Az Európai Unió első alkalommal vezetett be szankciókat Oroszország ellen Kijev bombázása miatt, július 2-án Oroszország 31 embert ölt meg az ukrán fővárosban – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az EU Tanácsának honlapján található vonatkozó határozatra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU új szankciókat fogadott el az orosz katonai-ipari komplexum ellen. Július 17-én az Európai Unió hat pontban állapodott meg a Kijev elleni orosz légicsapásokkal kapcsolatos korlátozásokról. „A Kijev elleni, 2026. július 1-jéről 5-ére virradó éjszakai halálos orosz csapások, valamint a szándékosan a polgári infrastruktúra ellen irányuló brutális katonai hadjárat miatt a tanács úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be egy személlyel és öt vállalattal szemben” – áll a közleményben.
Ezek a szervezetek az orosz katonai-ipari komplexum részét képezik, elsősorban drónok gyártásával foglalkoznak. Mind az öt felsorolt vállalat az ABS Electro vállalatcsoport tagja. A listán szereplő egyetlen személy Irina Hariszova, az ABS Electro vállalatcsoport igazgatótanácsának elnöke és a csoport több vállalatának igazgatója. A vonatkozó jogszabályokat az Európai Unió hivatalos lapjában tették közzé.
A cég elektronikus és rádióelektronikai alkatrészeket fejleszt és gyárt, amelyek a drónok használatával folytatott hadviseléshez szükségesek. Ezek a vállalatok hozzájárulnak olyan rendszerek fejlesztéséhez, amelyek növelik az orosz Shahed és Gerany drónok képességeit. Emellett növelik azok ellenállását az elektronikus hadviseléssel szemben. Több vállalat gyárt automatizált vezérlőrendszereket az energiaszektor számára, ami jelentős profitot hoz Oroszországnak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió első alkalommal vezetett be szankciókat Oroszország ellen Kijev bombázása miatt, július 2-án Oroszország 31 embert ölt meg az ukrán fővárosban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784321160
[modified] => 1784309461
)
[title] => Az EU először hozott szankciókat Oroszország ellen a Kijev elleni masszív légitámadások miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192440&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192440
[uk] => 192457
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 192441
[image] => Array
(
[id] => 192441
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[original_lng] => 49025
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1784305478:2
[_thumbnail_id] => 192441
[_edit_last] => 12
[views_count] => 506
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1011849659002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 525050
[2] => 124
[3] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => kijevi támadás
[2] => Oroszország
[3] => szankciók
)
)
[1] => Array
(
[id] => 192335
[content] =>
Donald Trump úgy véli, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború véget ér az ő elnöki ciklusa alatt. Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy az ukrajnai háború véget érhet az ő elnöki ciklusa alatt – jelentette ki az amerikai államfő a Fox Newsnak adott, július 15-én, szerdán megjelent interjújában.
A műsorvezető megkérdezte, hogy Trump bízik abban, hogy az orosz-ukrán háború az ő elnöksége alatt véget ér.
„Azt hiszem igen. Azt gondoltam, hogy hamarabb véget ér. Azt gondoltam, hogy ez lesz a legkönnyebb feladat, mert jól kijöttem mindkét vezetővel. Azt gondoltam, hogy ez lesz a legkönnyebb” – válaszolta az amerikai vezető.
Trump elmondta, hogy minden alkalommal „ugyanazt” mondja Putyinnak.
„Nem akarok részletekbe menni, de azt mondtam: »Vlagyimir, itt az ideje, hogy abbahagyd, itt az ideje, hogy véget vess ennek a háborúnak«” – jegyezte meg.
Az amerikai elnök szerint Putyin „készen áll a megállapodásra”.
És amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy ez mikor történhet meg, Trump így válaszolt: „Hamarosan. A tangóhoz két emberre van szükség. De azt hiszem, ő készen áll a megállapodás megkötésére.”
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump úgy véli, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború véget ér az ő elnöki ciklusa alatt. Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy az ukrajnai háború véget érhet az ő elnöki ciklusa alatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1784315561
[modified] => 1784229332
)
[title] => Trump: Putyin készen áll a megállapodás megkötésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192335&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 192335
[uk] => 192186
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 192187
[image] => Array
(
[id] => 192187
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[original_lng] => 27304
[original_w] => 680
[original_h] => 380
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/19dc0033a9cee9c2c8e6ee1b2f2c57e1.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1784218532:12
[_thumbnail_id] => 192187
[_edit_last] => 12
[views_count] => 277
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1011786475002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 305849
[2] => 106845
[3] => 124
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => elnöki ciklus
[2] => háború
[3] => Oroszország
[4] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 192315
[content] =>
Ukrajna nagy hatótávolságú szankcióira és az ebből fakadó gazdasági helyzet romlása hatékonyan befolyásolja Oroszország akaratát a háború folytatására – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Keir Starmer brit miniszterelnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkijt arról kérdezték, hogy érkezett-e bármilyen jelzés az oroszországi helyzetről Ukrajna nagy hatótávolságú csapásainak növekedésére következményeként. „Pontosan ugyanúgy érezzük Oroszország válaszait. Akár a Bankova utcában vagy, akár Trojescsinában, akár Odesszában, akár a mi Harkivunkban, bárhol. Vagyis ezek drón- és rakétatámadások. Úgy tűnik számomra, hogy ez az állandó válaszuk, ami nem változik” – jegyezte meg.
Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország vagy fokozza az Ukrajna elleni csapásait, vagy rövid időre taktikai szünetet tart. „Nem azért, mert megértették volna, hogy meg kell változtatni a háború menetét és a béke felé kell elmozdulni. Nem, készülnek” – hangsúlyozta. Szerinte Ukrajna már hozzászokott ehhez. A megszállók azonban méltányos választ kapnak a békés ukránok elleni rakéta- és dróntámadásokra. „Egyre fokozzuk a válaszlépéseket, ők pedig fokozzák az agresszív csapásokat. Ez természetes” – mondta.
Az államfő ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak olyan jelek, amelyek az Oroszországban bekövetkezett változásokra utalnak. „Ez egy olyan orosz társadalom, amely energiaforrás-hiánnyal küzd a folyamatos, mélyen a hátországba irányuló ukrán csapások után. Oroszországnak ma magának is importálnia kell bizonyos dolgokat” – jegyezte meg.
Zelenszkij bízik abban, hogy Ukrajna a csapásmérő akcióival csökkenti az Oroszország által védelemre és háborúra fordított pénz mennyiségét. „Az Ukrajna oroszországi logisztikai blokádja miatti dízel- és benzinhiány ezeket a mutatókat pozitívabbra fordította számunkra. Miért? Mert Oroszországban elkezdett növekedni azoknak a száma, akik a háború végét akarják. Nincsenek illúziók” – mondta.
Ukrajna vezetője szerint az oroszországi választások utáni időszak fontos. „De szeptemberben, a választások után, nem tudom megmondani – fokozhatják az eszkalációs lépéseket. Az egyik a nagyobb mozgósítás. Talán. Vagy készen állnak majd a párbeszédre. Talán ez lehetséges? Biztos vagyok benne. Az amerikaiak ezt akarják, igen. Európa nagyon akarja” – jegyezte meg.
Az elnök megnevezte Ukrajna prioritásait: a háború vége, tűzszünet, minden feltétel megvitatása. „De a tűzszünet nem feltételek után jön létre, hanem az tűzszünet. A feltételeket pedig meg kell vitatni. Mindezek teljesen érthető dolgok – ahol tartunk. Erősebbé kell válnunk” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna legfőbb célja egy olyan jövő, amelyben az ország háború nélkül, Európához tartozva és Oroszország fenyegetése nélkül létezhet. Erről az Ukrán Államiság Napja alkalmából rendezett kijevi ünnepségen beszélt július 15-én.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna célja nem Oroszország gyengülése, hanem egy önálló, békés és európai állam megteremtése. Köszönetet mondott azoknak a nemzetközi vezetőknek is, akik támogatják Ukrajna biztonságát és a közös európai védelmet.
Zelenszkij felidézte, hogy Oroszország eredetileg gyors győzelemmel számolt, és három nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát. Az elnök szerint azonban az ország több mint egy évtizede ellenáll az orosz agressziónak, a teljes körű háború pedig már 1603 napja tart.
Az ukrán vezető úgy fogalmazott, hogy ma már még az orosz állami propaganda egyes szereplői is elismerik: Ukrajna erős ország, amelyet Oroszország nem tudott és nem is fog tudni legyőzni. Hozzátette, hogy Ukrajna nemcsak segítséget kér Európától, hanem saját tapasztalatával, technológiáival és biztonsági együttműködési lehetőségeivel is hozzájárul a kontinens jövőjéhez.
Ahogy Ukrajna pozíciója erősödik az Oroszország elleni háborúban, Vlagyimir Putyin diktátor már nem tudja leplezni kétségbeesését, ennek ellenére Kijev szövetségeseinek nincs joguk enyhíteni az Oroszországra nehezedő nyomáson, és a Moszkvával kötött jövőbeli békének világos elveken kell alapulnia – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter az rbc.ua hírportálnak írt exkluzív cikkében.
Amint az észt diplomácia vezetője kifejtette, Putyin továbbra is az európai egység aláásására törekszik. Ezzel időt akar nyerni, és legalább némi előnyre szert tenni a tárgyalóasztalnál. Tsahkna úgy vélte, hogy Oroszországot teljes elszigeteltségbe kell taszítani. Továbbá az európai vezetőknek öt világos alapelvre kell támaszkodniuk az igazságos és tartós béke elérése érdekében:
Az erőszakkal megváltoztatott határok el nem ismerése. Európának nincs joga olyan engedményekhez hozzájárulni, amelyek aláássák Ukrajna szuverenitását vagy nemzetközileg elismert határait. Az agresszióért járó bármilyen jutalom a jövőbeni jogsértéseket fogja ösztönözni és aláássa a nemzetközi jog alapjait.
Ukrajna teljes integrációja Európába. A tartós béke elérése érdekében Ukrajnának teljes mértékben integrálódnia kell Európa politikai, gazdasági és biztonsági terébe. Ez kölcsönös biztonsági garanciákat, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások gyors előrehaladását jelenti, beleértve az összes tárgyalási klaszter megnyitását. Ukrajna biztonsága elválaszthatatlanul összefügg Európa biztonságával.
Felelősségre vonás az agresszióért és a háborús bűncselekményekért. Egyetlen békemegállapodás sem legitimálhatja a nemzetközi jog megsértését, és nem akadályozhatja meg a felelősök felelősségre vonását. Az igazságos és tartós béke lehetetlen az elkövetett bűncselekmények büntetése nélkül. Ezért szükséges a lehető leghamarabb előmozdítani egy különleges bíróság létrehozását az agresszió bűncselekményével kapcsolatban, és biztosítani annak széleskörű nemzetközi támogatását.
A hosszú távú elrettentés politikája. Oroszország még a háború befejezése után is hosszú távú stratégiai fenyegetést jelent. Ezért Európa háború utáni biztonsági architektúrájának megbízható elrettentési mechanizmusokon kell alapulnia, amelyek célja az újabb agressziós cselekmények megelőzése.
Feltételes jövőbeli kapcsolatok Oroszországgal. Az Oroszországgal való kapcsolatok bármilyen normalizálása csak akkor lehetséges, ha az ország valódi tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, teljesíti kötelezettségeit, felelősséget vállal tetteiért, és konkrét tettekkel, nem csupán kijelentésekkel állítja helyre a bizalmat.
Peking hosszú távú stratégiát követ, és észrevétlenül olyan kapcsolatokat épít Oroszországon belül, amelyek messze túlmutatnak Vlagyimir Putyin orosz diktátor alakján, írta terjedelmes publikációjában a The Wall Street Journal (WSJ), amely azt vizsgálja, hogyan vált Putyin Hszi Csin-ping kínai vezető „kiskorú partnerévé” és „könyörgő féllé” a két ország kapcsolatában.
A cikk megjegyezte, Peking kapcsolatokat épít ki azokkal a tisztviselőkkel és elitekkel, akik Putyin távozása után fogják alakítani az országot.
Egyes elemzők úgy vélik, hogy a Nyugat-ellenes hangulat annyira mélyen gyökerezik az orosz társadalomban és intézményekben, hogy túléli azt a személyt, aki felkorbácsolta.
„Ez a tendencia valami olyasmit sugall, ami egy évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Oroszország számára” – írta a WSJ.
A cikk azt is megjegyzi, hogy Oroszország egyre inkább próbálkozik kínai kémkedéssel középszíntű vezetők körében. Moszkva azonban titokban tartotta ezt, és nem tárgyalta meg Pekinggel, mivel nem akarta rontani a kapcsolatokat.
Elemzők és egy, az orosz hírszerzéshez közel álló forrás véleménye szerint Oroszország egyre inkább kínai kémkedési kísérleteket észlel középvezetők körében, de Moszkva vonakodott ezeket a tényeket nyilvánosságra hozni vagy Pekinggel megvitatni, attól tartva, hogy károsítaná a kapcsolatokat.
A WSJ megjegyezte, hogy Oroszországnak most sokkal nagyobb szüksége van Kínára, mint Kínának Oroszországra.
Az Ukrajna elleni évek óta tartó teljes körű háború és a gazdasági elszigeteltség Putyint könyörgő féllé tette a Hszi Jinpinggel való kapcsolatokban, amelyek egyre kiegyensúlyozatlanabbak és időnként feszültek, jegyzi meg a cikk.
A WSJ azt is megjegyezte, hogy Peking támogatja az orosz hadigazdaság életképességét, és lehetővé teszi Moszkvának, hogy ellenálljon a nyugati oroszellenes szankcióknak.
Az Egyesült Államok és Európa felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Moszkvára a háború befejezése érdekében, de hiába.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor újabb eszkalációhoz folyamodhat, és más országokat is megtámadhat, ha nem éri el céljait az Ukrajna elleni háborúban – figyelmeztetett kedden Volodimir Zelenszkij elnök a BFMTV tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: ha Moszkva nem győz Ukrajnában, az orosz diktátor „nagyon veszélyessé válik, és nem csak számunkra”. „Megpróbál majd elfoglalni egy másik helyet, más embereket, és újra ölni, embereket ölni” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az agresszor ország megpróbálhat további országokat bevonni a konfliktusba.
A tűzszünet lehetőségére reagálva az elnök megjegyezte, hogy a tűzszünet lehetséges, de jelenleg rendkívül nehéz elérni. „Véget kell vetnünk ennek a háborúnak. És van egy oldal – Oroszország –, amelyik ezt nem akarja. Ezt csak szavakban bizonygatja” – hangsúlyozta. Emellett az államfő hazugnak nevezte Putyint az esetleges fegyverszünet kérdésében. A Kreml vezetőjének csak győzelemre van szüksége – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Lettország, Litvánia és Észtország diplomatái az orosz külügyminisztériumba látogattak, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az orosz külügyminisztérium képviselői által terjesztett álhírek kapcsán, áll az észt külügyminisztérium közleményében, közölte a Jevropejszka Pravda.
Július 10-én Lettország, Észtország és Litvánia moszkvai nagykövetségei ügyvivői közös demars-al fordultak az orosz külügyminisztériumhoz, határozottan elutasítva Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2026. július 4-i, egyértelműen hamis nyilvános kijelentéseit.
Az ügyvivők ismét egyértelműen kijelentették, hogy a balti országok nem nyitották meg légterüket az oroszországi célpontok elleni csapások előtt, ezen országok külügyminisztereinek ez év április 10-i közös nyilatkozatára hivatkozva.
Lettország, Észtország és Litvánia hivatalos, különböző szinteken következetesen hangoztatott álláspontja ellenére az orosz fél továbbra is hazugságokat terjeszt és súlyosbítja a helyzetet.
Az országok teljesen alaptalannak minősítik Oroszország állításait. A pilóta nélküli légi járművek behatolása a balti államok légterébe Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziós háborújának következménye.
Az ügyvivők egyben cáfolták az orosz külügyminisztérium tisztviselői által a balti államokkal kapcsolatban a közelmúltban tett hamis állításokat, hangsúlyozva, hogy Lettország, Észtország és Litvánia minden lakosa számára biztosítja a jogállamiság teljes tiszteletben tartását, és hogy az ezzel ellentétes állításokat nem támasztják alá tények, és Oroszország szándékos kísérletét jelentik a dezinformáció terjesztésére.
Oroszország fogva tartással, erőszakos eltünésekkel, kínzással és illegális perekkel próbálja megfélemlíteni a megszállt területeken a lakosságot. Július 13-án, hétfőn az EU külügyminiszterei újabb szankciókat mérlegeltek Oroszország ellen az ukrán civilek és hadifoglyok illegális fogva tartása miatt. A nyomtalanul eltűnt ukrán polgárok kérdése az első napirendi pont az EU külügyminisztereinek ülésén, közölte a Lengyel Rádió.
A találkozón részt vett Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, valamint Olekszandra Matvijcsuk és Makszim Butkevics ukrán emberi jogi aktivisták.
A megbeszélés az IPHR – Nemzetközi Partnerség az Emberi Jogokért – nemzetközi emberi jogi szervezet dokumentumán alapul, amely az Oroszország által fogva tartott ukrán civileknek szól.
A szervezet megjegyezte, hogy a teljes körű invázió kezdete óta Oroszország illegálisan tart fogva ukrán civileket a megszállt területeken. Sokukat közülük hosszú ideig elkülönítve tartják, ügyvédhez való hozzáférés és családjukkal való kapcsolattartás nélkül.
Az IPHR értékelése szerint Oroszország fogva tartásokat, erőszakos eltünéseket, kínzást és törvénytelen bírósági eljárásokat alkalmaz a megszállt területek lakosságának megfélemlítésére. Moszkva az őrizetbe vett civileket politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használja.
Az emberi jogi aktivisták hangsúlyozzák, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a teljes mértéke továbbra sem ismert. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala megerősítette, hogy Oroszország legalább 1800 civilt tart fogva.
Ukrán civil szervezetek adatai szerint az őrizetbe vett civilek száma 10 és 20 ezer között lehet. Az ukrán bűnüldöző szervek több mint 15 ezer civilt azonosítottak, akiket 2022 februárja után vettek őrizetbe.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter úgy véli, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek meg az erőforrásai Lengyelország megtámadásához, de Moszkva provokációkhoz folyamodhat az ország ellen – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Il Messaggero című olasz lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Sikorski kijelentette, hogy Lengyelország nem pánikol Oroszország miatt, de komolyan veszi a moszkvai fenyegetéseket. „Aggodalomra ad okot, mert Putyin optimista és teljesen hamis értékelések alapján támadta meg Ukrajnát. Hatalmas emberi szenvedést és súlyos gazdasági károkat okozott Európa-szerte azzal az őrült és bűnös döntéssel, hogy megtámadta Ukrajnát. Ezért nem zárhatjuk ki, hogy még ha nem is tud győzni, hozhat egy hasonló döntést” – mondta.
A miniszter a The Telegraph brit újság azon információjára reagált, miszerint az Egyesült Államok figyelmeztette Varsót egy lehetséges orosz fegyveres provokációra Lengyelország ellen, hogy „próbára tegye a NATO elszántságát”. Az mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja ezt az információt, de „a hír egy megbízható kiadványtól származik, így valószínűleg igaz”. Reményét fejezte ki, hogy Oroszország szándékainak leleplezése arra kényszeríti majd Moszkvát, hogy feladja ezeket a terveket. „Ezért küldünk jelzést az oroszoknak: tudjuk, hogy valamin mesterkednek, pont úgy, mint Ukrajna lerohanása előtt. És azzal, hogy előre leleplezzük a szándékaikat, remélem, meg tudjuk győzni őket, hogy hagyjanak fel agresszív álláspontjukkal” – tette hozzá.
A lengyel diplomácia vezetője ugyanakkor bízik abban, hogy Moszkvának nincsenek elegendő erőforrásai Lengyelország megtámadására. „Amikor az oroszok fenyegetnek minket, komolyan vesszük ezeket a fenyegetéseket. De ma Putyinnak nincsenek eszközei arra, hogy megtámadjon minket: legfeljebb megpróbálhat valamiféle provokációt elkövetni. Majdnem tizenhárom évnyi próbálkozás után még mindig nem sikerült meghódítania Donbászt” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
