Vlagyimir Putyin orosz diktátor hangos fenyegetései a félelméről tanúskodnak, Ukrajnának rá kell kényszerítenie Oroszországot a terror leállítására – közölte szombaton Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak hangsúlyozta, hogy „erős döntésekre van szükség”. Mint megjegyezte, a terrort meg lehet állítani, ha lerombolják azokat a katonai létesítményeket, ahonnan az kiindul. „Az orosz terror az Oroszország területén lévő fegyverraktárakban, repülőtereken és katonai bázisokon kezdődik. Ha Oroszország nem áll készen arra, hogy önként leállítsa a terrort, erőszakkal kell rákényszeríteni. Minden fenyegetésük abból a félelemből fakad, hogy elveszítik a terror lehetőségét az emberek megölésére” – magyarázta.
„Ukrajna Oroszország mélyére mérhet csapásokat, az felgyorsítja az orosz terror problémájának megoldását, és megakadályozza annak átterjedését a világ más országaira. Vlagyimir Putyin orosz diktátor pontosan ezt akarja” – tette hozzá Andrij Jermak.
Vlagyimir Putyin nemrég bejelentette a NATO részvételét az Oroszország elleni háborúban, ha Ukrajna szövetségesei megengedik, hogy nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki az Orosz Föderáció területére.
Az Amerikai Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországban.
Az Oroszországi Föderáció vezetője, Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzött, hogy reagálni fognak a 2026-ra tervezett amerikai rakéták németországi telepítésére, számolt be a Reuters július 28-án, vasárnap.
Putyin, a haditengerészet napja alkalmából rendezett szentpétervári felvonuláson bejelentette: ha az Egyesült Államok nagy pontosságú rakétarendszereket telepít Németországban, Oroszország valószínűleg lemond a nukleáris robbanófejek szállítására alkalmas közepes és rövid hatótávolságú rakéták alkalmazása vonatkozó moratóriumról. A helyzetet a hidegháború eseményeihez hasonlította.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerek telepítését Németországban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni? „Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel” – jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre. „Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését. Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában” – fejtette ki a hírszerzés.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
Oroszország, mint agresszor-állam az ukrajnai háború befejezése után is fenyegetést jelent majd a NATO számára. Moszkva hosszú távú fenyegetést jelent az észak-atlanti szövetségre és a globális biztonságra, és ehhez megfelelő válaszra van szükség – jelentette ki Christopher Cavoli, a NATO egyesített fegyveres erőinek európai főparancsnoka, számolt be az Atlantic Council.
„A hidegháborút követően a NATO válságkezelési missziók végrehajtására összpontosított. Ez lehetővé tette a Szövetség számára, hogy a saját feltételei szerint és az elvárt ütemterv szerint vegyen részt a küldetésekben” – mondta a tábornok. Megjegyezte, hogy Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent a Szövetségre, és „a Nyugatnak még évekig lesz orosz problémája”, mert Moszkva „hadserege létszámának növelésén és a veszteségek helyreállításán dolgozik”.
„Az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg ma nagyobb, mint a harci cselekmények kezdetén volt. Ugyanakkor némely csapatok nem annyira jó minőségűek… a technika nagy része elavult: felújított, de a régi mintákra épült” – jegyezte meg. Cavoli véleménye szerint a nyugati vezetőknek nem azzal kell foglalkozniuk, hogy Oroszország milyen gyorsan tud talpra állni, hanem azzal, hogy az agresszor milyen gyorsan tudja visszanyerni erejét a Nyugathoz képest. Kifejtette: a tempóbeli előny megtartása – ez a „politikai akarat” támogatásának és a védelmi-ipari bázis „rugalmassága” fejlesztésének kérdése.
„Számos, orosz befolyással szembesülő ország most Nyugaton keres új biztonsági partnereket. Bár a Szövetséget azért hozták létre, hogy megvédje tagjait, nem légüres térben létezünk. Barátokra és partnerekre van szükségünk” – mondta a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország, mint agresszor-állam az ukrajnai háború befejezése után is fenyegetést jelent majd a NATO számára. Moszkva hosszú távú fenyegetést jelent az észak-atlanti szövetségre és a globális biztonságra, és ehhez megfelelő válaszra van szükség ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716150420
[modified] => 1716107395
)
[title] => Nato: Oroszország, Ukrajna győzelmét követően is hosszú távú fenyegetést jelent a Szövetség számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113478&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113478
[uk] => 113384
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113385
[image] => Array
(
[id] => 113385
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[original_lng] => 81875
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199885-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716096596:12
[_thumbnail_id] => 113385
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1402
[_oembed_f9bab3a4343b7fe296c11df7298d91c6] =>
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Oroszország az egyik legnagyobb fenyegetés Európa számára – mondta Csehország külügyminisztere, Jan Lipavsky, miután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott Budapesten.
Szerintem köztudott tény, hogy Csehország az orosz imperializmusban látja a legnagyobb fenyegetést és kockázatot Európára nézve. Csehország mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges. Európának az az érdeke, hogy Ukrajna megvédje magát, megvédje magát az orosz agresszióval szemben, és visszaszerezze minden területét – mondta.
Lipavsky szerint jelenleg senki sem tesz többet Európa biztonságáért, mint az ukránok.
Naivitás azt gondolni, hogy ha Oroszország nyer Ukrajnában, akkor a tankjai megállnak a határainkon – jegyezte meg a miniszter.
Hozzátette azt is, hogy a második világháború után Moszkva a befolyási övezetébe sorolta Közép-Európát. A külügyminiszter szerint a Nyugat, az Európai Unió és a NATO egyik legfontosabb feladata annak megakadályozása, hogy Moszkva ismét megpróbálja „elrabolni” Európát.
Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúlyosabb fenyegetést hosszú távon.
A lett külügyér azt mondta: nagyobb együttműködésre van szükség Japán és az Európai Unió közt annak érdekében, hogy megvédjék a világrendet, mivel Kína egyre nagyobb nyomást helyez Tajvanra, és fennáll a veszély, hogy megpróbálják megváltoztatni a status quót, ami szerinte „elfogadhatatlan” lenne.
Megjegyezte, hogy Európa és Japán értékei egyeznek, és Európa egyre nagyobb figyelemmel követi azt, hogy mi zajlik a csendes-óceáni térségben. „Azt hiszem, felismerték, hogy ami a csendes-óceáni térségben történik, az ugyanúgy hatással van ránk, mint ahogy az európai események is hatással vannak a csendes-óceáni térségre” – mondta, megemlítve azt, hogy az orosz invázió és koronavírus-járvány is példázta ezt a fajta összefüggést.
Végül azt is közölte, hogy Európa számára Oroszország még akkor is „hosszú távú fenyegetés” lesz, ha Ukrajna megnyeri a háborút, és az Európai Uniónak, valamint a NATO-nak erősnek kell maradnia ahhoz, hogy elrettenthessék az oroszokat. Megjegyezte azt is: Lettország az orosz példán megtanulta, hogy vigyázni kell a másoktól való függéssel, és Kína esetében is el kell kezdeni az ebből eredő kockázatok minimalizálását.
Soha nem jó ötlet túlságosan függeni bárkitől. Összehangoltabb európai politikára van szükségünk Kínával szemben – fogalmazott a lett külügyminiszter.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Krisjanis Karins lett külügyminiszter azt nyilatkozta a Kyodo News hírportálnak, hogy Kína egyre nagyobb fenyegetést jelent a csendes-óceáni térségben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Európára nézve mindenképp Oroszország fogja jelenteni a legsúl...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711992120
[modified] => 1711970661
)
[title] => A lett külügyminiszter szerint Oroszország hosszú távú veszélyt jelent
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108411&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108411
[uk] => 108466
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 108412
[image] => Array
(
[id] => 108412
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[original_lng] => 619464
[original_w] => 1500
[original_h] => 860
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0-1024x587.jpg
[width] => 1024
[height] => 587
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/krisjanis-karins-0.jpg
[width] => 1500
[height] => 860
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712048663:3
[_thumbnail_id] => 108412
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 874
[translation_required_done] => 1
[_oembed_55f9af7f34cca1a12c92a722351a0ae2] =>
Az Európai Uniónak hadigazdálkodásra kell áttérnie Oroszország esetleges jövőbeni fenyegetései miatt – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a testület tagjainak írt levelében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a levelében Michel rámutatott, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának hátterében Európa fordulópont előtt áll. Az uniós országoknak gyorsaságra, intenzitásra és rendíthetetlen eltökéltségre van szükségük a fellépéseik során – tette hozzá. Emellett szerinte Európának a szankciók hatékony végrehajtására és végrehajtatására kell összpontosítania, valamint elő kell mozdítania az Oroszország befagyasztott vagyonának a kiaknázásra irányuló erőfeszítéseket.
„Eljött az ideje egy valódi paradigmaváltásnak a biztonságunkban és védelmünkben is. Európa évtizedek óta alul fektetett be a biztonságát és védelmét illetően. Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, ideje radikális és konkrét lépéseket tenni, hogy készen álljunk a védelemre és az EU gazdaságát katonai vágányra kell átállítani” – vélte az EB-elnök, megjegyezve, hogy a hadigazdálkodásra való átállás a védelmi ipar kiadásainak növekedését jelenti.
„Egy ilyen stratégiai biztonsági gondolkodásmód kialakításához erős vezetésre van szükség, és az előttünk álló fenyegetések sürgősségének világos tudatosítására van szükség. Azt várom, hogy az Európai Tanács is megfeleljen ennek” – írta Charles Michel.
Franciaország megerősítette „rendíthetetlen támogatását” Moldova „függetlenségét, szuverenitását és területi integritását” illetően – közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal, miután a két ország vezetője kétoldalú védelmi megállapodásról döntött Párizsban.
Egy héttel azután, hogy a Dnyeszter melléki szakadár terület képviselői védelmet kértek Oroszországtól, amely 1500 katonát állomásoztat az Ukrajnával határos Transznisztriában, Emmanuel Macron francia elnök és moldovai kollégája, Maia Sandu nyilatkozatban szólította fel Moszkvát, hogy „vonja vissza erőit, amelyek illegálisan állomásoznak moldovai területen”.
Párizs kijelentette, hogy kész „hozzájárulni, amikor eljön az ideje, a konfliktus tartós és békés rendezéséhez”.
A konfliktus 1992 óta, a Szovjetunió felbomlása óta befagyott, Oroszország ukrajnai inváziója ugyanakkor kiélezte a feszültséget ezen a valamivel több mint négyezer négyzetkilométernyi területen, és Moldovában, amely „a hibrid támadások felerősödésével néz szembe” – olvasható a közleményben.
Chisinau elsősorban attól tart, hogy az EU-csatlakozásról ősszel esedékes népszavazás és az elnökválasztás előtt a dezinformációs tevékenység felerősödik.
„A moszkvai rezsim energetikai zsarolással, tüntetések szervezésével, kibertámadásokkal próbálja ellenőrzés alatt tartani a hazámat (…) és akár államcsíny megrendezésével is” – mondta Maia Sandu a francia elnökkel közös sajtótájékoztatóján.
Ezekkel a „beavatkozási kísérletekkel szemben, amelyeknek egyértelmű célja a moldovai társadalom megosztása (…), Franciaország és az Európai Unió önök mellett áll” – válaszolta Emmanuel Macron. „A moldovai nép büszke lehet az ön békés küzdelmére a szabadságért, amely kihívást jelent Vlagyimir Putyin Oroszországa számára” – tette hozzá a francia elnök.
Emmanuel Macron elmondta: a két ország védelmi miniszterei által aláírt megállapodás rendelkezik „egy állandó védelmi misszió megnyitásáról a következő hónapokban Chisinauban”, ami a francia elnök „csak az első lépésnek” tekint.
Február 29-én a nemzetközi közösség által el nem ismert Dnyeszter melléki terület képviselői kongresszust tartottak, amelyen segítséget kértek Moszkvától a moldovai nyomásgyakorlással szemben, és kérték a nemzetközi közösséget, járjon közbe a Chisinauval való teljes körű párbeszéd felújítása érdekében.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szeparatista terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából.
Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva.
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Oroszország folyamatos fenyegetést jelent a NATO számára, ezért tovább kell növelni a védelmi képességeket a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök kedden a Dragon–24 fedőnevű lengyelországi hadgyakorlaton.
Az MTI szerint a lengyel és a litván államfő, valamint Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka kedden az észak-lengyelországi Korzeniewóban megtekintették a Dragon–24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender–24 európai NATO-gyakorlatnak. Az Andrzej Dudával közösen tartott sajtókonferencián Gitanas Nauseda kiemelte: Litvánia és Lengyelország azonos módon értékelik az Oroszország irányából észlelt tartós biztonsági fenyegetést.
Ennek ellensúlyozására kulcsfontosságú a NATO keleti szárnyának erősítése – hangsúlyozta Nauseda. Andrzej Duda aláhúzta a szövetséges művelet védelmi jellegét. Úgy vélte: a Dragon–24 a mai idők kihívásaira, nevezetesen az Ukrajna elleni orosz háborúra jelent választ. Mind tudjuk, hogy ma a legnagyobb fenyegetés éppen abból az irányból érkezik.
Felidézte: a közép-európai térségben múlt héten megkezdődött Defender–24 hadgyakorlaton mintegy 90 ezer katona vesz részt a NATO tagállamaiból és a hamarosan belépő Svédországból, ezen belül az európai manőverek keretében Lengyelországban a Dragon–24 során kilenc tagállam 20 ezer katonája gyakorlatozik.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország folyamatos fenyegetést jelent a NATO számára, ezért tovább kell növelni a védelmi képességeket a szövetség keleti szárnyán – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök kedden a Dragon–24 fedőnevű lengyelországi h...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709713740
[modified] => 1709677720
)
[title] => Lengyel és litván elnök: Oroszország folyamatos fenyegetést jelent a NATO-ra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105812
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 105813
[image] => Array
(
[id] => 105813
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu.png
[original_lng] => 667657
[original_w] => 991
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu-768x387.png
[width] => 768
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu.png
[width] => 991
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu.png
[width] => 991
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu.png
[width] => 991
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/opera-pillanatfelvetel-2024-03-05-220331-hiradohu.png
[width] => 991
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709670520:12
[_thumbnail_id] => 105813
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 767
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d15c04608c8d2a9952b622d1cd564ad7] =>
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Oroszország tervszerűen Csehország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitása ellen tevékenykedik, ezért veszélyt jelent az ország biztonsága számára. Ez a megfogalmazás olvasható Csehország új nemzetbiztonsági stratégiájában, amelyet szerdán fogadott el a kormány – jelentette a CTK hírügynökség a dokumentumot ismertetve.
Az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadására azért van szükség, mert a korábbi, 2015-ben készült dokumentum már nem felel meg a mai követelményeknek – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a hírügynökségnek.
Kína a cseh értékelés szerint megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet, aminek negatív következményei, kihatásai vannak az egész euroatlanti övezet, így Csehország biztonságára is.
További országok, amelyek az új nemzetbiztonsági stratégia szerint veszélyt jelentenek Csehország számára: Észak-Korea és Irán. Bizonytalanság forrása a Balkán is, tekintettel az egyes ottani államok és etnikumok közötti számos megoldatlan problémára.
Veszélyforrást jelentenek Csehország számára a közel-keleti és az afrikai konfliktusok is, amelyek melegágyai a terrorizmusnak és az Európai Unióba irányuló illegális migrációnak.
Csehországnak az új stratégia szerint képesnek kell lennie az ellenállásra kibernetikai, információs, gazdasági és hírszerzési területeken is, és jól felkészültnek kell lennie arra az eshetőségre, ha fegyveres konfliktus részesévé válna.
A NATO és EU-tagság meghatározó jelentőségű Csehország számára. A stratégia felszólítja az ország állampolgárait, hogy járuljanak hozzá az ország biztonságának megteremtéséhez – írja a CTK.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
