Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztette a NATO tagállamait, hogy komolyan kell venniük Dmitrij Medvegyev legutóbbi kijelentéseit, amelyek szerint véget ért az európai polgárok „nyugodt alvása”. A politikus szerint az orosz provokációk egyre gyakoribbak, ezért a szövetségnek határozottabban kell reagálnia a kialakuló biztonsági helyzetre – írja a Strana.
Tusk az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban több NATO-tagország is érintett volt olyan incidensekben, amelyek mögött közvetlenül vagy közvetve Oroszország állhatott. Mint írta, Lengyelország és a balti államok után most Románia került a figyelem középpontjába.
A lengyel kormányfő külön kiemelte Medvegyev nyilatkozatát, amelyet azt követően tett, hogy egy pilóta nélküli repülőeszköz Románia területére zuhant. Tusk szerint az ilyen kijelentések és események összességükben azt jelzik, hogy a NATO-nak fokozott figyelemmel kell kísérnie az orosz lépéseket.
Az ügy előzménye, hogy egy drón becsapódása komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, nem tudja, pontosan milyen típusú eszköz zuhant Románia területére. Ezzel szemben Nicușor Dan román államfő úgy véli, hogy az incidens az ukrán légvédelem tevékenységének következménye lehetett.
A történtek újabb kérdéseket vetnek fel a NATO keleti szárnyának biztonságával kapcsolatban, miközben a szövetség tagállamai egyre nagyobb figyelmet fordítanak az orosz katonai és politikai lépésekre. Tusk szerint a jelenlegi helyzetben nem elegendő a figyelmeztetések tudomásulvétele, hanem konkrét válaszlépésekre és fokozott készültségre is szükség van.
Andrij Szibiga külügyminiszter megköszönte európai kollégáinak, hogy nem engedtek az orosz fenyegetéseknek – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyminiszter hangsúlyozta: Moszkva megpróbálja megfélemlíteni Ukrajna partnereit, de ezek a módszerek már nem hatékonyak. „Lehet, hogy ez a fajta megfélemlítés sok évvel ezelőtt működött. De ma már nem” – mondta.
Oroszország korábban azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Kijevet. Az európai országok és az Egyesült Államok nagykövetsége nyilvánosan elutasították ezeket a fenyegetéseket, és megerősítették, hogy diplomatáik az ukrán fővárosban maradnak.
Ezeknek a kijelentéseknek a hátterében a vasárnap Kijev és a főváros környéke ellen mért nagyszabású orosz légicsapás áll. Négy ember meghalt és több mint százan megsérültek.
Az orosz külügyminisztérium előzetesen bejelentette a kijevi célpontok elleni célzott csapássorozat megkezdését. Ugyanakkor a Kreml felszólította a külföldi diplomatákat, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az ukrán fővárost.
Miután Oroszország ultimátumot intézett a kijevi csapásokkal kapcsolatban, az amerikai nagykövetség elhagyta az ukrán fővárost – jelentette be csütörtökön Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az EU külügyminisztereinek ciprusi találkozója előtti sajtótájékoztatóján Kallas válaszolt a Kijev elleni orosz támadási fenyegetésekkel és a diplomaták város elhagyására irányuló követelésével kapcsolatos kérdésekre. „Ezt teszi Oroszország. Mert a csatatéren nem igazán szereznek előnyt. Szóval most valójában fokozzák a terrortámadásokat, mert ezt nem lehet másképp nevezni: félelmet keltenek a társadalomban. Négy éve nem működött, és nem hiszem, hogy most működni fog” – mondta.
A nagykövetségekkel kapcsolatban az EU külügyminisztere megjegyezte, hogy szinte mindegyik Kijevben maradt, és ezt bátorságnak nevezte. „Tegnap Ukrajnából is azt hallottuk, hogy egy kivételével minden nagykövetség ottmaradt, tehát ez szintén bátorságot igényel ezektől a nagykövetségektől, de igen, az összes európai ottmaradt, Amerika elment” – sajnálkozott Kaja Kallas.
Az ukrán Külügyminisztérium tagadja az amerikai nagykövetség kiürítését. Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője reagált Kallas szavaira. „Az amerikai nagykövetség távozásáról szóló információ nem igaz” – mondta újságíróknak.
Az Elnöki Hivatal is kommentálta Kaja Kallas szavait. Dmitro Litvin, Volodimir Zelenszkij elnök kommunikációs tanácsadója „furcsának” nevezte a helyzetet, mivel Ukrajnának nem szabad magyaráznia az EU diplomáciai vezetőjének az Egyesült Államokkal kapcsolatos szavait.
„Talán a vasárnap éjjeli támadás előtti körülményekre gondoltak. Hallottuk, hogy amerikai diplomaták hagyták el Kijevet akkoriban. Mindenesetre Ukrajna hálás minden Kijevben dolgozó nagykövetségnek” – jegyezte meg Dmitro Litvin.
Miután Oroszország a legutóbbi fenyegetései szerint rendszeres csapásokat mér az ukrán fővárosra, az Európai Unió bekérette az orosz ügyvivőt – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Anita Hippernek, az Európai Bizottság szóvivőjének X-en közzétett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő hangsúlyozta, hogy a külföldi állampolgárok és diplomaták elleni fenyegetések, amelyek Kijev elhagyására szólítanak fel, „elfogadhatatlan eszkalációt jelentenek”.
„Az Európai Unió bekérette az ideiglenes ügyvivőt, és felszólította a civilek elleni támadások beszüntetésére, valamint a valódi béketárgyalások megkezdésére, kezdve egy teljes és feltétel nélküli tűzszünettel” – mutatott rá Anita Hipper, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió ukrajnai kirendeltsége folytatja munkáját Kijevben.
Katarina Maternova, az Európai Unió ukrajnai nagykövete reagált Oroszország Kijev elleni támadási fenyegetéseire, és hangsúlyozta, hogy nem fog engedni a nyomásnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a diplomata Facebookon közzétett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Maternova hangsúlyozta, hogy az Európai Unió folytatja munkáját Kijevben, és nem fog engedni a Kreml nyomásának. „Sehova nem megyünk” – mondta. Az orosz külügyminisztérium nyilatkozatait a „képmutatás remekműveinek” nevezte, megemlítve Oroszország folyamatos támadásait Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen.
A nagykövet szerint Moszkva pánikot próbál kelteni, elszigetelni Ukrajnát, valamint megfélemlíteni a nemzetközi szervezeteket és diplomatákat. Az EU ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az ilyen fenyegetések nem a Kreml erejét, hanem gyengeségét jelzik.
„Minél agresszívabbá válik a Kreml, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy Putyin rezsimje tudja, hogy sem Ukrajnát, sem partnerei támogatását nem képes megtörni” – jegyezte meg az EU-diplomata. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió az orosz nyomás és fenyegetések ellenére is Ukrajna mellett áll. „Kijev kitart. Ukrajna kitart. És mi mellettük állunk” – szögezte le Katarina Maternova.
A Bundeswehr ismertette az Oroszországi Föderáció általi potenciális fenyegetettséget, amely lehetőséget adna a NATO-országok megtámadására az elkövetkező években, jelentette ki Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője brit kollégájával, Richard Knightonnal adott közös interjúban a Süddeutsche Zeitung újságnak.
Amikor arról kérdezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor képes-e megtámadni a NATO-t, Carsten Breuer elmondta, hogy Oroszország 2029-ben képes lesz megtámadni a NATO-t, de ez akár korábban is megtörténhet.
„Különböző mutatók – fegyverkezés, létszámnövekedés, gazdasági és politikai változások – mind egy dátumra utalnak: 2029. Megtörténhetne ez korábban? Igen. Ezért van szükségünk először is az azonnali harcra való felkészültségre; másodszor, megnövelt harcképességre 2029-re; harmadszor pedig technológiai fölényre 2035-re és azon túl. Egy új katonai stratégia és harcképességi profil határozza meg a továbblépés útját” – tette hozzá a parancsnok.
Knighton pedig hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció megtámadhatja valamelyik NATO-országot, de a pontos dátumot nehéz előre látni.
„De a tendencia egyértelmű: a fenyegetés növekszik. Oroszország háborút vív Ukrajnában, levonja a következtetéseket ebből a tapasztalatból, és új technológiákat fejleszt. Putyin pedig bebizonyította, hogy készen áll szuverén államok megtámadására. Minél közelebb az orosz határhoz, annál erősebben érezhető ez” – jegyezte meg Knighton.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke (2021–2025), a Kijevi Biztonsági Fórum Biztonsági Tanácsának tagja, Rob Bauer admirális korábban kijelentette, hogy Kína támogatása nélkül Oroszország nem lenne képes a jelenlegi mértékben folytatni a háborút Ukrajna ellen. És ha a NATO megtámadásáról szóló döntés megszületik, az Pekingből fog származni, Moszkva nem képes önállóan ilyen döntéseket hozni.
A jövőben is Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást Európa számára, függetlenül attól, hogyan végződik az ukrajnai konfliktus – állapította meg közösen a cseh és a finn elnök hétfői tárgyalásain Prágában.
Petr Pavel, miután a Hradzsinban tárgyalt Alexander Stubb-bal, az MTI beszámolója szerint az újságíróknak azt mondta: egyetértettek abban is, hogy ezt figyelembe véve közös lépésekre van szükség az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt.
Alexander Stubb úgy látja, hogy az orosz agresszió ellen védekező Ukrajna egyedülálló tapasztalatokat szerzett a modern háború vezetésében, amiket Európa érdekében ki kellene használni.
Ahelyett, hogy állandóan csak arról beszélünk, mire van szüksége Ukrajnának Európától, talán azon is el kellene gondolkodnunk, mire van szükségünk nekünk Európában Ukrajnától – jelentette ki a finn államfő, aki szerint Európának meg kell szabadulnia attól a beidegződéstől, hogy csak ő segít Ukrajnának.
Nincs Európában vagy az Egyesült Államokban még egy olyan hadsereg, amely úgy lenne képes a modern háború vezetésére, mint az ukrán haderő – vélte a finn elnök. Rámutatott: az ukrán hadsereg tapasztalatait Európában és a világ más régióiban, például a Közel-Keleten is hasznosítani lehetne.
A két vezető politikus egy véleményen volt azt illetően is, hogy továbbra is szükség van Ukrajna támogatására, és mindent meg kell tenni a béke mielőbbi megkötése érdekében. „Egyetértünk abban is, hogy Európa biztonságának a saját védelmi képességeken kell nyugodnia, és sokkal erősebb akaratra van szükség ahhoz, hogy önállóan, akár az Egyesült Államok nélkül is megvédhessük magunkat, ha a helyzet úgy kívánná” – mondta a cseh államfő. A finn elnök szerint is fokozni kell az európai együttműködést, és meg kell erősíteni a NATO „európai pillérét”.
[type] => post [excerpt] => A jövőben is Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági kihívást Európa számára, függetlenül attól, hogyan végződik az ukrajnai konfliktus – állapította meg közösen a cseh és a finn elnök hétfői tárgyalásain Prágában. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778009100 [modified] => 1777930181 ) [title] => Kemény figyelmeztetést kapott Európa, nem számíthat örökké az Egyesült Államokra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185360&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 185360 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 185361 [image] => Array ( [id] => 185361 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [original_lng] => 46242 [original_w] => 400 [original_h] => 250 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel-300x188.webp [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/stubb-pavel.webp [width] => 400 [height] => 250 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1777919381:12 [_thumbnail_id] => 185361 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 467 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 909638100001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 132890 [1] => 10912 [2] => 51103 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => biztonság [1] => Európa [2] => orosz fenyegetés [3] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 177727 [content] =>
Kétszeresére emeli Norvégiában állomásozó katonáinak számát Nagy-Britannia a sarkvidéki térséget érő orosz fenyegetés miatt – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter. A miniszter a londoni védelmi tárca tájékoztatása szerint megállapodott a norvég kormánnyal arról, hogy három éven belül a jelenlegi ezerről kétezerre bővül a Norvégiába telepített brit katonai kontingens létszáma.
A brit fegyveres erők részt vesznek a „Sarkvidéki Őrszem” (Arctic Sentry) nevű NATO-műveletben is, amelynek részletes katonai tervezése már zajlik az atlanti szövetségen belül. John Healey szerdai nyilatkozatában kiemelte: a hidegháború óta nem volt tapasztalható a jelenlegihez mérhető fenyegetettség Oroszország részéről az északi-sarki térségben.
A brit védelmi miniszter szerint Moszkva gyors ütemben növeli katonai jelenlétét ebben a régióban, beleértve a Szovjetunió által a hidegháború idején használt régi katonai támaszpontok újbóli megnyitását is. A londoni védelmi minisztérium szerdán arra is felhívta a figyelmet, hogy a brit fegyveres erők idén két nagyszabású sarkvidéki hadgyakorlaton is vezető szerepet tölt be.
A Cold Response májusi NATO-gyakorlatra a brit királyi tengerészgyalogság 1500 különlegesen kiképzett kommandósa települ Norvégiába, a hadgyakorlat Finnországra és Svédországra is kiterjed, fő célja a stratégiai fontosságú helyszínek védelmének erősítése a fjordokban és a hegyvidékeken. Szeptemberben, a Lion Protector nevű hadgyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség hajt végre légi, szárazföldi és tengeri akciókat, gyakorolva a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények védelmét a szabotázsakcióktól Izlandon, Dániában és Norvégiában.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, elsősorban gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására. A brit védelmi tárca azt is felidézte, hogy a brit és a norvég haditengerészet közös járőrözést kezd a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatok – köztük a kommunikációs és elektromos kábelek, valamint a földgázvezetékek – megvédésére az orosz tengeralattjáróktól.
A második világháború alatti norvég ellenállási mozgalom egykori skóciai központjáról Lunna House-megállapodásnak nevezett, decemberben aláírt egyezmény alapján legalább 13 Type 26 típusjelű, brit fregattból álló brit–norvég flotta járőrözik majd az Atlanti-óceán északi vizein. A hajókat tengeralattjárók észlelésére, nyomon követésére és elhárítására fejlesztették ki. A brit és a norvég kormány tavaly augusztusban tízmilliárd font értékű egyezményt kötött, amelynek alapján Nagy-Britannia ilyen típusú fregattokat szállít a norvég királyi haditengerészetnek. Ez a brit védelmi ipar eddigi legnagyobb értékű hadihajóexport-megrendelése.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok megszünteti az „orosz fenyegetést” Grönlandon, miután „Dánia képtelen volt bármit is tenni az ügyben”. Az amerikai elnök Truth közösségi oldalán arról írt, hogy a NATO már húsz éve mondja, hogy el kell távolítani az orosz veszélyt – írja a The Kyiv Independent.
A NATO húsz éve mondja Dániának, hogy el kell távolítania az orosz fenyegetést Grönlandról – fogalmazott Donald Trump, hozzátéve, hogy „most elérkezett az idő, és ez meg fog történni!”.
A lap emlékeztet, hogy az amerikai elnök kijelentése azután hangzott el, hogy korábban akár 25 százalékos vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek ellenállnak a Grönland annektálására irányuló ambícióinak.
Az amerikai államfő többször is igényt tartott a stratégiailag rendkívül értékes szigetre, és nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem, miután a dán és grönlandi hatóságok elutasították a terület megvásárlására tett ajánlatát.
Az európai vezetők visszautasították Donald Trump fenyegetéseit, és sajtóértesülések szerint saját gazdasági ellenlépéseket dolgoznak ki, beleértve az amerikai vállalatokra kivetendő vámokat vagy korlátozásokat.
A fokozódó vitát az elmúlt évtized legsúlyosabb transzatlanti kapcsolati válságaként értékelik: egy olyan fejlemény, amelyet Oroszország nyíltan üdvözölt. Trump nemzetbiztonsági okokkal indokolta igényét a szigetre, és azzal vádolta a dán hatóságokat, hogy nem fektetnek be kellő mértékben annak védelmébe, ami szerinte sebezhetővé teszi Grönlandot Oroszországgal és Kínával szemben.
Donald Trump figyelmeztetései az orosz fenyegetéssel kapcsolatban ellentétben állnak a Moszkva irányába tanúsított békülékeny hozzáállásával, különösen az orosz–ukrán háborút illetően. Mindössze egy héttel ezelőtt jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin békét keres, de Kijev útját állja. Mindezt annak ellenére, hogy amerikai és ukrán tisztviselők között jelenleg is tárgyalások folynak a békeegyezményről.
Hétfőn Rusztem Umjerov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára bejelentette, hogy az ukrán és amerikai tisztviselők a svájci Davosban megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumon folytatják a békejavaslatokkal kapcsolatos tárgyalásokat. A fórum éves csúcstalálkozóját január 19. és 23. között rendezik meg Svájcban, ahol Ukrajna és az Egyesült Államok gazdasági megállapodást írhat alá.
Mint megírtuk, az ukrán delegáció január 17-én érkezett az Egyesült Államokba, hogy a korábban közösen kidolgozott 20 pontos béketervről tárgyaljanak. Az ukrán fél szerint már majdnem kész, a felek azonban még nem állapodtak meg a biztonsági garanciákról, amelyek Kijev szerint elengedhetetlenek a tartós békéhez.
A következő években az Európai Uniónak jelentősen ki kell építenie védelmi képességét az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben, ugyanis a veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az európai védelmi képességek megerősítésére javasolt ütemterv bemutatásakor csütörtökön.
A béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum bemutatásakor Kaja Kallas hangsúlyozta: noha Oroszországnak jelenleg nincs kapacitása arra, hogy támadást indítson az Európai Unió ellen, a következő években azonban felkészülhet arra.
Elmondta, az ütemterv 2030-ig megvalósítani szükséges közös célokkal és konkrét feladatokat vázol a képességbeli hiányosságok megszüntetésére, a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítására. A tervektől a cselekvés felé haladva az ütemterv négy intézkedést javasol: egy drónvédelmi kezdeményezést, az uniós keleti részén egy megfigyelő misszió felállítását, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi pajzs kiépítését – magyarázta.
Mindezen kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő és védekező képességét szárazföldön, levegőben, tengeren, a kibertérben és az űrben, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO képességcéljaihoz – hangoztatta.
Elmondása szerint a teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre tervezni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is.
Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a létfontosságú képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés révén történő megszüntetésére a lég- és rakétavédelem, a katonai mobilitás, az elektronikai hadviselés, a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia területén, valamint a tüzérségi rendszerek kiépítése, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése és gyártása, illetve a szárazföldi és tengeri harc követelményeinek megteremtése érdekében.
Bejelentette: mivel mára a drónok jelentős szerepet töltenek be a hadviselésben, az Európai Bizottság javaslatot tesz egy új drónelhárító rendszerre, melynek 2027 végére teljes mértékben működnie kell.
Szavai szerint mivel Kelet-Európa viseli az orosz fenyegetés nagyobb részét, a régióra különös figyelmet kell fordítani. Európa ezen részének védelméhez egyebek mellett drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, valamint a tengeri és határigazgatás megerősítésére van szükség is. Cél, hogy ez 2028-ra elkészüljön
– tette hozzá az uniós főképviselő.
A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos egyebek mellett közölte, hogy a hiányosságok megszüntetéséhez olyan uniós védelmi iparra van szükség Európában, amely képes a tagállamok számára szükséges képességeket a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok ellenállóképességét, többek között a nyersanyagoktól való függőség csökkentésével.
Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos elmondta, az ütemterv javaslatokat tartalmaz a katonai mobilitás biztosítására harmonizált szabályok, valamint szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatának kiépítésével 2027-ig. Cél, hogy lehetővé váljon a csapatok és a felszerelések gyors mozgatása Európában – emelte ki. A NATO-val szoros együttműködésben kidolgozott terv erősíti Európa azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a válságokra – szögezte le.
A vonatkozó brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védeni Európa minden polgárát és területének minden négyzetcentiméterét. Az egyre növekvő fenyegetésre Európának egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia – szögezte le.
„Az ütemterv intézkedései erősíteni fogják védelmi iparunkat, fel fogják gyorsítani a termelést, és fenn fogják tartani az Ukrajnának nyújtott, régóta fennálló támogatásunkat” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: „Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett”.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => A következő években az Európai Uniónak jelentősen ki kell építenie védelmi képességét az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben, ugyanis a veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér – jelentette ki Kaja Kallas. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760708880 [modified] => 1760655146 ) [title] => Kallas: az Oroszország jelentette veszély akkor sem fog megszűnni, ha az ukrajnai háború véget ér [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165885&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165885 [uk] => 165942 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 40903 [image] => Array ( [id] => 40903 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas.jpg [original_lng] => 94800 [original_w] => 1370 [original_h] => 820 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas-300x180.jpg [width] => 300 [height] => 180 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas-768x460.jpg [width] => 768 [height] => 460 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas-1024x613.jpg [width] => 1024 [height] => 613 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas.jpg [width] => 1370 [height] => 820 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas.jpg [width] => 1370 [height] => 820 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kaya-kallas.jpg [width] => 1370 [height] => 820 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760712823:8 [_thumbnail_id] => 40903 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2181 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 501110717000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 62592 [1] => 29066 [2] => 51103 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború vége [1] => Kaja Kallas [2] => orosz fenyegetés ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 51103 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => politic ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 51103 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => politic ) [_domains] => Array ( [politic] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )
