Csehország nem vállal semmilyen garanciát Ukrajna finanszírozásához – jelentette ki szombaton Andrej Babis új cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak más módot kell találnia a kelet-európai ország támogatására.
Az EU vezetői a jövő héten vitatják meg azt az összetett konstrukciót, amellyel Ukrajnának nyújtanának kölcsönt a zárolt orosz pénzeszközök felhasználásával, de a tagállamok garanciavállalásával.
„Mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem teszünk bele (Ukrajna támogatásába)” – szögezte le Babis a közösségi médiában közzétett videóüzenetében.
A politikus elmondta, hogy egyetért Bart De Wever belga miniszterelnökkel, akivel csütörtökön találkozott Brüsszelben. Azt viszont nem fejtette ki, hogy mivel értett egyet a belga kormányfővel.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever belga miniszterelnök a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
A belga miniszterelnök szerint egy ilyen lépés jelentős kockázatokkal járna, amelyeket országának nem szabad egyedül viselnie. A kormányfő elmondta, hogy Belgium jelenleg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal javaslatának módosításáról annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a belga fél által támasztott racionális, észszerű és indokolt feltételekkel. De Wever szerint a tervezet átírására van szükség, ugyanakkor hozzátette: „Sok jó szándék mutatkozott, de különbség van aközött, hogy valaki jót akar tenni, és aközött, hogy ténylegesen képes is rá, és ezt a különbséget most át kell hidalni.”
Bart De Wever hangsúlyozta: amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, a jogi lépések lehetősége sem zárható ki. Úgy fogalmazott: ha olyan döntés születne, amely szerinte ellentétes a joggal, és jelentős kockázatot róna Belgiumra, akkor semmit sem lehet kizárni. Rámutatott, hogy akár az Euroclear is az Európai Bírósághoz fordulhat.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az EU-nak vannak más lehetőségei is Ukrajna finanszírozásának támogatására, bár ezek egyhangú tagállami jóváhagyást igényelnek, ami például Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem adott. De Wever továbbá nagyon meggondolatlannak nevezte az orosz központi bank vagyonának elkobzását, amely szerinte súlyos lépés lenne.
„Határozottan vannak jobb megoldások annál, mint ellopni a pénzt az orosz központi banktól. Ez komoly lépés. Véleményem szerint nagyon oktalan és meggondolatlan” – jelentette ki. Belgium a jövő heti uniós csúcs előtt továbbra is a közös európai álláspontot kívánja támogatni, feltéve, hogy sikerül garantálni: a jogi és pénzügyi kockázatok nem kizárólag Belgiumot terhelik. A belga feltételek értelmében a tagállamoknak közösen kell vállalniuk minden esetleges orosz követelés költségét, emellett a brüsszeli Euroclearnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz a forrásokhoz, amelyek fedeznek egy esetleges orosz visszafizetési követelést.
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely Ukrajna számára nyújtana úgynevezett helyreállítási hitelt a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával, ha ezeket a pénzeszközöket katonai célokra fordítanák – írja a Jevropejszka Pravda.
A kormányfő közölte, hogy hivatalos levelet küldött az Európai Tanács új elnökének, António Costának, amelyben figyelmeztette, hogy az EU következő csúcstalálkozóján blokkolni fog minden olyan döntést, amely 2026–2027-re Ukrajna katonai finanszírozását célozza.
„Világosan és egyértelműen kifejtem az álláspontomat az ukrajnai katonai konfliktusról. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása. Az EU stratégiája hibás és hatástalan, a háború folytatása pedig értelmetlen öldöklés anélkül, hogy erősítené Ukrajna pozícióját egy esetleges béketárgyaláson.
Semmilyen körülmények között nem támogatok olyan döntést Ukrajna katonai szükségleteinek finanszírozásáról, amelyben a Szlovák Köztársaságnak részt kellene vennie. Ugyanakkor tiszteletben tartom minden EU-tagállam szuverén jogát, hogy erről maga döntsön.”
Döntését Fico saját „békeorientált politikájával” indokolta, amely nem teszi lehetővé, hogy „tízmilliárd eurókat szavazzon meg háborúra”.
A szlovák miniszterelnök külön hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök „békeinitiativáinak” támogatását. Szerinte a befagyasztott orosz vagyon ukrán katonai felhasználása veszélybe sodorhatná az amerikai terveket, mivel Trump állítólag ezeket az erőforrásokat Ukrajna háború utáni újjáépítésére szánná.
Fico bírálta Ukrajnát is, „korrupciós botrányokra” hivatkozva, amelyekről „mindannyian hallunk”. Azt is kifogásolta, hogy Kijev leállította a gáztranzitot, ami – állítása szerint – károkat okozott Szlovákiának.
Ugyanakkor Fico hangsúlyozta, hogy kormánya továbbra is „felelős és szolidáris szereplő” a humanitárius kérdésekben. Emlékeztetett, hogy Szlovákia közel 200 ezer ukrán menekültet fogadott be, dolgozik új energetikai és vasúti összeköttetéseken, valamint határátkelők felújításán.
Fico kijelentette, hogy támogatja Ukrajna EU-tagságát, ám rámutatott: a tagállamok körében nő a szkepticizmus Kijev gyors felvételével kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => A szlovák miniszterelnök, Robert Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja támogatni az Európai Bizottság azon javaslatát, amely Ukrajna számára nyújtana úgynevezett helyreállítási hitelt a befagyasztott orosz vagyon felhaszná...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765565520
[modified] => 1765547251
)
[title] => Fico kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem támogatna jóvátételi kölcsönt Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171919&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171919
[uk] => 171909
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171910
[image] => Array
(
[id] => 171910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[original_lng] => 653943
[original_w] => 1040
[original_h] => 585
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-67.png
[width] => 1040
[height] => 585
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765540055:12
[_thumbnail_id] => 171910
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1138
[_algolia_sync] => 613759342000
[_oembed_674c372fa7ec0001ec85b7528dd7ff39] =>
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
A lehetséges ukrajnai béke veszélyeztetésének nevezte a belga miniszterelnök pénteken annak az európai uniós elképzelésnek a gyors véglegesítését, amelynek értelmében Ukrajna finanszírozására használnák fel a befagyasztott orosz állami pénzeszközöket.
Bart De Wever, a The Financial Times című brit üzleti napilap beszámolója szerint levelet írt az Európai Bizottság elnökének, és ebben ismertette kifogásait az uniós tervvel szemben, amely mintegy 140 milliárd euró értékben javasol „jóvátételi hitelt” Ukrajnának.
„A javasolt jóvátételi hitelprogram elhamarkodott folytatása járulékos kárként azt eredményezné, hogy mi, az Európai Unió, gyakorlatilag megakadályozzuk egy esetleges békemegállapodás létrejöttét” – fogalmazott De Wever.
A Financial Times által idézett levélben a belga politikus azt javasolja, hogy az EU – hitelfelvételi erejét felhasználva – biztosítson 45 milliárd euró támogatást Ukrajnának a közös költségvetés keretében, amely fedezné az ország 2026-os pénzügyi szükségleteit. Ez olcsóbb lenne, mint más lehetőségek, különösen a jóvátételi hitel, amennyiben „minden kockázatot figyelembe veszünk” – tette hozzá.
De Wever alapvetően hibásnak nevezte a javasolt hitelprogramot, mivel állítása szerint egyetlen háborúban sem használtak fel immobilizált vagyoni eszközöket eddig. Az ilyen pénzeszközök felhasználása mindig is a háború utáni rendezés során hozott döntések tárgyát képezték, általában a vesztes fél által fizetendő háborús jóvátétel keretében – tette hozzá levelében a belga kormányfő.
Az EU mintegy 210 milliárd euró értékben fagyasztott be orosz állami vagyont az ukrajnai invázió kezdete óta. Ebből 185 milliárd eurót belga, a maradék összeget főként francia és luxemburgi bankszámlákon tárolják.
Az Ursula von der Leyen által előterjesztett terv értelmében a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egy részét adnák Ukrajnának kölcsön formájában, hogy Kijev védelmi és költségvetési szükségletekre használja fel.
Szlovákia nem fog beleegyezni abba, hogy befagyasztott orosz vagyont használjon fel Ukrajna támogatására – jelentette ki szombaton Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton a Bloomberg beszámolója szerint.
„Szlovákia nem vesz részt semmilyen jogi vagy pénzügyi rendszerben, amely a befagyasztott vagyon lefoglalását célozná, ha ezeket az alapokat katonai költségekre költenék Ukrajnában” – mondta Fico az STVR közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjúban.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy befagyasztott orosz jegybanki eszközöket felhasználva segítse Ukrajnát, amelynek 2026 elejére új finanszírozásra lesz szüksége. A tárgyalások azonban elakadtak, mivel Belgium erősebb biztosítékokat keres arra vonatkozóan, hogy ne vonják felelősségre a javasolt 140 milliárd eurós (163 milliárd dolláros) hitellel kapcsolatos kockázatokért, mivel a pénz nagy része Belgiumban van.
Fico korábban azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az Oroszország elleni szankciókat, bár végül bizonyos engedmények megszerzése után beleegyezett. De nyíltan elutasította az orosz vagyon lefoglalását Ukrajna finanszírozása érdekében.
„Be akarjuk fejezni a háborút, vagy csak szítjuk?” – mondta Fico, védve „békepárti” álláspontját. „140 milliárd eurót fogunk adni Ukrajnának, hogy folytassa a háborút. Mit jelent ez akkor? Hogy a háború legalább még két évig el fog tartani.”
A terv egyébként számos jogi, politikai és gazdasági kockázattal járat, és a végrehajtásához az EU-nak még számos akadályt kell elhárítania. A legnagyobb nyitott kérdés, hogy mi történik, ha Oroszország megtagadja a jóvátétel fizetését, vagy a háború a végtelenségig húzódik.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése kedden (április 16-án) egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben felszólít a befagyasztott orosz vagyon áthelyezésére egy új alapba Ukrajna újjáépítésére és az áldozatok kártalanítására.
Az orosz kormányt kell felelősségre vonni az elszenvedett emberi és anyagi veszteségek megtérítéséért és „Ukrajna elpusztításáért” – mondta Lulzim Basha (Albán Demokrata Párt, EPP) a testület ülésének megnyitásakor.
Basha 134 igen szavazattal, tartózkodás és ellenkezés nélkül elfogadott állásfoglalása kimondja, hogy a lefoglalt orosz vagyont természetes és jogi személyeknek az illegális invázióját kísérő Oroszország cselekményei által okozott károk megtérítésére kell fordítani.
„Ma megszavazzuk az Európa Tanács égisze alatt működő Nemzetközi Kártalanítási Mechanizmus létrehozását, amely átfogóan kezeli az érintett természetes és jogi személyeket […] az Orosz Föderáció inváziója során elkövetett jogellenes fellépései következtében. Ukrajnának” – mondta Basha.
Elmondta, hogy a mechanizmus felhatalmazást és kapacitást kapna Ukrajna és más – állami és magán – károsult felek követeléseinek fogadására és felülvizsgálatára, valamint az ilyen követelések megfelelő kompenzációjának szétosztására a nemzetközileg elfogadott szabványoknak és eljárásoknak megfelelően.
Kiegészítené az Oroszország Ukrajna elleni agressziója által okozott károk nyilvántartását, amelyet a testület már készített.
„A harmadik államok, vagyis azok az államok, amelyek nem szenvedtek közvetlenül sérülést a jogsértő állam magatartása miatt, a nemzetközi jog szerint kollektív ellenintézkedéseket tehetnek a jogsértő állammal, jelen esetben Oroszországgal szemben kötelezettségeinek súlyos megsértése miatt” – mondta Basha.
Oroszország rengeteg figyelmeztetést és leállási kérést kapott „Késő a következő lépés megtétele” – jegyezte meg az előadó, és felszólította az ET tagállamait, hogy teljes mértékben működjenek együtt az eszközöknek a mechanizmusba és az alapba történő azonnali átutalása érdekében.
„Fegyverek, nem szavak”
Lord George Faulkes, az Egyesült Királyság parlamenti képviselője azt mondta, hogy több pénzt kell költeni fegyverekre és katonai segítségnyújtásra Ukrajnának, mielőtt az újjáépítés és a jóvátétel kérdését fontolgatná.
„London sokáig az orosz oligarchák játszótere volt, a „Londongrad” becenevet kapta. Míg külügyminiszterünk tett néhány igazán pozitív kijelentést, ezek végrehajtása késik, amit a pénzintézetek, London városa és annak hírneve hátráltattak” – mondta.
A szavazás előtt Theodoros Rousopoulos, a PACE elnöke azt mondta a parlamenti képviselőknek, hogy „Ukrajnának szüksége van a támogatásunkra, és nem csak szavakra – most szüksége van a létfontosságú hadianyagra, amely lehetővé teszi számára, hogy továbbra is megvédje magát, megvédjen mindannyiunkat, és megvédje az ország legalapvetőbb jogát. mindezt az Emberi Jogok Európai Egyezménye rögzíti – az emberek élethez való joga.”
Ruszlan Stefancsuk, az ukrán parlament elnöke a plenáris ülésen azt mondta, Ukrajnának ugyanannyi fegyvert kell kapnia, mint Oroszországnak, ha esélye van a háború megnyerésére.
„Oroszország tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is kap Észak-Koreától az Iránból érkező drónok mellett… Ahhoz, hogy megvédje magát, Ukrajnának arányos mennyiségű fegyverrel, különösen légvédelmi rendszerekkel kell rendelkeznie.”
Ukrajna azt állítja, hogy mintegy 25 Patriot légvédelmi rendszerre van szüksége ahhoz, hogy teljes mértékben megvédje magát, ami messze van a jelenlegi háromtól ötig.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, Kijev mintegy 100 rendszert azonosított a világon, és néhány ország kettőt használ csak egy repülőtér őrzésére.
Az EU nyárig felhasználja a váratlan nyereséget
Josep Borrell, az EU fődiplomata március végén javaslatot terjesztett elő, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételek 90%-át az Európai Békeprogramba (EPF) és az újonnan létrehozott Ukrajnai Támogatási Alapba (UAF) utalják át.
Az EU-tagállamok jóváhagyására váró javaslat szerint a jövőbeni nyereség nagy részét az ukrán fegyveres erők fegyvervásárlására fordítanák.
A fennmaradó 10%-ot visszatartanák és az EU költségvetésébe utalnák át, és az ukrán védelmi ipar fellendítésére fordítanák.
Az EU-tagállamok hétfőn (április 15-én) közel álltak az egyezséghez, az EU diplomatái szerint az utolsó lezáratlan technikai kérdéseket még meg kell oldani, és az a cél, hogy a blokk júniusig felhasználja a nyereséget.
A G7 miniszterei ezen a héten, Washington nyomására, külön-külön várhatóan megvitatják a tartalékok teljes elkobzását és Ukrajnának való átadását.
A G7-országok tárgyaltak a befagyasztott orosz eszközök Ukrajnába történő átadásáról, de egyes G7-tagországok továbbra sem tudnak kompromisszumot találni ebben a kérdésben. A hírt a Reuters közölte.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter február 28-án, szerdán cáfolta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter véleményét a mintegy 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon pénzzé tételének jogszerűségéről.
Le Maire elmondta, Franciaország meg van győződve arról, hogy a nemzetközi jog nem rendelkezik elegendő alappal az akció folytatására, és további munkára van szükség.
„Minden ilyen lépést teljes mértékben támogatnia kell a nemzetközi jognak, és a 20 legnagyobb gazdaságot tömörítő csoport valamennyi tagjának támogatására van szükség, amely magában foglalja Oroszországot, Kínát és más, az Egyesült Államokkal szemben kritikus országokat” – mondta Le Maire.
A kanadai kormány elrendelte az orosz An–124 teherszállító repülőgép lefoglalását, amelyet tavaly vettek őrizetbe a torontói repülőtéren. Ezt az ország Külügyminisztériuma közölte június 10-én.
Meg kell jegyezni, hogy „e fontos eszköz lefoglalása a kanadai kormány első lépése a vagyonlefoglalási és elkobzási rendszer keretében, és az a célja, hogy további nyomást gyakoroljon Oroszországra” az Ukrajna körüli helyzet kapcsán.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök ukrajnai látogatása során bejelentette, hogy országa átadja Ukrajnának az Oroszországi Föderáció AN-124-es teherszállító repülőjét.
