Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök kijelentette, hogy országa kész teret biztosítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásnak, ha erről a két állam vezetői megállapodnak.
Ha Oroszország és Ukrajna vezetői úgy döntenek, hogy Kazahsztánba jönnek, minden szükséges feltételt biztosítunk a sikeres tárgyalásokhoz.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kazahsztán nem tekinti magát közvetítőnek az Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Mint mondta, a helyzet túl bonyolult ahhoz, hogy leegyszerűsítsék, hiszen a területi kérdések mellett történelmi, nemzeti, nyelvi és politikai ellentétek is léteznek.
Kiemelte, hogy Kazahsztán támogatja a közvetlen tárgyalások megkezdését, de ehhez előzetes munka szükséges a kölcsönös megértés érdekében.
Nem lépünk fel közvetítőként, de ha szükség lesz rá, Kazahsztán kész jó szolgálatként tárgyalási helyszínt biztosítani bármely szinten
Oroszország és Ukrajna megállapodott egy nagyszabású hadifogolycsere lebonyolításáról – közölte az orosz és az ukrán delegáció is az isztambuli tárgyalásokat követően. Mindkét fél ezer-ezer fogoly szabadon bocsátását vállalta. A felek tűzszüneti elképzeléseikről is egyeztettek, valamint egy esetleges Putyin–Zelenszkij-találkozó előkészítése is napirendre került.
A hírt először az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Medinszkij jelentette be, majd megerősítette az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umjerov is – írja a BBC.
Medinszkij szerint az egyezség értelmében „a következő napokban” sor kerül egy „1000 az 1000-ért” elven alapuló fogolycserére. A konkrét időpontot nem hozták nyilvánosságra.
Az orosz küldöttség vezetője arról is beszélt, hogy Ukrajna kérte egy közvetlen találkozó lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amelyet az orosz fél „tudomásul vett”. Emellett abban is megállapodtak, hogy mindkét oldal bemutatja saját javaslatát egy lehetséges jövőbeni tűzszünet feltételeiről.
Umjerov elmondása szerint „minden lehetséges tűzszüneti forma” terítékre került a tárgyalásokon. A védelmi miniszter hozzátette: a hadifogolycsere a találkozó legfontosabb kézzelfogható eredménye. A felek egy újabb tárgyalási forduló lehetőségét is kilátásba helyezték.
A tárgyalások célja továbbra is a háborús feszültség csökkentése és a politikai rendezés lehetőségeinek feltérképezése.
A nyugati vezetőknek jelenleg nincs világos elképzelésük arról, hogyan nézhetne ki Oroszország Ukrajna elleni háborújának békés rendezése, a partnerek azonban nem késztetik Kijevet olyan döntésekre, amelyek ellentétesek lennének az érdekeivel – írta vasárnap a The Wall Street Journal című amerikai lap, tájékoztatott az rbc.ua hírportál.
A lapnak nyilatkozó Piotr Buras, a Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsa varsói irodájának vezetője elmondta, hogy a Nyugatnak jelenleg nincs túl világos elképzelése arról, hogyan nézhetne ki az Ukrajna elleni orosz agresszió végleges békés rendezése. „Nem hiszem, hogy Berlin, Párizs vagy Washington most arra fogja késztetni Kijevet arra, hogy elfogadja azt, ami Volodimir Zelenszkij elnök véleménye szerint nem szolgálja Ukrajna érdekeit” – tette hozzá.
A nyugati illetékesek szerint fennáll a nézeteltérés lehetősége a nyugati kormányok között, ha például az ukrán fegyveres erők továbbra is kihívást intéznek Vlagyimir Putyin orosz diktátorral szemben az Orosz Föderáció által 2014-ben annektált Krím felszabadításával. Ugyanakkor a nyugati vezetők továbbra is halogatják ennek a kérdésnek az eldöntését.
Bár diplomaták szerint privát eszmecsere folyik a nyugati fővárosok között az esetleges békefeltételekről, nyilvánosan szinte minden vezető és magas rangú tisztségviselő kerüli azokat a kijelentéseket, amelyek fenyegethetik Ukrajna érdekeit. Azt is megjegyzik, hogy az európai fővárosokat aggasztja az Oroszországgal folytatott nem hivatalos diplomácia bármilyen formája, miután Franciaország és Németország a teljes körű orosz agresszió előtt javaslatokat terjesztett elő a lehetséges béke-megállapodásokra, és a háború első heteiben rendszeresen felvették a kapcsolatot a Kremllel.
Olivier Schmitt, egy korábbi francia tisztviselő, aki jelenleg a dániai Háborús Tanulmányok Központjának professzora, megjegyezte, hogy a legsürgetőbb kérdés az lesz, hogy Ukrajnának bojkottálnia kell-e az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat mindaddig, amíg vissza nem szerzi elvesztett területeit, beleértve a Krímet. Ha a tárgyalások folytatódnak, miközben Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Ukrajna egy részét, Kijevnek jelentős erőfeszítést kell tennie, hogy visszafoglalja a teljes területét.
„Egy ponton egyes országok megpróbálják megfékezni Ukrajnát, míg mások azt mondják majd, hogy minden joguk megvan ahhoz, hogy megpróbálják maximalizálni követeléseiket” – mutatott rá Buras, megjegyezve, hogy a nyugati fővárosok közötti újabb szakadás azzal kapcsolatos, hogy lehetséges-e tartós béke Putyin leváltása nélkül.
A lap arról is beszámolt, hogy még azok a politikusok is, akik egykor az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatok kiépítésének fő hívei voltak, most azt mondják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a jelenlegi politikai irányvonalát.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A nyugati vezetőknek jelenleg nincs világos elképzelésük arról, hogyan nézhetne ki Oroszország Ukrajna elleni háborújának békés rendezése, a partnerek azonban nem késztetik Kijevet olyan döntésekre, amelyek ellentétesek lennének az érdekeivel. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1667766600 [modified] => 1667765601 ) [title] => A Nyugat eredménytelenül próbálkozik az Ukrajna és Oroszország közötti béke feltételeinek a meghatározásával – WSJ [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=62011&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 62011 [uk] => 62014 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 62012 [image] => Array ( [id] => 62012 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [original_lng] => 33715 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ukran-katona.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1667767664:2 [_thumbnail_id] => 62012 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2967 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6c7e7b40edf8b4677b0c786472038213] =>
💯 We need to stop discussing Russian "red lines" and lift ban on use of weapons – Danish PM https://t.co/4GPvKkW7UH
Az Európai Unió abban érdekelt, hogy minél hamarabb béketárgyalások kezdődjenek Ukrajnában, de ezek elindításáról csak Ukrajna vezetése dönthet – jelentette ki kedden Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentben elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Borrell hangsúlyozta: „nem tudom, mikor kezdődnek meg az első béketárgyalások.” Nem tudok ebben a kérdésben tanácsot adni Ukrajna elnökének, mert ezzel az invázióval néz szembe – tette hozzá. „Számunkra annál jobb, ez minél előbb megtörténik” – hangsúlyozta az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az európai fődiplomata azt is megjegyezte, hogy a béketárgyalások nem kezdődhetnek csak úgy. Általában akkor kezdődnek, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik – mutatott rá Josep Borrell.
Mint hírportálunk május 16-án beszámolt róla, Borrell ismertette, milyen fegyverek beszerzésére fogják felhasználni azt az új 500 millió eurós szubvenciót, amelyet az EU Ukrajna katonai támogatására fordít. „Ez az 500 millió euró nehézfegyverek beszerzésére megy el. Jelenleg páncélozott járműveket, harckocsikat, nehéztüzérséget, lőszert biztosítunk, vagyis mindazt, ami egy ilyen háborúhoz kell” – részletezte Josep Borrell.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Russia carried out its largest missile attack against UA cities in 2 months. Need to strengthen UA Armed Forces, including air defense systems. At the next FAC we’ll discuss EU security commitments, w/proposals on the table to increase our contribution to UA military capabilities
Egy véleményen az orosz és az ukrán küldöttség: semmi előrelépés, sőt...
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök béketárgyalási főtanácsadója szerint egészen szélsőségesen nehézzé vált a tárgyalás, szerinte főleg azért, mert az oroszok a nyilvánosság elé tárnak bizonyos részleteket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig arra utalt, hogy az ukrán tárgyalódelegáció között nincs egység, ami megnehezíti, hogy befejeződjön az orosz–ukrán háború. Az egyik orosz újságnak azt nyilatkozta, hogy az ukrán delegáció egy olyan kérdésben kért változtatást, amiben az előző nap már megegyeztek.
Az ukrán tárgyalófelek elárultak néhány részletet arról, hogy miről volt szó az Ukrajna és Oroszország közötti mai isztambuli tárgyalásokon. Eszerint Ukrajna a semleges státusz elfogadását javasolta biztonsági garanciákért cserébe.
Ez azt azt jelenti, hogy nem csatlakoznak katonai szövetségekhez és nem engedik külföldi katonai támaszpontok létesítését – közölték az ukrán tárgyalók újságírókkal – írja a Guardian a Reutersre hivatkozva.
Arról már a Sky News számolt be, hogy ebben a folyamatban olyan országok, mint Törökország, Lengyelország és Kanada tekinthetők a garanciavállalóknak. A tárgyalók hozzátették, hogy valószínűleg népszavazást tartanának az orosz feltételekről. Ukrajna beleegyezne a semleges státuszba, ha elfogadják a javaslataikat.
Oroszország is konstruktívnak minősítette a tárgyalásokat, az eredményekről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fognak egyeztetni. Az orosz védelmi miniszterhelyettes a tárgyalás után közölte: Oroszország úgy döntött, hogy drasztikusan csökkenti Kijevre és Csernyihivre összpontosító katonai műveleteket.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban azt közölte: Ukrajna fő célkitűzése a tűzszünet elérése Oroszországgal. „A minimális program a humanitárius kérdések megvitatása, míg a maximális program a tűzszüneti megállapodás elérése lenne” – mondta az ukrán diplomácia vezetője az ukrán állami televíziónak nyilatkozva.
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában azt mondta, az orosz küldöttség várja a tárgyalások helyszínén az ukrán felet.
Az RT információi szerint azonban az ukrán delegáció csütörtökön érkezik, így szerda helyett a következő napon tárgyalnak egymással.
„Nem beszélhetünk törlésről, egyszerűen arról van szó, hogy az egyeztetést egy későbbi időpontra toltuk” – mondta a TASZSZ-nak egy orosz diplomáciai forrás – írja a Maszol.ro.
