Moldova kiutasított egy meg nem nevezett orosz diplomatát a Dnyeszter menti szakadár területen az orosz elnökválasztás idejére megnyitott szavazóhelyiségek miatt – közölte a moldovai külügyminisztérium kedden.
A minisztérium a múlt hét végén tartott orosz elnökválasztás lebonyolításához korábban egyetlen chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.
A minisztérium az elmúlt hét során kétszer is bekérette Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet a szavazóhelyiségek ügyében.
A nagykövet a múlt héten alaptalannak nevezte a külügyminisztérium tiltakozását arra hivatkozva, hogy a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”.
Maia Sandu moldovai elnök hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Dnyeszter menti területeken is megtartott orosz elnökválasztás megsértette Moldova szuverenitását, és kormányzati válaszlépést ígért.
„Nem akarunk kapcsolatot egy olyan rezsimmel, amely minden nap ártatlan embereket gyilkol meg” – mondta.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából, és nemzetközileg el nem ismert, viszont de facto önálló államként működik. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona is tartózkodik a területen, békefenntartó feladatokat ellátva.
A német kormány nem ismeri el az orosz elnökválasztás eredményét, de kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nem tartjuk ezeket az úgynevezett választásokat Oroszországban sem szabadnak, sem tisztességesnek. Az eredmény egyértelműen előre ismert. Oroszország ma, ahogy a kancellár már kijelentette, egy diktatúra, amelyet Vlagyimir Putyin irányít tekintélyelvűen – mondta Sebastian Fischer, a német külügyminisztérium szóvivője.
Olaf Scholz kancellár nem fog gratulálni Putyinnak a győzelemhez, és a német kormány nem fogja elnöknek nevezni, de tárgyalni készek lesznek vele.
Az oroszországi „választások” után Vlagyimir Putyin diktátor új mozgósítási hullámot indít, és fokozza a támadásokat a fronton, ezért az ukrán hadseregnek tartalékokat kell létrehoznia – közölte hétfőn Ivan Havriljuk védelmi miniszterhelyettes az Ukrinform hírügynökség számára írt cikkében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Havriljuk megjegyezte, hogy a fronton lévő megszállók egyik fő előnye a hatalmas élőerőforrás. „Oroszok többmilliós tömege támogatja országa agresszív háborúját Ukrajna ellen. Putyinnak sikerül megtartania az ellenőrzést Oroszország információs tere felett” – mutatott rá.
A helyettes védelmi miniszter hozzátette: nem szabad azt gondolni, hogy az oroszok a hatalmas veszteségek miatt leállnak, hiszen a katonák feláldozhatóak számukra, amit a Bahmutért és Avgyijivkáért vívott harcok is megerősítenek. Elmondása szerint a legutóbbi Ramstein formátumú, február 14-i találkozó óta az orosz hadsereg több mint 32 ezer embert veszített.
„De sem Putyint, sem az orosz parancsnokokat nem állítják meg a hatalmas veszteségek. Kétségtelen, hogy a színlelt választások után egy idő után Putyin új dühvel hajtja majd előre katonáit. Elrendeli a következő kényszermozgósítást, új zsoldosokat gyűjt össze” – hangsúlyozta a tisztségviselő. Véleménye szerint az új ciklus elején Putyin győzni akar majd a csatatéren és megfélemlíteni Európát. „Mielőtt az orosz maffia új hulláma megérkezik a frontra, lehet, hogy lesz egy kis időnk az erők mozgósítására – a dandárok megerősítésére, tartalékok létrehozására” – emelte ki Ivan Havriljuk.
Vlagyimir Putyin rekordgyőzelmet aratva kezd új hatéves ciklusát Oroszországban, amely során a legtovább hivatalban lévő vezetővé válhat. Az eredmények a Nyugattal szembeni álláspontját erősítik és Ukrajna elleni katonai beavatkozását igazolják – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a vasárnapi választásokon rekordgyőzelmet aratott, ezzel erősítve meg hatalmát és kihangsúlyozva Oroszország álláspontját a Nyugattal szembeni konfliktusban. Az eredmények alapján Putyin 87,34 százalékos támogatottságot kapott, ami az ország posztszovjet időszakának messze legmagasabb aránya. Korábban hat évvel ezelőtt kapta az eddigi legtöbb szavazatot, akkor az összes válaszadó 77,53 százaléka voksolt rá.
A győzelem lehetővé teszi számára, hogy újabb hatéves ciklust kezdjen, így hivatali ideje alatt megelőzi Joszif Sztálint is az ország irányításának hosszúságában.
Putyin 2000 óta irányítja folyamatosan az országot, mindössze 2008 és 2012 között adta át alkotmányos okokból a vezetést Dmitrij Medvegyevnek. A mostani eredmények azt jelentik, hogy összesen 26 évre nőhet az elnökként eltöltött idejének hossza. Nemzetközi megfigyelők és több nyugati ország bírálta a választásokat a politikai ellenfelek bebörtönzése és a média cenzúrája miatt. Putyin viszont demokratikusnak nevezte a választást és azt állította, hogy az ellenzéki tiltakozások nem befolyásolták az eredményt. Az ellenzék vezetője, Alekszej Navalnij néhány héttel ezelőtti halála után tömeges tüntetések zajlottak Oroszországban és szerte a világban egyaránt.
A részvételi arány meghaladta a korábbi évekét, 74,22 százalékot ért el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök illegitimnek nevezte a választást és Putyint örökös uralkodónak titulálta. Csatlakozott hozzájuk több európai vezető is, akik szerint a választás egyáltalán nem volt szabad. Arra már előzetesen lehetett számítani, hogy az elnök megválasztását semmi sem fenyegeti, mivel a fontosabb politikai ellenfeleit nem engedték elindulni. A részvételi arány új rekordja sem meglepetés, az elmúlt hetekben már kifejezetten új csúcsra számítottak az elemzők.
António Guterres ENSZ-főtitkár elítéli az Oroszországi Föderáció azon erőfeszítéseit, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területén orosz elnökválasztást tartson.
Ezt Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte – tájékoztat a Reuters.
Dujarric szerint Guterres emlékeztetett arra, hogy Ukrajna régióinak illegális annektálási kísérletének nincs jogereje a nemzetközi jog szerint.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határain belül, összhangban a Közgyűlés vonatkozó határozataival” – áll a közleményben.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa március 15-én ülésezik, hogy megvitassák az oroszok által megszállt ukrajnai területeken az orosz elnökválasztás keretében illegálisan szervezett szavazást – jelentette be Szerhij Kiszlicja Ukrajna ENSZ-képviselője, amiről a The Kyiv Independent is beszámolt.
Moszkva a megszállt Krím félszigeten és Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék egyes részein is szavazást szervez a nemzetközi jog megsértésével.
Oroszország március 15-én megkezdte a háromnapos elnökválasztási szavazását, amely várhatóan további hat évet biztosít az 1999 óta hatalmon lévő Vlagyimir Putyinnak.
A Biztonsági Tanács pénteken 15.05-kor ül össze az Ukrajna által kért ülésre, hogy megvitassa az Oroszország által március 15. és 17. között az ideiglenesen megszállt ukrán Krímben, valamint az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók egy részén illegálisan megrendezett elnökválasztást – közölte Kiszlicja az X közösségi oldalon.
Oroszország 2022 szeptemberében jelentette be a részben megszállt Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck megyék annektálását, amit Ukrajna és a nemzetközi közösség törvénytelennek és semmisnek minősített.
Moldova hivatalos panaszt tett kedden a chisinaui orosz nagykövetnél a Dnyeszter menti szakadár területen az oroszországi elnökválasztáshoz kialakított szavazóhelyiségek megnyitásáról szóló döntés miatt.
A külügyi tárca közlése szerint kedden bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet, és tájékoztatták a moldovai kifogásról.
Az orosz elnökválasztás március 15-től 17-ig, péntektől vasárnapig tart. A külügyminisztérium korábban egyetlen, kizárólag péntektől vasárnapig működő chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele az orosz elnökválasztás lebonyolításához, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.
„Ezek az intézkedések sértik a nemzetközi jogot, aláássák Moldova szuverenitását és területi integritását” – fogalmazott a minisztérium.
Oleg Vasznyecov újságíróknak nyilatkozva közölte: meglátása szerint a minisztérium tiltakozása alaptalan. Hozzátette: a szavazóhelyiségek számának növelése „az orosz állampolgárok elnökválasztáson való részvételének biztosítása érdekében történt”.
Február 29-én a nemzetközi közösség által el nem ismert szakadár „Dnyeszter Menti Köztársaság” képviselői kongresszust tartottak, amelyen segítséget kértek Moszkvától a moldovai gazdasági „nyomásgyakorlással” szemben, és kérték a nemzetközi közösséget, hogy járjon közbe a Chisinauval való teljes körű párbeszéd felújítása érdekében.
A Szovjetunió széthullása nyomán Moldova parlamentje 1991. augusztus 27-én kinyilvánította a köztársaság függetlenségét.
A Dnyeszter menti, zömében oroszok és ukránok lakta terület öt nappal később bejelentette elszakadását Moldovától. A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szakadár terület fegyveres konfliktus után, 1992-ben szakadt ki Moldovából.
Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a szakadár területnek és a délen megalakult Gagauz Köztársaságnak. A török dialektust beszélő gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását, az ott állomásozó, hivatalos adatok szerint 1500 főnyi orosz békefenntartóktól védve.
A román külügyminisztérium nem ismeri el legitimnek az orosz hatóságok által 2014 óta illegálisan elcsatolt vagy megszállt ukrajnai területeken tartandó orosz elnökválasztást, a román állampolgárokat pedig eltanácsolja attól, hogy megfigyelőként vegyenek részt a voksoláson.
A tárca a jövő hétvégén tartandó oroszországi elnökválasztással kapcsolatos, pénteken kiadott közleményében rámutat: nem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon régióban, a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában rendezendő voksolás eredményét.
A román külügyi tárca megerősítette: határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.
A közlemény szerint az orosz hatóságok úgy döntöttek, hogy – nemzetközi kötelezettségvállalásaikat megszegve – nem hívják meg az EBESZ megfigyelőit az elnökválasztásra, ugyanakkor fennáll a lehetősége, hogy más szervezeteket és külföldi magánszemélyeket hívnak meg választási megfigyelésre.
„Az adott körülmények között a minisztérium határozottan elutasítja román állampolgárok vagy szervezetek részvételét az Oroszországi Föderációban zajló választások nyomon követésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Ukrajnához tartozó, az Oroszországi Föderáció megszállása alatt álló területeken román állampolgárok jelenléte, többek között az említett választások nyomon követése és megfigyelése céljából, az ukrán jog szerint büntetőjogi és közigazgatási jellegű következményekkel jár” – zárul a bukaresti külügyi közlemény.
Oroszország nem hallgat majd az elnökválasztására vonatkozó, előre gyártott nyugati értékelésekre – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán a sziriuszi Ifjúsági Világtalálkozón.
„Tudjuk, hogy több országban már most megbeszéléseket tartanak arról, hogy miként fogják majd a tájékoztatásban megkérdőjelezni az egy hét múlva esedékes választások eredményét. (…) De mi nem leszünk hajlandóak odafigyelni a következtetéseikre és az értékelésükre” – mondta Peszkov.
Az orosz parlament felsőháza március 17-re írta ki az elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság (CIK) úgy döntött, hogy a választást március 15. és 17. között rendezik meg. Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás. A szavazólapon négy jelölt neve fog szerepelni: Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnöké (függetlenként indult), Vlagyiszlav Davankové (Új Emberek párt), Nyikolaj Haritonové (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) és Leonyid Szluckijé (Oroszországi Liberális Demokrata Párt).
Peszkov egyébként a Szocsi közelében lévő Sziriuszban megtartott fórumon azt hangoztatta, hogy Moszkva soha nem avatkozott be az amerikai választásokba, és hogy a novemberi elnökválasztáson se tesz majd ilyet. A szóvivő szerint az amerikai adófizetők pénzéből javadalmazott különleges ügyész és az illetékes parlamenti bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy nem történt orosz beavatkozás az amerikai választásokba.
„Mi soha senkinek nem szabjuk meg, hogy hogyan éljen, de azt sem akarjuk, hogy nekünk diktáljanak. És ezért természetesen el fogunk fojtani minden kísérletet, hogy valaki beavatkozzon a választásainkba” – hangsúlyozta.
Elnökjelöltként jegyezte be Leonyid Szluckijt, Oroszország Liberális Demokrata Pártjának elnökét, a moszkvai parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnökét és Vlagyiszlav Davankovot, az alsóház alelnökét, az Új Emberek párt képviselőjét pénteken az orosz Központi Választási Bizottság.
Szluckij és Davankov parlamenti párt képviselője, így a választási törvény értelmében nem kell támogató aláírásokat gyűjtenie ahhoz, hogy elnökjelöltként regisztráltassa magát.
A Központi Választási Bizottság pénteki ülésén nyilvántartásba vette Szergej Malinkovics potenciális elnökjelölt, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnökének hivatalos meghatalmazottjait. A testület engedélyezte, hogy választási számlát nyisson, és megkezdje az aláírásgyűjtést.
A vonatkozó jogszabály értelmében a nem parlamenti pártok jelöltjeinek január 31-ig legkevesebb 100 ezer orosz állampolgár támogató aláírását kell benyújtaniuk a Központ Választási Bizottsághoz, az „önjelölteknek” (függetleneknek) pedig 300 ezerét, úgy, hogy az ország minden régiójából legkevesebb 7500-at kaptak. Ezt követően tíz napig tartó aláírás- és iratellenőrzés után a testület kihirdeti, hogy kit jegyzett be elnökjelöltként és kinek a regisztrálását utasította el.
Oroszországban az elnökválasztást idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.
Szluckij, Davankov és Malinkovics mellett az indulási szándékáról tett bejelentést Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök (a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával), Nyikolaj Haritonov (a parlamenti frakcióval rendelkező Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja jelöltje), Szergej Baburin (Orosz Össznépi Unió), Andrej Bogdanov (Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártja), Borisz Nagyezsgyin (Polgári Kezdeményezés), Irina Szviridova (Oroszország Demokratikus Pártja), Rada Russzkih blogger (független) és Anatolij Batasev blogger (független).
A hivatalban lévő államfő december 18-án adta be iratait a Központi Választási Bizottságnak, amely két nappal később bejegyezte támogatói csoportját, amely december 23-án megkezdte az aláírásgyűjtést is.
Alekszandra Szuvorova, Putyin választási stábjának szóvivője pénteken közölte, hogy eddig 19 régióból érkeztek már meg az aláírási ívek, és hamarosan további 69-ből is befutnak.