Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden európai országra, függetlenül attól, milyen messze vannak tőle. Costa ezt az AFP-nek adott interjújában mondta, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint fontos, hogy „mindenki megértse, hogy ez kollektív fenyegetés”.
„Természetesen a fenyegetés Oroszország szomszédjait aggasztja a legjobban – ez magától értetődő. De fontos, hogy mindenki megértse, Oroszország mindenkire veszélyt jelent”, mondta az Európai Tanács elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy mind a 27 EU-tagállamot mozgósítsák, hogy többet költsenek a védelemre, Costa így válaszolt: „Ez a fenyegetés, amellyel szembesülünk, mindannyiunkat érint. Ezért vagyunk mindannyian egységesek Ukrajna támogatásában. Mert Ukrajna védelme a saját védelmünk frontvonala.”
[type] => post
[excerpt] => Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden európai országra, függetlenül attól, milyen messze vannak tőle.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742494620
[modified] => 1742455667
)
[title] => Az Európai Tanács elnöke: Oroszország minden európai országra veszélyt jelent
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145199&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145199
[uk] => 145115
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145116
[image] => Array
(
[id] => 145116
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta.webp
[original_lng] => 202560
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/antoniu-koshta.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742448467:12
[_thumbnail_id] => 145116
[_edit_last] => 12
[views_count] => 819
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 762167
[1] => 51103
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antonio Costa
[1] => orosz fenyegetés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 144199
[content] =>
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint Oroszország fenyegetést jelent.
„Oroszország jelenleg egyértelműen többdimenziós fenyegetést jelent Franciaország és az európai érdekek számára” – mondta Jordan Bardella hétfőn a France Inter francia közrádióban. Az ellenzéki politikus példaként említette az orosz beavatkozást a tavalyi nemzetgyűlési választások teljes kampánya alatt, valamint a Fekete-tengeren kialakult helyzetet, ahol „a francia hadsereg hajóit rendszeresen célba veszik” – számolt be róla az MTI.
„Az alapvető kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak, a következő: Oroszország fenyegeti-e annyira a francia érdekeket, hogy egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor is szemtől szembe kerülünk egy nukleáris hatalommal, és háborúba kerülünk?” – tette fel a kérdést a Nemzeti Tömörülés elnöke.
„Én megvédem Ukrajna területi szuverenitását, de úgy vélem, hogy Franciaország és Európa jövője nem egy atomhatalom elleni rejtett háborúban lehet” – hangsúlyozta Bardella.
Az ukrajnai háborút lezáró béke elérése érdekében az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy „mindenekelőtt a nyugatiakat kellene egy asztalhoz ültetni”.
„Nem szállhatunk szembe egy olyan hatalommal, amely kihívást jelent a francia és a nyugati érdekek ellen, ha maguk a nyugatiak nem egységesek” – fogalmazott Bardella, támogatva Giorgia Meloni olasz miniszterelnök álláspontját, aki arra ösztönzi az európaiakat, hogy maradjanak a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok szövetségesei.
A Nemzeti Tömörülés elnöke az olasz kormányfőhöz hasonlóan csúcstalálkozót sürgetett az összes nyugati állam részvételével ahhoz, hogy „meghatározzuk a béke lehetséges feltételeit, amelyek alapján aztán Oroszországhoz mennénk”. Emlékeztetett az amerikaiakkal való szemléletbeli különbségre az Ukrajnából kivágott húszszázaléknyi területet illetően.
„Már a tárgyalások megkezdése előtt sem tekinthetjük úgy, hogy az Oroszország által megszerzett húszszázaléknyi területi Oroszországé marad” – mondta a francia politikus.
Oroszország közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára, ez különösen az uniós országokat érő hibrid fenyegetésekre vonatkozik – jelentette ki vasárnap Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Yle című finn kiadványnak nyilatkozva.
A jelentés szerint Kallas elmondta:
„Oroszország közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára, de a biztonság sok különböző elemből áll, amelyek keleten, délen, északon és nyugaton eltérőek.”
Az európai fődiplomata elsősorban az Oroszországból származó hibrid veszélyekre hívta fel a figyelmet. „Európa-szerte számos hibrid fenyegetést látunk, például szabotázst, kibertámadásokat, veszélyes árnyékflottát, GPS-elakadást és kábelkárosodást” – mutatott rá Kaja Kallas.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor hangos fenyegetései a félelméről tanúskodnak, Ukrajnának rá kell kényszerítenie Oroszországot a terror leállítására – közölte szombaton Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak hangsúlyozta, hogy „erős döntésekre van szükség”. Mint megjegyezte, a terrort meg lehet állítani, ha lerombolják azokat a katonai létesítményeket, ahonnan az kiindul. „Az orosz terror az Oroszország területén lévő fegyverraktárakban, repülőtereken és katonai bázisokon kezdődik. Ha Oroszország nem áll készen arra, hogy önként leállítsa a terrort, erőszakkal kell rákényszeríteni. Minden fenyegetésük abból a félelemből fakad, hogy elveszítik a terror lehetőségét az emberek megölésére” – magyarázta.
„Ukrajna Oroszország mélyére mérhet csapásokat, az felgyorsítja az orosz terror problémájának megoldását, és megakadályozza annak átterjedését a világ más országaira. Vlagyimir Putyin orosz diktátor pontosan ezt akarja” – tette hozzá Andrij Jermak.
Vlagyimir Putyin nemrég bejelentette a NATO részvételét az Oroszország elleni háborúban, ha Ukrajna szövetségesei megengedik, hogy nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki az Orosz Föderáció területére.
Az Amerikai Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországban.
Az Oroszországi Föderáció vezetője, Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzött, hogy reagálni fognak a 2026-ra tervezett amerikai rakéták németországi telepítésére, számolt be a Reuters július 28-án, vasárnap.
Putyin, a haditengerészet napja alkalmából rendezett szentpétervári felvonuláson bejelentette: ha az Egyesült Államok nagy pontosságú rakétarendszereket telepít Németországban, Oroszország valószínűleg lemond a nukleáris robbanófejek szállítására alkalmas közepes és rövid hatótávolságú rakéták alkalmazása vonatkozó moratóriumról. A helyzetet a hidegháború eseményeihez hasonlította.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni? „Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel” – jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre. „Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését. Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában” – fejtette ki a hírszerzés.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Oroszország, mint agresszor-állam az ukrajnai háború befejezése után is fenyegetést jelent majd a NATO számára. Moszkva hosszú távú fenyegetést jelent az észak-atlanti szövetségre és a globális biztonságra, és ehhez megfelelő válaszra van szükség – jelentette ki Christopher Cavoli, a NATO egyesített fegyveres erőinek európai főparancsnoka, számolt be az Atlantic Council.
„A hidegháborút követően a NATO válságkezelési missziók végrehajtására összpontosított. Ez lehetővé tette a Szövetség számára, hogy a saját feltételei szerint és az elvárt ütemterv szerint vegyen részt a küldetésekben” – mondta a tábornok. Megjegyezte, hogy Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent a Szövetségre, és „a Nyugatnak még évekig lesz orosz problémája”, mert Moszkva „hadserege létszámának növelésén és a veszteségek helyreállításán dolgozik”.
„Az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg ma nagyobb, mint a harci cselekmények kezdetén volt. Ugyanakkor némely csapatok nem annyira jó minőségűek… a technika nagy része elavult: felújított, de a régi mintákra épült” – jegyezte meg. Cavoli véleménye szerint a nyugati vezetőknek nem azzal kell foglalkozniuk, hogy Oroszország milyen gyorsan tud talpra állni, hanem azzal, hogy az agresszor milyen gyorsan tudja visszanyerni erejét a Nyugathoz képest. Kifejtette: a tempóbeli előny megtartása – ez a „politikai akarat” támogatásának és a védelmi-ipari bázis „rugalmassága” fejlesztésének kérdése.
„Számos, orosz befolyással szembesülő ország most Nyugaton keres új biztonsági partnereket. Bár a Szövetséget azért hozták létre, hogy megvédje tagjait, nem légüres térben létezünk. Barátokra és partnerekre van szükségünk” – mondta a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország, mint agresszor-állam az ukrajnai háború befejezése után is fenyegetést jelent majd a NATO számára. Moszkva hosszú távú fenyegetést jelent az észak-atlanti szövetségre és a globális biztonságra, és ehhez megfelelő válaszra van szükség ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716150420
[modified] => 1716107395
)
[title] => Nato: Oroszország, Ukrajna győzelmét követően is hosszú távú fenyegetést jelent a Szövetség számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113478&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113478
[uk] => 113384
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113385
[image] => Array
(
[id] => 113385
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[original_lng] => 81875
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716096596:12
[_thumbnail_id] => 113385
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1746
[_oembed_f9bab3a4343b7fe296c11df7298d91c6] =>
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Oroszország az egyik legnagyobb fenyegetés Európa számára – mondta Csehország külügyminisztere, Jan Lipavsky, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott Budapesten.
Szerintem köztudott tény, hogy Csehország az orosz imperializmusban látja a legnagyobb fenyegetést és kockázatot Európára nézve. Csehország mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Európának az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje magát, megvédje magát az orosz agresszióval szemben, és visszaszerezze minden területét – mondta.
Lipavsky szerint jelenleg senki sem tesz többet Európa biztonságáért, mint az ukránok.
Naivitás azt gondolni, hogy ha Oroszország nyer Ukrajnában, akkor a tankjai megállnak a határainkon – jegyezte meg a miniszter.
Hozzátette azt is, hogy a második világháború után Moszkva a befolyási övezetébe sorolta Közép-Európát. A külügyminiszter szerint a Nyugat, az Európai Unió és a NATO egyik legfontosabb feladata annak megakadályozása, hogy Moszkva ismét megpróbálja „elrabolni” Európát.
Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúlyosabb fenyegetést hosszú távon.
A lett külügyér azt mondta: nagyobb együttműködésre van szükség Japán és az Európai Unió közt annak érdekében, hogy megvédjék a világrendet, mivel Kína egyre nagyobb nyomást helyez Tajvanra, és fennáll a veszély, hogy megpróbálják megváltoztatni a status quót, ami szerinte „elfogadhatatlan” lenne.
Megjegyezte, hogy Európa és Japán értékei egyeznek, és Európa egyre nagyobb figyelemmel követi azt, hogy mi zajlik a csendes-óceáni térségben. „Azt hiszem, felismerték, hogy ami a csendes-óceáni térségben történik, az ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy az európai események is hatással vannak a csendes-óceáni térségre” – mondta, megemlítve azt, hogy az orosz invázió és koronavírus-járvány is példázta ezt a fajta összefüggést.
Végül azt is közölte, hogy Európa számára Oroszország még akkor is „hosszú távú fenyegetés” lesz, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak erősnek kell maradnia ahhoz, hogy elrettenthessék az oroszokat. Megjegyezte azt is: Lettország az orosz példán megtanulta, hogy vigyázni kell a másoktól való függéssel, és Kína esetében is el kell kezdeni az ebből eredő kockázatok minimalizálását.
Soha nem jó ötlet túlságosan függeni bárkitől. Összehangoltabb európai politikára van szükségünk Kínával szemben – fogalmazott a lett külügyminiszter.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúl...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711992120
[modified] => 1711970661
)
[title] => A lett külügyminiszter szerint Oroszország hosszú távú veszélyt jelent
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108411&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108411
[uk] => 108466
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108412
[image] => Array
(
[id] => 108412
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[original_lng] => 619464
[original_w] => 1500
[original_h] => 860
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-1024x587.jpg
[width] => 1024
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712048663:3
[_thumbnail_id] => 108412
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1173
[translation_required_done] => 1
[_oembed_55f9af7f34cca1a12c92a722351a0ae2] =>
Az Európai Uniónak hadigazdálkodásra kell áttérnie Oroszország esetleges jövőbeni fenyegetései miatt – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a testület tagjainak írt levelében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a levelében Michel rámutatott, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának hátterében Európa fordulópont előtt áll. Az uniós országoknak gyorsaságra, intenzitásra és rendíthetetlen eltökéltségre van szükségük a fellépéseik során – tette hozzá. Emellett szerinte Európának a szankciók hatékony végrehajtására és végrehajtatására kell összpontosítania, valamint elő kell mozdítania az Oroszország befagyasztott vagyonának a kiaknázásra irányuló erőfeszítéseket.
„Eljött az ideje egy valódi paradigmaváltásnak a biztonságunkban és védelmünkben is. Európa évtizedek óta alul fektetett be a biztonságát és védelmét illetően. Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, ideje radikális és konkrét lépéseket tenni, hogy készen álljunk a védelemre és az EU gazdaságát katonai vágányra kell átállítani” – vélte az EB-elnök, megjegyezve, hogy a hadigazdálkodásra való átállás a védelmi ipar kiadásainak növekedését jelenti.
„Egy ilyen stratégiai biztonsági gondolkodásmód kialakításához erős vezetésre van szükség, és az előttünk álló fenyegetések sürgősségének világos tudatosítására van szükség. Azt várom, hogy az Európai Tanács is megfeleljen ennek” – írta Charles Michel.
