Moszkvába utazott vasárnap Musala Mudavadi kenyai külügyminiszter, hogy hivatalos látogatáson próbáljon meg véget vetni a kenyai állampolgárok orosz hadseregbe történő kényszerbesorozásának – közölte a kenyai tárca.
Mudavadi, aki az orosz kormány több tagjával, közöttük Szergej Lavrov külügyminiszterrel találkozik, fokozni fogja a diplomáciai erőfeszítéseket (…), hogy megakadályozzák az álságos besorozással, illetve a hamis állásígéretekkel kapcsolatos újabb problémákat” – áll a kenyai külügyminisztérium közleményében.
A miniszter „az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi konfliktus által érintett kenyai állampolgárok védelme érdekében biztonságos eljárást szorgalmaz majd arra, hogy hazatelepítsék őket” – tették hozzá.
Az ukrajnai hatóságok becslése szerint megközelítőleg 1800 afrikai harcol Kijev ellen az orosz erők kötelékében.
A kenyai hírszerzés ezernél többre teszi az Oroszországban besorozott kenyaiak számát.
Abraham Korir Sing’Oei kenyai külügyminiszter-helyettes nemrégiben elfogadhatatlannak nevezte, hogy az orosz hadsereg „ágyútölteléknek” használja az állampolgárait. A Dél-afrikai Köztársaság február végén tizenöt állampolgárának hazatelepítését érte el a kormánytól segítséget kérő tizenhét közül.
Az orosz hadsereg elveszíti az esélyét a győzelemre Ukrajnában, és a diplomáciai tárgyalások sem nyújtanak kiutat a Kremlnek a válságból – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy az orosz hadsereg jelentős ukrajnai sikerre vonatkozó tervei egyre illuzórikusabbak. Annak ellenére, hogy a várakozások szerint a genfi tárgyalások Moszkvától engedményeket hozhatnak Kijev részéről, a diplomáciai út gyakorlatilag lezárult. Az orosz csapatok 2021 júniusa és 2024 májusa között mindössze 60 km-t haladtak előre a donyecki régióban, míg a múltbeli nagyszabású konfliktusokban több ezer kilométeren keresztül hasonló előrenyomulásokat értek el.
Az Oroszországon belüli rendszerszintű problémák súlyosbítják a helyzetet. A kiképzett katonák hiánya, az alacsony morál és a magas dezertálási arány hatástalanná teszi a katonai műveleteket. A kommunikációhoz való hozzáférés korlátozása, beleértve a Telegram letiltását és a Starlink blokkolását, elvágja a csapatokat a kritikus kommunikációs és logisztikai csatornáktól.
Még az ukrán infrastruktúrára mért potenciális csapások sem valószínű, hogy megfordítanák a háború menetét. Az orosz gazdaság növekvő adóssággal, csökkenő bevételekkel és nehézségekkel néz szembe az erőforrások újraelosztásában, beleértve a frontról visszatért katonák foglalkoztatását is.
„Oroszország a pénzre, nem pedig a hazafiságra támaszkodik a katonák toborzásában. A veteránok elhanyagolása és az állam részéről az elutasítás, hogy kártalanítsa az elhunytak családjait, növeli a toborzás költségeit” – jegyezték meg a szakértők.
Belső válság, növekvő gazdasági problémák és a katonai hatékonyság hiánya veszélyezteti Putyin azon törekvéseit, hogy a történelem legnagyobb vezetőjeként ismerjék el. Még a sikeres diplomáciai manőverek sem fogják megoldani a Kreml alapvető problémáit mind a fronton, mind belföldön.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Az orosz csapatok nem készülnek megállni, ezért Ukrajnának folytatnia kell hadseregének a megerősítését, beleértve a légvédelmet is – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „Az orosz hadsereg nem a megállásra készül – a harc folytatására készül. A valóságban pedig csak a mi erőnk dolgozik az élet védelmén, ami azt jelenti, hogy továbbra is támogatnunk és erősítenünk kell Ukrajnát.”
Az államfő szerint a légvédelem megerősítése, az ellenálló képességet támogató csomagok, valamint Oroszország felelősségvállalása a tetteiért kötelező előfeltételei az élet védelmének. „Biztonságra van szükség ahhoz, hogy béke legyen. Köszönöm mindenkinek, aki így cselekszik, és valóban segíti Ukrajnát” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Az orosz hadsereg alacsony előrenyomulási tempót mutat a fronton, miközben súlyos veszteségeket szenved – mondta el Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az ukrán média vezetőivel és szerkesztőivel tartott találkozóján, jelentette a LIGA.net.
Szirszkij arról számolt be, hogy a frontvonal, ahol aktív harcok folynak, jelenleg 1218 kilométer hosszú, és ez a szám „időszakosan változik”.
A főparancsnok hozzátette, mindössze egy hónappal ezelőtt ennek a vonalnak a hossza 1253 km volt, mostanra azonban az ukrán csapatok tevékenysége révén (összesen 35 km-rel) csökkent.
„Az adatok – nem is a mieink szerint, hanem a Hadtudományi Intézet (ISW) információja szerint az ellenség előrenyomulási sebessége egyes területeken havi 1,5-4,5 km. Például Pokrovszki irányában – körülbelül 1,5 km. Összehasonlításképpen: a harci szabályzat szerint az előrenyomulási sebesség az előkészített védelem áttörése esetén körülbelül 1-1,5 km/óra, a felkészületlen védelemmel szemben pedig 1,5-2,5 km/óra. Vagyis az oroszok napi több mint 1000 fős veszteséggel járó előrenyomulása jelentéktelen eredmény” – hangsúlyozta az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoka. Azt is elmondta, hogy novemberben az ukrán pilóta nélküli eszközök erői rekordveszteséget – 24 000 megszálló – okoztak a megszállóknak.
Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy az orosz hadsereg tartalékosai védjék az ország olajfinomítóit az egyre gyakoribb ukrán dróntámadásoktól. A Kreml szerint a kétmilliós tartalékos állomány bevetése az energia-infrastruktúra védelmét szolgálja, miközben a támadások már több ezer kilométerre az ukrán határtól is károkat okoztak, és feszültséget szítanak az orosz gazdaságban.
Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy a hadsereg tartalékosai védjék meg az olajfinomítókat Ukrajna dróntámadásai ellen, amelyek Oroszország energia-infrastruktúráját célozzák. Az orosz elnök kedden írta alá azt a törvényt, amely a Kreml becslése szerint mintegy kétmillió tartalékost hív be az egyre gyakoribb támadások elleni védelemre – számolt be az Index szerint a The Telegraph.
Az ukrán drónok az elmúlt hónapokban akár 1800 kilométer mélyen is behatoltak orosz területre, és finomítókat, olajraktárakat, vezetékeket, valamint szivattyúállomásokat támadtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte, hogy Kijev hosszú hatótávolságú csapásai 20 százalékkal csökkentették Oroszország olajfinomítási kapacitását, bár a független becslések ettől eltérnek. A támadások hatására az oroszországi benzinárak megugrottak, korlátozásokat vezettek be a benzin- és dízelkivitelre, valamint több régióban üzemanyag-adagolást rendeltek el.
Az orosz hadsereg még több katonát küld Ukrajnába
Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely alapjaiban alakítja át Oroszország sorozási rendszerét: 2026-tól egész évben behívhatják a fiatalokat sorkatonai szolgálatra, ezzel megszűnik a korábbi tavaszi és őszi behívási időszakokra épülő hagyományos rendszer. A Kreml közlése szerint az intézkedés célja a hadsereg feltöltésének egyszerűsítése, valamint a katonai hivatalok működésének modernizálása.
A Focus nevű ukrán hírportál beszámolója szerint a törvény értelmében a behívások január 1. és december 31. között folyamatosan történhetnek majd. A jogszabályt Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, és Andrej Kraszov, a bizottság alelnöke terjesztette elő. Indoklásuk szerint a cél az, hogy a katonai sorozóirodák működése hatékonyabb, tervezhetőbb és átláthatóbb legyen, miközben a hadsereg létszáma folyamatosan biztosítható.
Noha a behívás egész évben lehetséges lesz, a katonák tényleges bevonulása továbbra is két időszakban zajlik majd: április 1. és július 15., valamint október 1. és december 31. között.
Bizonyos esetekben a hadkötelesek számára egyéni bevonulási időpontokat is kijelölhetnek.
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Ukrajna azt tervezi, hogy teljesen megtisztítja Kupjanszkot az orosz megszállóktól, ennek időpontja már ki van tűzve – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő azt mondta, hogy jelenleg akár 60 orosz megszálló is tartózkodhat Kupjanszkban. „Tisztogatás van folyamatban. Mindent megtisztítunk. Az időpontot kitűztük a haditanácson” – jegyezte meg. Azt is tisztázta, hogy egyelőre nem oszthat meg részletesebb információkat.
Szeptemberben az orosz megszállóknak sikerült betörniük Kupjanszkba egy csővezetéken keresztül. Ennek következtében a város körüli helyzet eszkalálódott. A szabotőrök északról hatoltak be Kupjanszk területére.
Mindössze néhány nappal azután, hogy az oroszok elkezdték használni a gázvezetéket a Kupjanszki térségben való előrenyomuláshoz, az ukrán katonák felrobbantották azt. Ez hátrányos helyzetbe hozta az oroszokat – most tutajokkal és csónakokkal kellett betörniük a városba az Oszkil folyón át.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz diktátort arról tájékoztatták, hogy a megszállók bekerítették az ukrán védőket Kupjanszkban.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor azt követeli Ukrajnától, hogy adja át neki Donyeck megye teljes ellenőrzését cserébe azért, hogy az orosz hadsereg kivonul Zaporizzsja és Herszon megyék területéről – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Washington Postra című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során azt követelte, hogy Kijev teljesen adja át az ellenőrzést Donyeck megye felett. Ebben az esetben a háborút leállítja. Ugyanakkor utalt arra, hogy kész átadni Ukrajna két másik, az orosz hadsereg által részben elfoglalt régiójának – Zaporizzsjának és Herszonnak – az egyes részeit Donyeck teljes ellenőrzéséért cserébe. Ezt két magas rangú tisztviselő jelentette a The Washington Postnak, akik ismerik Trump és Putyin megbeszélését.
„Ez egy valamivel kisebb területi igény, mint amit augusztusban Anchorage-ban tett. Néhány Fehér Ház-i tisztviselő ezt előrelépésként tüntette fel” – mondta az egyik magas rangú tisztviselő, akit tájékoztattak a Putyinnal folytatott megbeszélésről.
Sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem reagált a The Washington Post megkeresésére.
Az észt hatóságok lezárták a határ egy olyan útszakaszát is, amely röviden orosz területen halad át, miután a múlt héten szokatlanul nagy létszámú orosz katona jelent meg a környéken.
Az incidensről először az észt határőrség számolt be, a két ország közös határának egy szakaszáról, amelyet Saatse-csizmának (Saatse Boot) neveznek. A szolgálat október 10-én közölte, hogy átlagon felüli számú, maszkot és terepszínű egyenruhát viselő orosz katonát észleltek az úton, amely áthalad az orosz területen.
Igor Taro észt belügyminiszter beszámolója szerint az orosz katonák október 11-re elhagyták a térséget, ugyanakkor közölte, hogy nagyjából egy kilométer hosszú útszakasz biztonsági okokból még néhány napig zárva marad.
„Nincs közvetlen háborús fenyegetés. Ezt az észt védelmi erők folyamatosan megerősítik. A Saatse-csizma incidens nem változtatott a helyzeten” – idézte a Postimees a minisztert.
Margus Tsahkna külügyminiszter október 12-én az X-en közzétett bejegyzésében szintén igyekezett csillapítani az aggodalmakat, mondván, hogy a helyzetet „túlzottan felnagyították”.
A Saatse-csizma a két ország délkeleti határán található, és különlegessége, hogy az útszakasz röviden orosz területen halad át. Az észtek ezen a szakaszon útlevél- vagy vámellenőrzés nélkül haladhatnak át rajta, amennyiben nem állnak meg az orosz oldalon.
Az Ukrajna elleni orosz invázió óta Észtország – más Oroszországgal határos országokhoz hasonlóan – egyre nagyobb aggodalommal figyeli a lehetséges „hibrid hadviselési” taktikákat, amelyekkel Moszkva tesztelheti az észt védekezést – írja az RFERL.
A 2014-es események jutottak az eszükbe
A lap cikke szerint 2014 márciusában Oroszország maszkos, terepszínű katonákat küldött a Krím-félszigetre, hogy elfoglalják és megszállják a kulcsfontosságú létesítményeket. Ez később a félsziget teljes megszállásához és annektálásához vezetett. Arra is emlékeztetnek, hogy 2024-ben orosz hatóságok eltávolítottak két tucat bóját a Narva folyó mentén, amelyek a két ország határát jelezték.
[type] => post
[excerpt] => Az észt hatóságok lezárták a határ egy olyan útszakaszát is, amely röviden orosz területen halad át, miután a múlt héten szokatlanul nagy létszámú orosz katona jelent meg a környéken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760525400
[modified] => 1760518444
)
[title] => Még mindig sok az orosz katona az észt határnál
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165685&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165685
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165686
[image] => Array
(
[id] => 165686
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png
[original_lng] => 1283182
[original_w] => 1296
[original_h] => 817
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-768x484.png
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-1024x646.png
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png
[width] => 1296
[height] => 817
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png
[width] => 1296
[height] => 817
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png
[width] => 1296
[height] => 817
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760507646:5
[_thumbnail_id] => 165686
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1370
[_algolia_sync] => 454068184002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1275082
[1] => 262153
[2] => 24244
)
[tags_name] => Array
(
[0] => észt határ
[1] => határlezárás
[2] => orosz hadsereg
)
)
[8] => Array
(
[id] => 162865
[content] =>
Az orosz hadsereg már nem rendelkezik akkora erővel, mint ahogy állítja, és az európai államok készen állnak a Kreml elleni visszavágásra – jelentette ki szombaton Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja Kijevben, a Viktor Pincsuk Alapítvány által szervezett YES 2025 éves konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg kifejtette: „Az ukránoknak sikerült jelentősen gyengíteniük az orosz hatalmat. Oroszország már nem az, ami egykor volt. Az európaiak most egyre erősebbek, és ha én lennék Putyin, abbahagynám az atomfegyverekre való emlékeztetést, mert Nagy-Britanniának, Franciaországnak, nem is beszélve az Egyesült Államokról, ugyanezek megvannak.”
A különmegbízott megjegyezte, hogy Európára tekintve elmondható, hogy már a határain dúl a háború. „Az orosz hadseregről beszélgettünk, és elhangzott az a kifejezés, hogy „mindenképpen szétrúgjuk a feneküket”. Nem olyan erősek, mint amilyennek látszani szeretnének. Igen, erős hadseregük van, de nem olyan erős, mint amilyennek beállítják magukat” – tette hozzá Keith Kellogg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az orosz hadsereg már nem rendelkezik akkora erővel, mint ahogy állítja, és az európai államok készen állnak a Kreml elleni visszavágásra – jelentette ki szombaton Keith Kellogg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1757855400
[modified] => 1757850047
)
[title] => Oroszország már nem olyan erős, mint régen, Európa „szét fogja rúgni a fenekét” – Kellogg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162865&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162865
[uk] => 162870
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162866
[image] => Array
(
[id] => 162866
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[original_lng] => 32288
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757840914:2
[_thumbnail_id] => 162866
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2377
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 434198863000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 854877
[1] => 526471
[2] => 24244
[3] => 1257015
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai katonák
[1] => Keith Kellogg
[2] => orosz hadsereg
[3] => visszavágás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 159570
[content] =>
Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter bejelentette, hogy a „Nyugat–2025” orosz–fehérorosz katonai gyakorlat programjába beépítik a nukleáris fegyverek és az Oresnyik rakétarendszer alkalmazásának elemeit, számolt be a „BelTA” helyi kiadvány.
A fehérorosz miniszter a nukleáris fegyverek használatának mechanizmusának gyakorlására vonatkozó tervekről is beszélt.
„Számunkra ez mindenekelőtt a stratégiai elrettentés fontos eleme. Ahogy az államfő is megköveteli, mindenre készen kell állnunk. Látjuk a helyzetet a nyugati és északi határainkon, és nem nézhetjük nyugodtan a militarizációt és a katonai tevékenységet. Nyitottságunkat és békeszerető természetünket demonstráljuk, de a lőport mindig szárazon kell tartani” – mondta Hrenyin.
Megjegyezték, az „Oresnyik” bevetésének tervezésével kapcsolatos kérdéseket a fehérorosz és az orosz hadsereg közösen fogja kidolgozni.
„Természetesen a „Nyugat” gyakorlat keretében orosz kollégáinkkal együtt kidolgozzuk az ilyen típusú fegyverek bevetésének tervezésével kapcsolatos kérdéseket” – mondta Hrenyin.
Ezt megelőzően a miniszter egy nem nyilvános jelentést mutatott be Alekszandr Lukasenka önjelölt elnöknek a gyakorlatokról, a határokon uralkodó helyzetről és a jövőbeli fenyegetésekre való reagálási felkészültségről.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
