Friedrich Merz német kancellár szerint a továbbiakban Németországban már szó sem lehet békéről – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Handelsblatt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német kancellár kifejtette, hogy a kritikus infrastruktúrák és hálózatok elleni hibrid támadások számának növekedése miatt az ország már nem él békés körülmények között. „Nem állunk háborúban, de békében sem élünk” – mondta a vállalkozók berlini Schwarz Ökoszisztéma Csúcstalálkozóján. Nem nevezte meg a felelősöket, de felsorolta az őt aggasztó ellenséges cselekedetek spektrumát.
„Drónrepülések, kémkedés, a tiergarteni gyilkosság (egy csecsen aktivista meggyilkolása az orosz GRU egyik alkalmazottja által – a szerk.), tömeges fenyegetések egyes közéleti személyiségek ellen nemcsak Németországban, hanem számos más európai országban is. Napi szabotázsakciók. Adatközpontok megbénítására irányuló kísérletek. Kibertámadások” – mutatott rá Merz.
A kancellár azt is hozzátette, hogy a probléma nemcsak az állami struktúrákat, hanem az üzleti életet is érinti. „Gyanítom, hogy valószínűleg minden második ember ebben a teremben legalább egyszer tapasztalt már támadást az adathálózata és infrastruktúrája ellen” – emlékeztetett Friedrich Merz.
Donald Tusk miniszterelnök a szeptember 10-i rendkívüli kormányülés előtt „nagyszabású provokációnak” nevezte az orosz drónok Lengyelország légterébe való berepülését. Ugyanakkor, elmondása szerint „nincs ok a pánikra”.
Tusk hangsúlyozta, hogy ez az első alkalom, hogy orosz drónokat lőttek le egy NATO-ország területe felett, ezért minden szövetséges „nagyon komolyan” veszi ezt a helyzetet. „Valószínűleg egy nagyszabású provokációval van dolgunk… Folyamatos kapcsolatban állok a NATO főtitkárával, hogy a következő órákban, napokban és a jövőben hasonló fenyegetés esetén ugyanolyan hatékonyan tudjunk fellépni, mint ahogyan ma este tettük” – mondta a lengyel miniszterelnök.
A lengyel kormányfő „komolynak” nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy mindenképpen érdemes felkészülni „különböző forgatókönyvekre”. Elmondása szerint azonban „nincs ok pánikra, az élet a megszokott kerékvágásban folytatódik”.
„Jelenleg nincs ok olyan korlátozások bevezetésére, amelyek megnehezítenék a polgárok mindennapjait. Ha ilyen igény mutatkozik, természetesen folyamatosan tájékoztatni fogjuk Önöket” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Ugyanakkor Tusk felszólította a lengyeleket, hogy legyenek felkészülve a dezinformációra és a pánikkeltési kísérletekre, megjegyezve, hogy „ennek a támadásnak, ennek a provokációnak az első perceitől kezdve az oroszok nagyon aktívak voltak online térben.”
[type] => post [excerpt] => Donald Tusk miniszterelnök a szeptember 10-i rendkívüli kormányülés előtt „nagyszabású provokációnak” nevezte az orosz drónok Lengyelország légterébe való berepülését. Ugyanakkor, elmondása szerint „nincs ok a pánikra”. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1757526900 [modified] => 1757516298 ) [title] => Tusk „nagyszabású provokációnak” nevezte az orosz drónokat Lengyelország légterében, de nincs ok a pánikra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162524&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 162524 [uk] => 162504 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 162505 [image] => Array ( [id] => 162505 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3.webp [original_lng] => 19590 [original_w] => 1312 [original_h] => 738 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/62v4yw-c16x9x50px50p-87dce5cbef3b616222f246ff5560d2d3.webp [width] => 1312 [height] => 738 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1757505499:12 [_thumbnail_id] => 162505 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1958 [_oembed_e1682b205c3c774b59027f0cf8731682] =>
A bolgár hatóságok megerősítették, hogy külső interferencia volt jelen a GPS-hálózatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének repülőgépének plovdivi leszállása során, és gyanú merült fel, hogy ez orosz beavatkozás volt, jelentette ki Arianna Podesta, az Európai Bizottság helyettes főszóvivője újságíróknak.
Bulgária gyanítja, hogy von der Leyen repülőgépének plovdivi leszállása során az oroszok zavarták a GPS-jelet.
„Valóban megerősíthetjük, hogy GPS-zavarás történt, de a repülőgép biztonságosan leszállt Bulgáriában. A bolgár hatóságoktól azt az információt kaptuk, hogy gyanítják, hogy ez nyilvánvaló orosz beavatkozásnak volt köszönhető” – hangsúlyozta Podesta.
Hozzátette, hogy az EU „bizonyos mértékig hozzá van szokva azokhoz a fenyegetésekhez és megfélemlítésekhez, amelyek Oroszország ellenséges viselkedésének rendszeres jellemzői”.
„Ez természetesen csak tovább erősíti a védelmi képességek kiépítése és Ukrajna támogatása iránti rendíthetetlen elkötelezettségünket. Ez az incidens valóban kiemeli annak a küldetésnek a sürgősségét, amelyet az elnök (von der Leyen) ezekben a napokban a frontvonalban lévő tagállamokban hajt végre” – hangsúlyozta az Európai Bizottság szóvivője. Hozzátette, hogy Ursula von der Leyen ebben az esetben „személyesen tapasztalta az Oroszország és segítői által jelentett fenyegetések mindennapi kihívásait”.
Orosz drón zuhant le egy kelet-lengyelországi mezőn, az első vizsgálati eredmények szerint – közölték lengyel tisztviselők szerdán – írja a PAP.
A lengyel védelmi miniszter provokációnak minősítette az esetet.
A drón éjszaka csapódott be és égette meg egy kukoricaföld egy részét Osiny faluban, a keleti Lublin tartományban, alig több mint 100 km-re az ukrán határtól és körülbelül 90 km-re Fehéroroszországtól.
Pawel Wronski külügyminisztériumi szóvivő a Reutersnek elmondta, hogy az eddigi megállapítások és egyes szakértők szerint az Irán által fejlesztett Shahed drón orosz változata volt érintett a legutóbbi incidensben.
Dariusz Malinowski tábornok szerint a drón úgy tűnik, hogy önmegsemmisítésre tervezett csali volt. Elmondta, hogy kínai motorral volt felszerelve.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes, aki egyben védelmi miniszter is, szerint az incidens hasonlóságot mutat azokkal az esetekkel, amikor orosz drónok repültek be Litvániába és Romániába, és összefüggésbe hozható az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítésekkel.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Oroszország provokációi nem korlátozódnak az európai kábelszabotázsra, elképzelhető, hogy a Kreml a NATO-tagországok határain is provokációkhoz folyamodik – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Andrij Jermaknak, az Elnöki Hivatal vezetőjének a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés Jermak kifejtette, hogy amikor arról beszélünk, hogy az európai országoknak és a NATO-országoknak mire kell gondolniuk, érdemes mérlegelni a hibrid fenyegetések határokon való megjelenésének kockázatait. „Az orosz egyenruhába bújtatott észak-koreai katonák vagy iráni meghatalmazottak megjelenése a NATO-tagországok határain teljesen valós, ha Oroszországot most nem állítják meg. Észak-koreai katonák már harcolnak Európa területén. Ki gondolta volna korábban?” – kérdezte.
Az elnöki hivatalvezető hangsúlyozta, hogy az Európában kábeleket elvágó árnyékflotta nem az egyetlen ilyen fenyegetés Oroszország részéről. „A büntetlenség felelőtlenséget szül. Most van az a pillanat, amikor erős döntésekre és határozott fellépésre van szükség” – mutatott rá Andrij Jermak.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
338 kilométeren húzódik a két ország határvonala, a legkritikusabb terület Narva városa és a Narva folyó környéke.
Narva Észtország harmadik legnagyobb városa, helyileg az orosz-észt határ mentén fekszik, a Narva folyó partján. A város régóta állja az orosz provokációt, az ukrajnai háború 2022 februári kitörése óta viszont egyre rosszabb a helyzet. Egert Belitšev, az észt Rendőrség- és Határőrség igazgatója azt mondja, hogy az oroszok zavarják a műholdas navigációt, eltávolítják a határelválasztó bójákat, és megfigyelő drónokat küldenek a magasba. „Nem akarjuk kirobbantani a harmadik világháborút, de Oroszország felől folyamatosan provokálnak minket. Mintha arra várnának, hogy valami hathatósat reagálunk” – közölte Belitšev a Politicóval.
Észtország 1,4 milliós lakosságának körülbelül egynegyede orosz nemzetiségű. Az oroszajkúak legtöbbje észt állampolgár, és kötődik az országhoz, csakhogy a Kreml mesteri módon képes szítani az etnikai különbségeket. Jellemző, hogy Moszkva az orosz diaszpóra védelmezőjeként mutatja magát, és elnyomónak bélyegzi a diaszpórának otthont adó államokat. Tallinnban jelenleg attól félnek, hogy Észtország Grúzia, Moldova, vagy szélsőséges esetben Ukrajna sorsára juthat, és hogy a Kreml megpróbálja bekebelezni az ország keleti részét, ahol az orosz népesség jó része él. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben (nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát) utalt rá, hogy Narva történelmileg Oroszország része. A város közelebb van Szentpétervárhoz, mint Tallinnhoz, lakossága pedig 53 ezer fő, melynek 96 százaléka beszél oroszul, sőt: a 96 százalék egyharmadának orosz útlevél is van a birtokában.
Belitšev ezzel együtt a várost „a szabad világ végének” titulálta, és úgy véli, hogy Észtország NATO-szövetségesei nem eléggé készültek fel arra a helyzetre, ha szélsőséges dolgok történnének a régióban, márpedig egy orosz betörés lépéskényszerbe hozná a NATO-t.
A katonák száma csak védekezésre elég, rengeteg pénz megy el védelmi kiadásokra Észtországban mintegy 900 brit katona tartózkodik a NATO-erők részeként egy Tallinntól nyugatra fekvő légibázison, a brit kormány pedig ígéret tett arra, hogy készenlétbe állítanak egy csapatot, már amennyiben gyors bevetésre lenne szükség Észtországban. Az észtek aktív hadállománya 7700 fő, mely háború esetén 43 ezer főre növelhető. Amennyiben Oroszország csapást mérne a régióban, akkor Tallinn-nak a NATO-haderővel kiegészülve talán elegendő tűzereje lenne ahhoz, hogy visszaverjenek egy támadást.
Észtország jelenleg a GDP-je 3,4 százalékát költi védelemre, jövőre pedig 3,7 százalékra növelnék ezt az arányt, amivel messze megelőznék a nagyobb uniós országokat. (Az Észak-atlanti Szerződés tagjai éves szinten a GDP-nek minimum a 2 százalékát kell hadi kiadásokra költsék.) A növelés annak fényében nem meglepő, hogy Tallinban attól félnek, hogy amennyiben az ukrajnai háborút lezárják, Oroszország kiszemel magának egy sebezhető NATO-tagországot, ami akár Észtország is lehet. A balti állam éppen ezért erősíti a határrendészetÉt. „Amikor az invázió megtörténik, már késő” – közölte Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, és hozzátette, hogy amennyiben az első orosz katona átlépi az észt határt, arra azonnal reagálni kell.
Függetlenek, de orosz fenyegetettség alatt Észtországnak keserű emlékei vannak az orosz uralomról, a balti állam a szovjet időket maga mögött hagyva 1991-ben nyerte el a függetlenségét, majd 2004 márciusában NATO-tag lett, május 1-én pedig Magyarországgal egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz.
A Moszkva által jelentett veszélyre 2014-ben derült fény, amikor Eston Kohvert, az észt biztonsági szolgálat egyik tisztjét Oroszország elrabolta és bebörtönözte. Kohver egy évvel később, egy fogolycserének köszönhetően szabadult.
Belitšev egyáltalán nem zárja ki, hogy hasonló incidens a jövőben is megtörténhet, épp ezért azt mondja, hogy Észtország 338 kilométeres orosz határának minden méterét meg kell figyelni.
Az említett 338 kilométerből 77 kilométer a Narva folyó, melyről számos határbóját eltávolítottak az oroszok, a jelentések szerint pedig az előző két évben évi 18-ról 96-ra emelkedett a határsértések száma. A jelzőbóják nélkül az észt határőrök nehezen tudnak különbséget tenni a véletlen behatolások és az EU-t érintő betörési kísérletek között, és ugyanígy nehézséget okoz, hogy az oroszok blokkolják a GPS-jeleket, mivel így nehezebb a repülőgépek és a drónok nyomon követése.
Narvától délre a határ 126 kilométeren keresztül halad a Peipus-tavon, majd további 136 kilométeren át délre kígyózik. Kohvert ezen a területen rabolták el, itt a talaj jó része lápos, mocsaras. A nedves föld nyáron természetes gátat képez, télen viszont a fagy megkeményíti, a terep pedig járhatóvá válik, sőt Belitšev szerint egy repülővel is le lehet szállni rajta.
Pénz, technika, bürokrácia és kígyózó sor a határon Narva határvédelmének megerősítésére bejelentettek egy 157 millió eurós programot, melynek részeként kiépítenek egy drónblokkoló rendszert, illetve a 29 ezer önkéntes mellé 1000 fős rendőri tartalékállományt vesznek fel. Az állomány létszámának növelése nehéz feladat, ugyanis a jelentkezőknek folyékonyan kell beszélniük észtül, ráadásul észt állampolgárnak kell lenniük ahhoz, hogy a rendőrségen szolgálhassanak.
A jövőbeli tervekkel együtt Észtország igyekszik megakadályozni, hogy a helyi oroszokkal és az Oroszországgal való kapcsolatai elmérgesedjenek. Míg Finnország minden szárazföldi határátkelőjét lezárta Oroszországgal, Észtország Narvában nyitva hagyott egy hidat a gyalogos forgalom előtt. Az ellenőrzések mindkét irányba hosszan tartanak, de az EU-ból kifelé különösen.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Belitšev szerint az oroszok a hibásak a fennakadásért, de úgy véli, nem neki kell rosszul éreznie magát attól, hogy egy „agresszor” államba nehéz a bejutás, az ugyanis kizárólag Moszkva felelőssége lehet.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Provokációnak nevezte az ukrán külügyi szóvivő csütörtökön az olaszországi Modena városában tervezett kiállítást és konferenciát, amellyel a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban milyen „gyors újjáépítés” zajlik, miután az orosz hadsereg elfoglalta a várost.
A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezi, a megnyitót január 20-ra harangozták be a Facebookon. Az orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, mire májusban végül be tudták venni.
„Provokáció a modenai kiállítás az orosz megszállás alatt álló Mariupol állítólagos mostani fénykoráról” – szögezte le Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevpropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott nyilatkozatában.
Rámutatott arra, hogy hivatalos szinten Olaszország határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. „Arra számítunk, hogy erre a propagandaeseményre megfelelő reakció lesz” – jegyezte meg a külügyminisztérium képviselője.
Ukrajna olaszországi nagykövetsége csütörtökön arra kérte Modena városát, hogy vonja vissza a rendezvény helyszínéül szolgáló terem használatára kiadott engedélyt. „Rendkívül cinikusnak tartjuk ezt a rendezvényt, amely civil áldozatok ezreinek emlékét sérti. Ez egy orosz propagandarendezvény, amely minden erkölcsi alapot és elvet sért” – fogalmazott Jaroszlav Melnik római ukrán nagykövet abban a levélben, amelyet Gian Carlo Muzzarelli modenai polgármesternek címzett.
Modena polgármestere közleményben szögezte le, hogy városa nem támogatja a rendezvényt. Hozzátette viszont, hogy a rendezvényterem lefoglalásával az orosz egyesület nem sértette meg a jogszabályokat, és a szervezők kötelezettséget vállaltak az alkotmányos értékek tiszteletben tartására.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: „nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”, hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.
Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről „magas a tesztelés kockázata”, mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is – magyarázta.
Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.
A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban– állapította meg Siewiera.
A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban „jelképes győzelmekre” is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják.
„Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek” – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy Európának „feltétlenül” háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi. Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is.
„Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt” – érvelt a BBN főnöke.
Úgy vélte: az Európai Unióban „furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte”. Ezt a tendenciát meg kell fordítani – hangsúlyozta.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
A Fekete-tenger orosz blokádja a globális stabilitás egyik legnagyobb fenyegetéséhez vezetett, de Ukrajna szembeszáll az orosz blokáddal – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Gabona Ukrajnából nemzetközi csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Oroszország Fekete-tengeri agressziója miatt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb fenyegetése jött létre a globális stabilitásra nézve az élelmiszerellátás szempontjából.” Mint hozzátette, a Fekete-tenger orosz blokádja áringadozásokhoz és fizikai élelmiszerhiányhoz vezetett a piacokon. Ez elsősorban a gabonaimporttól függő országokra igaz – jegyezte meg.
„Nem csak az élelmiszereinket exportáljuk. Egyesítettük a világ országait, hogy megfelelő forrásokat vonzzunk be az élelmiszerhiány által leginkább érintettek megsegítésére. A Gabona Ukrajnából kezdeményezés első évében 180 millió dollárt sikerült felhalmoznunk, és mintegy 30 résztvevő csatlakozott a kezdeményezéshez” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
Varsó provokációnak tekinti Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentéseit Lengyelország határairól, és határozottan visszautasítja őket – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes szombati sajtóértekezletén, miután találkozott Oroszország berendelt varsói nagykövetével.
Szergej Andrejev nagykövetet szombat délelőtt azonnali hatállyal kérették be a külügyminisztériumba Putyin „provokatív kijelentései” és Lengyelországgal szembeni fenyegetései, valamint amiatt, hogy az Oroszországi Föderáció „ellenséges lépéseket tesz Lengyelországgal és szövetségeseivel szemben” – közölte Jablonski. Ezzel arra utalt, hogy Putyin elnök pénteken Nyugat-Ukrajnára vonatkozó „revansista tervek” előkészítésével vádolta meg Varsót, és „Sztálin ajándékának” nevezte azt, hogy Lengyelország a második világháború után kelet-németországi területeket kapott. A „nagyon rövid” találkozón Jablonski ismertette a nagykövettel Varsó „határozott álláspontját”. Lengyelország provokációnak, a helyzet eszkalálására tett kíséretnek tekinti Putyin „áltörténelmi fejtegetéseit”, valamint az arra irányuló orosz kísérleteket is, hogy „megpróbálják tisztára mosni az olyan háborús bűnösöket, mint amilyen Sztálin volt, és mint amilyen most Putyin” – fogalmazott Jablonski. Elítélte „a történelmi revízióra” tett orosz próbálkozásokat, valamint azt, hogy Moszkva – varsói megítélés szerint – „propagandista tevékenységéhez, hibrid hadviseléséhez” használja fel ezeket. A találkozón – Jablonski beszámolója szerint – hangsúlyozta továbbá az államhatárok sérthetetlenségét, valamint hogy Lengyelország visszautasít minden határrevíziós kísérletet. A miniszterhelyettes „nagyon idegesnek és ellenségesnek, a diplomáciai protokoll elveit felrúgónak” nevezte az orosz nagykövetnek a találkozón tanúsított magatartását. Ez „tükrözi az általa képviselt állam hozzáállását” – jegyezte meg. Úgy látta: Oroszország „diplomáciai eszközökkel semmilyen célt nem szándékozik elérni”. A tervezett válaszlépéseket tudakoló újságírói kérdésre Jablonski leszögezte: Lengyelország „mindig a nemzetközi joggal összhangban jár el”. Jelezte: Varsó szövetségeseivel együtt „továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy hagyjon fel agresszív magatartásával”. A találkozó után az orosz nagykövet újságíróknak nyilatkozva elmondta, a megbeszélés témája Lengyelországnak Ukrajnával és Oroszországgal szemben politikája volt. „Elutasítottam Lengyelország minden, Vlagyimir Putyinnal szembeni vádját, ezek teljesen alaptalanok” – jelentette ki. „Az úgynevezett lengyel keleti területek történelmileg Oroszország területei, (…) és 1991 után Ukrajna és Fehéroroszország területévé váltak” – szögezte le, de hozzátette: Lengyelországnak nincsenek területi követelései, „ami alátámasztja azt, hogy ezek a lépések történelmileg megalapozottak voltak”. Arra a kérdésre, hogy lengyel területi követelések híján Putyin miért vádolta meg Lengyelországot Nyugat-Ukrajna megszállásának tervével, a nagykövet úgy válaszolt: Moszkva „így értelmezi Lengyelország jelenlegi politikáját ezekben az ügyekben”.
Quick tip for anyone crossing the EU-Russia border in the near future – you might want to avoid Narva/Ivangorod. Russia closed the bridge to vehicles and the queues now take hours on foot. And that’s before your interrogation! pic.twitter.com/NqJExG5cpA
