A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal.
Shapps a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a riporteri felvetésre, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának a védelméhez szükséges eszközök alig 25 százaléka áll jelenleg rendelkezésére – kijelentette: ha más országok is követték volna Nagy-Britannia példáját, Ukrajnának ma sokkal nagyobb védelmi kapacitása lenne.
A brit védelmi tárca vezetője szerint Nagy-Britannia a háború kezdete óta hozzávetőleg 12,5 milliárd font segélyben részesítette Ukrajnát.
Grant Shapps ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy London szerint Ukrajna használhatja-e a brit fegyvereket Oroszország területén lévő célpontok ellen.
A miniszter úgy fogalmazott: a brit fegyverszállítások azt a célt szolgálják, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ezeket a fegyvereket „Ukrajna egész területén lehet és kell is használni, beleértve a Krím területét is”.
Shapps a brit fegyverek oroszországi célpontok elleni használatának lehetőségét firtató többszöri kérdésre ugyanakkor csak annyit mondott, hogy az erről folytatott „magánjellegű beszélgetésekről” nem kíván részleteket felfedni.
A brit védelmi miniszter szerint a Harkiv körzetében elért orosz előrenyomulást az tette lehetővé, hogy „a civilizált világ kis időre elfordította tekintetét” Ukrajnáról.
Grant Shapps ennek példájaként említette, hogy belpolitikai okokból hosszú ideig tartott, mire a washingtoni kongresszus elfogadta az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomagot.
Arra a felvetésre, hogy az Izrael elleni iráni támadás idején brit és amerikai harci gépek is részt vettek az iráni rakéták lelövésében, ugyanakkor nem hajtanak végre ilyen akciókat az ukrajnai célpontokra kilőtt orosz rakéták ellen, a brit védelmi miniszter kijelentette: sem Izrael, sem Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem terjed ki rájuk az atlanti szövetség védelmi garanciája.
Ukrajna azonban Oroszországgal áll háborúban, és Nagy-Britannia nem kíván közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal, „nem szándékozunk bevonulni és harcolni ebben a háborúban” – tette hozzá.
A minap David Cameron brit külügyminiszter is kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntére.
Május eleji ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.
Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóiratnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.
Cameron a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, és „nem is lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének”.
[type] => post
[excerpt] => A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem aka...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716148920
[modified] => 1716145487
)
[title] => A brit védelmi miniszter nem akar konfrontálódni Moszkvával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113506&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113506
[uk] => 113541
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113507
[image] => Array
(
[id] => 113507
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps.jpg
[original_lng] => 313737
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/grant-shapps.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716193476:2
[_thumbnail_id] => 113507
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 382
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 444204
[1] => 2498
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => konfrontáció
[1] => Nagy-Britannia
[2] => Oroszország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 113335
[content] =>
Az Oroszországi Föderáció kiképzőközpontot hozott létre Managuában, hogy speciális tanfolyamokat tartson a nicaraguai nemzeti rendőrség számára a Daniel Ortega rezsimje által felhasználható biztonsági erők kiképzésére.
Az amerikai pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be az orosz belügyminisztérium Nicaragua fővárosában található kiképzőközpontja ellen. Erről az amerikai pénzügyminisztérium sajtószolgálata számolt be.
A szankciók állítólag a nicaraguai Daniel Ortega-rezsim ellen irányulnak, és annak tevékenységére, mely által manipulálják az aranybányászati ágazatot, és profitálnak a korrupt műveletekből.
Az Ukrajna partnerei által biztosított nyugati fegyverek bevetésének lehetősége Oroszország területén nem támadás, hanem az ukránok védelmét szolgálja – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Szerintem nem kellene tiltani, mert itt nem az ukrán hadsereg nyugati fegyverekkel történő offenzívájáról van szó Oroszország területén. Ez védelem. Ez ugyanaz, mint a megelőző szankciók, amelyekről mindannyian beszéltünk a teljes körű invázió előtt. Ez ugyanaz. Ez figyelmeztetés.”
Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország határterületein, valamint Ukrajnában „szürke zóna” van, ahol szinte nincs civil. „És nem csak, ott is ugyanaz a szürke zóna van. Kilakoltatják az embereket. Szintén nincs civil a határon, az ő oldalukról. Nyilvánvaló okokból” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az orosz csapatok nem rendelkeznek elegendő erővel a stratégiai áttöréshez Harkiv megye északi részén, ugyanakkor a megszállók taktikai sikereket érhetnek el – jelentette ki Christopher Cavoli tábornok, a NATO Egyesített Erők európai parancsnoka és Rob Bauer tengernagy, a szövetség Katonai Bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Cavoli elmondta, hogy az oroszoknak „nincs a stratégiai áttöréshez szükséges mennyiségű erejük”. „Sőt, hiányoznak a készségeik és képességeik ahhoz, hogy olyan léptékben működjenek, ami ahhoz szükséges, hogy bármilyen áttöréssel stratégiai előnyhöz jussanak. Képesek helyi sikereket elérni, és ez már sikerült is” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy kapcsolatban áll ukrán az kollégáival, és bízik abban, hogy az ukrán fegyveres erők fenntartják a védelmet a fronton.
Bauer azt hangsúlyozta, hogy a harctéren kialakult helyzet a harkivi térségben zajló orosz offenzíva kezdete után „olyan mértékben nem változott, hogy az ukrán hatóságok készek lennének tárgyalóasztalhoz ülni. „Az ukrán erők visszaszerezték annak a területnek az 50 %-át, amelyet Oroszország a háború elején elfoglalt. Tehát most az orosz csapatok visszafoglalják ezt a területet, de ez nem stratégiai előrelépés, nem stratégiai siker” – mutatott rá a tengernagy.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz csapatok nem rendelkeznek elegendő erővel a stratégiai áttöréshez Harkiv megye északi részén, ugyanakkor a megszállók taktikai sikereket érhetnek el – jelentette ki Christopher Cavoli tábornok, a NATO Egyesített Erők európai parancsnoka é...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715953920
[modified] => 1715946313
)
[title] => A NATO szerint Oroszország nem rendelkezik elegendő erővel a stratégiai áttöréshez Harkiv térségében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113294&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113294
[uk] => 113305
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 101033
[image] => Array
(
[id] => 101033
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli.jpg
[original_lng] => 414509
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/christopher-cavoli.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715939589:2
[_thumbnail_id] => 101033
[_edit_last] => 5
[views_count] => 525
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15615
[1] => 115
[2] => 92079
[3] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Harkiv
[1] => NATO
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 113289
[content] =>
Az orosz katonaság már lőtt ki Észak-Koreából származó rakétát ukrán célpontokra. Az Egyesült Államok szerint Oroszország egyre jobban rászorul Észak-Korea hadi támogatására.
Az Egyesült Államok újabb büntetőintézkedéssel sújtott több orosz illetőségű vállalkozást és magánszemélyt csütörtökön az orosz és észak-koreai fegyverkereskedelem elősegítése miatt. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a szankciók olyan oroszországi székhelyű szereplőket érintenek, akik részt vettek katonai felszerelések és alkatrészek szállításában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Oroszország között, ezzel megsértve az ENSZ Észak-Koreára vonatkozó fegyverembargóját.
Az amerikai álláspont szerint Oroszország egyre nagyobb mértékben rászorul az Észak-Koreából származó hadianyagra az ukrajnai háborújához, az orosz katonaság pedig már több tucat észak-koreai ballisztikus rakétát lőtt ki ukrajnai célpontokra.
A csütörtökön hozott újabb büntetőintézkedések építenek az orosz és észak-koreai katonai kapcsolatok erősítése nyomán hozott korábbi amerikai szankciókra, amelyek megnehezítik a büntetés alá vont vállalkozások és magánszemélyek üzleti tevékenységét.
A legújabb, immár 14. szankciós csomagjával az Európai Unió megtiltaná, hogy pártok, háttérszervezetek, politikai agytrösztök és más csoportok orosz eredetű pénzt fogadjanak el. Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak az ehhez szükséges lépésekről is meg kellene állapodniuk. A szankciós csomag nem csupán az európai politikai szervezeteket vágná el az orosz finanszírozástól, de megtiltaná az orosz hélium importját, és szigorítaná a mangánércek és más ritkaföldfémek exportkorlátozásait is.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.
„Az atomhatalmaknak meg kell őrizniük a globális stratégiai stabilitást, tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvét, illetve nem szabad egymás létfontosságú érdekeit megsérteniük” – olvasható Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalásában.
Hangsúlyozták, hogy „különösen a katonai szövetségek bővítésétől, valamint más atomhatalmak közvetlen határán hídfőállások létesítésétől” kellene tartózkodni.
Oroszország egyebek között a NATO keleti irányú további bővítésének „veszélyével” indokolta, hogy megtámadta Ukrajnát, Moszkva ugyanis biztonsági fenyegetésként tekint Ukrajna esetleges NATO-csatlakozására. Emellett Moszkva és Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és a ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
„Az Egyesült Államok globális légvédelmi rendszerének létrehozásáról és ennek telepítéséről van szó a világ különböző pontjain, a világűrben, illetve a nagypontosságú, nem atomtöltetű fegyveres potenciál kiépítéséről Európában és a csendes-óceáni térség déli részén” – húzták alá.
Hozzátették, hogy Washington és szövetségesei – nyilvánvalóan Oroszország és Kína ellen irányuló – közös gyakorlataik ürügyén atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú indítórendszereket helyeznek el a szóban forgó régiókban.
Putyin csütörtökön érkezett Kínába kétnapos állami látogatásra, amelynek keretében megbeszéléseket folytat Hszivel Ukrajnáról, Ázsiáról, az energetikáról és a kereskedelemről.
Oroszország kiutasítja Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségének katonai attaséját, válaszul az Egyesült Királyság barátságtalan lépéseire – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A tárca bekérette a brit nagykövetség egyik képviselőjét, és kifejezte neki határozott tiltakozását London május 8-i „barátságtalan” döntése miatt, amelyet a brit fővárosban működő orosz nagykövetség védelmi attaséjával szemben hoztak meg.
„A brit diplomatát tájékoztatták, hogy a fenti döntésre válaszul a moszkvai brit nagykövetség védelmi attaséját, Adrian Coghillt persona non gratának nyilvánították. Egy héten belül el kell hagynia az Oroszországi Föderáció területét” – hangzott a Moszkvában kiadott tájékoztatás.
„Ezzel az intézkedéssel nem merül ki reagálásunk a brit fél május 8-án bejelentett barátságtalan oroszellenes lépéseire. Az eszkaláció kezdeményezőit tájékoztatni fogjuk a további válaszlépésekről” – közölte az orosz diplomáciai tárca.
Jóváhagyta Vlagyimir Putyin orosz elnök azokat a törvényi változásokat, amelyek értelmében külföldi ügynöknek minősített személy többé semmilyen szintű választásokon nem lehet jelölt, a jelölt személyes meghatalmazottja, vagy megfigyelő.
Az új szabályozás értelmében a jelöltségre pályázónak, ha külföldi ügynöki nyilvántartásban szerepel, el kell érnie ezen jogállása megszűntetését, amíg benyújtja a jelöltté nyilvánításához szükséges iratokat a választási bizottsághoz. Az egyik módosítás egyenesen megtiltja a „külföldi ügynököknek” választott tisztségek betöltését.
A korábban hatályos normák nem korlátozták a „külföldi ügynökök” passzív választási jogát, de azt megtiltották számukra, hogy közhatalom szerveinél kinevezett pozíciókat töltsenek be, köztisztviselők, valamint választási bizottságok tagjai legyenek.
Az új normák szerint egyébként a választásokra már bármilyen szinten bejegyzett jelölt nem vehető fel a külföldi ügynökök nyilvántartásába.
Ugyanakkor a közhatalom szerveinél tisztséget betöltő külföldi ügynökök jogköre határidő előtt megszűnik, ha a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül nem töröltetik nevüket az ügynöklistáról.
A módosítások értelmében a külföldi ügynökök, valamint a szélsőséges vagy terrorszervezetek tevékenységében részt vevő személyek nyilvántartásában szereplők semmilyen szinten nem lehetnek választási megfigyelők, jelöltek személyes meghatalmazottjai és nem adhatnak pénzadományt sem a jelöltek választási alapjába. Az utóbbi kategóriába sorolt személyek szintén nem lehetnek szavazati joggal rendelkező tagjai a választási bizottságoknak. Ugyanez a korlátozás vonatkozik majd azokra is, akiket szélsőséges jelképek használata miatt vontak közigazgatási felelősségre.
A választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőkkel szembeni követelményeket is megszigorították.
Oroszországban legközelebb szeptember 8-án tartanak választásokat. Akkor 19 kormányzói posztról, valamint 13 regionális parlament, továbbá számos helyi önkormányzati testület és tanács mandátumairól lehet majd szavazni, és a szövetségi parlament alsóházába is egy pótválasztást tartanak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök első útja Kínába vezet, mióta megkezdte ötödik terminusát, ami újabb jele annak, hogy mennyire erősödik a stratégiai kapcsolat a két ország között.
A Kreml nyilvánvalóan tovább akarja fejleszteni az együttműködést, mivel Oroszország egyre nagyobb mértékben függ a Kínával folytatott kereskedelemtől és Peking politikai támogatásától.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt két évben Putyin három dolgot akart Kínától – nyilatkozta Max Hess, a Philadelphiában működő kutatóintézet, a Foreign Policy Research Institute munkatársa a CNBC-nek. – Megállapodást a Szibéria Ereje 2. gázvezetékről, további támogatást az Ukrajna ellen folytatott háborúhoz és hozzáférést a kínai pénzpiacokhoz, a jüan használatához a kereskedelem fejlesztésére” – sorolta fel a célokat.
Feltűnően kevés haladást láttunk ezekben a kérdésekben. Szóval Putyin most azért utazik Pekingbe, hogy kiderítse, mit kaphat meg – tette hozzá.
Nő a nyomás
Putyin a látogatás előtt interjút adott a kínai hírügynökségnek, amelyben a kétoldalú kapcsolatok mellett arról is beszélt, hogy támogatja Peking több mint egy éve beterjesztett, 12 pontos ukrajnai béketervét.
„Putyin hosszú távon marad Ukrajnában, nem tervezi, hogy feladja” – vélekedett Hess, aki szerint az orosz elnök igyekszik előnyt kovácsolni a harctéren és a Kínával való diplomáciai fronton is.
Pekingre ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről az Oroszországnak nyújtott katonai támogatás miatt, miközben a kétoldalú viszonyt tovább terhelik az újabb, 18 milliárd dollár értékű vámok, amelyeket a héten vetettek ki a kínai importra.
Peking ért a szóból
Elemzők szerint így Pekingnek kevés lehetősége marad a Moszkvához való közeledésen kívül, a kétoldalú kapcsolat idővel egyre inkább stratégiaivá válik, és nem azért, mert az oroszok viselkedése változik.
„Az újabb vámok azt üzenik Kínának, hogy bárki győzzön is a novemberi amerikai elnökválasztáson, az Egyesült Államok próbálja korlátozni” – kommentálta a hírt Ian Bremmer, az Eurasia Group elnöke.
„Minél inkább ezt a hozzáállást tapasztaljuk hosszabb távon az Egyesült Államok és szövetségesei oldaláról, azt hiszem, annál közelebb kerülnek majd a kínaiak az oroszokhoz” – tette hozzá. Peking ugyanis mindinkább azt tapasztalja, hogy egyre korlátozottabban képes hosszú távon stabil és fenntartható módon működni Washington ázsiai szövetségeseivel, az európaiakkal és magával az Egyesült Államokkal. „Mindezek fényében pedig idővel növekszik a hajlandóság arra, hogy Oroszországgal szorosabb szövetségre lépjen” – vélekedett.
Május 14-én, kedden Vlagyimir Putyin orosz diktátor rendeletet írt alá Andrej Belouszov kinevezéséről az agresszor ország védelmi minisztériumának élére.
Mint ismeretes, Belouszov eddig az első miniszterelnök-helyettesi pozíciót töltötte. Helyére Denisz Manturovot nevezték ki.
Putyin rendeleteket írt alá más miniszterek kinevezéséről is: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Sportminisztérium, a Közlekedési Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium mind új vezetőt kapott.
