Ukrajna továbbra is hiszi, hogy Donald Trump elnök képes véget vetni a teljes körű háborúnak – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a GLOBSEC-2025 nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte: arról álmodik, hogy Ukrajna megszűnik beszédtéma lenni „a világ minden fórumán”, ami viszont tartós és átfogó béke elérését jelentené. „Tehát üdvözöljük Trump elnök erőfeszítéseit… Még idén véget akarunk vetni a háborúnak, és valóban van esélyünk arra, hogy felgyorsítsuk a békefolyamatainkat” – tette hozzá.
A külügyminiszter felidézte, hogy jövő héten lesz 100 napja annak, hogy Ukrajna beleegyezett a teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe. Mint megjegyezte, pontosan ez volt az amerikai javaslat. A cél eléréséhez azonban a Nyugatnak nyomást kell gyakorolnia Oroszországra.
„És ezt követően lehetőségünk lesz felgyorsítani a békefenntartási erőfeszítéseinket, és megkezdeni a tárgyalásokat egy szélesebb körű békemegállapodásról vagy megállapodásokról” – jegyezte meg az ukrán diplomácia vezetője. Egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon fontos-e Trump a béke elérésében. A háború befejezésének receptje egyszerű – az amerikai fél vezetése és részvétele az Oroszország számára a háború folytatásáért járó ár emelésében – válaszolta Andrij Szibiha.
Az elmúlt hónapokban Oroszország folyamatosan növelte az Ukrajna elleni csapásai során bevetett fegyverek számát, ezért létfontosságú, hogy az orosz eszkalációra a válasz ne hallgatás legyen jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Szeretném megköszönni minden politikai személyiségnek, közéleti vezetőnek, minden médiaszemélyiségnek – mindenkinek, aki információkat terjeszt a városaink, falvaink elleni orosz csapásokról. Létfontosságú, hogy ne legyen hallgatás az orosz eszkalációra a válasz, és nyilvánvaló, hogy eszkaláció van.”
Az elnök megjegyezte, hogy Oroszország hónapok óta folyamatosan növeli az Ukrajna elleni csapásokban használt fegyverek számát. „Ez egy állandó tendencia, és azt jelenti, hogy Moszkva senkitől sem fél a világon – senkitől, akik az öldöklés beszüntetésére és a háború lezárását célzó érdemi tárgyalásokra szólítottak fel. Putyin továbbra is ölni akar, és kihasználja azt a tényt, hogy nem kap erős választ. Nem hallgat Washingtonra. És ez sokat elárul a világnak – mindenkinek” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump tartózkodik attól, hogy nyomást gyakoroljon Kínára annak érdekében, hogy az megszüntesse Oroszország támogatását az ukrajnai háborúban.
Megjegyzik, hogy jelenleg a Trump-kormányzat a Kínával kapcsolatos kétoldalú problémákra összpontosít. A tisztviselők szerint az ukrajnai háború egyre kevésbé prioritás az USA számára. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Washington még változtathat álláspontján.
A Bloomberg ügynökség kiemelte, hogy ez az amerikai hozzáállás eltávolodást jelent a G7 országok hagyományos álláspontjától, mely szerint Kína kulcsfontosságú tényező az Oroszország ukrajnai háborújának fenntartásában. Szintén megjegyezték, hogy Trump elmondta, hogy június 5-i telefonbeszélgetésük során nem tárgyalta az ukrajnai háborút a kínai vezetővel, Hszi Csin-pinggel.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) legfrissebb jelentésében rámutat, hogy a Kreml tisztségviselői nyilvánosan is elismerik: Oroszország célja Ukrajna „teljes megsemmisítése”, ami világosan mutatja, hogy Moszkva nem törekszik jóhiszemű béketárgyalásokra vagy a háború békés rendezésére.
Az elemzők különösen Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének nyilatkozatára hivatkoznak, aki a közelmúltban kijelentette: az orosz delegáció részvétele a törökországi (isztambuli) tárgyalásokon nem a béke megteremtését, hanem Oroszország győzelmét szolgálja az Ukrajnával vívott háborúban.
Ezt megerősítette Dmitrij Pjeszkov, a Kreml szóvivője is, aki június 3-án közölte: a Moszkva által Isztambulban átadott memorandum célja a háború „alapvető okainak” felszámolása, és hogy senki ne várjon gyors megállapodást.
Az ISW szerint: „Az orosz állami média korábban is óvatosságra intette a lakosságot, hogy ne várjanak komoly eredményeket az ukrán–orosz tárgyalásoktól. Miközben az orosz vezetés továbbra is hamisan próbálja a Nyugat és az USA felé a tárgyalási hajlandóság látszatát kelteni, eddig egyetlen jelét sem adta annak, hogy bármelyik hosszú távú követeléséről hajlandó lenne lemondani a béke érdekében.”
Ez a hozzáállás – zárja a jelentést az ISW – megerősíti, hogy Oroszország jelenleg nem hajlandó kompromisszumra és nem tárgyal békében, hanem továbbra is katonai győzelemre törekszik Ukrajnával szemben.
Az ukrán drónok orosz stratégiai repülőterek elleni támadása növelte a konfliktus eszkalálódásának kockázatát, amit az Egyesült Államok megpróbál megakadályozni – jelentette ki Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg megjegyezte, hogy amikor a háború alatt „az ellenség nemzeti túlélési rendszerének egy részét, különösen a nukleáris triádját támadjuk meg, az jelentősen megnöveli a kockázati szintet”. „Nem tudhatod, mit fog tenni a másik fél ezután. Nem vagyok benne biztos, és ezt tették (Ukrajna – a szerk.) valójában… Azt hiszem, ezt próbáljuk elkerülni… Nem szeretnénk idáig eljutni” – állította.
Trump különmegbízottja hozzátette, hogy az ukrán dróntámadásokban nem annyira a bombázók megsemmisítéséből eredő anyagi kár, hanem az ellenségre gyakorolt pszichológiai hatás volt a fontos. „Ez a művelet komoly csapást mért (Oroszország imázsára – a szerk.). Megmutatta, hogy Ukrajna nem fogja feladni. Ukrajna lényegében azt mondja: „Mi is játszhatjuk ezt a játékot” – jegyezte meg Keith Kellogg.
A New York Times értesülései szerint Donald Trump a tárgyalások lassú előrehaladása és a kézzelfogható eredmények hiánya miatt akár teljesen hátat fordíthat az ukrajnai béketörekvéseknek. Emellett továbbra sem pártolja a Moszkvával szembeni szigorúbb szankciók bevezetését – számolt be a hirado.hu.
Trump mindennek azután adott hangot, hogy a Vlagyimir Putyinnal folytatott legutóbbi telefonos megbeszélést követően német, francia, olasz és finn vezetőkkel egyeztetett. A tárgyalásokra rálátó források szerint az amerikai elnökben az a benyomás alakult ki az orosz elnökről, hogy úgy viselkedik, mint aki megnyeri a háborút és a saját előnyére akarja fordítani a mostani helyzetet.
Ennek ellenére Trump nem akar nagyobb nyomást helyezni Oroszországra, ahogy a szankciók szigorítását sem tervezi.
A New York Times szerint a Fehér Házban egyre nagyobb teret nyer az a nézet, hogy az ukrajnai konfliktust kizárólag „Európa háborújának” tekintsék, ugyanakkor megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Moszkva nem hajlandó engedni a tárgyalási feltételeiből. A békefolyamatok lelassulása miatt ismét felmerült az amerikai elnökben, hogy teljes egészében félbeszakítsa az amerikai békemissziót
„Gyakorlatilag azt mondta: »kiszálltam«” – összegezte az amerikai elnök álláspontját a New York Times névtelenséget kérő forrása, ami szerinte egybecseng a JD Vance alelnök által elmondottakkal, aki korábban arról beszélt: „több mint nyitottak vagyunk, hogy elálljunk a tárgyalásoktól.” A New York Timesnak nemsokkal azután nyilatkoztak erről ezek a források, hogy Donald Trump az orosz elnököt „őrültnek” nevezve elítélte az ukrán városok elleni orosz rakétatámadásokat.
Donald Trump amerikai elnök reagált az Oroszország által Ukrajna ellen indított tömeges légitámadásokra, kijelentve, hogy elégedetlen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök azt mondta, hogy nem tudja, mi történt a diktátorral. Mint kijelentette, Putyin embereket öl.
Nem tudom, mi a fene történt Putyinnal. Régóta ismerem. Mindig jól kijöttünk egymással. De rakétákat lő városokra és embereket öl, és ez nem tetszik nekem. Nem tetszik, amit Putyin csinál. Embereket öl. Valami történt ezzel a fickóval, és ez nem tetszik nekem
– fogalmazott Donald Trump.
Mint ismeretes, vasárnapra virradóra az oroszok drónokkal és különféle típusú rakétákkal közös támadást hajtottak végre Kijev és más ukrajnai városok ellen. A támadás jelentős károkat okozott a polgári infrastruktúrában, valamint áldozatokat és sebesülteket követelt.
Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben olyan nemzetközi találkozókat rendezzen, amelyek az ukrajnai háború békés rendezését célozzák – jelentette ki csütörtökön Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök és Karin Keller-Sutter svájci elnök találkozója és megállapodása után tárgyalt Gabriel Lüchinger svájci nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mint jelezte, beszámolt Lüchingernek az ukrán és orosz delegációk isztambuli találkozójáról, valamint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalásokról.
„Megbeszéltük az igazságos békéről szóló párbeszéd jövőjét is. Svájc megerősítette, hogy készen áll arra, hogy a jövőben otthont adjon a békés rendezésről szóló találkozóknak” – mondta el az elnöki hivatalvezető.
Zelenszkij a múlt hét végén találkozott Karin Keller-Sutter svájci elnökkel Rómában. Az elnökök megvitatták az ukrajnai tűzszünet szükségességét, az Oroszországra nehezedő nyomás fokozását, a humanitárius aknamentesítést, az iskolai étkeztetési projektek megvalósítását és az ukrán iskolák óvóhely-építését, valamint a svájci vállalatok részvételét Ukrajna újjáépítésében.
A pápa az olasz miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során ismételten kifejezte készségét a béketárgyalásoknak helyet adni.
XIV. Leó pápa megerősítette, hogy a Vatikán készen áll a következő tárgyalási forduló megrendezésére Ukrajna és Oroszország között.
A beszélgetés során Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megvitatta a pápa szándékát egy igazságos és tartós béke elérését célzó ülésről. Meloni visszajelzést kapott XIV. Leó pápától arról, hogy a Vatikán hajlandó helyszínt biztosítani az újabb tárgyalási körnek.