Kirilo Budanov, Ukrajna Hírszerző Főigazgatóságának vezetője a Szuszpilne-nek adott interjújában kijelentette, hogy az orosz offenzíva 2026-os fő céljai Donbász és Zaporizzsja megye elfoglalása, valamint Dnyipropetrovszk megyében a maximális előrenyomulás. Budanov elmondása szerint az ellenséges csapatok a Donbász teljes ellenőrzését, valamint a Zaporizzsja és Herszon megyékben a harci műveletek folytatását tűzték ki célul.
Elmondta, hogy a Zaporizzsjei régió teljes megszállása szintén kulcsfontosságú feladat az oroszok számára 2026-ra. Emellett az ellenség további célja a Dnyipropetrovszki régióban való előrenyomulás.
„Ezt soha nem titkolták. Ezek a fő feladatok – a határ menti puffer zónák méretének növelése mellett. Ezek a fő feladataik” – mondta a hírszerzés vezetője.
Budanov ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a tervek magukban foglalhatják kulcsfontosságú városok és területek elleni támadást az orosz erők taktikai helyzetének javítása érdekében a következő évben.
Hozzátette, hogy az agresszor befejezték a 2025-ös mozgósítást, és már kitűztek egy célt 2026-ra: 409 ezer katona toborzását a hadseregbe, többek között szerződéses katonákat, akiket nagyméretű kifizetésekkel csábítanak.
„Az idei mozgósítási terv 403 ezer ember toborzása volt. Ennyit toboroztak, ha nem tévedek, december 2-ai adatok szerint. Vagyis körülbelül 103%-ban teljesítik a tervet a 2026-ban- a terv 409 ezer katona”, jelentette ki Budanov.
A Hírszerző Főigazgatóság adatai szerint ugyanakkor problémák vannak a toborzással, de Oroszország megpróbálja ezeket kompenzálni a kifizetések növelésével.
„Oroszország mozgósítási erőforrásai korlátozottak, ezért aktívan pénzügyi ösztönzőket használnak a terv teljesítéséhez” – tette hozzá Budanov.
Az alaszkai látogatás újabb lehetőséget kínált Putyinnak, hogy megismételje a Kreml állítását a két nemzet „közös gyökereiről”, és ismét „testvéri népnek” nevezze az ukránokat.
A Hadtudományi Intézet (ISW) szakértői elemezték Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető alaszkai csúcstalálkozójának eredményeit. Az esemény iránti fokozott figyelem ellenére Putyin álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban változatlan maradt, ami az újságíróknak tartott beszédében is egyértelműen megmutatkozott. Ezt az ISW jelentése is bizonyítja.
A dokumentum többek között arra utal, hogy a sajtótájékoztatón, ahol az orosz elnök megszegte a protokollt és elsőként szólalt fel, megismételte a Kreml szokásos téziseit, amelyek már régóta keringenek a nemzetközi színtéren. A fő figyelem az ukrajnai háború kérdéseire, Oroszország történelmi narratívájára, valamint az orosz-amerikai kapcsolatokra összpontosított.
Putyin hagyományosan a konfliktus „kiváltó okaira” helyezte a hangsúlyt, a NATO keleti terjeszkedésére és az ukrajnai orosz ajkú lakosság állítólagos diszkriminációjára hivatkozva. Ezen kívül azzal vádolt egyes európai országokat, hogy korlátozzák a tárgyalási lehetőségeket.
Az ISW elemzői megjegyezték, hogy nem mutatkoztak jelek arra, hogy hajlandó lenne kompromisszumot kötni vagy megváltoztatni az álláspontját. Putyin retorikája változatlan maradt 2021 óta, amikor Oroszország elkezdte igazolni Ukrajna elleni agresszióját. Emellett az ukrán szuverenitásról tett megjegyzései megerősítették a diktatórikus nézetek változatlan jellegét.
A szakértők szerint az alaszkai látogatás újabb lehetőséget kínált Putyinnak arra, hogy megismételje a Kreml állításait a két nép „közös gyökereiről”, és ismét „testvéri népnek” nevezze az ukránokat.
Margus Tsahkna, észt külügyminiszter posztolt az X-en azután, hogy Oroszország újra Kijevet támadta.
Oroszország egy újabb éjszakán keresztül bizonyította, hogy továbbra is az a célja, hogy drón- és rakétatámadásokkal, köztük ballisztikus rakétákkal letörölje Ukrajnát a térképről.
Putyin addig folytatja ezt, amíg a nyomás elviselhetetlenné nem válik. Rajtunk múlik, hogy megállítsuk őt, írta Tsahkna.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
