Románia szolidáris Ukrajnával a szombatra virradóra Kijevre és az ország más régióira mért orosz légicsapások miatt – írta Oana Toiu román külügyminiszter szombaton az X közösségi oldalon.
A román külügyi tárca vezetője bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Románia kiáll Ukrajna mellett az ukrán energetikai infrastruktúrát, iskolákat és lakóövezeteket ért orosz légicsapások miatt. Emlékeztetett, hogy a támadásoknak több tucat sérültje van, és a támadások nyomán az ukrán főváros jelentős része fűtés nélkül maradt a tél kellős közepén, karácsonykor.
Oana Toiu úgy értékelt, hogy a szombatra virradóra történt légicsapások annak a „terrorkampánynak“ a része, melyet Oroszország az ukrán civilek ellen folytat. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Románia támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét.
A román külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és Ukrajna vezetői a béke megteremtésén dolgoznak, Oroszország erre azzal válaszol, hogy nőket, gyerekeket és egész családokat „gyilkol és tart terror alatt”.
Oana Toiu bejegyzésében arra reagált, hogy Oroszország szombatra virradóra rakétákkal és drónokkal támadta Kijevet és Ukrajna más régióit – írta az MTI.
Több mint 650 drónt és számos rakétát vetettek be ukrán célpontok ellen az orosz erők – számolt be róla Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán államfő szerint Moszkva az energiaszektort és a polgári infrastruktúrát is megtámadta. Hozzátette, országa több területén van érvényben légiriadó. Kijelentette, Kijev minden szükséges erőt bevetett az offenzíva utóhatásainak elhárítására.
A hatóságok jelentése alapján a hadműveletben egy négyéves gyermek halt meg a Zsitomiri régióban, miután egy orosz drón csapódott egy lakóépületbe. Emellett a Hmelnickij térségből is számoltak be halálos áldozatról. Az ukrán elnök hozzátette, a légi fegyverek 13 területen csapódtak be, a hatóságok segítenek a lakosságnak.
Zelenszkij szerint a mostani csapás egyértelműen jelzi, hogy a Nyugat nem tud megfelelő nyomást gyakorolni a Kremlre, mivel a mostani csapás karácsony előtt történt, amikor az emberek otthon vannak a családjaikkal. Kijelentette, a mostaninál nagyobb pressziót kell mérni Oroszországra.
Oroszország kész jogi dokumentumban is rögzíteni, hogy nem tervez katonai támadást sem az Európai Unió, sem a NATO ellen – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a moszkvai Valdaj vitaklub ülésén.
Rjabkov elmondta, hogy Moszkva visszafogottan reagált a NATO-tagállamok „kalandor és provokatív” lépéseire, ugyanakkor egyértelmű figyelmeztetéseket küldött ellenfeleinek a felmerülő stratégiai kockázatokról.
A diplomata hangsúlyozta: bár Washington jelenleg kiegyensúlyozottabb Oroszország-politikát folytat, az orosz–NATO közvetlen összecsapásának veszélye továbbra is jelentős az európai országok Oroszországgal szemben tanúsított ellenséges magatartása miatt.
A külügyminiszter-helyettes leszögezte, hogy Moszkva nem tervez támadást a nyugati országok ellen, sőt hajlandó ezt jogilag is garantálni, amennyiben a mostani válság rendezése az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvén alapul.
Oroszország lerövidítette az európai országok elleni esetleges közvetlen agresszióra való felkészülés időkeretét, és már 2027-ben készen állhat az ilyen akciókra – jelentette ki szombaton Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője egy interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta, hogy a korábbi orosz stratégiai tervek 2030-ra vonatkoztak, de ezeket felülvizsgálták és lerövidítették. Budanov a balti országokat nevezte a potenciális agresszió legvalószínűbb irányának. „A fő terv szerint az Oroszországi Föderációnak 2030-ban kellett volna készen állnia a hadművelet megkezdésére. Most a terveket kiigazították, felülvizsgálták, és a határidőket 2027-re csökkentették” – állította.
A HUR vezetője megjegyezte, hogy a Kreml motivációja nemcsak a katonai szférában rejlik, hanem az orosz társadalom mély történelmi és pszichológiai beállítottságában is. Oroszország továbbra is olyan birodalomnak tekinti magát, amely csak a befolyás folyamatos terjeszkedésével létezhet – tette hozzá.
A tábornok kifejtette, hogy Moszkva lehetséges agressziós irányai jelentősen korlátozottak. „Északon a Jeges-tenger, és tovább a Sarkkörön Amerika. Ez nem opció, mert fájni fog. Keleten a Csendes-óceán, és ismét Amerika. A válasz ugyanaz. Délen Kínában teljesen katasztrofális lesz a helyzet – szárazföldi határ, ugyanazok a körülmények uralkodnak majd, mint az Oroszország elleni háborúban, csak számukra. Csak a Nyugat marad, amely az ő felfogásuk szerint, elnézést a frazeológiáért, „éhes”, „beteg”, „gyenge” és „határozatlan” – mondta Kirilo Budanov.
Az ukrán hírszerzés szerint, ha ezek az orosz tervek megvalósulnak, a balti államok közvetlen megszállás alá kerülhetnek. Ugyanakkor a rendelkezésre álló információk szerint Oroszország katonai csapások célpontjának tekinti Lengyelországot anélkül, hogy szándékában állna a terület további elfoglalása.
A „keleti szárny” csúcstalálkozót december 16-án rendezik meg Helsinkiben. A találkozón Svédország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária vezetői vesznek részt.
Petteri Orpo elmondása szerint a csúcs célja a védelmi együttműködés összehangolása – írja a Bloomberg a finn miniszterelnök egy vasárnap esti interjúja alapján. A tárgyaláson az Oroszországhoz közeli országok kezdik meg a konkrét védelmi intézkedések kidolgozását.
„Oroszország ma, holnap és hosszú távon is fenyegetést jelent. A legnagyobb nyomás Európa keleti peremvidékeit éri” – hangsúlyozta a politikus. Orpo szerint a vezetők „egyértelmű üzenetet akarnak küldeni Brüsszelnek”, valamint biztosítani kívánják a védelmi projektek finanszírozását.
Donald Trump amerikai elnök kormánya kész jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának a NATO 5. cikkelye alapján – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Axios című amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint egy amerikai tisztviselő a kiadványnak elmondta, hogy a vonatkozó megállapodást az amerikai kongresszus elé terjesztik szavazásra. Megjegyezte, hogy Washington nem „biankó csekket”, hanem erős és valós biztonsági garanciát kíván nyújtani Kijevnek. „Biztonsági garanciát akarunk adni az ukránoknak, amely egyrészt nem biankó csekk lesz, másrészt elég erős. Készen állunk arra, hogy a Kongresszus elé küldjük szavazásra” – mondta.
A tárgyalási folyamat várhatóan három különálló megállapodásból fog állni – a békéről, a biztonsági garanciákról és a háború utáni újjáépítésről. A tisztviselő megjegyezte, hogy a tárgyalások legutóbbi fordulói először adtak Ukrajnának világos képet a „háború utáni napról”.
Az Egyesült Államok azt is közölte, hogy a gazdasági fellendülésről és újjáépítésről szóló tárgyalások pozitívan haladnak. A jelenlegi javaslat szerint a háború Ukrajna szuverenitásának megtartásával zárulna területének mintegy 80%-a felett, „a történelem legerősebb biztonsági garanciáit” és egy hatalmas gazdasági támogatási csomagot kapna.
Ugyanakkor több európai vezető is azt tanácsolta Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy ne siettesse a megállapodást, különösen, ha az területi engedményeket is tartalmaz. Az is nyitott kérdés, hogy Oroszország beleegyezik-e az amerikai javaslatok elfogadásába.
Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy kényszerítse Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások moratóriumának elfogadására legalább a tél végéig – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Macron és Hszi közös sajtótájékoztatójának közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Macron elmondta, hogy az ukrajnai háború komoly veszélyt jelent Európa biztonságára. Veszélyezteti a nemzetközi rendet is, amely „a jogállamiságon és a közös charta hatékonyságán” alapul – tette hozzá. Mint megjegyezte, mivel Kína és Franciaország megérti „a helyzet súlyosságát és a valóban szilárd és tartós béke szükségességét”, Peking és Párizs megerősítheti az együttműködést ebben a fellendülésben.
„Remélem, hogy Kína csatlakozik az együttműködésre irányuló felhívásunkhoz és erőfeszítéseinkhez, hogy legalább a tűzszünetet mielőbb elérjük a kritikus infrastruktúrákat célzó csapások moratóriumának formájában. Ez kulcsfontosságú a télre nézve, mivel ma a polgári infrastruktúra, és különösen az energetikai infrastruktúra továbbra is Oroszország támadása alatt áll” – Macron arra is felszólította Hszit, hogy törekedjen egy tartós és igazságos béke megteremtésére Ukrajnában, hogy a háború végre véget érjen, és ne ismétlődhessen meg ott.
Hszi Csin-ping maga is kijelentette a Macronnal tartott sajtótájékoztatóján, hogy Kína támogatja az ukrajnai békemegállapodást. Szerinte azonban Kína abban reménykedik, hogy „egy minden fél számára elfogadható, tisztességes és kötelező érvényű megállapodást” ér el.
Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.
„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.
Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról – hangoztatta.
„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.
„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.
Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.
„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.
[type] => post
[excerpt] => Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire vál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764773520
[modified] => 1764743365
)
[title] => Vlagyimir Putyin: Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170909&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170909
[uk] => 170970
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 170910
[image] => Array
(
[id] => 170910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[original_lng] => 1264937
[original_w] => 1313
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-300x187.png
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-1024x640.png
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764775569:8
[_thumbnail_id] => 170910
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1163
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 548806607001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 106845
[2] => 34147
[3] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => háború
[2] => orosz támadás
[3] => Vlagyimir Putyin
)
)
[8] => Array
(
[id] => 169068
[content] =>
Vlagyimir Putyin orosz diktátor az elkövetkezendő 2-4 évben támadást rendelhet el valamelyik NATO-tagállam ellen, és a balti államok továbbra is a legsebezhetőbbek a potenciális célpontok között vannak, jelentette ki Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa november 17-én egy Vilniusban tartott konferencián, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az európai hírszerző szolgálatok –többek között Németország, Dánia, Finnország, Hollandia és a balti államok hírszerző szolgálatai – arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml az elkövetkezendő években, körülbelül 2030-ra megpróbálhatja tesztelni a NATO 5. cikkelyének működését.
Kubilius hangsúlyozta, hogy a balti államok az új orosz agresszió legvalószínűbb célpontjai közé tartozhatnak. Támadás esetén ez nemcsak ezekre az országokra, hanem az egész Szövetségre és az Európai Unióra mért közvetlen csapást jelentene.
Az Európai Bizottság megemlítette Carlo Masala elemző „Ha Oroszország győz: Forgatókönyv” (If Russia Wins: A Scenario) című könyvét, amely egy aggasztó forgatókönyvet ír le, amelyben a NATO nem tudott közös válaszban megegyezni Narva megszállása után. Hangsúlyozta, hogy a Baltikum védelme sokféle forgatókönyvre való felkészültséget igényel.
Továbbá Kubilius emlékeztetett arra, hogy az EU-Szerződés a 42 (7) cikkelye fegyveres agresszió esetén a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtásáról rendelkezik – és amelyet egyes szakértők még a NATO 5. cikkelyénél is kötelezőbbnek tartanak.
[type] => post
[excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz diktátor az elkövetkezendő 2-4 évben támadást rendelhet el valamelyik NATO-tagállam ellen, és a balti államok továbbra is a legsebezhetőbbek a potenciális célpontok között vannak, jelentette ki Andrius Kubilius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1763490360
[modified] => 1763447622
)
[title] => Az európai biztos az elkövetkezendő 2-4 évben a balti államok elleni lehetséges orosz agresszióra figyelmeztetett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169068&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169068
[uk] => 168987
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 168988
[image] => Array
(
[id] => 168988
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161.png
[original_lng] => 443448
[original_w] => 956
[original_h] => 564
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161-300x177.png
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161-768x453.png
[width] => 768
[height] => 453
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161.png
[width] => 956
[height] => 564
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161.png
[width] => 956
[height] => 564
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161.png
[width] => 956
[height] => 564
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/image-161.png
[width] => 956
[height] => 564
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1763440423:12
[_thumbnail_id] => 168988
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1128
[_algolia_sync] => 518129764001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 308025
[1] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Andrius Kubilius
[1] => orosz támadás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 168210
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban kifejtette, hogy nem fél Trumptól, és jó kapcsolatot ápol az amerikai elnökkel – írta a The Guardian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban kijelentette, hogy nem fél Donald Trumptól, ellentétben más nyugati vezetőkkel. Cáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint legutóbbi washingtoni találkozójuk feszült hangulatban telt volna. Az ukrán elnök a Guardian-nek adott exkluzív interjúban elmondta, hogy III. Károly brit uralkodó segített a Trump-pal való kapcsolat építésében, és az uralkodót „nagyon támogatónak” nevezte Ukrajna ügyében.
Zelenszkij tagadta azokat az állításokat, miszerint Trump félredobta volna a csatatéri térképeket egy októberi, viharos hangulatú fehér házi találkozón.
Nem dobott el semmit. Ebben biztos vagyok – mondta, és kapcsolatukat „normálisnak”, „üzletszerűnek” és „konstruktívnak” írta le. A Financial Times korábbi beszámolója szerint Trump állítólag arra sürgette az ukrán elnököt, hogy fogadja el Vlagyimir Putyin maximális feltételeit a háború befejezéséhez, és azt mondta, az orosz vezető „elpusztítja” Ukrajnát, ha nem egyezik bele. Zelenszkij szerint azonban a találkozó másképp zajlott.
Az ukrán küldöttség három állványt állított fel Trump és az amerikai csapat előtt, bemutatva a fegyvereket és gazdasági szankciókat, amelyek „gyengítenék” Moszkvát. A cél az volt, hogy csökkentsék Oroszország képességét Ukrajna bombázására, és Putyint a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék. A kijevi elnöki palotában Zelenszkij kijelentette:
A világon mindenki fél Trumptól. Ez az igazság. Nem… mi nem vagyunk ellenségei Amerikának. Barátok vagyunk. Miért kellene félnünk?
Az ukrán elnök azt is elárulta, hogy III. Károly kulcsfontosságú háttérszerepet játszott abban, hogy az amerikai elnököt Ukrajna lelkesebb támogatására ösztönözze, különösen a februári viharos Ovális Irodai találkozó után. Az interjú során kétszer is kialudt a villany az elnöki palotában, ami jól szemlélteti az ország energiaellátási problémáit. Az orosz támadások az elmúlt hetekben többször is célba vették Ukrajna nemzeti energiahálózatát, ami gyakori áramkimaradásokhoz vezetett.
Zelenszkij szerint Putyin „terrorista támadásokat” rendel el Ukrajna energiarendszere ellen. Az ukrán elnök szorosan együttműködik nemzetközi partnerekkel, hogy megvédje Ukrajnát az éjszakai orosz drónrajoktól, és 27 Patriot légvédelmi rendszert szeretne rendelni amerikai gyártóktól. Az ukrán elnök szerint Moszkva „hibrid háborút” folytat Európa ellen és teszteli a NATO vörös vonalait. Szerinte teljesen lehetséges, hogy Oroszország második frontot nyit egy másik európai ország ellen, mielőtt az ukrajnai háború véget érne: Hiszem, hogy megteheti. El kell felejtenünk az általános európai szkepticizmust, miszerint Putyin először Ukrajnát akarja elfoglalni, és csak aztán mehet máshová. Mindkettőt megteheti egyszerre.
