Az Európai Unió egy esetleges ukrajnai békemegállapodás részeként el akarja érni az orosz csapatok kivonását Fehéroroszországból, Grúziából, Örményországból és az el nem ismert Transznisztriából (Moldovából) – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője körlevelet küldött az EU tagállamainak, amelyben felvázolta az Oroszországgal szembeni követeléseit az Ukrajnával folytatott diplomáciai tárgyalások kapcsán, amelyeket az Egyesült Államok közvetít. A dokumentum szerint nemcsak a csapatok kivonásáról van szó a szomszédos országokból, hanem az orosz hadsereg létszámának csökkentéséről is. Ezenkívül a követelések listáján szerepel jóvátétel fizetése és az orosz társadalom demokratizálása.
A rádió EU-s diplomáciai körökben lévő forrásai szerint maguk az európaiak nevezik a javasolt feltételeket maximalistának. Egy diplomata kifejtette, hogy Európa ezzel valójában Oroszország Ukrajnával szembeni maximalista követeléseire reagál. Egy másik európai tisztviselő hangsúlyozta, hogy a béke elérése nemcsak Kijev esetleges engedményein múlik. Szerinte ezzel párhuzamosan meg kell határozni, hogy Moszkvának milyen lépéseket kell tennie bármilyen békemisszió vagy tárgyalási kezdeményezés megkezdése előtt. A dokumentumot az uniós nagykövetek február 17-én vitatták meg, egyes részeit pedig a tervek szerint február 23-án a Brüsszelben tartandó uniós külügyminiszteri ülésen is megvitatják.
A dokumentum első szakasza kimondja: ha Ukrajna korlátozza a csapatok számát, vagy kivonja azokat bizonyos területekről, Oroszországnak is ugyanezt kell tennie. Ugyanakkor nem megengedett a megszállt, demilitarizálandó területek de jure elismerése. Az európai biztonsági blokk követeli a dezinformáció, a kibertámadások, a szabotázs, a légtér megsértése és a választási beavatkozások végét.
Egy másik ultimátum a nukleáris fegyverek teljes mellőzését követeli Fehéroroszországban, valamint „az orosz katonai jelenlét és csapatok telepítésének tilalmát Fehéroroszországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban, Georgiában és Örményországban”. Orosz csapatok évtizedek óta állomásoznak Oroszország által ellenőrzött szeparatista régiókban, mint például Abházia, Dél-Oszétia és Transznisztria, valamint bázisokon Örményországban és Fehéroroszországban. Külön hangsúlyozza a nemzetközi jog betartását: a háborús bűncselekmények nem kaphatnak amnesztiát, a nemzetközi nyomozók hozzáférhetnek az adatokhoz, és a nemzetközi kötelezettségek elsőbbséget élveznek Oroszág belső jogszabályaival szemben.
A dokumentum emellett jóvátétel fizetéséről is rendelkezik Ukrajnának, valamint az európai államok és vállalatok veszteségeinek, különösen a környezeti károknak a megtérítéséről is. Az EU mintegy 210 milliárd euró értékű orosz vagyont zárolt, és a belőle származó bevételeket már Ukrajnába irányítja.
Az Oroszországgal szemben támasztott belső követelések között szerepel a szabad választások megtartása nemzetközi felügyelet mellett, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a deportált civilek és gyermekek hazatérése, a média szabadsága, az elnyomó jogszabályok eltörlése, valamint az együttműködés az ellenzéki személyiségek meggyilkolásának kivizsgálásában.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió egy esetleges ukrajnai békemegállapodás részeként el akarja érni az orosz csapatok kivonását Fehéroroszországból, Grúziából, Örményországból és az el nem ismert Transznisztriából (Moldovából).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771538640
[modified] => 1771526633
)
[title] => Az EU követelni fogja Oroszországtól csapatainak kivonását Fehéroroszországból, Transznisztriából és máshonnan
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=178632&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 178632
[uk] => 178639
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 178633
[image] => Array
(
[id] => 178633
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[original_lng] => 77419
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/orosz-csapatok.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771521060:8
[_thumbnail_id] => 178633
[_edit_last] => 12
[views_count] => 919
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 706095779001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 53995
[1] => 154
[2] => 29066
[3] => 89857
[4] => 147834
[5] => 2005618
)
[tags_name] => Array
(
[0] => békefeltétel
[1] => Európai Unió
[2] => Kaja Kallas
[3] => követelmények
[4] => orosz csapatok kivonása
[5] => szomszédos országok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 171864
[content] =>
A legújabb amerikai béketerv-javaslatok nem szólítják fel Oroszországot csapatainak kivonására Donyeck és Luhanszk térségéből egy demilitarizált övezet létrehozása érdekében – számolt be a Financial Times, írja a Jevropejszka Pravda.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő, aki látta a javaslatok legutóbbi változatát kijelentette, az USA nem szólítja fel Oroszországot arra, hogy hagyja el a demilitarizált övezet keleti határává tervezett területeket. Ehelyett az Egyesült Államok ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán csapatok hagyják el állásaikat a donyecki régióban.
Trump kezdeti, 28 pontos béketerve tartalmazott egy javaslatot egy „semleges demilitarizált ütközőzóna” létrehozására, miután az ukrán csapatok kivonultak Donbászból.
A tárgyalásokon részt vevő ukrán tisztviselők szerint az Egyesült Államok egy olyan övezet létrehozását szorgalmazza, mint amilyen Észak- és Dél-Koreát elválasztja el a több mint 72 évvel ezelőtti fegyverszüneti szerződés aláírása óta.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a demilitarizált övezetet egy befagyasztott konfliktushoz vezető útnak tekinti, egy rövid távú szünetnek, amely időt adna Moszkvának az új offenzíva megindítása előtt csapatai átcsoportosítására.
Oroszország befejezte csapatainak kivonását Fehéroroszország területéről a Nyugat–2025 közös hadgyakorlat után. Erről hétfőn, szeptember 22-én számolt be Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határőrszolgálat (DPSZU) szóvivője.
Elmondása szerint sem a gyakorlatok idején, sem azok után nem észleltek orosz aktivitást az ukrán határ irányában vagy annak közelében.
„Aktívan figyeltük a helyzetet egységeinkkel, hírszerző alegységekkel, a Védelmi Minisztériummal és az Állami Határőrséggel, hogy pontosan értsük, hogyan alakul a helyzet Fehéroroszországban. Nem próbálnak-e provokációt előidézni a határunknál” – biztosított Demcsenko, hozzátéve, hogy „a gyakorlatok minden mozzanata és helyszíne Fehéroroszország belső területén zajlott”.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn 93 szavazattal támogatta Ukrajna és partnerei által javasolt határozati javaslatot, de Oroszország és az Egyesült Államok ellene szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ENSZ Közgyűlése 93 igen szavazattal határozatot fogadott el, amelyben azt követelte, hogy Oroszország azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából. 18 ország nemmel szavazott, 65 ország tartózkodott. Elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, Magyarország és Izrael ellene szavazott. Kína ugyanakkor tartózkodott.
Ukrajna Az átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítása Ukrajnában című állásfoglalást több mint 50 állammal, köztük a legtöbb európai országgal együtt nyújtotta be. A dokumentum általában egy másik, Ukrajnáról szóló határozat szellemében készült, amelyet a közgyűlés két éve, 2023. február 23-án, a teljes körű orosz invázió első évfordulóján fogadott el. Akkor 141 ENSZ-tagállam szavazta meg, csak heten (Oroszország és csatlósai) szavaztak ellene.
A dokumentumot 99 szavazattal támogatták. Kilenc ország nemmelszavazott: Fehéroroszország, Burundi, Kuba, Észak-Korea, Eritrea, Mali, Nicaragua, Oroszország és Szíria. További 66 állam tartózkodott.
Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el az ukrajnai nukleáris létesítmények, köztük az ideiglenesen megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, olvasható az ENSZ honlapján.
A határozat azt követeli, hogy az Oroszországi Föderáció sürgősen vonja ki katonai és illetéktelen személyzetét a Zaporizzsjai Atomerőműből, és az állomás biztonsága érdekében haladéktalanul adja vissza azt Ukrajna teljes ellenőrzése alá.
Ukrajna nagykövete és az ENSZ állandó képviselője, Szerhij Kiszlica megjegyezte, hogy az oroszok szándékosan tették katonai stratégiájuk elemévé a Zaporizzsjai Atomerőművet, és hangsúlyozta, hogy az állomáson történt incidens következményei nemcsak Ukrajna számára lesznek katasztrofálisak, mert a sugárzás nem ismer határokat.
Szerhij Kiszlica hozzátette, hogy a dokumentum teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megbízatását, és megerősíti a nukleáris biztonság hét nélkülözhetetlen pillérének fontosságát, amelyet Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója határozott meg.
Válaszul Oroszország állandó képviselő-helyettese, Dmitro Poljanszkij „károsnak, erősen politizáltnak” nevezte az állásfoglalást, véleménye szerint és semmi köze a nukleáris biztonsághoz”, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy állítólag veszélyezteti a nukleáris biztonságot, és „támadásokat hajt végre a Zaporizzsjai Atomerőmű, a hozzá tartozó infrastruktúra és Enerhodar városa ellen”.
Another IAEA-brokered local ceasefire is now in effect to enable restoration of the 330 kV backup power supply to the Zaporizhzhya Nuclear Power Plant.
Oroszország szerdán befejezte békefenntartó egységeinek kivonását a volt Hegyi-karabahi Köztársaság területéről – jelentette be Azerbajdzsán védelmi minisztériuma.
A közleményben azt írták, hogy a fegyverekkel és egyéb felszerelésekkel együtt az utolsó orosz katona is elhagyta a helyi örmények által egyoldalúan kikiáltott korábbi szakadár köztársaságot.
A csapatkivonás Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök korábbi megállapodásának megfelelően, április közepén kezdődött meg.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatt háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és a viszály azóta is fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között.
Azerbajdzsán 2020 őszén katonai offenzívát indított, és sikeresen ellenőrzése alá vonta az enklávé egy részét. Az 1960 fős orosz békefenntartó haderő ezután vonult be a területre, hogy ellenőrizze a katonai akciót lezáró tűzszüneti megállapodás betartását, illetve az örmény katonák kivonását a területről.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben villámháborút indítva egy nap alatt visszafoglalta immár teljes egészében Hegyi-Karabahot, majd bejelentette a régiónak az országba való integrálását, miközben a helyi örmény lakosság túlnyomó része, mintegy 120 ezer ember elhagyta a korábbi szakadár köztársaság területét.
Örményország elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy Oroszország semmit sem tett az azeri támadás ellen, de Nikol Pasinján örmény elnök később kénytelen volt Azerbajdzsán részeként elismerni Hegyi-Karabahot.
A két kaukázusi ország között párbeszéd indult a terület végső rendezésének, illetve egy békemegállapodás kidolgozásának az érdekében. Örményország beleegyezett abba, hogy a békemegállapodás előfeltételeként visszaad négy határmenti lakatlan falut Azerbajdzsánnak, amely május végén át is vette a településeket.
A területi engedmény Örményországban tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, amelyek során a tüntetők többször is lemondásra szólították fel Nikol Pasinjánt. Az elnök azonban folytatta a tárgyalásokat, amelyek eredményeként a két országot elválasztó 12,7 kilométeres határövezet rendezése és az azt átszelő államhatár közös kijelölése is elkezdődött.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, „nem áll készen” az Oroszországgal való tárgyalásokra, hacsak az orosz csapatok nem vonulnak vissza – írja a France24.
A hadviselő felek közötti kiterjedt frontvonal a sokat hangoztatott ukrán ellentámadás ellenére csaknem egy éve többnyire mozdulatlan, az orosz erők pedig Dél- és Kelet-Ukrajnában állomásoznak.
Az Egyesült Államok és Európa – Kijev legfontosabb szövetségesei – tisztségviselői a jelentések szerint tárgyalásokat javasoltak a 20 hónapja tartó, őrlődő konfliktus lezárására, amit Zelenszkij vasárnap megtagadott.
Az Egyesült Államok tudja, hogy nem vagyok hajlandó tárgyalni a »terroristákkal«, mert az ő szavuk semmit sem ér – mondta az NBC televíziónak Oroszországra utalva.
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
Today, I would like to thank all of our warriors and units who are restoring security and Ukraine's control over our skies and the Black Sea.
Ukraine has already proven its capabilities and strength. The number of destroyed Russian aircraft, as well as our warriors'… pic.twitter.com/NLArODKrPa
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 5, 2024
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásról szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot”.
Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület „örökre Oroszországé marad”.
Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok” – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell „a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét”, mert „a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum”.
Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein. Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is „nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel”, holott „időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában” – mondta Olaf Scholz.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásról szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694554080
[modified] => 1694550794
)
[title] => Olaf Scholz: az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat a béketárgyalásokhoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89613&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 89613
[uk] => 89598
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 89614
[image] => Array
(
[id] => 89614
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz.jpg
[original_lng] => 103486
[original_w] => 1200
[original_h] => 803
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz-768x514.jpg
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz-1024x685.jpg
[width] => 1024
[height] => 685
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/scholz.jpg
[width] => 1200
[height] => 803
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1694539994:12
[_thumbnail_id] => 89614
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3726
[_oembed_8ca6bba152e810decbe0051ea030d74f] =>
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
A háború akkor ér véget, amikor az oroszok kivonják csapataikat Ukrajna területéről, és elkezdik tiszteletben tartani az ukránok szabadsághoz való jogát – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij az RTP című portugál kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, nem zárja ki, hogy a háború befejezése érdekében bizonyos párbeszédre kerüljön sor. Ez azonban csak azután fog megtörténni, hogy „az oroszok elkezdik tisztelni a földünkön való élethez való jogunkat, és az orosz erők teljes egészében elhagyják területünket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lesz semmilyen közvetlen tárgyalás Moszkvával, amíg Ukrajna feltételei nem teljesülnek.
„Nagyon világos álláspontunk van, és ezt az álláspontot rögzítjük a békeképletünkben, amely 10 pontos. A háború vége minden pont teljesen őszinte, igazságos végrehajtása után várható, amelyek az ENSZ határozatán alapulnak. Nem zárható ki, hogy a háború még idén véget érhet, de ez sok tényezőtől függ, de főként az ellentámadás sikerétől” – húzta alá az elnök.
Az államfő emlékeztette a portugál újságírókat az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni tavaly téli támadásokra, terrorizmusnak nevezve azokat. Az orosz megszállók által a kórházak bombázását pedig az ukrán nép ellen elkövetett népirtásnak nevezte.
Az elnök élesen bírálta azokat, akik Lula da Silva brazil elnökhöz hasonlóan a múlt héten a BRICS-csúcson tárgyalásos békét sürgettek, és az „elavult hidegháborús mentalitással való felhagyást”, valamint azt javasolták, hogy Ukrajna adjon át területeket a békéért cserében.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
I am grateful to @POTUS Joe Biden, Congress, and the American people for the new military aid package announced today.
This timely and vital U.S. assistance will help save civilian lives and strengthen Ukrainian warriors on the frontlines. It will also allow us to better protect…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 10, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerdán Zágrábban, Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A két tárcavezető Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök javaslatára is reagált, amely szerint a semleges államoknak egy közvetítő csoportot kellene létrehozniuk a béke megteremtése érdekében Ukrajnában.
A lengyel külügyminiszter azt mondta: minden kezdeményezést az alapján kell megítélni, hogy az tartós békéhez vezet-e.
„Az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni, különben a béke soha nem lesz teljes” – tette hozzá.
Grlic Radman szerint minden kezdeményezés üdvözlendő, de úgy vélte, jelenleg nincs szükség közvetítőkre, ellenben Oroszországnak ki kell vonnia hadseregét Ukrajnából, abból az országból, amelyet megtámadtak, és amely megvédi „szabadságát, területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.
A két miniszter méltatta a két ország kapcsolatát, mondván, nincsenek nyitott kérdések, és számos területen jó az együttműködés, ezek közül is a védelmi területet emelték ki.
Horvátország részvétele a NATO előretolt jelenlétében, Lengyelországban a két nép barátságának és szolidaritásának megerősítése – fogalmazott Grlic Radman.
A találkozón a Három Tenger Kezdeményezésről is szó esett, amelyet a két ország „előrelátóan” indított el, és amely az orosz agresszió által vált fontossá, mert célja a kontinens energiafüggetlenségének erősítése.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével és a térség stabilitásával kapcsolatban hangsúlyozták: Zágrábnak és Varsónak az a feladata, hogy „bátorítsa ezen régió országait az európai integráció útján, hogy ne kerüljön sor egy harmadik, külső szereplő jelentős befolyására”.
[type] => post
[excerpt] => Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681998300
[modified] => 1681996730
)
[title] => Nem lesz tartós béke Ukrajnában kártérítés és a bűncselekmények megbüntetése nélkül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76566&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76566
[uk] => 76699
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 76567
[image] => Array
(
[id] => 76567
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[original_lng] => 1100140
[original_w] => 1060
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-768x361.png
[width] => 768
[height] => 361
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-1024x481.png
[width] => 1024
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682063290:8
[_thumbnail_id] => 76567
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 3693
[translation_required_done] => 1
[_oembed_54ec8fabd69785fae8b8c26501de967e] =>
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
