A brit fegyveres erők megállíthatják a szankciók megkerülésével nyersolajat és egyéb nyersanyagokat szállító orosz árnyékflotta hajóit a brit területi vizeken.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint Keir Starmer kormányfő engedélyezte, hogy brit katonák azoknak a hajóknak a fedélzetére léphessenek, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, amelyekkel szemben brit büntetőintézkedések vannak érvényben és az Egyesült Királyság vizein próbálnak áthaladni.
Hasonló lépéseket a közelmúltban akkor lehetett látni, amikor az amerikaiak Venezuelába tartó orosz tankereket foglaltak le.
A Downing Street beszámolója szerint Starmer csütörtökön részt vesz a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szerveződés Helsinkiben tartandó csúcstalálkozóján, amelyen a tagországok a térség biztonságáról és „az egyre agresszívabbá váló Oroszországgal” szembeni fellépésről tárgyalnak.
A JEF létrehozását London 2012-ben kezdeményezte. A katonai szerveződés hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Egyesült Királyság mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású katonai műveletek végrehajtására.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása felidézi, hogy a JEF több tagországa, köztük Finnország, Svédország és Észtország a közelmúltban már végrehajtott műveleteket a Balti-tengeren olyan hajók ellen, amelyek gyaníthatóan az orosz árnyékflottához tartoztak, és így gyakorlatilag kritikus fontosságú tengeri útvonalakat zártak le előlük.
Az árnyékflotta hajóit megállító JEF-partnerországok eljárásához csatlakozva Egyesült Királyság is lezárja a szankciókkal sújtott hajók elől a brit területi vizeket, köztük a La Manche-csatornát – áll a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatásában. A Downing Street szerint így az árnyékflotta üzemeltetői vagy hosszabb, „pénzügyileg fájdalmas” kitérő útvonalakra kényszerülnek, vagy azt kockáztatják, hogy hajóikat a brit fegyveres erők lefoglalják.
A tájékoztatás szerint brit katonai és bűnüldözési szakértők számos forgatókönyvre dolgoztak ki előkészületeket az elmúlt hetekben, és ezek között szerepel, hogy a brit fegyveres erők olyan hajók fedélzetére léphetnek, amelyek önszántukból nem állnak meg, vagy fegyverekkel vannak ellátva, illetve fejlett figyelő technológiával próbálják elkerülni elfogásukat.
Minden egyes hajót bűnüldözési, katonai és energiapiaci szakértők véleményeznek, mielőtt ajánlásokat terjesztenének a kormány elé, és ezután születhet döntés a hajókkal szembeni művelet végrehajtásáról – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A londoni kormányfői hivatal szerint egy-egy hajó elfogása esetén büntetőjogi eljárás indulhat a tulajdonosok, az üzemeltetők és a személyzet ellen a brit szankciós jogszabályok megsértése címén.
Nagy-Britannia eddig az orosz árnyékflotta 544 hajójával szemben léptetett érvénybe szankciós intézkedéseket. Az orosz nyersolajexport hozzávetőleg 75 százalékát elhanyagolt állapotú, régi hajók szállítják – hangsúlyozta csütörtöki tájékoztatásában Keir Starmer miniszterelnök hivatala.
John Healey brit védelmi miniszter kezdeményezésére a JEF-tagországok a legutóbbi müncheni biztonságpolitikai értekezleten is tartottak egy különtanácskozást az orosz árnyékflottával szembeni katonai fellépés lehetőségeiről.
Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren – figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A svéd miniszter szerint új szabályokra és betartásuk ellenőrzésére lenne szükség annak érdekében, hogy elejét vegyék egy környezeti katasztrófának, amelyet a kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű orosz hajók okozhatnak. Ennek az úgynevezett árnyékflottának a fenntartásából Oroszország jelentős bevételre tesz szert, és meg tudja kerülni az olajértékesítésre kivetett nyugati szankciók egy részét is.
A tengeri úton szállított orosz kőolaj mintegy fele a Balti-tengeren és a dán vizeken halad keresztül.
„Mindannyiunkat érinteni fog, ha egy ilyen tengeri hajózásra alkalmatlan vagy ahhoz nagyon közel álló orosz hajó nekiütközik valaminek, vagy szivárogni kezd a rakománya” – mondta Billström. A svéd miniszter szerint már önmagában katasztrofális az, hogy ilyen hajók szállítanak orosz kőolajat, pénzelve ezzel az Ukrajna elleni hadműveleteket, de a helyzetet még rosszabbá teszi, hogy Oroszországot a jelek szerint egy cseppet sem aggasztja, hogy ezzel a gyakorlatával óriási környezetpusztítást idézhet elő.
Tobias Billström felidézte, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) minden tagja felelős a szervezet szabályainak betartásáért, és ebből adódóan joga van például ahhoz, hogy egy hajózásra láthatóan alkalmatlan jármű kapitányát felszólítsa arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, mielőtt kihajózna. Ugyanakkor több észak-európai ország vonakodik attól, hogy orosz hajóknál beavatkozzon ilyen esetekben, attól tartva, hogy az ilyen incidensek tovább erősíthetik Moszkvának azt az aggodalmát, hogy a Balti-tenger mára egyfajta „NATO-tóvá” alakult át. Ugyan a nemzetközi jog elvileg lehetőséget ad arra, hogy a nem megfelelően bejelentett és fellobogózott hajókat feltartóztassák, a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan több jogszabály is túlságosan homályosan rendelkezik. A svéd külügyminiszter azt elismerte, hogy a NATO-tagállamok aligha tehetik meg azt, hogy a jemeni húszi lázadókhoz hasonlóan lépjenek fel.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával megváltozott a stratégiai helyzet a Balti-tengeren: a térségben Oroszország maradt az egyetlen ország, amely nem tagja a katonai szövetségnek – mutatott rá Billström.
A svéd miniszter az interjúban kifejtette, hogy a történelem megmutatta: Oroszország addig nem változtat viselkedésén, amíg háborúban le nem győzik, ezért nem elfogadhatóak azok a felvetések, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg megelégedne azzal, ha megkapná Ukrajna területének egy részét.
„Putyin egészen világossá tette, hogy a célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Úgy gondolja, Ukrajnának önálló országként nincs joga a létezéshez. Itt nem arról van szó, hogy (az ukránok) lemondanak-e bizonyos területekről. Nagyon veszélyes eljátszani a befagyasztott konfliktus gondolatával, mert az csak időt adna Putyinnak arra, hogy újjáépítse fegyveres erőit, hogy újra Kijev felé nyomulhasson. Ennek éppen az ellenkezőjét kell tennünk” – mondta Billström, kiemelve, hogy muszáj döntő győzelmet aratni a harctéren, mert semmi mással nem lehet változást elérni a moszkvai vezetésnél.
A svéd miniszter arra is utalt, hogy Ukrajnának joga van támadásokat intézni olajfinomítók ellen akár Oroszország területén is. „Moszkvával meg kell értetni, hogy nincsenek a területén olyan védett létesítményei, amelyekkel pénzelheti az Ukrajna elleni jogtalan agresszióját” – fogalmazott Billström.
Az orosz „árnyékflotta” tartályhajóinak száma elérheti a 600-at, ebből 400 nyersolajszállító. Az Oroszországi Föderáció arra használja őket, hogy megkerülje a nemzetközi szankciókat, számolt be az RBK-Ukrajina a Bloombergre hivatkozva.
„Az »árnyékflotta« pontos méretét gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, mivel egyes hajók tulajdonosairól és a hajók zömének oroszországi hovatartozásáról szóló információk titkosítva vannak” – áll a publikációban.
A hajók száma 600 lehet, ebből 400 nyersolajszállító. Külön-külön egyes hajótulajdonosok ezt a számot valamivel alacsonyabbnak nevezik – a világ tankerflottájának 10%-ról 12%-ról lehet szó.
A Bloomberg jelentése szerint tavaly több mint 850 millió dollárt költöttek az üzemanyagszállító tartályhajók „árnyékflottájának” bővítésére. Ezen kívül közel 1,4 milliárd dollárt fektettek be nyersolajszállító hajókba. A londoni EA Gibson Shipbrokers cég nem kevesebb, mint 38 hajót számolt az Oroszországban bejegyzett cégek üzemanyagának szállítására.
„A tényleges szám valószínűleg magasabb, mivel nehéz nyomon követni a hajókkal rendelkező offshore cégeket. Ráadásul Ukrajna elleni invázió kezdetét követően több mint 100 tartályhajót adtak el olyan országoknak, amelyek nem tagjai a G7 csoportnak vagy az Európai Uniónak” – tette hozzá a Bloomberg.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
