Az USA a holnapi londoni tárgyalásokra elkészítette elképzelését az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodásról, mindenekelőtt arról van szó, hogy elismeri a Krím félszigetet orosznak – számol be kedden az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újságnak három meg nem nevezett forrás elmondta, hogy a múlt héten Párizsban Ukrajnának bemutatott amerikai kezdeményezés előírja, hogy Washington elismeri a Krím Oroszország általi annektálását, és a jövőbeni megállapodás részeként feloldja az oroszellenes szankciókat is. Cserébe Oroszországnak be kell fejeznie az Ukrajna elleni háborút. Ezt az „utolsó amerikai ajánlatnak” tekintik.
Egy meg nem nevezett nyugati tisztviselő a WP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az Ukrajnára nehezedő nyomás „elképesztő”. Újságírók szerint a francia, brit és német tárgyaló felek várhatóan ragaszkodnak ahhoz, hogy minden megállapodás biztonsági garanciákat és háború utáni újjáépítési programokat is tartalmazzon, esetleg a befagyasztott orosz vagyon rovására.
Az amerikai lap azt írta, hogy „európai, sőt ukrán tisztviselők magánbeszélgetésben elismerik”, hogy Ukrajna nem valószínű, hogy egyhamar visszaszerzi az ellenőrzést a megszállt területek felett. De van remény arra, hogy sikerül lassítani a rohanást egy olyan megállapodás megkötésére, amely lehetővé tenné Moszkvának, hogy megtartsa a megszállt területeket és kilépjen a szankciók alól, anélkül, hogy ebből jelentős előnyök származnának Ukrajnának.
A kiadvány beszélgetőpartnerekre hivatkozva pontosította, hogy a Krím oroszként való elismerésére vonatkozó javaslat az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff moszkvai látogatása után jelent meg. A WP forrása „Witkoff ötletének” nevezte a kezdeményezést. Ukrajna azonban „nem lesz kénytelen” elismerni a Krímet orosznak.
Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg.
Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.
A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.
Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően J. D. Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.
A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt:
„Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom” – mondta a Sky News szerint Trump.
A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv
A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették, a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.
Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az európai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.
Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot. A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.
„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni” – jelentette ki annak idején Trump.
A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa.
