Bejelentést tett csütörtök este Donald Trump amerikai elnök az orosz szankciók hatékonyságáról és az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos fejleményekről.
Az amerikai elnök a Fehér Házból beszélt, miután közép-ázsiai vezetőkkel tárgyalt. Az egyik téma az orosz–ukrán háború és az Oroszországra kihelyezett gazdasági szankciók hatása volt.
Trump elnök úgy látja: „számottevően visszaesett” az orosz olajexport, miután az ország legfontosabb olajipari vállalataira szankciókat helyezett ki.
„Ki tudom jelenteni, hogy az orosz export számottevően visszaesett. Csak annyit szeretnénk, ha a háborúnak vége lenne. Rengeteg ember meghal. Rengeteg orosz katona meghal. Azt gondoljuk, hogy hamarosan észhez térnek és megcsinálják ezt – leállítják a háborút” – fogalmazott az amerikai elnök az UNN cikke szerint.
Az Egyesült Államok október 22-én helyezett ki szankciókat az orosz Rosznyeft és Lukoil vállalatokra. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt „barátságtalan” lépésnek nevezte, de azt állította, hogy nem lesz ennek számottevő hatása az orosz gazdaság állapotára nézve. Az orosz olaj legnagyobb vásárlói, Kína és India az elmúlt hetekben szinte teljesen leállították a nyersanyag importját, amerikai nyomásra. Az orosz hadiipar egyik elsődleges bevételi forrása az energiahordozók értékesítéséből származik.
Az ukrán drónoknak a Druzsba vezeték és olajfinomítók elleni támadásait már Oroszország is érzi, az üzemanyaghiány következtében a logisztika összeomlik, ahogy azt Ukrajna partnerei is elismerik – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő arról számolt be, hogy az ukrán drónok már bizonyították hatékonyságukat. „Vannak drónjaink, tudjuk, hogyan kell gyártani őket. Minden attól függ, hogy hány drónt használunk naponta. Azt hiszem, a legutóbbi műveletek eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy több drónt kezdtünk el használni. De ez még mindig nem elég azokhoz a mutatókhoz, amelyeket a gyártóink és a Védelmi Minisztérium számára határoztam meg” – mondta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy jelenleg az ukrán nagy hatótávolságú drónok gyártása elérte azt a szintet, hogy minden kizárólag a finanszírozástól függ. „Amint a drónok száma összehasonlítható lesz az »oroszokkal«, azt az üzemanyaghiányban, a létszámban fogják érezni. Ezt egyre inkább látjuk. Egy kicsit többen repülnek. Egyelőre ez csak pénzügyi kérdés” – magyarázta.
Az elnök külön megjegyezte a nagy hatótávolságú drónok katonai létesítmények és raktárak elleni csapásait, amelyeknek már most is van hatásuk. Zelenszkij szerint a partnerek támogatják Ukrajna logisztikai műveleteit, mivel azok nem a civil lakosság, hanem a katonai infrastruktúra ellen irányulnak.
„Mindannyian hiszünk abban, hogy a logisztikai művelet napjaink egyik legerősebbje. Logisztikai műveletről akkor beszélünk, amikor az »orosz« repülőterek nem működnek. Nincs a civil lakosság pusztítása – a partnerek reakciójáról beszélek. Mert a civil lakosság él, és az »orosz« logisztika nem működik” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, remény van arra, hogy 2026 júniusában már nem lesz háború, ugyanakkor a jövő nyártól kezdődően Oroszország nagyon meg fogja érezni a szankciók hatását – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő kedd esti sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij úgy vélte, hogy konkrét szankciókra van szükség Oroszországgal szemben. Megerősítette azonban, hogy vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a szigorú szankciók lezárhatják az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségét. És, ahogy megjegyezte, ilyen vélemények léteznek mind az Egyesült Államokban, mind Európában.
„Természetesen megértjük számos hírszerző ügynökség, számos ország és elemző vélekedését. Mindannyian reméljük, hogy 2026 júniusában már nem lesz háború. Nagyon. De ugyanakkor tudjuk, hogy az oroszokra gazdasági hatása lesz a szankcióknak. Már azoknak, amelyeket elfogadtak. És úgy gondoljuk, hogy attól a pillanattól kezdve, valamikor 2026 nyarától kezdve, a gazdaságuk erősen meg fogja érezni ezt” – mondta az elnök.
Zelenszkij hozzátette, hogy nehéz megjósolni Oroszország költségvetési hiányát, mivel a gazdaság nagyrészt árnyékgazdaság. Az elnök szerint a legnagyobb kihívás most az orosz katonai-ipari komplexum növekedése. „Látjuk, hogy jövőre nem fog tudni növekedni, csökkenni fog. És folyamatosan csökkenni fog. Vagyis a gazdaság teljesen megváltozik, mindent a háborúra fognak költeni. Azután nagy probléma van a hadiipari komplexummal, amelynek alkatrészei Kínából, Tajvanról, az Egyesült Államokból és néhány európai vállalattól származnak. Az orosz hadiipari komplexum mintegy három tucat kulcsfontosságú vállalata folyamatosan releváns szerződésekkel rendelkezik ezeknek az országoknak a vállalataival, amelyeket említettem” – jegyezte meg.
Az elnök a G7- és NATO-csúcstalálkozókon való részvételéről is beszélt. Megjegyezte, hogy a G7 jelenlegi elnökségét betöltő Kanada miniszterelnöke meghívta őt a júniusi csúcstalálkozóra, ő pedig megerősítette részvételét. „Ami a NATO-t illeti, Rutte azt mondta nekem, hogy nagyon szeretnék, ha Ukrajna ott lenne. És nagyon fontos, hogy Ukrajna megértse, milyen formátumban képviseltetheti magát. Sokféle jelzés van a NATO-val kapcsolatban” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy ami az EU-t illeti, az elnök azt mondta, hogy valamilyen formátumban részt vesz a csúcstalálkozón.
Alexander Stubb finn elnök a befolyását kihasználva rávette Donald Trump amerikai elnököt, hogy vizsgálja felül az Oroszország gazdasági és katonai erejéről alkotott nézetét – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte, hogy Stubb azon kevés európai vezető egyike, akiknek a véleményére Trump odafigyel. A finn elnök a tallinni biztonságpolitkai konferencián elismerte, hogy a Trumppal folytatott május 17-i megbeszélésén megpróbálta világossá tenni, hogy Oroszország már nem nagyhatalom, „legalábbis gazdasági értelemben”.
A finn vezető megjegyezte, hogy Oroszország gazdasága „kisebb, mint Olaszországé, valamivel nagyobb, mint Spanyolországé”, „a kamatlába meghaladja a 20%-ot, és tartalékai kimerültek”. Ugyanakkor Oroszország katonailag „három évvel ezelőtt meg akarta tagadni Ukrajna független szuverenitását és területi integritását”, de idén csak 1%-ot haladt előre. „Tehát ez már nem egy olyan ország, amelyet nagyhatalomnak lehetne tekinteni” – jelentette ki.
Stubb szerint ezeket az üzeneteket el kell juttatni Washingtonba, és továbbra is együtt kell működni az amerikai kormánnyal. „Trump világnézete nem áll olyan messze attól, amit a 19. századi „hatalmi koncerten” láttunk – a nagyhatalmak hol a verseny, hol az együttműködés korszakában. Meg kell győznünk az amerikai kormányzatot arról, hogy a szabadkereskedelem és a közös szabályok jobbak, mint a tranzakciós megállapodások, és meg kell mutatnunk, hogy komolyan vesszük az európai védelmet, és hogy biztonságszolgáltatók vagyunk, nem pedig biztonságfogyasztók” – tette hozzá.
A finn elnök azt mondta, hogy Trumpnak és Putyinnak, akik május 19-én telefonbeszélgetést terveznek, nem szabadna Ukrajna sorsáról dönteniük Volodimir Zelenszkij elnök megkerülése nélkül. Azt is közölte, hogy a telefonhívás sikerétől függően Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok ezen a héten szankciócsomagot terjesztenek a Kongresszus elé, hogy fenntarthatatlanná tegyék Oroszország pénzügyeit. Stubb szinte napi kapcsolatban áll Grahammel, aki a szankciós csomagot „pusztítónak” nevezi.
Alexander Stubb azt mondta: „Ha mindent össze kellene vennünk, azt mondhatnánk, hogy Zelenszkij türelmes, Trump elnök pedig kezdi elveszíteni a türelmét, de a helyes irányba halad, ami Oroszország felé vezet.”
Ha Kína valóban semleges álláspontot képvisel, akkor Oroszország nem lesz képes kitartani az ukránbarát szövetséggel szemben – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint Podoljak elmondta: „Ha Kína valóban semleges álláspontot foglal el, legalábbis a háborúval kapcsolatban, vagy nem hajlandó informálisan támogatni így vagy úgy Oroszországot a háborúban, akkor Oroszország egyáltalán nem fog létezni. Nem lesz képes semmit tenni, mert egy az egy ellen… Nos, úgy értem, az Észak-Korea–Irán–Oroszország szövetséggel az ukránbarát szövetség ellen… Oroszország nem tud semmit szembeállítani.”
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint ma már csak a globális dél országai, köztük Kína informális támogatása teszi lehetővé a terrorista ország szerepvállalását a politikai folyamatokban. Emiatt Hszi Csin-ping kínai vezetőre Vlagyimir Putyin diktátor a vele folytatott tárgyalásai során főnökként vagy mesterként tekint.
A Kreml ura, mint a tanácsadó megjegyezte, tisztában van az álláspontjával, és fél, ami viszont nyilvánvaló az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, Donald Trump számára. „Ezért egyébként Trump retorikája Putyinnal kapcsolatban, látják, megint változik, átalakul. Nem csak a háború kapcsán, nem csak az nincs, hogy »ott gyorsan mindent megoldunk«. Nem. Annak megértése, hogy ez egy sokkal mélyebb konfliktus” – magyarázta Mihajlo Podoljak.
Az orosz energiaszektor elleni új amerikai szankciók jelentősen csökkentik Oroszország bevételeit, és jelentős nyomást gyakorolnak gazdaságára. Ezt a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója, John Kirby jelentette ki tájékoztatóján, íraa a Holosz Ameriki.
Elmondása szerint az új korlátozó intézkedések miatt az orosz vezetés nehéz döntések meghozatalára kényszerül, és havonta dollármilliárdokat veszít.
„Az új szankciók jelentős nyomást helyeznek az orosz gazdaságra, ami egyre inkább nehéz döntésekre kényszeríti az orosz vezetést”, mondta Kirby.
Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly szankciókat vezetett be a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező orosz bankok, többek között a Gazprombank ellen. Ez súlyosan érintette az orosz energiaszektort.
„Úgy gondoljuk, hogy ennek növelnie kell a nyomást (Oroszországra – szerk.), és hozzá kell járulnia Putyin és háborús gazdaságának amúgy is borús gazdasági kilátásaihoz 2025-re és az azt követő időszakra”, tette hozzá a Fehér Ház képviselője.
Jelenleg Oroszország gazdaságilag stabil, de van remény arra, hogy 2025-ben belső rendszerromboló változások mennek végbe – írta Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője az NV című kiadványban kedden megjelent cikkében.
A jelentés szerint Budanov az írásában kifejtette, hogy Oroszországban a termelési láncok még nem épültek le, de a válságjelenségek már szaporodnak. A háború még sokáig folytatódhat, mivel az ellenség megtagadhatja az Ukrajnával vagy a szövetségeseivel kötött szerződések aláírását – tette hozzá. Ezt követően – folytatta – a terroristák Ukrajna kaotikus támadásához folyamodnak, de erőteljes harci cselekmények nélkül.
Példaként a tábornok felidézte az Oroszország és Japán közötti konfliktust 1945 után. Egyik ország sem nem írt alá békeszerződést az északi szigetekről – emlékeztetett. „Ez a területi probléma már több mint 70 éve fennáll. Ezért ez a forgatókönyv itt is nagyon valószínű, mert az Oroszországnak jelentős területi vágyai vannak Ukrajna iránt, ami nem csak a Krímet érinti. Ezt az étvágyat természetesen senki nem fogja kielégíteni” – magyarázta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy meddig folytathat nagy intenzitású hadműveleteket Oroszország, Budanov megnevezte azokat a tényezőket, amelyek Oroszország közeljövőjét befolyásolják: rendszerszintű változások a gazdaságban; katonai-műszaki árukkal való külső ellátás; növekvő háborús fáradtság.
„Ugyanakkor az oroszországi gazdasági stabilitás ellenére nagyszabású az üzemanyag-válság, valamint az élelmiszerek és más áruk, továbbá szolgáltatások árának meredek emelkedése tapasztalható. Mindez megrázza a terroristák gazdaságát és szociális szféráját. Az ellenség valós problémákkal szembesülhet 2025-ben. Az oroszországi termelési láncokat még nem semmisítették meg, és több mint egy évig megőrizhetők. Az ellenség háborús kimerültsége rohamosan nő, a lakosság rohamosan fogy, bár ez nem jelenti azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátornak gondjai lennének az ágyútöltelékkel” – fejtette ki Ukrajna fő katonai hírszerzője.
„Van remény arra, hogy 2025 fordulópont lesz az orosz állam, a társadalom és a gazdaság belső rendszerromboló változásai és folyamatai szempontjából. De ez nem előrejelzés, hanem várakozás. Jelenleg a meglévő tényezők alapján ez valószínű. De ne felejtsük el, hogy ez a háború minden hónapban globalizálódik, és új folyamatokat szül. Ezek is rárakódnak a helyzetre, és nagymértékben megváltoztatják a korábbi számításokat. Ez egy olyan kihívás, amivel a világ vezető elemzői már szembesültek” – összegezte Kirilo Budanov.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az Oroszország és az EU közötti kereskedelem tavalyi visszaesése az egyik legfontosabb jele annak, hogy Brüsszel Moszkvával szembeni szankciói sikeresek voltak – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az Európai Külügyi Szolgálat blogján szombaton megjelent, Igen, az Oroszország elleni szankciók működnek című cikkében.
„Ez a mozgás felgyorsul: 2023 első negyedévére az import csökkenése meghaladja a 75 százalékot, az energiahordozók esetében pedig még nagyobb, mínusz 80 százalékos a visszaesés.”
Megjegyezte, hogy az EU Oroszországba irányuló áruexportja tavaly szintén 52 százalékkal csökkent a 2022 előtti éves átlag alá.
„Egy év alatt [a szankciók] már jelentősen korlátozták Moszkva lehetőségeit, pénzügyi feszültséget okozva, elvágva az országot a kulcsfontosságú piacoktól és jelentősen rontva Oroszország ipari és technológiai kapacitását” – mondta Borrell.
Hozzátette, hogy Oroszország „technológiai leépülése” és a külföldi cégek kivonulása – amelyek közül több is elhagyta az országot a szankciók nyomására – „évekig akadályozni fogja a beruházásokat és a termelékenység növekedését”.
„A 2023-as kilátások pedig továbbra is borúsak. Az OECD legutóbbi jelentése szerint Oroszország GDP-je várhatóan akár 2,5 százalékkal is zsugorodik… Röviden: Oroszország döntése, hogy megtámadja Ukrajnát, nyilvánvalóan az elszigetelődés és a hanyatlás felé sodorta az orosz gazdaságot” – írja Borrell, annak ellenére, hogy az IMF és a Világbank is orosz gazdasági növekedést prognosztizált.
Van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert hatást gyakorolnak Moszkva lehetőségeire a háború folytatásához – jelentette ki Petr Pavel megválasztott cseh államfő vasárnap a prágai közszolgálati televíziónak adott interjúban.
A szankciók ténylegesen akadályozzák Oroszországot, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Oroszországot, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjon, valamint leleplezi Oroszország kapcsolatait az olyan rendszerekkel, mint az iráni vagy az észak-koreai – mondta az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök.
„Szükség van arra, hogy minden úton nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy a konfliktus Ukrajna mint megtámadott ország sikerével végződjön” – szögezte le Petr Pavel. A megválasztott cseh elnök megerősítette: első külföldi útja Szlovákiába fog vezetni. Pavel délután telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
Az Egyesült Államok olyan szankciócsomagot dolgozott ki Oroszország ellen, amely „megsemmisítő” csapást mér a gazdaságára, Washingtonban már megszületett a döntés a bevezetéséről – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az ukrán diplomácia vezetője azt mondta: az Egyesült Államok egy nagyon fájdalmas szankciócsomagot dolgozott ki Oroszország ellen, amely pusztító gazdasági csapást mérhet rá. „A lényeg az, hogy Washingtonban már megszületett a döntés” – hangsúlyozta.
Kuleba minden részletet nem árult el, mert szerinte most az Egyesült Államok és európai szövetségesei között a lépések összehangolásán folyik a munka. „Az Egyesült Államok kész gazdasági és pénzügyi eszközeinek minden erejét felhasználni, hogy elzárja az orosz gazdaság oxigénellátását. Oroszország elveszíti számos, a fejlődése szempontjából fontos technológiához történő hozzáférését is” – nyugtázta a külügyminiszter.
