A balti országok védelmi miniszterei figyelmeztettek, hogy a tűzszünet Ukrajnában drámaian megnövelheti Oroszország támadásának veszélyét a régiójukban. Erről a Financial Times számolt be.
Észtország, Lettország és Litvánia aggódik, hogy Moszkva nem áll meg Ukrajnánál, ha a Trump-adminisztráció tűzszüneti megállapodást köt. A balti államok arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml már előkészítette terveit a katonai gyártás növelésére és további csapatok mozgósítására a határaik mentén.
Mindannyian értjük, hogy amikor a háború Ukrajnában leáll, Oroszország nagyon gyorsan átcsoportosítja erőit. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetettség szintje is gyorsan növekedni fog
– mondta Észtország védelmi minisztere, Hanno Pevkur a lapnak adott interjújában.
Litván kollegája, Dovilė Šakalienė hasonló kijelentéseket tett a hét elején, amikor Nagy-Britanniában járt.
Ne tévesszük meg magunkat azzal, hogy Oroszország véget vet Ukrajnával. Oroszország kihasználja ezt az időszakot a tűzszünet után, hogy felgyorsítsa katonai potenciáljának növelését. Már van egy hatalmas, harci tapasztalattal rendelkező hadseregük, amely még nagyobbá válik
– mondta.
A tűzszünet lehetőséget adna Oroszországnak, hogy 1,5 millió fős hadsereget hozzon létre, és újabb hadseregtestet telepítsen északra, így megduplázva a Finnország és a balti államok melletti csapatok számát.
Ezek az emberek nem fognak visszatérni Oroszország különböző részeibe kukoricát szedni vagy mást csinálni, mert az a fizetés, amit a hadseregben kapnak, ötször-tízszer nagyobb, mint amit a szülővárosukban kereshetnének
– értékelte a miniszter.
A balti államok különösen aggódnak a Zapad nevű hatalmas katonai gyakorlatok miatt, amelyeket idén ősszel tartanak az orosz és belorusz határok közelében. Ez a gyakorlat, amelyet négyévente rendeznek, NATO-országokkal való konfliktust imitál, és több tízezer katona, tank, repülőgép és tüzérség részvételével zajlik.
Oroszország a puszta határvédelemnél nagyobb fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára, az illegális bevándorlással és más eszközökkel is alááshatja a blokkot – jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap, az európai biztonságról és védelemről a finnországi Saariselkäben tartott „észak-dél-európai csúcstalálkozót” lezáró sajtótájékoztatón.
Az észak-lappföldi régióban tartott tanácskozáson részt vett Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is, céljuk az északi régió és a Földközi-tenger térségében tapasztalható biztonsági, valamint a dél-európai migrációs kihívások megvitatása volt. A találkozó házigazdája Petteri Orpo finn miniszterelnök volt.
„Országainkat gyakran szemben álló felekként kezelik az EU-n belül: az egyik oldalon az északi, úgymond takarékos, a másikon pedig a déli, pazarló nemzetekkel, ami szerintem előítélet” – mondta Meloni, majd hangsúlyozta, hogy „ezek a nemzetek most azért vannak itt, hogy a biztonság témájáról tárgyaljanak, és ez azt mutatja, hogy megértettük, hogy a világ megváltozott, és nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal, ha nem értjük meg mások nézőpontját és problémáit”.
„Meg kell értenünk, hogy a fenyegetés sokkal szélesebb körű, mint ahogyan elképzeljük” – mondta Meloni egy Oroszországról feltett kérdésre.
Véleménye szerint az Oroszországból vagy máshonnan érkező, az EU biztonságát fenyegető veszély nem fog megszűnni pusztán az ukrajnai konfliktus lezárásával, és az EU-nak fel kell készülnie erre. „A demokráciánkról van szó, a közvélemény befolyásolásáról, arról, ami Afrikában történik, a nyersanyagokról, a migráció instrumentalizálásáról. Tudnunk kell, hogy ez egy nagyon tág biztonsági koncepció” – mondta Meloni.
Sürgette az EU-t, hogy tegyen többet határainak védelméért, és ne engedje, hogy Oroszország vagy valamely „bűnszervezet” irányítsa az illegális migránsok áramlását.
Meloni szerint az EU az elmúlt években rosszul kezelte a bevándorlást, egyszerűen a tehermegosztás kérdésére szűkítve azt.
„Hiba volt az illegális bevándorlás kérdését kizárólag szolidaritáson alapuló vitaként kezelni” – mondta. „Az eredmény az lett, hogy képtelenek voltunk megvédeni a határainkat. (…) Meg akarjuk védeni a külső határainkat, és nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország vagy bűnszervezetek aláássák a biztonságunkat.”
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának „sarokköve” marad, de a blokknak szélesebb körű kihívásokkal is meg kell küzdenie.
„A biztonság a létfontosságú infrastruktúrát is magában foglalja, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a nyersanyagokat, az ellátási láncokat. Ez új és hatékonyabb kül- és együttműködési politikát jelent, beleértve a migrációt is” – mondta.
A találkozó házigazdája, Petteri Orpo hangoztatta, hogy kormánya létfontosságú kérdésnek tekinti az Oroszországgal közös, 1340 kilométernyi határának biztonságát nemcsak Helsinki, hanem az EU és a NATO számára is.
A svéd Ulf Kristersson kiemelte, hogy az illegális bevándorlás közös kihívás az északi és a déli EU-tagállamok számára egyaránt.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő a határvédelemmel párhuzamosan annak fontosságát is megemlítette, hogy a NATO tagállamainak többet kell védelemre fordítaniuk a jelenlegi, a GDP-hez viszonyított 2 százalékos célkitűzéshez képest.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós tagállamoknak jövőre gyors döntéseket kell hozniuk az orosz fenyegetések ellensúlyozására. Ő is hangoztatta, hogy Európának még többet kell tennie a biztonság és védelem terén annak biztosítására, hogy elkerülje területén a háborút.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a puszta határvédelemnél nagyobb fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára, az illegális bevándorlással és más eszközökkel is alááshatja a blokkot – jelentette ki Giorgia Meloni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734943980
[modified] => 1734905983
)
[title] => Meloni szerint Oroszország a határbiztonságon túlmutató fenyegetést jelent az EU-ra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136118&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136118
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136119
[image] => Array
(
[id] => 136119
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1.jpg
[original_lng] => 734399
[original_w] => 2500
[original_h] => 1667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1.jpg
[width] => 2500
[height] => 1667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734898784:12
[_thumbnail_id] => 136119
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 742
[_oembed_cfefe5a4c192e5e3776367c8dc23d6c9] =>
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
