűzszüneti megállapodást Donald Trump, a szintén közvetítő Egyesült Államok elnöke is megerősítette Truth Social nevű közösségi portálján, és üdvözölte a két országot „józan eszéért és nagy intelligenciájáért”. India és Pakisztán között szerda óta tartott az évtizedek óta legsúlyosabb összeütközés.
Néhány órával a tűzszünet bejelentése után Vikram Miszri újságírók előtt kijelentette, hogy az elmúlt órákban Pakisztán ismételten megsértette a megállapodást. Hozzátette, hogy az indiai fegyveres erők erre megfelelőképpen reagáltak.
Az AFP francia hírügynökség újságírói arról számoltak be a helyszínről, hogy erőteljes detonációk hallatszottak szombat este Szrinagárban, az indiai Kasmír legnagyobb városában, és működésbe lépett a légvédelem. A Reuters brit hírügynökség szerint Dzsammuban is robbanásokat lehetett hallani.
India és Pakisztán között szerda óta tartott az évtizedek óta legsúlyosabb összeütközés. India szerdán légicsapásokat hajtott végre általa „terrorista létesítményeknek” nevezett célpontok ellen Kasmír pakisztáni részén és Pakisztánban, két héttel azután, hogy huszonhatan haltak meg az indiai Kasmírban hindu turisták ellen elkövetett támadásban. Pakisztán tagadta, hogy köze lenne a turisták elleni támadáshoz. Szerda óta a két ország drónokkal és rakétákkal lőtte egymást a vitatott hovatartozású Kasmírban kialakított tűzszüneti vonal mentén.
A két ország között a brit gyarmati uralom után, 1947-ben történt függetlenné válásuk óta folyik a vita Kasmír hovatartozásáról. A két atomhatalom azóta három háborút vívott egymással, kettőt Kasmír miatt, és számos kisebb összecsapás is történt közöttük.
[type] => post
[excerpt] => Azonnali és teljes körű tűzszünetben állapodott meg Pakisztán és India - jelentette be szombaton a Geo műsorszolgáltatóban Muhammad Isak Dár pakisztáni külügyminiszter, hozzátéve, hogy több mint harminc ország vett részt a tűzszüneti megállapodást...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1746964920
[modified] => 1746958569
)
[title] => Azonnali és általános tűzszünetben állapodott meg Pakisztán és India
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150489&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150489
[uk] => 150421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 150422
[image] => Array
(
[id] => 150422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s.jpg
[original_lng] => 99215
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/a1b7b948-2449-43fa-b83a-08dd4a80fec4-cx0-cy5-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746947789:4
[_thumbnail_id] => 150422
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2068
[_algolia_sync] => 663984677000
[_oembed_98c0258aa08038d027fe7bf9e10eb834] =>
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
