Az orosz propagandagépezet fő erőfeszítései Ukrajna „nem alkuképes kapacitásának” népszerűsítésére fognak összpontosulni.
A Kreml propagandistái hamarosan fokozni fogják erőfeszítéseiket a tűzszüneti tárgyalási folyamat hiteltelenítésére. A hagyományos ideológiájuk abból áll majd, hogy ráerőltetik a világközösségre azt a véleményt, hogy „Ukrajna nem önálló” a béke kérdéseiben, jelentette az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács hatáskörében működő Dezinformáció Elleni Központ.
„A Központ előrejelzése szerint a közeljövőben a Kreml propagandistáinak erőfeszítései fokozódni fognak, és céljuk a teljes tűzszünetről szóló tárgyalási folyamat hiteltelenítése. Az orosz propagandagépezet fő erőfeszítései az állítólagos „Ukrajna tárgyalási képtelenségéről” szóló tézis népszerűsítésére összpontosulnak majd. A jelentés szerint várhatóan terjedni fognak azok a dezinformációk, miszerint „Ukrajnanem önálló” a békét illetően”, áll a jelentésben.
Az oroszok megpróbálják majd azt az elképzelést erőltetni, hogy az európai államok állítólag „háborút akarnak Oroszországgal”, ezért „arra kényszerítik Ukrajnát, hogy folytassa a harcot”, ezzel megzavarva a tárgyalásokat.
A terrorizmus elleni küzdelem ürügyén Oroszország megkezdte az ukrán állampolgárok feletti ellenőrzés megszigorítását, jelentette be a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács hatáskörébe tartozó Dezinformáció Elleni Központ sajtóosztálya április 28-án, hétfőn.
Többek között a Kadirov „Ahmat” különleges erőinek parancsnoka, Apti Alaudinov is bejelentette az ukránok feletti ellenőrzés megerősítését.
A sajtóban az az információ jelent meg, hogy a Kreml valóban az ukrán állampolgárok ellenőrzésének, regisztrációjának és korlátozásainak megerősítését fontolgatja, függetlenül az oroszországi tartózkodásuk időtartamától vagy integrációjuk szintjétől – írta a Dezinformáció Elleni Központ.
Jelentések szerint ez vonatkozhat az ideiglenesen megszállt régiókból lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre, a megszállt területek lakosaira, akik nemrég erőszakkal kaptak orosz állampolgárságot, vagy azokra, akik sok évvel ezelőtt költöztek az Orosz Föderációba.
„Az ilyen lépések az elnyomó politika új szakaszát jelzik: az ukránokat egyre inkább „belső ellenségnek” tekintik, bár az orosz propaganda 11 éven át támogatást ígért, és minden módon arra ösztönözte az ukránokat, hogy az Oroszországi Föderációba költözzenek” – áll a jelentésben.
Ha Oroszország valóban békét akar, akkor azonnal be kell szüntetnie a tüzet, nem kell megvárnia május 8-át – kommentálta hétfőn Andrij Szibiha külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz diktátor javaslatát a győzelem napjáig tartó fegyverszünetről, számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha elmondta, hogy nem kell megvárni egy bizonyos időpontot a tűzszünet bejelentéséhez, ha Oroszország ezt valóban akarja. „Ha Oroszország valóban békét akar, azonnal be kell szüntetnie a tüzet. Miért kell megvárni május 8-át? Ha most már bármelyik időponttól és 30 napig lehet tűzszünetet tartani – hogy az igazi legyen, és ne csak egy parádé miatt” – tette hozzá.
Az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: Ukrajna kész támogatni egy hosszú, megbízható és teljes tűzszünetet, nem csak néhány napra, ahogy azt a Kreml javasolja. „Ezt (a fegyverszünetet – a szerk.) folyamatosan javasoljuk – legalább 30 napig” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor ma a győzelem napja 80. évfordulóján „humanitárius okokból” ideiglenes tűzszünetet hirdetett a háborúban. Amint azt a Kreml megjegyezte, a fegyverszünet május 7-8 nulla órától május 10-11 nulla óráig tart. Az orosz fél egyelőre azt ígéri, hogy „beszünteti az ellenségeskedést”. Oroszország felszólította az ukrán felet, hogy „kövesse a példát”, miközben azzal fenyegetőzött, hogy „válaszol”, ha a fegyverszünetet megszegik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette Moszkva feltételeit az ukrajnai háború „rendezéséhez”, ami Ukrajna semleges státuszának és a megszállt területeknek az elismerését jelenti – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az O Globo című brazil lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Lavrov a brazil újságnak adott interjújában számos követelést terjesztett elő, amelyeket Moszkva „az ukrán válság megoldása alapjának” tart. Mint kijelentette, az egyik fő pont Ukrajna NATO-csatlakozásának megtagadása és semleges státuszának megszilárdítása kell, hogy legyen.
Az orosz külügyminiszter hangot adott az „orosz ajkúak jogainak megsértése” miatt is, és követelte a megszállt ukrán területek, köztük a Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék nemzetközi elismerését. Szerinte ezeket a területi „realitásokat” jogilag rögzíteni kell, és Ukrajna minden kötelezettségének „határidő nélkülinek” kell lennie. Ezenkívül Oroszország Ukrajna „demilitarizálását és denacifikálását” követeli – ezekkel a kifejezésekkel a Kreml általában az ukrán állam alárendelésére vagy lerombolására irányuló kísérleteket leplezi.
Lavrov emellett követelte az Oroszország elleni szankciók feloldását, az orosz tisztviselők elfogatóparancsának feloldását, valamint a befagyasztott orosz vagyon visszaszolgáltatását. Mint kijelentette, hogy Oroszország továbbra is párbeszédet folytat Donald Trump adminisztrációjával az esetleges „rendezésről”, ehelyett azzal vádolta az Európai Uniót, hogy aláássa a tárgyalási folyamatot.
Az orosz diplomácia vezetője a felháborodásának adott hangot a NATO-országok azon tervei miatt is, hogy növeljék Ukrajna támogatását, többek között fegyverszállítással és további katonai kontingensek bevetésével a térségben. Ugyanakkor ismét kijelentette, hogy Oroszország „nyitott a tárgyalásokra”, de a párbeszéd hiányáért ismét Kijevre hárította a felelősséget.
Oroszország jelzést vár Kijevtől a közvetlen béketárgyalások újraindítása – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, számolt be az rbc.ua hírportál az orosz médiára hivatkozva.
A jelentés szerint újságírók megkérdezték Peszkovot, hogy Moszkva kitől várja a jelzést a béketárgyalások újraindításáról. „Kijevtől legalábbis. Kijevnek kellene lépnie ezzel kapcsolatban. Törvényi tilalom van náluk a tárgyalásokra. De egyelőre nem látunk semmilyen lépést” – mutatott rá. A Kreml szóvivője szerint Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra Ukrajnával kapcsolatban, „de a labda nincs Moszkva térfelén, Kijev még nem bizonyította tárgyalási készségét”.
Volodimir Zelenszkij elnök 2022 októberében hatályba léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azon határozatát, amely szerint tilos tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátornak bizonyítania kell az ukrajnai háború befejezése iránti elkötelezettségét – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump, amikor elhagyta New Jersey-t újságíróknak elmondta: „Azt akarom, hogy hagyja abba a támadásokat, üljön le és írjon alá egy megállapodást. Úgy gondolom, hogy megvannak a feltételek a megállapodáshoz, és azt akarom, hogy írja alá, túl legyen rajta, és térjen vissza a saját életébe.”
Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy csalódott volt Oroszország közelmúltbeli Kijev elleni rakétacsapásai miatt, és nem tudja biztosan megmondani, hogy Putyin komolyan gondolja-e a háború befejezését.
Oroszország csütörtökön összpontosított légitámadást indított Kijev és Ukrajna más városai ellen rakétákkal és drónokkal. A fővárosban áldozatok és halottak egyaránt voltak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború egyetlen megoldása egy olyan tárgyalási folyamat, amely során mind Oroszország, mind Ukrajna engedményeket tesz, de a felek közeledésére nem fognak a végtelenségig várni – számolt be az NBC News.
Ennek a háborúnak nincs katonai megoldása – nyilatkozta Rubio. „Az egyetlen megoldás egy olyan tárgyalásos rendezés, ahol mindkét félnek le kell mondania valamiről.”
Így érnek véget a háborúk, és ezt próbáljuk elérni, hogy ne haljanak meg többen – tette hozzá a külügyminiszter, aki a Reuters szerint annak is hangot adott, hogy egyre fogy Amerika türelme.
Nem fordíthatunk több időt és erőforrást erre az erőfeszítésre, ha nem fog eredményre jutni – mondta Rubio. Mint hangsúlyozta, az elmúlt hét arról szólt, hogy kiderítsék, mennyire állnak közel egymáshoz a felek, és hogy megéri-e az Egyesült Államoknak közvetíteni az orosz és ukrán fél között.
[type] => post
[excerpt] => Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az ukrajnai háború egyetlen megoldása egy olyan tárgyalási folyamat, amely során mind Oroszország, mind Ukrajna engedményeket tesz, de a felek közeledésére nem fognak a végtelenségig várni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745836740
[modified] => 1745842199
)
[title] => Rubio: ez a hét döntő lesz az orosz–ukrán háborúban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149108&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149108
[uk] => 149101
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149102
[image] => Array
(
[id] => 149102
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258.png
[original_lng] => 802540
[original_w] => 1140
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258-300x194.png
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258-768x498.png
[width] => 768
[height] => 498
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258-1024x664.png
[width] => 1024
[height] => 664
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258.png
[width] => 1140
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258.png
[width] => 1140
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-258.png
[width] => 1140
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745831403:12
[_thumbnail_id] => 149102
[_edit_last] => 12
[views_count] => 339
[_algolia_sync] => 1289103802001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 170155
[1] => 699525
[2] => 124
[3] => 63
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború lezárása
[1] => Marco Rubio
[2] => Oroszország
[3] => Ukrajna
[4] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 149083
[content] =>
Miután Donald Trump amerikai elnök meglebegtette, hogy esetleg újabb büntetőintézkedéseket vetne ki Oroszországgal szemben, hasonló hangnemben nyilatkozott Lindsey Graham republikánus szenátor is.
Graham emlékeztetett törvényjavaslatára, amely másodlagos vámok bevezetéséről rendelkezne az Oroszországból származó olaj, gáz, urán és egyéb termékek importjára.
Graham megjegyzése akkor hangzott el, amikor Donald Trump amerikai elnök bírálta Oroszország legutóbbi támadásait Ukrajna polgári lakossága ellen, és kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő valóban véget akar vetni a háborúnak. Trump egyúttal szankciókkal fenyegette meg Oroszországot.
Graham erre reagálva kijelentette: nagyra értékeli Trump és csapata erőfeszítéseit, akik „az ukrajnai háború tisztességes és igazságos befejezésén dolgoznak, amelyet Putyin barbár inváziója indított el”, közölte az Ukrajinszka Pravda.
„Putyin Oroszországával szembeni további szankciókkal kapcsolatban nyújtottam be egy törvényjavaslatot, amelyet mindkét párt csaknem hatvan tagja támogat, és amely másodlagos vámok bevezetéséről rendelkezik az Oroszországból származó olaj, gáz, urán és más termékek importjára” – jegyezte meg a republikánus honatya.
Graham szerint a szenátus „készen áll ebbe az irányba haladni, és ezt elsöprő többséggel fogja megtenni, ha Oroszország nem fogadja el a tisztességes, igazságos és tartós békét”.
Április 25-én este az orosz Balti-tengeri flotta egyik katonai helikoptere megsértette a Balti-tenger felett a Lengyel Köztársaság felségvizei fölötti légteret – közölte a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnoksága az X-en.
„Az incidens jellege arra utal, hogy Oroszország teszteli légvédelmi rendszereink felkészültségét” – teszik hozzá, megjegyezve, hogy „a szolgálatban lévő légvédelmi erők folyamatos készültségben vannak, hogy biztosítsák a lengyel légtér biztonságát”.
A háború kitörése óta nem ez az első alkalom, hogy Oroszország megsérti a lengyel légteret. Legutóbb február 11-én egy orosz SU–24MR katonai repülőgép repült be a lengyel légtérbe a Balti-tenger Gdański-öböl térségében – írja a hvg.hu.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajnának és Oroszországnak hamarosan megállapodásra kell jutnia a háború befejezéséről, és a megállapodás „kulcspontjainak” jelentős részében már megegyeztek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az amerikai vezető Truth Social közösségi oldalán tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök, amikor Rómába érkezett, hogy részt vegyen Ferenc pápa temetésén, megjegyezte, hogy tárgyalásokat és találkozókat terveznek Kijev és Moszkva hivatalos képviselőivel a háború befejezéséről.
Trump szerint a két ország „nagyon közel van a békéről szóló megállapodáshoz”, és most „a legmagasabb szinten kell találkozniuk”, hogy „véget vessenek a háborúnak”. „A legtöbb kulcsfontosságú pontról már megállapodás született” – állította.
Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy a vérontást „most le kell állítani”. „Ott leszünk, ahol szükség van ránk, hogy segítsünk véget vetni ennek a brutális és értelmetlen háborúnak” – tette hozzá Donald Trump.