Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a szövetségeseknek kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.
Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.
Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy nem érdemes egy fegyvertípusra összpontosítani a figyelmet, mivel egyetlen fegyverfajta bevetése önmagában nem változtathat a háborús helyzeten.
Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.
Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá – vagy egyáltalán hozzájárulna-e – az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.
Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.
A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy „ennél szélesebb körű ügyeket kell megvitatni annak érdekében, hogy Ukrajna felülkerekedhessen”.
Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.
A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.
Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton „lépésről lépésre kell haladni”, mivel „igen érzékeny ügyről” van szó.
Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.
Ukrajna egyszerűen nem beszélhet az ATACMS rakéták alkalmazásának lehetőségéről, mert már túl késő, Oroszország ugyanis a célpontokat hátravitte az ország mélyére, ezért Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket kért, mivel az oroszok kizárólag egy módszerrel támadnak – irányított légibombákkal semmisítik meg az ukránokat. Emiatt az ukrán védőknek vissza kell vonulniuk, és a megszállók tüzérséggel fejezik be és semmisítik meg az állásokat, majd elfoglalják őket – tette hozzá.
„Ma nem beszélhetünk arról, hogy csak az ATACMS-ot használhatjuk. Miért? Mert már késő. Más repülőterekre vitték a gépeket. A fegyvereik számára helyszíneket készítettek, elő, van, amit 300+ kilométerrel arrébb vittek. Igen, sok taktikai dologra is szükségünk van ezen a távolságon, de nagy hatótávolságú fegyverekre van elsősorban szükségünk, ezért komoly döntésekről kell beszélnünk” – mutatott rá az elnök.
Az államfő megjegyezte, hogy Oroszországban 30 kulcsfontosságú egykori szovjet gyár működik, amelyek ilyen vagy olyan fegyvereket és felszereléseket gyártanak. A szankciók megkerülésével növelik a termelést. Eközben Európában körülbelül 42 gyár működik. „Oroszország 2024-ben kevesebbet termelt, mint Európa. Ukrajna pedig kevesebbet kapott, mint Oroszország. Vagyis Európa elindította a teljes kapacitását, másfélszer többet termel, mint Oroszország, Ukrajna pedig kevesebbet kapott, mint Oroszország” – mondta.
Zelenszkij hangsúlyozta, Ukrajnának 2024-ben gyors megoldásokra van szüksége, mert akkor nehezebb lesz, hiszen ez a 30 orosz üzem teljesen üzemképes lesz. Valószínűleg annyit vagy többet fognak termelni, mint Európa. „És Oroszországnak már a 2025. évben több lesz. Nézzük meg Észak-Koreát és Iránt, amelyek szintén aktívan gyártanak és szállítanak fegyvereket Oroszországnak. Mindez nagyon veszélyes, és a világ polarizálódásához vezet” – tette hozzá.
„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De mondjuk nem olyan mennyiségben, mint amennyire szükségünk van. De ennek ellenére megvan ez a csomagunk – Storm Shadow, ATACMS, SCALP. De sem Amerika, sem Nagy-Britannia nem adott engedélyt ezek használatára Oroszország területe ellen, semmilyen célból, semmilyen távolságból nem használtunk nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszország területe ellen” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter a magas rangú amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen átadta azon oroszországi célpontok listáját, amelyeket Kijev amerikai nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal akar eltalálni.
A hírt a CNN-nek adott interjúban közölte az ukrán tisztviselő.
Megjegyezte, hogy magas rangú amerikai tisztségviselőkkel tárgyalt arról, hogy Ukrajna feloldja a nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat az Oroszországi Föderáció területére való mély csapásra.
„Elmagyaráztuk, milyen eszközökkel kell megvédenünk az állampolgárokat az oroszok által ránk sújtott orosz terrortól, ezért remélem, meghallgattak minket” – mondta a Honvédelmi Minisztérium vezetője.
Umjerov azt is elmondta, hogy Ukrajna átadta az amerikai félnek azon célpontok listáját, amelyeket Kijev ATACMS rakétákkal akar eltalálni. A megfelelő lépést néhány nappal korábban jelentette be az amerikai média.
„Megmutattuk, hogy azok a repülőterek, amelyeket az orosz hadsereg használ a városaink elleni csapásokra, a mélycsapások hatókörén belül vannak” – jelentette Umjerov.
A dán kormány nem lát problémát abban, hogy Ukrajna dán fegyvereket használ a kurszki hadművelet során, mivel ez az önvédelem része – jelentette ki hétfőn Lars Lücke Rasmussen dán külügyminiszter a DR dán médiumnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a dán diplomácia vezetője elmondta, hogy Dánia Ukrajnának nyújtott támogatása változatlan marad az ukrán fegyveres erők Kurszk régióbeli offenzívája ellenére. „Az önvédelem magában foglalhatja az agresszor területére való behatolást” – mutatott rá.
A dán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a dán fegyverek orosz földön történő alkalmazása is a szabályok keretein belül van. „Nem szabhatunk határt annak, hogy fegyvereket csak Ukrajna területén lehessen használni” – jegyezte meg Lars Lücke Rasmussen.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A dán kormány nem lát problémát abban, hogy Ukrajna dán fegyvereket használ a kurszki hadművelet során, mivel ez az önvédelem része – jelentette ki hétfőn Lars Lücke Rasmussen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724106180
[modified] => 1724100898
)
[title] => Dánia megengedte az ukrán fegyveres erőknek, hogy dán fegyverekkel támadják Oroszországot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=124425&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 124425
[uk] => 124437
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 124426
[image] => Array
(
[id] => 124426
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[original_lng] => 23203
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/rasmussen.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724093084:2
[_thumbnail_id] => 124426
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1886
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7e7b40edf8b4677b0c786472038213] =>
💯 We need to stop discussing Russian "red lines" and lift ban on use of weapons – Danish PM https://t.co/4GPvKkW7UH
Hiába enyhítette az Egyesült Államok az általa Ukrajnának adott fegyverekkel kapcsolatos területi korlátozásait, ezek a változások lényegében semmilyen releváns célpontot nem engedélyeztek Ukrajna számára – írja a Washington Post ukrán tisztviselők alapján.
Az, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel támadhat oroszországi célpontokat, csökkentette a Harkiv elleni rakétatámadásokat, de egyáltalán nem állította meg az irányított légibombákat ledobó repülőgépeket. Legalábbis ezt állítja két, az amerikai lapnak nyilatkozó ukrán tisztviselő.
A beszámoló szerint az Egyesült Államok engedélye a határtól mintegy száz kilométeres sávra vonatkozik, az ezen belül tartózkodó harci repülőgépeket, rakétaütegeket és tüzérségi egységeket Ukrajna akkor is támadhatja, ha azok Oroszország nemzetközileg elismert területein belül állomásoznak.
Az ukrán hadsereg ugyanakkor nem hiszi, hogy ez sokkalta nagyobb mozgásteret jelentene számukra a korábbi állapotokhoz képest, bár azt ők is elismerik, hogy a rakétatámadások száma csökkent.
Egy ukrán védelmi tisztviselő szerint az amerikai fegyverek használatának engedélyezése az Oroszországon belüli csapásokhoz „határozottan megváltoztatta a dolgokat. Az ellenség minden bizonnyal megérezte ezt, különösen közvetlenül a frontvonalon”. Hozzátette azonban, hogy sem a hatótávolság, sem az elérhető fegyverek mennyisége nem elegendő.
Az ISW agytröszt is közzétette a saját térképét, amelyen az amerikai fegyverek hatótávolságát (ATACMS) vetik össze a csapásmérésre engedélyezett területek kiterjedésével.
Az elemzésben megállapították, Washington engedélye a fegyverek hatótávolságának mintegy 15 százalékát fedi le.
A legnagyobb probléma valójában az, hogy az orosz katonai repülőterek szinte mindegyike kiesik a 100 kilométeres sávból – Ukrajna ugyanis csak Halinót és Alekszejevkát támadhatják, utóbbi ráadásul még csak építés alatt lévő katonai légibázis.
Pedig az orosz Szu-34-esek, amelyek a halálos FAB-500, FAB-1500 és most már az FAB-3000-es siklóbombákat szórják az ukrán állásokra – többek között – Voronyezsnél, Lipecknél, Morozovszknál, Taganrognál és Jejszknél állomásoznak.
Ezeket a katonai légibázisok ugyan az Atacms rakéták hatósugarán belül találhatóak, de Washington engedélye nem terjed ki rájuk.
Az ISW jelentésében megállapította: Az amerikai politikai változás, bár egy lépés a helyes irányba, önmagában elégtelen és nem képes megzavarni az orosz hadműveleteket a méretükben.
[type] => post
[excerpt] => Hiába enyhítette az Egyesült Államok az általa Ukrajnának adott fegyverekkel kapcsolatos területi korlátozásait, ezek a változások lényegében semmilyen releváns célpontot nem engedélyeztek Ukrajna számára – írja a Washington Post ukrán tisztviselő...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719158940
[modified] => 1719109398
)
[title] => Adott is meg nem is: kicselezhette Washington Kijevet?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116972&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116972
[uk] => 117058
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 116973
[image] => Array
(
[id] => 116973
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099.jpg
[original_lng] => 234356
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/szu-34-orosz-ukran-haboru-harci-repulogep-legibomba-oroszorszag-orosz-ukran-haboru-686099.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719213752:3
[_thumbnail_id] => 116973
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 692
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Megtámadhatja Oroszország nemzetközileg elismert területeit az ukrán légierő a Hollandia által szállított F-16-os vadászbombázókkal, ráadásul nemcsak Harkiv megyében, hanem bárhol az országban – idézi Hanke Bruins Slot holland külügyminisztert a NOS.nl.
Bruins Slot a Prágában tartott NATO külügyminiszteri találkozó után beszélt a sajtónak: azt mondta, Amerika sokáig akadályozta az F-16-os vadászbombázók átadását Ukrajnának, arról viszont „nem volt szó,” hogy pontosan milyen célpontokat lehet ezekkel a gépekkel támadni.
A holland politikus azt mondta: Amszterdam meglátása az, hogy Ukrajna önvédelemből cselekszik, tehát bármilyen célpontont támadhat bármilyen fegyverrel.
Így nem korlátozzák azt sem, hogy a Hollandia által átadott, 24 darab F-16-os vadászbombázóval milyen célpontokat támadhat vagy nem támadhat az ukrán légierő.
Tegnapelőtt Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter ehhez hasonló felhatalmazást adott az ukrán légierőnek.
Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy saját gyártású fegyvereivel megsemmisítse azokat az objektumokat Oroszország területén, amelyek veszélyt jelentenek nemzetbiztonságára – jelentette ki csütörtökön Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az RNBO titkára a Report című azeri kiadványnak nyilatkozva elmondta: „Hozok egy egyszerű példát. Harkiv városát időről időre S-300-as rakétákkal lövik az Oroszországi Föderáció területéről. Van jogunk ahhoz, hogy megsemmisítsük az Oroszország területén található rendszereket? Igen, van. Nem a Nyugat által biztosított fegyverek segítségével fogjuk ezt megtenni, hanem a saját fegyvereinkkel, amelyek az arzenálunkban vannak.”
„Hadseregünk nem használ nyugati fegyvereket az Oroszországi Föderáció területére irányuló csapásokhoz. Ugyanakkor Ukrajnának vannak saját rakétái, komplexumai és drónjai, amelyek képesek ellátni ezeket a funkciókat” – hangsúlyozta Olekszij Danilov.
Стратегія деокупації Криму – час нової редакції. Черговість засобів деокупації – політико-дипломатичних, військових, економічних тощо – вимагає зміни пріоритетів.
«Український рій» «імені Матіаса Руста» – десятки моделей, тисячі дронів. Ударні БПЛА на озброєнні ЗСУ дальністю польоту більш як 3000 км. 1987 рік, червона площа, москва, літак, Руст. pic.twitter.com/iAXhDLNn4C
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
