Mint ismeretes, ez a hét a biztonsági kérdésekről folytatott amerikai–orosz tárgyalásokkal kezdődött. Január 12-én a NATO–Oroszország tárgyalásokra került sor, amelyek komoly elemzést igényelnek.
Ebben a kérdésben fontos a tárgyalások résztvevőinek a megbeszélést követő véleménye. Az orosz diplomaták véleménye már a hivatalos forrásokból, többek között az orosz külügyminisztérium és számos vezető orosz sajtó beszámolójából ismert.
Kezdjük azzal, hogy az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma valójában megalkuvást nem ismerve (2022. január 12-i adatok szerint – szerk.) úgy véli, hogy a NATO-val való együttműködés a jövőben csak abban az esetben lehetséges, ha úgy fogadják el Oroszországot, aki kezességet vállal a békéért az euro-atlanti térségben.
Ezen kívül Olekszandr Hrusko, a orosz külügyminiszter-helyettes feltétlenül szükségesnek nevezte az Oroszország–NATO formátumú tárgyalásokat, aminek révén a felek jobban megértették egymás álláspontját. „Úgy gondolom feltétlenül szükséges volt. Először is van valami megmozdult. Ha erre a találkozóra nem került volna sor, akkor ezeket a kérdéseket nem lehetett volna maradéktalanul felvetni, ezek mindig a háttérben voltak, de abban a formátumban, amelyben ezúttal megvitatásra kerültek, nem emlékszem ilyen mértékű egyenes beszédre. Nekem tetszett ez a megbeszélés” – idézte Olekszandr Hruskot a TARSZ hírügynökség.
Hrusko egyben hozzátette, hogy a megbeszélések során kiderült: számos kulcsfontosságú kérdésben a felek ellenvéleményen vannak. „A beszélgetés őszinte, nyílt, mély és tartalmas volt, ugyanakkor az alapvető kérdésekben nagyszámú ellentmondást tárt fel. Az egyik fő kérdés az, hogy a NATO szelektíven értelmezi a biztonság oszthatatlanságának elvét. A NATO szemében az csak a Szövetség tagjai számára létezik, és gyakorlati tevékenységében a NATO nem törekszik mások biztonsági érdekeinek érvényesítésére… Jelenleg nincs egységes pozitív napirendi pontunk, egyáltalán nincs” – mondta az orosz diplomata.
„Ha a NATO-országok valóban együttműködni akarnak velünk, akkor figyelembe kell venniük az Orosz Föderáció nagyon szerepét, mint országét, aki garantálja a békét a hatalmas az euro-atlanti térségben, aki nagy mértékben járul hozzá a béke és stabilitás fenntartásához ebben a régióban” – mondta.
Korábban már ismertté vált, hogy Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szövetség főtitkára egy tájékoztatón kihangsúlyozta, hogy a NATO kategorikusan elutasította a katonai tömb keleti irányba való terjeszkedéséről szóló orosz ultimátumot.
„Minden tagország egyetért a kulcsfontosságú elvben: minden államnak joga van a saját útját járni… A szövetségesek is egyetértenek abban, hogy csak Ukrajna és 30 szövetséges döntheti el, hogy mikor áll készen Ukrajna arra, hogy a NATO tag legyen” – idézte Stoltenberget a sajtó.
A NATO-főtitkár ugyanakkor pozitívan értékelte az Oroszország–NATO tárgyalások tényét. „Az ellentéteket nem könnyű leküzdeni, de a pozitív jel az, hogy a NATO és szövetségesei leültek a tárgyalóasztalhoz…” – összegezte Jens.
