Belgium és Németország ellenezte az európai bankokban tárolt befagyasztott orosz eszközök elkobzását – közölte a Sky News.
Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke kijelentette, hogy a brüsszeli Euroclear bankban lévő fagyasztott pénzeszközöket a béketárgyalások megkezdéséig változatlanul kell hagyni.
Sok ilyen alap van Brüsszelben, az Euroclearben. Tudom, hogy egyes kormányok megpróbálják elkobozni ezeket a pénzeket, de szeretném figyelmeztetni, hogy jogi szempontból ez nem ilyen egyszerű
– mondta Berlinben.
Merz figyelmeztetett, hogy az orosz központi bank eszközeihez való hozzáférés próbálkozása hatással lehet a pénzügyi piacokra. A sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy támogatja a belga miniszterelnök álláspontját, figyelembe véve, hogy az Euroclear letéti rendszere Belgiumban található, és az ország vállalná az állami felelősséget az eszközök jogellenes felhasználása esetén.
Az Euroclear adatai szerint a bank 183 milliárd eurónyi orosz állami eszközt tart vissza a körülbelül 300 milliárd euróból, amelyet a nyugati országokban fagyasztottak be.
A kölcsönt az Unióban befektetett és befagyasztott orosz eszközök nyereségéből fizetik vissza. Az elkobzási és átadási folyamatban Japánra, az Egyesült Királyságra és Kanadára is számítanak.
Az EU és az Egyesült Államok közel áll egy megállapodáshoz, amelyben egyenlő arányban osztják fel az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsönhöz való hozzájárulást – mondta a POLITICO-nak egy beavatott tisztviselő.
Brüsszel és Washington egyenként 20 milliárd dollárt adna át a kijevi vezetésnek, mely Vlagyimir Putyin 2022. februári inváziója óta harcol Oroszország ellen – áll a G7 pénzügyminisztereinek szerdai, Rio de Janeiro-i találkozójának várható nyilatkozatában.
A kölcsön fennmaradó részét az Egyesült Királyság, Japán és Kanada fedezné.
A megállapodás megnyitná az utat a nyugati szövetség számára, hogy már a maga szabta év végi határidő előtt folyósítsa a kölcsönt Ukrajnának. A pénztömeget Ukrajna többféle célra is felhasználhatja, beleértve a védelmi és humanitárius szükségleteket.
A G7 egyetért abban, hogy az 50 milliárdos kölcsönt a Nyugaton lefoglalt mintegy 250 milliárd euró értékű orosz befektetések bevételeiből, hozamából fizessék vissza. Az eszközök nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear értékpapír-letéttár tárolja.
Korábban a szövetségesek közötti nézeteltérések adódtak a kölcsön felosztásával kapcsolatban. A legkényesebb kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok várhatóan bevonja a folyamatba a Kongresszust, ha úgy látja, hogy a művelet az amerikai adófizetők pénzét kockáztatja. Ezért némi aggodalmat kelt, hogy a folyamat a határidőn túlra tolódik.
A kockázat elkerülésére Washington biztosítékot kér az Uniótól, hogy maga az orosz vagyontömeg a hitel visszafizetéséig befagyasztva marad. A blokk azt javasolja, hogy foglalják jogszabályba az érintett eszközöket, amíg Oroszország meg nem fizeti a háború utáni kártérítést Ukrajnának.
Az Európai Bizottság eddig elzárkózott attól, hogy ilyen szöveget javasoljon az uniós jogba való átültetésre, de Brüsszelben egyre nagyobb az optimizmus, hogy ez már szerdán megtörténhet.
