Ukrajna és Olaszország képviselői tárgyalásokat folytattak annak lehetőségéről, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételeket légvédelmi rendszerek beszerzésére fordítsák. Erről az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata tájékoztatott január 11-én.
A közlemény szerint az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője, Anatolij Klocsko ezt a kérdést megvitatta az Olasz Védelmi Iparügyi Ügynökség delegációjával.
„A felek megvitatták a lehetőségét annak, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételeket felhasználják, különösen olasz gyártású légvédelmi rendszerek és a hozzájuk tartozó lőszerek beszerzésére” – olvasható a közleményben.
Klocsko hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztériumnak tisztában kell lennie a költségekkel és azzal, hogy milyen időkeretben kerülhetnek ezek a rendszerek az Ukrajna Védelmi Erőihez.
Svájc nem követi az EU megközelítését, és nem utalja át Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételt, számolt be a Swissinfo.
A svájci gazdasági államtitkárság közölte, hogy a nemzetközi kötelezettségeknek és jogszabályoknak megfelelően az ország nem generálhat rendkívüli bevételt az orosz jegybank forrásaiból.
Mint ismeretes, idén áprilisban az Oroszországi Föderáció Központi Bankja Svájcban befagyasztott vagyonának összértéke valamivel több mint 7 milliárd svájci frankot tett ki. Meg kell jegyezni, hogy ezek az alapok el vannak különítve az Oroszországhoz kötődő magánszemélyek vagy vállalatok befagyasztott eszközeitől.
Az észt elnök aláírta csütörtökön a törvényt, miszerint Tallinn a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyont Ukrajna számára használja fel.
A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.
A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.
Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.
A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.
Észtország az első európai ország, amely ilyen törvényt fogadott el.
„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.
A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.
Feljogosította az orosz bíróságokat Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy Oroszországban lévő amerikai vagyontárgyakat az orosz kintlévőségek amerikai lefoglalásából eredő károk kompenzálására használhassák fel.
Az erre vonatkozó rendelet, amelyet csütörtökön tettek közzé, az Egyesült Államok, az amerikai cégek és állampolgárok orosz területen található ingó és ingatlan vagyonára, az általuk birtokolt értékpapírokra, az orosz cégek alaptőkéjében való részesedésükre, valamint az Egyesült Államok és amerikaiak egyéb oroszországi tulajdonjogára vonatkozik.
A külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottság megküldheti a bíróságnak azoknak az amerikai vagyontárgyaknak a listáját, amelyek „az arányosság elvének szem előtt tartásával felhasználhatók” az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon, beleértve a jegybank vagyonának lefoglalásából eredő károk megtérítésére.
Ukrajnának már van cselekvési terve és eredményei, jegyezte meg Denisz Smihal.
A kormányfő értekezletet tartott az orosz befagyasztott vagyon elkobzásáról az Igazságügyi és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyi- és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Bank részvételével, olvasható Denisz Smihal Telegram bejegyzésében.
„Megbeszéltük a G7-el, az EU-val és Belgiummal való együttműködési terveinket” – írta.
Smihal emlékeztetett arra, hogy mintegy 300 milliárd eurónyi orosz szuverén vagyont zároltak a partnerországokban.
„Célunk és álláspontunk egyértelmű – hozzáférés ezekhez az eszközökhöz. Erősítjük jogi pozíciónkat, előkészítjük a szükséges jogi mechanizmusokat. Van egy világos cselekvési tervünk és eredményeink is” – mondta a kormányfő.
Idézte a Világbank legfrissebb becsléseit is, amelyek szerint Ukrajna helyreállítása legalább 486 milliárd dollárba fog kerülni. Ezért az agresszor ország eszközeinek kell a helyreállítás fő forrásává válniuk.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Nagy-Britannia kész kölcsönadni Ukrajnának az orosz jegybank összes befagyasztott eszközét azzal az indokkal, hogy Oroszország a háború befejezése után is kénytelen lesz jóvátételt fizetni Ukrajnának – számolt be az The Guardian.
A kiadvány adatai szerint ezt a tervet David Cameron brit külügyminiszter részvételével tárgyalták.
„Lehetőség van arra, hogy egyfajta konzorciális kölcsönt vagy kötvényt használjunk fel, amely gyakorlatilag befagyasztott orosz eszközöket használ fedezetül, hogy ezt a pénzt az ukránoknak adjuk, tudva, hogy visszakapjuk, amikor Oroszország jóvátételt fizet. Valószínűleg ez a legjobb módja ennek. „Maximális G7 és EU egységet akarunk ebben a kérdésben, de ha ezt nem tudjuk elérni, akkor úgy gondolom, hogy előre kell lépnünk azokkal a szövetségesekkel, akik meg akarják tenni ezt a lépést”, – jelentette ki Cameron.
A kiadvány megjegyzi, hogy a miniszter először ismertette ilyen részletesen a javaslatot, ami valószínűleg a terv amerikai és európai uniós politikai támogatottságát hangsúlyozza.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy sürgősen meg kell határozni, hogy az Oroszországi Föderáció befagyasztott eszközei hogyan használhatók fel Ukrajna támogatására – olvasható a Pénzügyminisztérium által kiadott közleményben.
„Úgy gondolom, hogy koalíciónknak meg kell találnia a módját, hogy ezeket a zárolt eszközöket mihamarabb felhasználhassuk Ukrajna ellenállásának és hosszú távú talpra állásának támogatására” – idézte Janet Yellen szavait a Pénzügyminisztérium a G20-országok pénzügyminisztereinek és központi bankjainak vezetői találkozója előtt kiadott sajtóközleményében.
Janet Yellen üdvözölte az EU Tanácsának döntését is, amely pontosítja az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának eszközeit és tartalékait birtokló, az EU korlátozó intézkedései következtében befagyasztott központi értékpapír-tárházak kötelezettségeit.
„Koalíciónk, amely a világgazdaság több mint felét képviseli, lépéseket tett, hogy 285 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont rögzítsen, és közösen megerősítették, hogy ez a pénz befagyasztva marad mindaddig, amíg Oroszország meg nem fizeti az általa okozott hatalmas károkat” – mondta az USA pénzügyminisztere. Hozzátette: „Európai kollégáim most megtették az első fontos lépést az orosz szuverén eszközökből származó váratlan bevételek hasznosítására, amit teljes mértékben támogatok.”
Szükségesnek és sürgősnek nevezte, hogy megtalálják annak a módját, hogy felszabadítsák ezeknek az immobilizált eszközöknek az értékét, hogy ezzel is támogassák Ukrajnát. Meglátása szerint ez döntő válasz lenne arra, hogy Oroszország példátlan módon fenyegesse a globális stabilitást, és világossá tenné, hogy Oroszország nem nyerhet a háború elnyújtásával, és arra ösztönözné, hogy üljön asztalhoz, és tárgyaljon egy igazságos békéről Ukrajnával.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Ukrajnának most két sürgős szükséglete van a háború folytatásához: légvédelmi eszközökre és a befagyasztott orosz vagyon átadására – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter a svájci Davosban, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta, a légvédelem erősítéséhez repülőgépekre, rakétákra, elfogó vadászgépekre és rádióelektronikai eszközökre van szükség. Mint hozzátette, Ukrajna erősebb pozícióban lesz, ha meg tudja védeni a légterét, és ki tudja verni onnan Oroszországot.
A külügyminiszter ragaszkodott ahhoz is, hogy Ukrajna támogassa a védelmi iparágak közötti jobb együttműködés kiépítését az ellátás stabilitásának biztosítása érdekében. A befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie a háború által okozott károkat Ukrajnának. Nem értett egyet a jogi korlátozásokról szóló érvekkel, amelyek állítólag megakadályozzák Moszkva pénzének a felhasználását.
„Mindössze három ország – Nagy-Britannia, Luxemburg és Svájc – befagyasztott orosz eszközeiből finanszírozható az összes megrongálódott ukrajnai infrastruktúra, köztük repülőterek, hidak és utak helyreállítása. Ha 180 milliárd eurónyi orosz vagyont elvesznek az Euroclear rendszerben Belgiumban befagyasztott orosz forrásokból, az lehetővé teszi a kórházak és iskolák helyreállításának és javításának finanszírozását” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Svájc nagyjából 7,7 milliárd svájci frank (8,8 milliárd dollár) orosz pénzeszközt fagyasztott be – közölte a svájci kormány pénteken.
Ez az előzetes becslés valamivel magasabb, mint a kormány által tavaly becsült 7,5 milliárd frank.
A történelmileg semleges Svájc azután fagyasztotta be az orosz vagyonokat, hogy a többi nyugati országhoz igazodva szintén szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt.
A szankciókat felügyelő svájci gazdasági államtitkárság (SECO) szerint a 7,7 milliárd frank csak a legfrissebb becslés, és az összeg még változhat.
A szankciókkal sújtott személyek listáján történő változások, valamint a további pénzeszközök befagyasztására vagy feloldására irányuló bírósági eljárások miatt nehéz pontos összeget megadni – közölte a SECO.
Pontosabb adatok a befagyasztott vagyon összegéről 2024 második negyedévének végén várhatók, amikor a svájci bankok hivatalos jelentést tesznek majd a kormánynak.
Ukrajna törvénytervezetet nyújtott be az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusához az Oroszországi Föderáció vagyonának lefoglalásáról az ország helyreállítása érdekében – idézte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szavait a Focus.
Újabb lépés a befagyasztott orosz vagyon elkobzása felé […] az aláírók között vannak demokraták és republikánusok is – írta Smihal Telegram-csatornáján.
Szerinte a törvénytervezet megadja az amerikai igazságügyi minisztérium számára a szükséges eszközöket a szankcionált orosz oligarchák vagyonának gyors elkobzásához. Mint írta, bíznak a kezdeményezés mielőbbi elfogadásában, hogy a bevételt átutalhassák Ukrajnának a helyreállítás érdekében.
Azon dolgozunk, hogy a Nyugaton befagyasztott összes orosz pénzt, beleértve a szuverén eszközöket is, elkobozzák Ukrajna javára – zárta Smihal.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.