Az izraeli kormány vasárnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az első világháború idején az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás elismerését.
„Erkölcsi és történelmi kötelességéből fakadóan Izrael elismeri az örmény nép ellen az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett népirtást” – szögezi le a határozat, amely azt is kimondja, hogy el kell ítélni a történelmi események tagadását, relativizálását és meghamisítását.
A történelmi igazságtételnek nevezett döntés várhatóan tovább élezi az amúgy is feszült izraeli-török viszonyt. „Sohasem késő helyesen cselekedni” – mondta a javaslatot benyújtó Gideon Szaár külügyminiszter a kormányülésen.
Tíz évvel ezelőtt az izraeli parlament, a Kneszet oktatási bizottsága már kimondta, hogy elismeri az örmény népirtást, majd 2018 májusában – az izraeli-török kapcsolatok megromlása idején – a parlament plenáris ülése jóváhagyta, hogy a kérdésről vita és szavazás legyen.
A 2023. október 7-i terrortámadás és a gázai háború megindítása után a török kormány megszakította a gazdasági kapcsolatokat Izraellel, és leállította a török légitársaságok izraeli járatait, de a diplomáciai kapcsolat fennmaradt. Az izraeli-török kapcsolatok szakértői évek óta arra figyelmeztettek, hogy az örmény népirtás elismerése Törökországot a diplomáciai kapcsolatok megszakítására késztetheti.
A döntés azért is váratott magára, mert az Izraellel szoros kapcsolatokat ápoló Azerbajdzsán is ellenzi azt. Jeruzsálemnek az iráni fenyegetés és a jelentős fegyverüzletek miatt stratégiai érdeke a jó kapcsolat fenntartása az Iránnal határos országgal. Izraelben attól is tartottak, hogy az örmény népirtás elismerése relativizálhatná a holokauszt egyediségét.
A határozat elismeri, hogy az örmény népirtás 1915 áprilisában kezdődött, amikor Konstantinápolyban letartóztatták, deportálták és meggyilkolták az örmény értelmiség és a közösség vezetőinek százait, majd az oszmán hatóságok módszeres megsemmisítő hadjáratot indítottak az örmény lakosság ellen.
A férfiakat kényszermunkára hurcolták és meggyilkolták, a nőket, gyermekeket és időseket pedig a szíriai sivatagba vezető halálmenetekre kényszerítették, ahol tömeggyilkosságok, nemi erőszak, szándékos éheztetés és szomjaztatás következtében mintegy másfélmillió ember vesztette életét, és megsemmisült Anatólia több ezer éves örmény kulturális örökségének jelentős része.
Törökország soha nem ismerte el a népirtást.
Eddig 32 ország ismerte el valamilyen formában az örmény népirtást, ezért Izrael szerint is erkölcsi és történelmi kötelesség volt ezt megtenni, valamint elítélni minden olyan kísérletet, amely e történelmi események elferdítésére vagy tagadására irányul.
A Ynet értesülése szerint Örményországban visszafogottan fogadták az izraeli döntést.
Heves reakciókat váltott ki a török részről, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat, válaszul bekérették az amerikai nagykövetet.
Aki csak tudott, felszólalt
Mustafa Sentop török házelnök vasárnap a Twitter-fiókján azt írta, hogy Biden kijelentése „politikai számítások terméke”, és annak se történelmi, se jogi érvénye nincs. Az amerikai elnök szavai kárt nem okoznak Törökországnak, ugyanakkor „olyan vonást hordoznak magukon, amely mérgezi a török-amerikai kapcsolatokat” – húzta alá.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő vasárnap a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban olyan közös történészbizottság felállítását szorgalmazta, amely kivizsgálná az 1915-ös eseményeket. „Ám azok, akik félnek attól, hogy a dokumentumokkal napvilágot lát az igazság, nem tudtak válaszolni a felhívásra” – fogalmazott Kalin. Hozzátette: azáltal, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe ezt a tényt, elvtelen hozzáállást tanúsított.
Süleyman Soylu belügyminiszter a Twitter-fiókján röviden és tömören kijelentette: „Az Egyesült Államok nem ismeri a történelmet, mert nincs történelme”.
Fahrettin Altun, az államfői hivatal kommunikációs igazgatója arról írt: rendkívül „szerencsétlen és elkeserítő” a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hogy Washington „beárnyékolja” Törökország büszke történelmét.
„Az amerikai illetékesek ezzel a megnyilatkozással sajnos térdet hajtottak a lobbitevékenységek kívánalmai előtt” – fogalmazott.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már percekkel Biden szombati esti bejelentése után reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az abban foglaltakat. „Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen” – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. „Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot” – tette hozzá.
Bekérették a nagykövetet is
Az este folyamán később bekérették a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, akit Sedat Önal tárcavezető-helyettes fogadott. A beszámoló szerint Önal Ankara „határozott reakcióját” fejezte ki az amerikai misszióvezetőnek. Erdogan török elnök még nem kommentálta amerikai hivatali kollégája kijelentését.
Elemzők már előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy Biden mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentése fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között.
Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a – Donald Trump elnök vezette – amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
„Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban” – közölte Biden.
Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak minősítette az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. Több európai uniós tagország törvényhozása is fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban. Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat számtalan módon, de sosem feledték a tragikus múltat… Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat. Szemünk előtt van fájdalmuk. Megerősítjük a történelmet. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek sosem fordulhassanak elő többé – mondta az amerikai elnök. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter mindössze percekkel később reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az amerikai elnök bejelentésében foglaltakat. Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen – hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot – tette hozzá. A török külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai elnök nyilatkozatának nincs semmiféle jogalapja, és a lépéssel komoly kárt okoz a bilaterális kapcsolatokban. Az Egyesült Államoknak ezt a történelmi tényeket elferdítő nyilatkozatát a török nép lelkiismerete sosem fogadhatja el, és mély sebet ejt, ez aláássa a kölcsönös bizalmat és barátságunkat – olvasható a közleményben.
Örményország népe és a világszerte élő örmények nagy lelkesedéssel fogadták üzenetét… Az örmény népirtás elismerése nemcsak a másfél millió ártatlan áldozat iránti tiszteletadás szempontjából fontos, hanem amiatt is, hogy elejét vegyék hasonló, emberiesség elleni bűncselekményeknek – írta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Bidennek címzett levelében. Pasinján hangsúlyozta, hogy az atrocitások népirtásként való minősítése nemzetbiztonsági kérdésként is felmerül Örményország számára, különösen a tavalyi hegyi-karabahi konfliktus nyomán. Elemzők már korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentés fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO szövetséges között. Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a – Donald Trump elnök vezette – amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket. Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Joe Biden amerikai elnök arra készül, hogy hivatalosan elismerje népirtásnak az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalom által az első világháború idején – jelentették csütörtökön hírügynökségek washingtoni forrásokra hivatkozva.
A hírügynökségek szerint, noha a lépés mindenekelőtt jelképes lenne, de tovább élezné a feszültséget az Egyesült Államok és Törökország között. Biden – mint a források utaltak rá – a „népirtás” szót fogja használni a szombatra jelzett közleményben, amikor is világszerte megemlékeznek az áldozatokról.
Az idézett források mindazonáltal figyelmeztettek: nem kizárt, hogy a kétoldalú kapcsolatok fontossága miatt Biden az utolsó pillanatban meggondolja magát, és mégsem használja a kifejezést.
Jen Psaki fehér házi szóvivő szerdán újságíróknak azt mondta: a Fehér Háznak valószínűleg szombaton lesz „több mondanivalója” az üggyel kapcsolatban, de részleteket nem közölt.
Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a – Donald Trump előző elnök vezette – amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
Több európai uniós tagország törvényhozása fogadott már el hasonló határozatot. Amikor a német szövetségi parlament 2016-ban népirtásnak nevezte a történteket, Ankara válaszul hazarendelte a berlini török nagykövetet.
