Margus Tsahkna észt külügyminiszter egy interjúban kijelentette, hogy az észt határt átlépő orosz katonákat erőszakkal fogják fogadni, ha ismét megsértik az országhatárt.
A külügyminiszter egy lengyel lapnak adott interjúban figyelmeztetett, hogy az észt határ átlépését megkísérlő orosz „kis zöld emberkék” halálos erővel fognak találkozni – írja a Kyiv Post (a „kis zöld emberkék” azokra a jelöletlen egyenruhás orosz katonákra utal, akiket a Krím félsziget 2014-es elfoglalásakor is látni lehetett).
A legutóbbi orosz határincidensekkel kapcsolatban Tsahkna a lengyel o2.pl portálnak nyilatkozva elmondta, hogy az észt csapatok mostantól „lelövik őket”, ha átlépik a határt.
„Hadd fogalmazzak egyértelműen: ha a kis zöld emberkék átlépik a határt, lelőjük őket. Ez lesz a következmény, erről nincs vita. Ha Oroszország nem biztos abban, hogy valóban reagálunk, akkor megpróbálhatnak minket tesztelni” – mondta Tsahkna.
Az észt hatóságok az előző héten tettek jelentést egy incidensről, amelyben állításuk szerint több orosz katona is átlépte az ország határát a Narva folyónál, és körülbelül 20 percig ott is maradtak. Akkor Igor Taro észt belügyminiszter még úgy nyilatkozott: túl korai lenne megállapítani, hogy a határátlépés véletlen volt-e, vagy szándékos provokáció.
Margus Tsakhna most azonban azt hangsúlyozta, hogy ehhez hasonló incidensek történtek már korábban is.
„Nem ez volt az első alkalom, hogy láttuk őket. Folyamatosan figyeljük őket, például sok különböző jelentés érkezik Narvából, amely egy határváros” – mondta.
A Narva folyónál Észtország és Oroszország évek óta tartó tárgyalások ellenére sem ratifikálta a hivatalos határszerződést. Az észt-orosz határon októberben is volt legalább egy incidens, novemberben pedig az orosz Wagner zsoldoscsoport zászlaja alatt közlekedő határőrhajót láttak a folyón járőrözni.
Az észt kormány még korábban, 2025 elején bejelentette, hogy katonai bázist kíván létrehozni a folyóval azonos nevű Narva városában. Narva az EU és a NATO területének keleti szélén fekszik, ráadásul az 56 ezer főnyi lakosú városban a lakosság mintegy 96 százaléka oroszul beszél.
„Egyértelmű jelzést adunk a város lakóinak az észt állam jelenlétéről. Narva lakói megszokhatják, hogy a katonaság része a mindennapi városi életüknek. És bizonyos értelemben ez a lépés azt is demonstrálja, hogy Narva Észtország szerves része” – mondta akkor Vahur Karus vezérkari főnök. az észt közmédia, az ERR idézete szerint.
Norvégia megkezdte azon területek felmérését, amelyeken háború esetén szükség lehet a civilek evakuálási tervére. Ezt Elisabeth Aarseter, a Polgári Védelmi Igazgatóság (DSB) vezetője jelentette be a VG norvég újságnak adott kommentárjában.
Az ország egyes részein a tömeges evakuálások szükségességének újraértékeléséről szóló döntés részben Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának hátterében született meg, a norvég fegyveres erőket és a rendőrséget is bevonták a folyamatba.
Tervezés során a DSB figyelembe veheti az ukrán energia- és egyéb polgári infrastruktúra elleni orosz támadásokat.
„Azon megfigyelések alapján, miszerint Oroszország Ukrajnában civil célpontokat is támad, azt is mérlegeljük, hogy tágabb értelemben kell-e gondolkodnunk azon, hogy mi is támadható Norvégiában” – mondta Aarseter.
Evakuálási terveket fognak kidolgozni azokra a területekre, amelyek Oroszországhoz való földrajzi közelségük miatt sebezhetőek, vagy ahol legitim katonai célpontok vannak. A Troms régió és a Finnmark régió már kérte az ilyen lépéseket. A határ menti Sør-Varanger önkormányzat is frissíteni kívánja evakuálási terveit.
A DSB 2026-ban prioritásként fogja kezelni az evakuálási tervek felülvizsgálatát vagy újak kidolgozását.
[type] => post
[excerpt] => Norvégia megkezdte azon területek felmérését, amelyeken háború esetén szükség lehet a civilek evakuálási tervére. Ezt Elisabeth Aarseter, a Polgári Védelmi Igazgatóság (DSB) vezetője jelentette be a VG norvég újságnak adott kommentárjában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766679360
[modified] => 1766657331
)
[title] => Norvégia evakuálási terveket dolgoz ki az orosz határ közelében élők számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173313&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173313
[uk] => 173166
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173167
[image] => Array
(
[id] => 173167
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171.png
[original_lng] => 1027579
[original_w] => 1728
[original_h] => 972
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171-1536x864.png
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171.png
[width] => 1728
[height] => 972
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-171.png
[width] => 1728
[height] => 972
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766650133:12
[_thumbnail_id] => 173167
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1421
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 639982159000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1273770
[1] => 12338
[2] => 244170
)
[tags_name] => Array
(
[0] => evakuálási terv
[1] => Norvégia
[2] => orosz határ
)
)
[2] => Array
(
[id] => 173286
[content] =>
Aláírta a behívható tartalékosok maximális korhatárának 65 évre emeléséről szóló törvénymódosítást Alexander Stubb finn elnök, jelentette be Antti Häkkänen finn védelmi miniszter – írja az Index.
A portál kifejtette, a módosítás – amely a közlegények esetében 15, a tisztek és altisztek esetében pedig 5 évvel hosszabbítja meg a tartalékos szolgálati időt – 2026. január 1-jén lép hatályba. A védelmi tárca vezetője szerint az elfogadott módosítás szélesebb mozgásteret adhat majd a finn hadseregnek és határőrségnek, hogy vészhelyzetben kulcspozíciókba helyezzenek embereket, akár a rangjuktól függetlenül.
„Az ötéves átmeneti időszakban 125 ezer fővel növekszik a tartalékosok létszáma. 2031-re a finn tartalékosok száma eléri az egymilliót. Ez a lépés, más védelmi intézkedéseinkkel együtt, azt üzeni, hogy Finnország komolyan veszi saját biztonságát – most és a jövőben egyaránt” – hangsúlyozta Antti Häkkänen.
Finnország az orosz-ukrán háború kitörése utáni évben, 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, ezzel a nyugati országok védelmi-katonai szövetségének Oroszországgal közös határszakasza a kétszeresére nőtt. Minderre válaszul Moszkva a csatlakozással járó súlyos katonai és politikai következményekre figyelmeztette szomszédját. Az Index szerint Finnország mostani lépése is azt mutatja, hogy az öreg kontinensen véget értek a nyugodt napok. Emlékeztetnek: szinte minden napra jut valamilyen figyelmeztetés az európai vezetők részéről, hogy fel kell készülni az Oroszországgal vívandó háborúra.
Mindeközben Európában egyre fokozódik a háborús készülődés, a NATO európai tagállamai pedig megállapodtak abban, hogy 2035-re 3,5 százalékra növelik a védelmi kiadásaikat – emlékeztet az Index. Ezenfelül folyamatosan napirenden van a sorkatonaság kérdése is, Németország december 5-én fogadta el a sorkatonaság előkészítését célzó törvénytervezetet, ezenfelül Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is egyre többször beszélnek az önkéntes katonai szolgálatról.
Emellett arról is döntöttek korábban, hogy további 1,5 százalékot költenek az ezzel kapcsolatos infrastruktúra megerősítésére, amely segíthet az orosz hibrid támadások ellen – tette hozzá a portál.
Németország katonákat vezényel Lengyelország keleti határának megerősítésére – jelentette a Politico.
A német védelmi minisztériumra hivatkozva a Deutsche Welle arról számolt be, hogy több tucat német katona csatlakozik a lengyel Keleti Pajzs programhoz 2026 áprilisától.
A misszió a jelenlegi tervek szerint 2027 végéig tart.
A tárca szóvivője szerint a német katonák mérnöki feladatokat látnak majd el: állásokat építenek, lövészárkokat ásnak, szögesdrótkerítéseket telepítenek, valamint páncélelhárító akadályokat létesítenek a fehérorosz és az orosz határ mentén.
Lengyelország Keleti Pajzs projektnévvel egy körülbelül 700 kilométeres falrendszert fog felhúzni a lengyel határon, ebből 400 kilométer az Oroszországgal és Belarusszal közös határszakaszra esik. Az „erődítmény” egy műszaki akadályrendszer lesz, ami modern térfigyelő rendszerre épül.
Ez egy olyan pajzs lesz, amely a keletről jövő esetleges támadásoktól fog megvédeni, feladata az ellenség elrettentése lesz. A stratégia az, hogy saját határainktól visszaszorítsuk a háborút – mondta a projektről Donald Tusk miniszterelnök.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Finnország Nagy-Britanniával közös hadgyakorlatot indított „Northern Axe 2025” (Északi Bárd 2025) néven az orosz határhoz közeli Kuhmóban – írta a Yle.
A műveletben mintegy 3 ezer katona vesz részt, közülük 600 tartalékos. A gyakorlaton a Kainuu és Észak-Karélia határőregységei, valamint brit alakulatok működnek együtt.
A hadgyakorlat célja, hogy a csapatok védelmi, feltartóztató, támadó és éjszakai harcászati feladatokat gyakoroljanak az északi Finnország nehéz terepviszonyai között. Ari Laaksonen dandártábornok szerint az együttműködés erősíti a szövetségesek közötti hadműveleti összhangot. Összesen mintegy 600 katonai jármű – köztük harckocsik – vesz részt az akcióban, továbbá két NH90 szállító helikopter, egy MD 500 könnyű helikopter és különböző típusú drónok is támogatják a műveleteket.
A cikk emlékeztet: az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja óta a NATO-országok látványosan fokozták a kiképzési tevékenységet. Szeptemberben Lengyelországban rendezték az Iron Defender–25 stratégiai gyakorlatot, amely az év legnagyobb hadmozdulata volt az országban: mintegy 30 ezer katona és több mint 600 eszköz részvételével, szárazföldi, légi és tengeri komponenssel. A finn–brit manőver ebbe a sorba illeszkedve jelzi a szövetségesek fokozott felkészülését Oroszország közvetlen szomszédságában.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A Brit Királyi Légierő két repülőgépe az elmúlt héten 12 órás közös küldetést teljesített az Egyesült Államok és a NATO erőivel együtt az orosz határ közelében.
A Reuters szerint ez a művelet a NATO légterét nemrégiben ért orosz drón- és repülőgép-incidensek sorozatának hátterében zajlott.
John Healey brit védelmi miniszter „nagyszabású közös hadműveletnek” nevezte a küldetést.
Ez nemcsak értékes hírszerzési információkat biztosít, amelyek növelik fegyveres erőink műveleti tudatosságát, hanem erőteljes üzenetet is küld Putyinnak és ellenfeleinknek a NATO egységéről
– tette hozzá.
A brit védelmi minisztérium közlése szerint az akciót a NATO-légteret ért megsértések után hajtották végre, amelyek többek között Lengyelországot, Romániát és Észtországot érintették.
[type] => post
[excerpt] => A Brit Királyi Légierő két repülőgépe az elmúlt héten 12 órás közös küldetést teljesített az Egyesült Államok és a NATO erőivel együtt az orosz határ közelében.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760367000
[modified] => 1760352781
)
[title] => Brit vadászgépek az Egyesült Államokkal és a NATO-val közösen 12 órás küldetést hajtottak végre az orosz határ közelében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165472&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165472
[uk] => 165423
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165424
[image] => Array
(
[id] => 165424
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[original_lng] => 254562
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-122.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760341982:5
[_thumbnail_id] => 165424
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1920
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 450519307002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 379112
[1] => 2498
[2] => 115
[3] => 244170
[4] => 404
[5] => 23103
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit királyi légierő (RAF)
[1] => Nagy-Britannia
[2] => NATO
[3] => orosz határ
[4] => USA
[5] => vadászgépek
)
)
[6] => Array
(
[id] => 161511
[content] =>
Lengyelország lesz a legnagyobb kedvezményezettje a SAFE (Security Action for Europe) uniós védelmi hitelprogramnak – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke vasárnap, a lengyel-belorusz határon Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen rendezett sajtóértekezleten.
A sajtókonferenciát Ozierany Male település közelében, a határon emelt acélkerítés mellett tartották. Ursula von der Leyen azt mondta: az Európai Unió (EU) „komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést”.
Bejelentette: az Oroszországgal és Belarusszal közvetlenül határos tagállamok többleteszközöket kapnak.
Az EB elnöke felsorolta azokat a forrásokat, amelyeket Brüsszel a védelem és a fegyveripar fejlesztése érdekében mozgósít. Egyebek között elmondta: felgyorsították a SAFE programot, amely 150 milliárd euró értékű beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára. Megerősítette: a programból 19 ország kíván részesülni, és Lengyelország „lesz a legnagyobb kedvezményezettje” – tette hozzá.
Elmondta továbbá: a SAFE forrásait az uniós országok ipari bázisát erősítő közös beruházásokra lehet felhasználni, de be lehet őket fektetni Ukrajna ipari bázisába is, mivel az EU számára „kulcsfontosságú, hogy Ukrajna erős legyen, az unió szomszédsága erős és védett maradjon”.
Donald Tusk kijelentette: az ukrajnai háború legutóbbi hetei „nagyon világosan mutatják”, hogy semmilyen, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és „az agresszív Oroszországgal folytatott tapintatos játék nem vezet sikerre”, nem garantálja az európai országok biztonságát. Európának és a NATO-nak ma nagyon keménynek, határozottnak, szolidárisnak kell lennie a gonosz birodalmának újabb változatával szemben – hangsúlyozta.
📍 At the border between Poland and Belarus.
Poland is facing hybrid attacks from across the border.
We stand in solidarity with our Member State.
In our new EU budget, we have proposed to triple border management funding.
Elmondta: az EB elnöke lengyelországi útjának célja egyebek mellett erős érveket találni ahhoz, hogy „meggyőzzenek mindenkit Európában” az EU keleti határa védelmének és finanszírozásának szükségességéről. Megerősítette: Lengyelország jövőre 200 milliárd zlotyt szán védelemre. Hangsúlyozta: Varsó „nagyon komoly” részesedésre számít a biztonság megerősítését célzó európai programokból, köztük a SAFE-ből származó forrásokból. „Több tízmilliárd euróra pályázunk, és ezt komplexusok nélkül kimondjuk” – fogalmazott a kormányfő.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter július végén közölte: Lengyelország 45 milliárd euróra szóló pályázatot nyújtott be a SAFE programra.
Ursula von der Leyen pénteken kezdte el mostani körútját, melynek keretében az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szomszédos hét államba, köztük Lengyelországba látogat.
Az orosz kormány augusztus 1-jétől hivatalosan lezárt 20 ellenőrzőpontot az ukrán határon – számolt be az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a vonatkozó dokumentumot Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök írta alá. „Az Oroszországi Föderáció államhatárán található ellenőrző pontok bezárása 2025. augusztus 1-jétől, az Oroszországi Föderáció kormánya és az Ukrajna kormánya között az Oroszországi Föderáció és Ukrajna államhatárán található ellenőrző pontokról szóló, 1995. február 8-i megállapodással összhangban, a függelékben szereplő lista szerint” – áll a dokumentumban.
A lista 13 közúti és 7 vasúti határátkelőhelyet tartalmaz, beleértve a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék ideiglenesen megszállt részein található határátkelőhelyeket is.
Litvánia megkezdte egy 4000 német honvédet befogadó katonai bázis építését, számolt be a Reuters.
Németország köztudottan még tavaly elkötelezte magát amellett, hogy csapatokat állomásoztat az Oroszországgal határos NATO- és Európai Uniós tagállamban.
A bázis Rudninkaiban lesz, amely Vilniustól nem messze, Fehéroroszországtól pedig mindössze 20 km-re található. A tervek szerint 2027-re épül fel, és akár 4000 katona is állomásozhat majd ott. Jelenleg ezer német katona és civil kivitelező állomásozik Litvánia más létesítményeiben.
A bázis 120 épületet, helikopter-leszállókat, gyakorlótereket, hídfőket és több mint 10 kilométernyi belső utat fog tartalmazni. A szerződés szerint ezt az infrastruktúrát három éven belül építik meg és adják át a német honvédeknek.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Oroszország határ menti régióiban, így a Kurszki területen is, az ukránok kizárólag a biztonsági zóna létrehozásával kapcsolatos feladatokat oldanak meg, Ukrajna ugyanis nem érdekelt e területek elfoglalásában – közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak megjegyezte, hogy Ukrajna elsősorban számos orosz katonai létesítmény tényleges megsemmisítésében, és az orosz csapatok maradványainak azokon a vonalakon túlra való kiszorításában érdekelt, amelyek lehetővé teszik tüzérségi és ballisztikus rakétacsapások indítását Ukrajna területe ellen.
A tanácsadó az ukrán határok körüli biztonsági övezet kialakítását, valamint a katonai logisztika és infrastruktúra (beleértve a raktárbázisokat, kiképzőközpontokat, felszerelés-koncentrációs helyeket) megsemmisítését nevezte célnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Oroszország különböző háborúkat vív, amelyeknek egyértelmű jogi meghatározásai vannak.
„Míg Oroszország szándékosan támadta meg Ukrajnát azzal a céllal, hogy polgári lakosokat öljön meg és elfoglalja területét, ami feltétlen háborús bűn, addig Ukrajna kizárólag védelmi háborút folytat, beleértve az agresszor területét is, hogy biztosítsa saját lakosságának a védelmét, ami feltétlen joga” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország határ menti régióiban, így a Kurszki területen is, az ukránok kizárólag a biztonsági zóna létrehozásával kapcsolatos feladatokat oldanak meg, Ukrajna ugyanis nem érdekelt e területek elfoglalásában – közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723760580
[modified] => 1723756540
)
[title] => Podoljak: az ukrán fegyveres erők fő feladata Kurszk térségében biztonsági övezet kialakítása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124106
[uk] => 124109
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124107
[image] => Array
(
[id] => 124107
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[original_lng] => 27083
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/podoljak-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723745741:12
[_thumbnail_id] => 124107
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3143
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dd4e4a7e2674f4f37da8194380763b86] =>
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
