Egyre nagyobb elégedetlenség és megtorpanás tapasztalható Donald Trump adminisztrációjában a nemzetközi válságok kezelését célzó diplomáciai erőfeszítések terén, különösen az ukrajnai háború ügyében. Bár az amerikai elnök korábban azt ígérte, hogy akár 24 órán belül lezárhatja a konfliktust, a hivatalba lépése óta eltelt 16 hónap során nem sikerült áttörést elérni, és a tárgyalási folyamat több elemző szerint megrekedt.
A The New York Times szerint az amerikai vezetés belefáradt az egyeztetésekbe. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrégiben „időpazarlásnak” nevezte a véget nem érő tárgyalásokat. A tárcavezető a Moszkva és Kijev közötti közvetítő szerepet egy másik országnak ajánlotta fel.
A lapnál úgy vélik, az orosz fél szintén megelégelte az amerikai elnök különmegbízottjainak, Steve Witkoffnak és vejének, Jared Kushnernek eredménytelen látogatásait. Moszkva a rendszertelen vizitek helyett egy stabil, munkacsoportokon alapuló diplomáciai folyamatot és egy hivatalos washingtoni nagykövet kiküldését követeli.
Az elemzés kiemeli, hogy Trump a gyors katonai és diplomáciai győzelmeket preferálja, de nem híres arról, hogy a komplex ügyeket végig tudná vinni. Ukrajna mellett Iránnal szemben is hasonló diplomáciai zsákutcába került az amerikai adminisztráció – összegezte az Unian.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a jelenlegi fronthelyzet szerinte okot ad arra, hogy a háború ukrajnai befejezésének közeledéséről beszéljenek, ugyanakkor konkrét időpontot nem nevezett meg.
Az orosz vezető szerint a harctéri helyzet úgy alakul, hogy az már lehetővé teszi a konfliktus lezárásának említését. Hozzátette azonban, hogy a háború befejezésének pontos időpontját lehetetlen meghatározni.
Putyin azt is állította, hogy jelenleg nincsenek valódi tárgyalások, ugyanakkor Oroszország szerinte továbbra is kész a tárgyalásokra, és nem utasította el azokat.
Oroszország ismét nagyszabású csapásra készülhet Ukrajna ellen, erre hírszerzési adatok utalnak – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy beszélt Christian Stocker osztrák szövetségi pénzügyminiszterrel. „Tájékoztattam a pénzügyminisztert arról a hírszerzési információnkról, hogy az oroszok újabb nagyszabású csapást készítenek elő ukrán városok és közösségek ellen” – jegyezte meg.
Az elnök megköszönte Ausztriának az Ukrajna iránti támogatását és az állandó orosz légitámadásokkal kapcsolatos együttérzését is. „Nagyon fontos, hogy a partnerek közösen válaszoljanak ezekre a támadásokra, elsősorban antiballisztikus rakéták szállításával” – hangsúlyozta.
Zelenszkij tárgyalt Andrij Szibiga ukrán külügyminiszterrel is. „Fontos, hogy minden partnerünk tudja, mi történik, és hogy Oroszország továbbra is a rakétákra és a további háborúra támaszkodik a diplomáciai lépések helyett. Először is, ez azt jelenti, hogy további szankciós intézkedésekre van szükség Oroszországgal szemben, és hogy a partnereinkkel kötött légvédelmi megállapodásaink végrehajtása nem halasztható el” – mutatott rá.
Az elnök hozzátette, hogy a Szibihával folytatott beszélgetés során megvitatták a következő hetek kiemelt feladatait, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a szövetségesek megtehetnek Ukrajna védelmének megerősítése érdekében.
Ukrajna további 2-3 évig tartó háborúra készül fel, amit Volodimir Zelenszkij elnök rendelt el – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állítólag elrendelte a felkészülést további 2-3 év háborúra. A frontról érkező pozitív hírek ellenére az ország számos komoly kihívással néz szembe. Az rbc.ua hírportálnak nyilatkozó ukrán kormányforrás tagadta a kiadvány azon információit, miszerint az ország további több évnyi háborúra készül. A lap „régi pletykának” nevezte az esetet.
Dmitro Litvin, Ukrajna elnökének tanácsadója újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy ez ugyanaz a félreinformálás, amilyen már volt. „Talán az embereknek valami mást kellett volna használniuk ebben a szövegben arról, hogy milyen rossz minden” – javasolta. Arra is emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójával tartott találkozóján azt mondta, hogy a novemberig tartó hat hónapra kell összpontosítani.
A brit lap megjegyezte, hogy jelenleg nincsenek kényszerítő okok arra, hogy Ukrajna ne lenne képes ilyen sokáig folytatni a védekezést. Az elemzők ugyanakkor utalnak arra, hogy az állam fennmarad, bár a militarizmus és a katonai korrupció hatással lesz rá. A fronton a helyzet most a legpozitívabb az elmúlt években a drónok hatékony alkalmazásának köszönhetően, amelyek meghiúsították az orosz szárazföldi offenzívát. Az ukrán fegyveres erők jelenleg több katonát semmisítenek meg, mint amennyit Moszkva mozgósítani tud.
Mark Rutte, a NATO főtitkára arra figyelmeztette Oroszország vezetését, hogy „pusztító” választ váltana ki, ha Moszkva nukleáris fegyvert vetne be Ukrajna ellen – számolt be az Index a Strana-ra hivatkozva.
Tudják, hogy ha ez megtörténik, a reakció pusztító lesz. Ami ezen hadgyakorlatokat illeti, természetesen figyelemmel kísérjük őket, monitorozzuk a történéseket
– jelentette ki Mark Rutte.
Az orosz védelmi tárca korábban bejelentette: május 19. és 21. között hadgyakorlatot tartanak Oroszország északi és keleti határain a „nukleáris erők előkészítésére és alkalmazására agressziós fenyegetés esetén”. Korábban a belorusz védelmi tárca is közölte, hogy megkezdődtek a nukleáris fegyverek harci alkalmazásával és nukleáris biztosításával foglalkozó egységek gyakorlatai.
Az orosz Shahed kamikaze drónok elkezdték Kárpátalját támadni, aminek demonstratív jellege lehet – jelentette ki Jurij Ihnat ezredes, az ukrán fegyveres erők légierejének kommunikációs osztályvezetője a News.LIVE tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő elmondta, hogy a Kárpátalja elleni támadások demonstratív jellegűek lehetnek. Ezzel Oroszország azt mutatja, hogy szándékosan támadja Ukrajna legeldugottabb és egyik legkevésbé érintett régióját – tette hozzá. Azt is kijelentette, hogy az orosz drónok lelövése egyre nehezebbé válik, még helikopterek vagy F-16-os vadászgépek bevetésével is. „Nem láthatók. Azután előbukkannak a felhőkből, és amint célba veszik őket, vissza is térnek a felhőkbe” – magyarázta.
Ihnat szerint már megerősítést nyert, hogy a Shahedek repülés közben manőverezhetnek, reagálva a fenyegetésre. „Már bebizonyosodott, hogy a Shahedek képesek manőverezni, ha valamilyen fenyegetést észlelnek, mert olyan érzékelőkkel rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően manőverezni tudnak” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy ez különösen igaz az elfogó drónokra, amelyeket Oroszország aktívan használ a támadások során.
Május 13-án Kárpátalja a totális háború kezdete óta a legnagyobb támadást szenvedte el. Miroszlav Bileckij Kárpátalja katonai kormányzója szerint egyszerre több településen is robbanások történtek a térségben.
A volt német kancellár, Angela Merkel kijelentette, hogy nem kíván részt venni az Ukrajnában zajló háború lezárását célzó, Oroszországgal folytatandó béketárgyalási folyamatban az Európai Unió képviseletében.
A beszámoló szerint Merkel úgy véli, hogy korábbi vezetőként nem ő a megfelelő személy egy ilyen közvetítői szerepre. Hozzátette: szerinte Vlagyimir Putyin elsősorban a jelenlegi európai vezetőket venné komolyan tárgyalópartnerként.
„Sajnálom, hogy véleményem szerint Európa nem használja ki eléggé diplomáciai potenciálját” – mondta Merkel egy hétfői berlini rendezvényen.
A volt kancellár egyúttal arra szólította fel az European Union vezetőit, hogy folytassanak közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, és hangsúlyozta a nyitott diplomáciai csatornák fenntartásának fontosságát.
„Katonai elrettentés és diplomáciai tevékenység együtt — szerintem ez a fontos” – fogalmazott.
A G7 országok pénzügyminiszterei Párizsban tartandó találkozójukon elsősorban az Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az iráni helyzetet, valamint a Hormuzi-szoros körüli feszültségeket vitatják meg.
A megbeszélések egyik fő témája a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitása lesz, miután Irán korábban lezárta a tengeri útvonalat az Egyesült Államok és Izrael közös támadásaira válaszul.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent közölte, hogy felszólítja partnereit az Irán elleni szankciók szigorú betartására, hogy megakadályozzák Teherán „háborús gépezetének” finanszírozását.
Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti legutóbbi diplomáciai látogatás, amelyet Donald Trump vezetett, „nagyon sikeres” volt.
A G7 csoport tagjai Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió képviselői.
Kína és az Egyesült Államok egyaránt a lehető leghamarabb véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, és mindkét ország lépéseket tett a béketárgyalások előmozdítása érdekében – jelentette be pénteken Pekingben Vang Ji kínai külügyminiszter, a kínai és az amerikai elnök találkozójának eredményeit ismertetve – írja az Index.
A tárcavezető az MTI tájékoztatása szerint hozzátette: az összetett problémákra nincsenek egyszerű megoldások, és a béketárgyalások sem hozhatnak azonnali eredményt. A külügyminiszter kiemelte, hogy Peking és Washington kész folytatni a párbeszédet, és konstruktív szerepet vállalni a válság politikai rendezésében.
Az ukrajnai háború mellett a felek a közel-keleti helyzetet is megvitatták. Vang Ji szerint Kína álláspontja változatlan: a válság katonai eszközökkel nem rendezhető; Peking a párbeszéd folytatását, a Hormuzi-szoros mielőbbi újranyitását és a tartós tűzszünet megteremtését támogatja.
[type] => post [excerpt] => Kína és az Egyesült Államok egyaránt a lehető leghamarabb véget kíván vetni az ukrajnai háborúnak, és mindkét ország lépéseket tett a béketárgyalások előmozdítása érdekében – jelentette be pénteken Pekingben Vang Ji kínai külügyminiszter, a kínai ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1778933340 [modified] => 1778881680 ) [title] => Peking: Kína és az USA is a gyors ukrajnai békét szorgalmazza [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186429&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186429 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 185002 [image] => Array ( [id] => 185002 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [original_lng] => 325965 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-6.png [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778870888:5 [_thumbnail_id] => 185002 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 482 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 892424365002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1436 [1] => 92079 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kína [1] => orosz–ukrán háború [2] => USA ) ) [9] => Array ( [id] => 186418 [content] =>
Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője meg van győződve arról, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békefolyamat végső soron a háború végéhez vezet – számolt be az rbc.ua hírportál Budanovnak a The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető elmondta: „Nem vagyok köteles senkiben megbízni – eredményt kell elérnem. Bármilyen munkamódszer, forma és módszer jó, ha ezt az eredményt hozza. Nem veszek részt olyanban, amiben nem hiszek. Hiszek a tárgyalási folyamatban, annak befejezésében és eredményében.”
Budanov megjegyezte, hogy a HUR vezetőjeként szerzett tapasztalata segíti őt a békemegállapodás tárgyalásában, mivel továbbra is hozzáfér informátorokhoz és befolyásos emberekhez Oroszországban. Ez háttérinformációkat ad neki az erősségekről és gyengeségekről, valamint a tárgyalóasztal másik oldalán ülők „vörös vonalairól”. „Sok éven át dolgoztunk velük, szóval higgyék el, tudom, hogyan kell velük beszélni” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezető létrehozott egy rendszert a fogságból való szabadon bocsátás tárgyalására, gyakran Oroszországon belüli közvetett csatornákon keresztül próbálva hazajuttatni az elfogott ukrán katonákat és civileket. Ezek a csatornák mára hasznosnak bizonyultak a béketárgyalások során – tette hozzá Kirilo Budanov.
