Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bejelentették, hogy kilépnek az ottawai szerződésből, amely a gyalogsági aknák betiltásáról szól. Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.
A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.
Ukrajna „nem lesz képes teljesíteni” az ottawai egyezményben vállalt kötelezettségét, hogy megsemmisíti a szovjet időkből örökölt mintegy hatmillió gyalogsági aknáját – közölte a védelmi minisztérium egyik tisztviselője.
„Sajnos, ennek a kötelezettségnek a teljesítése jelenleg nem lehetséges” – fogalmazott Jevhen Kivsik a kambodzsai Siem Reapban a taposóaknákról szóló nemzetközi tanácskozáson.
A lépést az országa elleni orosz háborúval magyarázta, így a háborús erőfeszítésekre szánt pénzügyi források átcsoportosításával, a „folyamatos bombázásokkal” és az orosz fegyveres „megszállással” olyan területeken, ahol az ukrán raktárak találhatók.
Hétfő óta Siem Reap ad otthont az ottawai egyezményről ötévente tartott konferenciájának, amelyen felülvizsgálják az egyezmény végrehajtását.
A megállapodás megtiltja az aláíró feleknek a gyalogsági aknák beszerzését, előállítását, felhalmozását és használatát. A benne szereplőket 164 ország vagy terület ismeri el, köztük Ukrajna, de az Egyesült Államok és Oroszország nem.
Az Egyesült Államok a közelmúltban felajánlotta Kijevnek, hogy gyalogsági aknákat szállít számára, amelyek a moszkvai csapatok előrenyomulását hivatottak lassítani az ország keleti részén. Ez a javaslat az emberi jogi csoportok felháborodását váltotta ki.